Esti Hírlap, 1977. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-19 / 116. szám
A BNV-RŐL JELENTJÜK ♦ 14 BNV-RŐL JELENTJÜK Nyolc nagydíjas Ismét vásár! A tavaszi BNV-re sok korszerű terméket, műszaki, technikai újdonságot hoztak el a kiállítók, összeállításunkban ezekből mutatunk be nyolcat — valamennyit vásári nagydíjjal tüntették ki. Távbeszélőközpont A kis szekrényben hoszszúkás, piros és kék dobozok sorakoznak. A piros a kapcsolatteremtést szolgálja, a kék a vonal-áramköröket tárolja. A QA— 96 típusú kvázielektronikus távbeszélő alközpont, amely a brnói vásáron tavaly aranyérmet nyert, most elnyerte a BNV nagydíját is. Az alközpontot a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Patkó Lajos, Rakatczki Szilárd, Khek Norbert és Mikics László vezetésével egy kollektíva fejlesztette ki. A kis helyen elférő alközpont üzemek, hivatalok, áruházak belső és külső telefonforgalmát bonyolítja. A szokásos alközponti szolgáltatásokon kívül pedig üzenetek felvételére is alkalmas. A sorozatgyártást jövőre megkezdik. Traktor A járműipari kiállításon szürke kis traktor. Orrán csillog a felirat: Rába Mindenes. Valamikor négy évtizede gyártották, teljesítménye 25 lóerő volt. Nem messze tőle áll a győriek legújabb büszkesége, az 500 lóerős Rába-traktor. Mindkettőből egy-egy darab van az országban. A Mindenesből már, az újból még. Ennek a futóműve kapta most a vásár egyik nagydíját. Mit tud a traktor, ami több, mint amit a korábbiak tudtak? Már teljesen hazai fejlesztésű. Elejében, hátuljában egy-egy 250 lóerős motor van, a kettő darázsderékkal összekapcsolva. Nem a kerekeket kormányozzák, hanem az első és a hátsó rész helyzetét egymáshoz viszonyítva változtatják. Nehéz talajmunkák végzésére kiválóan alkalmas. Túl nagy sorozatot nyilván nem fognak belőle gyártani Győrött, hiszen a kisebb, a 240 lóerős is majdnem mindenhol elegendő. Mennyi kell majd belőle? Írtuk, itthon valószínűleg kevés. De az Egyesült Államokban már érdeklődnek felőle. Számítógép Számítástechnika az orvostudományban. A Gamma Művek bemutatta az MB-9101-es típusú számítógépes adatfeldolgozómegjelenítő berendezését, amelyeket az Anger-rendszerű szintillációs kamerához használnak. Az új berendezés új távlatokat kínál a rosszindulatú daganatok, keringési rendelleneőségek vizsgálatában. A szervezetbe juttatott sugárzó anyagok, preparátumok másképpen viselkednek, helyezkednek el az egészséges, s a beteg szervezetben. Az izotópok sugárzó jelzést adnak, ezeket fogja fel a számítógép. Az első típusokat már használják, együtt Szegeden, egyet az Orvostovábbképző Intézetben, s egyet Moszkvában. A világon mintegy tíz cég gyárt hasonló szerkezeteket. A hazai termék nullszériagyártása már megkezdődött,, a további vizsgálatok után indulhat a sorozatgyártás. Motorvonat Háromrészes, villamos motorvonat. A magyar ipar eddig dízelmotorosokat gyártott, most egy új típusú, tirisztoros szabályozású szerkezettel bővül a választék. Kivitelében, műszaki adataiban tökéletesen megfelel a nemzetközi színvonalnak. A tirisztoros szabályozás és az elektronikus vezérlés kedvezőbbé teszi az energiafogyasztást, tehermentesíti a vonat vezetőjét és a közlekedésbiztonságot is fokozza. A Ganz Villamossági Művek négy évvel ezelőtt szerződést kötött a ZTP Zagreb és a ZTP Szarajevó Vasút igazgatóságokkal, összesen 46, háromrészes villamos motorvonat szállítására. Az első hármat tavaly év végén szállították, az idén még húszat gyártanak Jugoszláviának. Olaj A termék már kétéves, a BNV nagydíját most kapta meg. — Ennyi időre szükség van a bevezetéséhez — mondja dr. Lengyel Jenő, a Komáromi Kőolajipari Vállalat főosztályvezetője. — Azóta több külföldi gyárban megvizsgáltattuk az M—SE motorolajokat, egyaránt elfogadta a volgai autógyár, a Ford és a Daimler-Benz. Az M—SE olajok legnagyobb értéke: az eddigiekhez képest fele mennyiségre van szükség belőlük, mert nem öt, csak tízezer kilométer után kell cserélni. Tavaly már több mint háromezer tonnát gyártottunk. Egyliteres műanyag dobozban és kétszáz literes hordákban egyaránt szállítottuk. Kaptunk külföldi ajánlatokat, próbálják már olajainkat a környező országokban, de még Jordániában is. A hivatalos elismerést most kaptuk meg, de kutatóink már kidolgoztak egy következő fajtát. Hírközlő rendszer Az erősítőket a gáz- és olajcsövek mentén speciális tartályban helyezik el. Segítségükkel teremtenek összeköttetést a diszpécserszolgálat, a megfigyelő és szabályozópontok, az URH-val pedig a mérőkocsik és a járőrök között. A BKV 300 G és BKG típusú hírközlő rendszert, amely, ha kell, húsz évig is hiba nélkül üzemel, három szovjet minisztériummal kooperálva a Telefongyár szakemberei fejlesztették ki. A főkonstruktőr Pál Gaszton állami díjas mérnök. A hírközlő rendszer segítségével lehetővé válik az olaj-, illetve a gázadaolvasztotta össze a csodatagolás folyamatos ellenőrzése s az esetleges hibaelhárítás. A rendszerből, amelyet Orenburgban is felszerelnek, a szovjet partnerek tavaly már vásároltak. Az idén erről szerződés tanúskodik — a Szovjetunióban 500 csőkilométer hírközlésér e rendszerrel oldják meg. bokát, s az így készült csöveket helyezték a vezetékbe. A jövő? Az idén, Romániának három darab gépsor eladását tervezik, s aláírásra vár a török szerződés is. Stúdióberendezés Az Elektroakusztikai Gyár szakemberei már az 1980-as moszkvai olimpiára készülnek. A BNV-n nagydíjat nyert FIPSIC integrált áramkörös stúdióberendezés az olimpiai rádió-, illetve tv-stúdiókat szolgálja majd. Hetven rádió-, huszonegy televízió- és ötven egyéb stúdió kiszolgálására alkalmas ez a 4 millió forintot érő asztal. A konstruktőrök a világszínvonallal lépést tartva és a kereskedelmi igényeket figyelembe véve tervezték a berendezést. Az asztal építőkocka-rendszerű. Különböző elemekből áll, amelyből a végleges berendezés a vevők igénye szerint állítható össze. A mintapéldány a Magyar Rádióé. Az összeállítást írták: Fazekas Ágnes Lukács Ákos Szüllősi Ferenc Ez is nagydíjas: a BEAG stúdióberendezése (Wormser felv.) Hegesztősor Spirálcső-hegesztő gépsor. Gyártja: a Csepeli Egyedi Gépgyár. A berendezés műszaki adatai megfelelnek a legkorszerűbb követelményeknek. A Barátság II. olajvezeték építésénél új spirálcső-hegesztő gépsor Új üzem. Széles, tágas, világos csarnok, patikatisztaságú műhely. Új üzem épült a Csömöri úton. A Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat új részlegét már átadták. Az új csarnok ötvenmillió forintos költséggel épült, kedvezőbbek a termelési feltételek, s a dolgozók szociális körülményei is javultak. A bevezetett szalagszert termeléssel a termelékenység is tíz százalékkal nő. Képünkön készülnek az aktatáskák, női és sporttáskák a hatalmas összeszerelő üzemrészben. (MTI Fotó : Branstelter Sándor felv.) PÉCS ÚJABB MEGLEPETÉSE: Feltárják a pasa fürdőjét Csatornafektetés közben találták a falat Pécs belvárosában megtalálták a dominikánus szerzetesek régóta keresett rendházának maradványait, s a város azóta már újabb meglepetéssel szolgált: most Merni pasa fürdőjére leltek. JELZIK A RÉGI TÉRKÉPEK — Régóta kerestük, tudtuk: létezett — mondja Kárpáti Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa. Az