Esti Hírlap, 1977. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

Megállapodtak - megszegték - ismét zsúfoltság Nehezen lesz ebből igazi lépcsőzetes Széles körű ellenőrzés a fővárosban • És a vidék? Bevált-e, eredményes-e a lépcsőzetes munkakezdés? — erről kértek tájékozta­tást az MTI munkatársai Budapesten és három vidé­ki nagyvárosban. Felborul a rend A fővárosban a kezdet — 1973 — óta figyelemmel kí­sérik a lépcsőzetes munka­kezdés hatását. Megállapí­tották, hogy tavaly és ta­valyelőtt több körzetben nőtt a zsúfoltság. Ezért az idén átfogó adatgyűjtést vé­geztek, hogy kiderítsék: hol, melyik vállalat tért el a korábban megállapodás­ban rögzített munkarend­től. A BKV szakembereire és a számítógépre nem cse­kély feladat várt. A 840 gyá­ron, intézményen kívül ugyanis — hogy teljes le­gyen a kép — figyelembe v­ettek minden ötven em­bernél többet foglalkoztató üzemet. Ellenőrzés volt a Budafo­ki, a Fehérvári, a Gyömrői úton, Budán, Csepelen és a Belvárosban, Dél-Pesten, a VI. és a VII. kerületben, Kőbányán és Észak-Pesten. A korábbi és a mostani vizsgálatok eredményeit a BKV szakemberei összeha­sonlították. Megállapítot­ták: a differenciált munka­kezdést rögzítő megállapo­dást 124 vállalat és intéz­mény megszegte. Ezenkívül 172 üzemmel, gyárral ugyan nem kellett új kezdési idő­pontban megállapodni, a mai munkarend illik a lép­csőzetesbe, de más, mint az eredetileg rögzített volt. Az ellenőrzés nem volt hiába­való: a szakemberek mint­egy négyszáz új budapesti vállalatot, gyárat és telep­helyet fedeztek fel, amely­nek rég jelentkeznie kellett volna munkarendje meg­állapítása végett, de ezt nem tette meg. Pedig té­nyek bizonyítják: a lépcső­zetes munkakezdés csök­kentette a zsúfoltságot, de ha egy-egy útvonalon csak egy-két vállalat is eltér­ at­tól, felborítja a rendet, s ismét nehéz helyzetet te­remt, előzetes munkarendre. Min­den ősszel — a következő évi menetrend összeállítása előtt — kérik a vállalatok véleményét, tájékozódnak, szükséges-e módosítás? A jövő esztendőre a kérelmek már megérkeztek a székes­­fehérvári MÁV-hoz — egyetlen gyár, üzem sem várja a vasúttól a lépcső­zetes munkakezdés utazási feltételeit... Elvben... Győrött — ahová napon­ta mintegy 40 ezren járnak be dolgozni — a lépcsőzetes munkakezdésre már több terv készült, de eddig egyet sem sikerült megvalósítani. A vállalatok a differenciált munkakezdés előnyeit elv­ben nem vitatják, beveze­tését azonban nem tartják célszerűnek. A város legnagyobb üze­mébe, a Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárba érke­zik naponta a legtöbb vi­dékről bejáró. A gyárnak a város három részében dolgoznak üzemei, ezekben — a lépcsőzetes munkakez­dés bevezetése után — más-más időpontban kezdődhet­ne a munka. Ezt pedig azért nem tartják célszerűnek, mert az üzemek termelése szorosan kapcsolódik egy­máshoz. A másik indok, hogy a munkásvonatok és autóbuszok évek óta a reg­geli 6 órás és a délutáni 2 órás időponthoz igazítva közlekednek. A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek dolgozóinak mintegy 34 százaléka — több mint 