Esti Hírlap, 1977. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

Egervári esték Az Egervári esték rendez­vénysorozatát a Zalaeger­szegi Szimfonikusok hang­versenye nyitja július 21-én Purcell-mű­vekkel és Mo­zart A színigazgató című vígoperájával; az utóbbiban az Operaház művészei mű­ködnek közre. Július 28-án Karinthy-estet rendeznek, többek között Berek Kati és Szilágyi Tibor közreműkö­désével. Ugyanők játszanak a Borka asszony és György deák, valamint a Kocsonya Mihály házassága című két népi komédiában, amelye­ket közös műsorban au­gusztus 2-án, 3-án és 10-én adnak elő Sándor János rendezésében. A sorozatot a Budapesti Madr­igálkórus hangversenye zárja augusz­tus 18-án. Az előadásokra közvetlen buszok indulnak Zalaegerszegről, az idegen­­forgalmi hivataltól; ugyan­ott árusítják elővételben a jegyeket is. 17 ORSZÁG, 25 VERSENYFILMJE Ma kezdődik a nyugat-berlini nemzetközi filmfesztivál Ma este a Zoo Palastban megkezdődik az idei nyu­gat-berlini nemzetközi filmfesztivál. Megnyitó előadásként — versenyen kívül — Nickelodeon cím­mel Peter Bogdanovich filmjét vetítik, amely vi­dám-szimbolikus játék Hol­lywood őskoráról. A fő­szereplő Ryan O’Neal, Ta­tum O’Neal és Burt Rey­nolds. Ezután 17 ország 25 versenyfilmjét láthatja a közönség 11 napon át, s a „medvéket” — a fesztivál hagyományos díjait — jú­lius 5-én este osztják ki. A programra néhány ér­dekesnek ígérkező film ke­rült. A Szovjetunió filmmű­vészetét Igor Maszlennyi­­kov munkája, a Szentimen­tális regény és a híres ren­dezőnő, Larisza Lepityko al­kotása, a Felemelkedés kép­viseli; a szocialista országok közül Csehszlovákia Juraj Hert Egy nap a szerelmem­nek című filmjét küldte, Bulgária Hriszto Hrisztov­­tól a Küklopszokat, a Né­met Demokratikus Köztár­saság pedig Konrad Wolf filmjét, amelynek címe Anyám, élek. Jugoszlávia Matjaz Klobcic Karoline Zasler című filmjét nevez­te. KIŰZETÉS Három film képviseli a Német Szövetségi Köztár­saságot: A citadella meg­hódítása, a Grete Mindé és a Kiűzetés a Paradicsom­ból. Az Amerikai Egyesült Államok versenyfilmjei: Két front között, és egy krimi, A macska ismeri a gyilkost címmel. Szárnyas disznók — ez a címe Paolo Pietrangeli olasz rendező filmjének. Franciaország ismét Francois Truffaut filmjét nevezte — Egy fér­fi, aki szerette az asszo­nyokat — és Robert Bres­son egyik alkotását. Auszt­rália, Brazília, Marokkó és Mexikó filmművészetét ugyancsak képviseli ver­senyfilm. Mint ismeretes, a magya­rok Sándor Pál Herkules­­fürdői emlék című alkotá­sával neveztek be, amely a német változatban A kü­lönleges szerep címet kap­ta. A filmet „elkísérik” Nyugat-Berlinbe az alko­tók: a rendező, Ragályi Elemér operatőr és a fő­szerepet játszó Holman Endre. Hazánk mindössze harmadszor vesz részt a nyugat-berlini nemzetkö­zi filmfesztiválon, és ed­dig mindkét alkalommal díjat szerzett. 1975-ben Mé­száros Márta Örökbefoga­dás című filmje a fődíjat, az Aranymedvét kapta és még négy másik díjat is, tavaly pedig Lugossy László Ezüstmedvét nyert, mint a legjobb első film rendezője. DIETRICH A hagyományoknak meg­felelően az idén is meg­tartják a fiatal film nemzetközi fórumát — ezen magyar részről Mé­száros Márta kilenc hó­napját vetítik — és lesz retrospektív vetítéssoro­zat is. Ezúttal Marlene Dietrich filmjeit láthatják a nézők. A versenyen kívüli vetí­tések és különleges bemu­tatók is ígérnek élményt. Az előbbiek sorában lát­hatják a nézők Fábri Zol­tán filmjét, az ötödik pe­csétet, amely a moszkvai fesztiválon mint verseny­film szerepel. Az utóbbiak közül nagy hírverés előzi meg a Német Szövetségi Köztársaságban a Hitler pályafutásáról készült do­kumentumfilmet. (morvay) GYORSINTERJÚ Petur Ilkával Régen nem láttuk szín­­padon-filmen Petur Ilkát — mikor szerepel