ásatást, akár a kolostor feltárását, ő vezeti. — Most talán gyorsabb lesz a munka, anyagi lehetőségeink biztatóak, s úgy tűnik, hozzánk pártolt a szerencse is. A feltárás és a helyreállítás csaknem egymillió forintba kerül majd. — Hogyan fedezték fel a maradványokat ? — Csatornafektetés közben középkori, nagyon vastag falat találtak. Feltehetően az 1301-ben alapított ferences szerzetesház része, ezt jellegzetes elhelyezkedése is igazolja. Régi térképeken a kolostor mellett fürdő is látható. Egy 1687- ből származó — Haüg hadimérnök készítette — térkép világosan ábrázolja ezt a fürdőt. Merni pasa, aki egész városrész ura volt, átalakíttatta a templomot dzsámivá, itt volt a kútja, az iskolája is, de ezeket még nem találtuk meg. KRIPTA, FŰTÉS A Sallai utcában tábla jelzi: ásatás. A régész mutatja, meddig nyúlik a szerzetesház, s honnan kezdődik a fürdő. Széles alapok, amelyek láthatóan még a szomszédos ház alatt is folytatódnak, másik oldalon a tér még felbontatlan burkolata fedi a maradványokat. A gödör mélyén csontok — itt volt a kripta. A zárófal túlsó oldalán a fürdő. Feltárult a padlófűtés félméternyi üregekből ásott labirintusa. — Ez lehetett a tüzelőhely, bár a bejáratát, nem tudni miért, utólag befalazták. Megtaláltuk a padlószintet is. A török fürdőknek három jellegzetes típusuk van, mind sokszög alakú, a most látható rész csupán egy szöglet. Színes kockák díszítik a padozatot, a vetkőző helyiséget. A bejárat kőoszlopaiban a vasalást is megőrizte a föld. Itt dobta be aprópénzét a fürödni vágyó török. — Valószínűleg az egész teret színes kőkockák díszítették. Folytatjuk a feltárást, június végére szeretnénk végezni vele. Akkor többet, bizonyosabbat tudunk majd a pasa fürdőjéről. SZÉP FRESKÓ Pécstől nem messze, Kővágószőlősön találtak már őskori, ókori, középkori maradványokat, bizonyságául: mindig lakott volt ez a vidék. Talajmunkák közben ezúttal római kori leletet tártak fel. — Sophianaet, az ókori Pécset kisebb-nagyobb uradalmak övezték — mondja dr., Ecsedy István régész. — Virágzott a gazdasági élet, a IV. századi település a környék egyik legjelentősebb centruma volt. — Mit találtak most? — Egy sírkamrát. Nem ritkaság errefelé, feljegyzések szerint már a múlt század közepén is rábukkantunk hasonlóra, de arról megbízható adatunk nincs. Viszont többször is feltártak ókeresztény, festett sírkápolnákat. Ezekhez hasonlítható a most megtalált kővágószőlősi is. Valószínűleg IV. századi, falait zöld és bordó színnel festett, geometrikus mintás freskó díszíti. Az ókeresztény freskókkal való stílusazonosság kétségtelenné teszi a kronológiai kapcsolatot a Pécsett lakó birtokosokkal. MIT REJTHET? — Hol tart most a feltárás? — Először az épület alaprajzát kellett tisztáznunk. Körülástuk a villát, a belseje még nincs kitisztítva, nem is tudjuk, csak találgatjuk, mit rejthet. Szakértőként felkértük dr. Fülep Ferencet, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját. A freskók nagyon értékesek lehetnek — ezeket megfelelő restaurálás után a vakolattal együtt leemeljük, s egészben szállítjuk a múzeumba. A lelet páratlannak mondható, mert olyan temetkezőhely, ahol a villa is megtalálható, nagyon kevés ismert. — Villa, sírkápolna, sírkamra. Mi a pontos megnevezés? — Mindhárom. Egy-egy ilyen település több részből állt: gazdasági épületek, lakóépületek, kápolna, temetkezőhely. Kővágószőlősön mindez együtt van. — Mi lesz a sorsa? — Folytatjuk a leletmentést. Aztán, ha az épület is különleges, megőrizzük, megóvjuk. Júniusra befejezzük a feltárást. Lukács Ákos