6100 munkás — vonattal és a 3-as számú Volán menetrendszerű já­rataival utazik munkahe­lyére. A fizikai dolgozók többsége 6, 14 és 22 órára jár dolgozni. Az alkalma­zottak, a kisgyermekes anyák és a munkaidő-ked­vezményben részesülők reg­gel 7.30-kor kezdenek. A vállalat munkarendje a MÁV és a Volán menet­rendjéhez igazodik, ezért nem látnak lehetőséget a lépcsőzetes munkakezdésre. A Miskolci Közlekedési Vállalat véleménye szerint hasznos lehetne, ha a Le­nin Kohászati Művekben az alkalmazottak negyed nyolckor kezdenék a mun­kát. Nem kérik A múlt hetekben több vállalat és intézmény már visszaállt a megállapodás­ban rögzített kezdési idő­pontra, de jó néhánnyal hosszú ideje tart a huza­vona. A legutóbb ellenőr­zött és felszólított kőbányai és észak-pesti vállalatoknak 1978. január közepéig kell visszatérniük a lépcsőzetes munkakezdésre. Az ez alól elzárkózó, illetve kibúvót kereső vállalatok hiába le­veleznek, a jelenlegi és a lépcsőzetes munkakezdési időpontokat — a BKV-t is megkeresve — csak a Fő­városi Tanáccsal kötött újabb megállapodás után változtathatják meg. Közepes nagyságú tele­pülés lakossága, mintegy 28 ezer dolgozó és diák jár be naponta vonattal a szé­kesfehérvári üzemekbe, is­kolákba. A műszakkezdések előtt és után félóránként 52 vonatot fogad-indít a pá­lyaudvar. A MÁV örömmel fogadná, ha a vállalatok széthúznák a műszakkez­dések idejét, legalábbis a legtöbb bejárót foglalkoz­tató székesfehérvári nagy­üzemek térnének át a lép­ 7­ÁSZ­TI-PÁ­LM UD­VAR Étterem vasutasoknak Új szociális épület mun­kálatait kezdték meg a miskolci Tiszai pályaud­varon. A mintegy 35 mil­lió forintos költséggel ké­szülő, négyszintes, 440 sze­mélyes épület a helyi és környékbeli állomásfő­nökségek dolgozóinak jobb ellátását szolgálja majd. Lesz benne egy korszerű üzemi konyha, s egy mo­dern étterem is. TERJESZKEDŐ TELEPÜLÉSEK Két ház között áll a falutábla ÖSSZETARTÓ IPAR • KÖZÖS VÍZMŰ A települések és környé­kük gyors fejlődése érdekes helyzetet teremtett két nyu­gat-magyarországi város, Szombathely és Kőszeg kö­zött. Az egymástól mind-­­össze 18 kilométerre levő történelmi városok kis hí­ján összeépültek. Alig van köztük beépítetlen terület. A sűrűségére jellemző: Gyöngyösfalu és Lukácshá­za között egy méter távol­ság sincs, s két ház közé tették ki a helységnévtáb­lát. A terjeszkedő Szombat­hely s egyik legnagyobb éléskamrája, Gencsapáti község között is hasonlók a tapasztalatok. KICSI, PONTOS MÁSOLAT Gázi Kászim dzsámija FÉLHOLD A RÉZKILINCSBŐL Pécs híres török kori mű­emlékének, a város köz­pontjában álló Gázi Kászim pasa dzsámijának miniatűr mását készítette el Fetter Antal helytörténet-kutató. Négy éven át dolgozott raj­ta, összesen mintegy ötezer munkaórát fordított a ma­kett megépítésére. Nem a mai dzsámit örö­kítette meg, hanem a há­romszáz év előttit, amilyen a török hódoltság idején volt, így ott áll mellette a karcsú minaret, s belsejé­ben a mihráb fülke meg a nők karzata. Munkájához korabeli leírásokat hasz­nált fel, továbbá értékes dokumentációt kapott a Török Építészeti Szövetség­től is. A makett