legköze­lebb? — Abban a nagy öröm­ben részesültem, hogy a Vígszínház és Marton Lász­ló meghívott vendégjáték­ra. Már el is kezdődtek a próbák. Fejes Endre Jó es­tét, nyár, jó estét, szere­lem! című darabjának ze­nés változatában lépek fel, amelyhez Presser Gábor írta a zenét. Egy virágárus asszonyt játszom, aki meg­érzi, mintegy megjósolja a főhős sorsát; virágot kí­nál neki, de nem fogad el pénzt érte: „arcodon ha­lál, szádon koplalás, homlo­kodon halál”, mondja ne­ki Fejes szavaival. Nem nagy szerep, de én örö­mömben megcsókoltam a színpadot az első próbana­pon. A bemutató késő ősz­szel lesz. — Egyéb tervek? — Már másfél éve ké­szülök egy műsor összeállí­tására, amelyben Kodály­­dalokat és megzenésített Petőfi- és József Attila­­verseket adok majd elő, valamint balladákat és vi­rágénekeket. Ezt a műsort az Országos Filharmónia rendezésében mutatom be. (-k) ÚJ NYAK • KEZDJEK A SKÁLÁNÁL! GAZDAG NYÁRI ÁRUSKÁLÁNKBÓL AJÁNLUNK: Farmerszoknyákat bakfisoknak, többféle színben importált farmernadrágokat kiskamaszoknak F­armer- méterárukat 111 Ft-tól 110 Ft-tól 88 Ft-tól 400 Ft-ig 120 Ft-ig 278 Ft-ig Szegedi készülődés Szegeden már készülnek a szabadtéri játékok nyitásá­ra. A Dóm téren a több mint hatezer vendég foga­dására alkalmas nézőtér már elkészült, most dolgoz­nak a színpad vasvázának összeállításán. Július 23-án szólal meg először a fanfár, a Lear király előadásán, amelynek főszerepét Besse­nyei Ferenc játssza. Ezután Szüret címmel a Nemzetkö­zi Szakszervezeti Népitánc Fesztivál gálaestje követke­zik, majd Verdi Aidáját mu­tatják be, NDK, olasz, spa­nyol és bolgár művészek fellépésével. Strauss Ci­gánybárója után a Grúz Ál­lami Népi Együttes vendég­játékával fejeződik be a ti­zenöt előadásból álló prog­ram. A nagy érdeklődésre jellemző,­ hogy elővételben már több előadásra elkeltek a jegyek. (Wormser felvétele) Történelem nélkül? Az ország szakközépiskoláinak negyedik osztályaiban az új tan­terv elképzelései szerint a heti két történelem­­óra fakultatív tárgy lesz. Aki akar, tanul törté­n­elmet, ak­i nem, az nem. Meglepő elképzelés. Az előzetes vitákon szinte min­denki helytelenítette. (Legutóbb a budapesti pedagógu­sok év végi megbeszélésén is, amint enről a Köznevelés hírt ad.) Az elképzelés mégis marad. Alapindoka: a kö­zépiskola felsőbb osztályaiban módot kell adni a diákok­nak arra, hogy képességeik, hajlamaik szerint maguk válasszanak bizonyos meghatározott tárgyak köréből. Rokonszenves és nagyon demokratikusan hangzó in­dok. Csak éppen nem helytálló. Először legfőképpen azért, mert aki valamilyen szakközépiskolát választott, az már fakultatív módon eldöntötte, hogy milyen tantár­gyak, milyen szakma, milyen egyetemi továbbtanulás iránt érdeklődik. A legnagyobb mérvű fakultációja a magyar közoktatásnak, hogy a középiskolák mintegy fele gimnáziumi típusú oktatást nyújt, a másik fele szakkö­zépiskolai jellegűt. Ha már egyszer fakultatívan kivá­lasztották a diákok és szüleik a fő tárgyakat, akkor csak azt lehet eldönteni, hogy emellett még mit kell, mit szük­séges feltétlenül tanítani. Minden logikusan gondolkodó felnőtt állampolgár szerint: történelmet mindenképpen. Már csak azért is, mert egyébként is sok baj van a történelemoktatással, még inkább a hatásfokával. A jobb képességű gyerek va­lamikor az általános iskola felsőbb osztályaiban megtanul egy sémát, amelynek a lényege a következő: a történelem osztályharcok története. Az ősközösség felbomlása óta mindig vannak elnyomott és elnyomó osztályok. Ezek mindig harcban állnak egymással. Egy ideig sikerül az elnyomó osztályoknak megőrizniük a hatalmat, amíg az­tán elég erős nem lesz az elnyomott osztály, hogy lerázza magáról az igát, és ő vegye kezébe sorsát. Amelyik gye­rek képes ehhez minden tanévben megjegyezni