harminc­­szorosan kicsinyített mása a Széchenyi téren álló dzsá­minak. Alapterülete 65-ször centiméter, a dzsámi magassága 95, a minareté 130 centiméter. A mester az eredeti anya­gokat alkalmazta a dzsámi megépítésénél. Ebben segít­ségére volt a véletlen is. A Széchenyi téri csatornaépí­tés közben napvilágra ke­rültek a középkori Szent Bertalan templom alapjai — ennek köveit használ­ták fel a törökök a dzsámi építéséhez — így Fetter An­tal hozzájuthatott a valódi építőanyaghoz. A miniatűr dzsámi falainak sok ezer apró tégláját fehér mészkő­ből csiszolta, az oszlopok anyaga vörös homokkő, az előcsarnok padozata mecse­ki „kék kő”, a szamárhát­­íves ablakok díszítményeit égetett agyagból mintázta, az ablaküvegek zöld nyers­üvegből vannak — akár­csak az eredeti épületen, így tehát a színek is azono­sak. 53 Szépen szól, csak kicsit gyenge a hangja HÁTÁN A VALCER KIRÁLYA Bemutatkozik: — Czinege József vagyok. Sokat olvastam régi, már­kás hegedűkről, arról is, hogy gyakran értéktelen utánzatot kincsnek vélnek. Mutatnék egy hangszert, bár nem híres mester mű­helyéből származik. Magam készítettem. Kopott tokban hozta el a hegedűt. Meglepő szép hangszer, hajlított peremű, gyöngyházberakásos. Csigá­ja finoman metszett, a hát­oldalán faragott dombor­mű. Johann Strauss, a val­­cerkirály képmása. DÍJAT NYERT — Nem véletlenül: ez jel­legzetesen barokk mintájú hegedű. Kevés hasonlót látni manapság. Talán a megszo­kottól eltérő külseje miatt is szól oly szépen. A Zene­­akadémián hangja egy ver­senyen harmadik díjat ka­pott. — Foglalkozása? — Zenész vagyok, tulaj­donképpen gyerekkorom óta. A MÁV szimfonikus zenekarában játszottam, amióta nyugdíjas vagyok, mindenfelé, több együttes­ben is, ahol szükség van rám. — Mióta készít hegedű­ket? — Talán húszéves korom óta. A szomszédunkban hangszerkészítő lakott, ja­varészt hegedűkkel foglal­kozott, tőle lestem el a fo­gásokat. Levéltárcájából kicsiny, megsárgult újságkivágást vesz elő, s mutatja a rövid hírt: — Az ötvenes években je­lent meg. Készítettem egy miniatűr hegedűt, amelyet akkor a világ legkisebbjé­nek kiáltottak ki. Elfér egy gyufásdobozban. Ma is lát­ható a múzeumban, a négy alaphangon szólt. Játékszer — furcsa, hogy ez a leghí­resebb munkám. — Hány hegedűt épített eddig? — összesen talán tizet. Mindegyik odahaza van, büszke vagyok a hangjukra. Némelyik gyengébben szól, másik erősebben — a mu­zsikában váltogatom, attól függően, mit játszom raj­tuk. A barokk hegedű pél­dául nem jó prímnek, mert bár szép, de gyenge a hang­ja. Most egy Nemessányi mintájú hangszeren dolgo­zom. Félig-meddig elké­szült, a fedele öreg fa, becslésem szerint hetven­éves. Sok munka van vele, s volt a többivel is — ezért nem szívesen válok meg egytől sem. Nemrég ötezer forintot kínáltak az egyi­kért. Nem adtam oda, csak a faanyag többe van, nem szólva a munkáról. TITOK ? — Véleménye szerint mi lehet a nagy hangszerkészí­tő mesterek titka? — Általában a formá­ban, a technológiai megol­dásokban keresik a magya­rázatot. Pedig — vélemé­nyem szerint — a titok csu­pán a gondos, pontos, oda­adó munka, a szerszám sze­­retete. Meggyőződhet róla bárki: a hírneves műhe­lyekben készült hegedűk gyakran más-más formá­­júak, mert a régiek — Stradivari, Guaneri — szerették a változa­tosságot. Lukács Ákos A fő kupolát és az elő­csarnok kupoláit több mint kétezer ólomlemezke fedi — valamennyit maga kala­pálta. Egyedül a félholdhoz nem kapott eredeti anya­got, ezért rézkilincsből re­szelte ki. KŐSZEGET IS ELLÁTJA De sok másban is össze-­­ kapcsolódik a két város. A Rába kavicsteraszából, Ke­néz térségében „táplálkozó” regionális vízmű — ame­lyet eredetileg Szombathely vízellátására terveztek — Kőszeget is ellátja majd. A távvezetékrendszert — amely valójában nem is olyan na­gy táv, hiszen Ke­néztől Szombathelyig mind­össze 11, Szombathelyiől Kőszegig pedig 18 kilomé­teres — meghosszabbítják mert Kőszegen nem talál­nak megfelelő víznyerési lehetőséget. A vezetékre rá­kapcsolják az útmenti köz­ségeket is, összetartó erő az ipar is. Kőszeg három híres textil­­gyára — a bútorszövetgyár, a takarógyár és a nemez­gyár — a szombathelyi központtal működő Lakás­textil Vállalat gyáregysége VENDÉGEK Erősíti az összekötő szá­lakat az idegenforgalom is. Mindkét város a nyugat­magyarországi üdülőterület forgalmas vendégmaraszta­­ló helye. Aki Szombathely­re látogat , Kőszeget sem kerüli ki. A Savaria-prog­­ramokba évek óta beépíte­nek egy-két­­ kőszegi ren­dezvényt. A szombathelyi textilbiennálék díjnyertesei kamarakiállításának pél­dául rendszeresen Kőszeg ad otthont. Szombathely és Kőszeg a színhelye a ha­gyományos húsvéti, nem­zetközi autóstalálkozónak Szelei Teréz KOSSUTH LAJOS TÉR. PARLAMENT Kétszáz évig nem kell a csipkézethez nyúlni Leveti állvány­burkát az Országház Kossuth Lajos tér felöli főhomlokzata. Nevezetes évfordulón fe­jeződött be a felújítás: 75 évvel ezelőtt tartották itt az első országgyűlést. A Steindl Imre tervezte épületremeikre ráfért a csi­nosítás: a múlt évtizedek kikezdték csipkeruháját. Műemlékről lévén szó, a fő­homlokzat helyreállítását alapos előkészítő munka vezette be. S mert az ere­deti dokumentumok nagy­része elveszett, fényképeken keresték meg az 1902-es külsőt. Süttőn 1975-ben kemény mészkő formázásával láttak munkához a kőfaragók és a szobrászok. Csak azokat az anyago­kat rakták föl a Parla­mentre, amelyek 280 év­nyi kort is épségben meg­érnek. Csakis ilyen mészkövekből vésték, csiszolták a hom­lokzati elemeket, a kereszt­rózsákat, a rozettákat, a szerkezeti és a szobrászati díszítő formákat. Leemel­ték helyéről Mátyás király és Nagy Lajos szobrát is, s Ferenci Béla szobrász keze­­munkája nyomán kijavítot­ták. A homlokzatot 1976 júliu­sában állványozták fel, és a Kőfaragó Vállalat brigádja több mint 2600 követ il­lesztett helyére. Az elemek között akadt négy és fél tonnás, és 130 kilogrammos is. A műemléki pontosság a szakembereik munkáját dicséri. A míves díszkaput­­ — eredeti felvétel alapján — rendbehozták, s rövidesen a helyére kerül. Januárban az Országház már teljes díszben ékesíti a Kossuth Lajos teret. A munkások azonban további szárnyakon folytatják a felújítást. (MTI)

Next