egy-két illusztratív adatot, nevet, társadalmi megmozdulást, az büszkén masírozhat az iskolai osztályokon át jeles ered­ményével. A baj ott van, hogy bár a történelemnek valóban van ilyen alapszerkezete, de ha csak ezt a csontvázat tanul­ják meg a diákok, amin semmifajta „hús” nincsen, ak­kor felismerhetetlen lesz számukra a történelem. Nem lesz arca az egyes koroknak, és minden történelmi ese­ményt úgy­­képzel el a diák, mint ami eleve elintézett do­log, hiszen ő okos gyerek, úgy is tudja, mi lett a vége. Ez a szemléletmód érdektelenné teszi a gyerekeket a törté­nelemben, és fő­ként egy sematizált történelemszemlélet jegyében, mintha fekete kendőt kötne éppen a világnéze­ti tisztánlátása elé: elvész az egyes történelmi pillanatok választásra, döntésre kényszerítő ereje, a korban élt em­berek konfliktusainak sora. A „jó emberek”, a „haladó emberek” úgyis mindig a jót választják és megfordítva. Ennek a szemléletnek a következményeiképpen a legjobb esetben a gyerek saját születése pillanatáig véli érthető­nek a históriát, attól kezdve semmi összefüggést nem lát a történelem és önmaga, a múlt és a jelen között. Mert ő saját tapasztalataiban egy másik világot lát, amelyben a történelmi mérkőzések egyáltalán nem lefutottak. Átél helyes és helytelen döntéseket, s ugyanakkor alig hiszi el, hogy azok az alaptörvények, amelyeket a történelemórán megtanult, a saját korában is érvényesülnek. Gondok vannak hát a történelemoktatással, amin sok lelkes pedagógus a legkülönbözőbb módszerekkel igyek­szik segíteni. A megleh­­etésem száraz tankönyvek mellé illusztratív anyagot keresnek, filmet, fotót, műalkotáso­kat, technikai, muzeális tárgyakat, korabeli dokumentu­mokat és így tovább. Készüléiben vannak olyan tantervi elképzelések, amelyek eleve jóval komplexebben fognák fel a történelemoktatást, hiszen végül is minden, az isko­lában tanított tudományágnak megvan a maga tudo­mánytörténete, amely ugyancsak haszonnal bekapcsolha­tó lenne a tanításhoz. Mindehhez persze idő kell. A fel­készüléshez is , meg a tanításhoz is. Már így is mini­mális keretek közé szorították a történelmet. Nem lehet tovább elvenni belőle. Ha komolyan vesszük, hogy az iskolának megbízható, tudományos világnézettel rendelkező fiatalokat kell ne­velnie a jövő számára, akkor komolyan kell venni a tör­ténelemoktatást. Jóval komolyabban, mint egyes tantervi elképzelések mutatják. Bernáth László ELISMERÉS A CÉDRUSNAK Két magyar tévéalkotás kapott díjat a tegnap vé­get ért XIV. prágai nem­zetközi televíziós fesztivá­lon, 32 ország tévéjátékai­­nak és zenés műsorá­nak seregszemléjén. A nemzetközi zsűri a zenés műsorok kategóriá­jában a zenés drámai mű­vek televízióra való leg­jobb alkalmazásáért jár­ó díjat a Magyar Televízió Cédrus című munkájának ítélte oda, magas művészi és technikai színvonaláért. (A film Hidas Frigyes ze­neszerző és Seregi László koreográfus nagy sikerű balettjének tévéadaptá­ciója, Horváth Ádám ren­dezésében.) A tévéjátékok kategóriá­jában az Intervízió díját Galgóczy Erzsébet Tizen­egy több, mint három című darabja kapta meg. (Ren­dezte: Nemere László.) A fesztivál Arany Prága nagydíját a tévéjátékok csoportjában az NDK-tv A szomszéd Júlia című versenymunkája, a zenés műsorokéban pedig a cseh­szlovák tévé Dvorak Új vi­lág szimfóniájának zene­kari előadásáról készített filmje nyerte el. □ ÚTBAN DÉL FELÉ címmel rendez filmet Jack Nicholson, ő játssza a fő­szerepet is. Ugyancsak ren­dezéssel mutatkozik be Syl­vester Stallone, akinek Rocky című filmje világsi­ker. Természetesen ő is sa­ját főszereplésével forgatja a filmet. □ ROBERT MULLIGAN új filmje, a Vértestvérek címet kapta. A forgatás ha­marosan indul New York­ban Paul Sorvino, Tony Lo Bianco és Richard Gere fő­szereplésével.

Next