Esti Hírlap, 1977. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-26 / 278. szám
Megállapodtak - megszegték - ismét zsúfoltság Nehezen lesz ebből igazi lépcsőzetes Széles körű ellenőrzés a fővárosban • És a vidék? Bevált-e, eredményes-e a lépcsőzetes munkakezdés? — erről kértek tájékoztatást az MTI munkatársai Budapesten és három vidéki nagyvárosban. Felborul a rend A fővárosban a kezdet — 1973 — óta figyelemmel kísérik a lépcsőzetes munkakezdés hatását. Megállapították, hogy tavaly és tavalyelőtt több körzetben nőtt a zsúfoltság. Ezért az idén átfogó adatgyűjtést végeztek, hogy kiderítsék: hol, melyik vállalat tért el a korábban megállapodásban rögzített munkarendtől. A BKV szakembereire és a számítógépre nem csekély feladat várt. A 840 gyáron, intézményen kívül ugyanis — hogy teljes legyen a kép — figyelembe vettek minden ötven embernél többet foglalkoztató üzemet. Ellenőrzés volt a Budafoki, a Fehérvári, a Gyömrői úton, Budán, Csepelen és a Belvárosban, Dél-Pesten, a VI. és a VII. kerületben, Kőbányán és Észak-Pesten. A korábbi és a mostani vizsgálatok eredményeit a BKV szakemberei összehasonlították. Megállapították: a differenciált munkakezdést rögzítő megállapodást 124 vállalat és intézmény megszegte. Ezenkívül 172 üzemmel, gyárral ugyan nem kellett új kezdési időpontban megállapodni, a mai munkarend illik a lépcsőzetesbe, de más, mint az eredetileg rögzített volt. Az ellenőrzés nem volt hiábavaló: a szakemberek mintegy négyszáz új budapesti vállalatot, gyárat és telephelyet fedeztek fel, amelynek rég jelentkeznie kellett volna munkarendje megállapítása végett, de ezt nem tette meg. Pedig tények bizonyítják: a lépcsőzetes munkakezdés csökkentette a zsúfoltságot, de ha egy-egy útvonalon csak egy-két vállalat is eltér attól, felborítja a rendet, s ismét nehéz helyzetet teremt, előzetes munkarendre. Minden ősszel — a következő évi menetrend összeállítása előtt — kérik a vállalatok véleményét, tájékozódnak, szükséges-e módosítás? A jövő esztendőre a kérelmek már megérkeztek a székesfehérvári MÁV-hoz — egyetlen gyár, üzem sem várja a vasúttól a lépcsőzetes munkakezdés utazási feltételeit... Elvben... Győrött — ahová naponta mintegy 40 ezren járnak be dolgozni — a lépcsőzetes munkakezdésre már több terv készült, de eddig egyet sem sikerült megvalósítani. A vállalatok a differenciált munkakezdés előnyeit elvben nem vitatják, bevezetését azonban nem tartják célszerűnek. A város legnagyobb üzemébe, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba érkezik naponta a legtöbb vidékről bejáró. A gyárnak a város három részében dolgoznak üzemei, ezekben — a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése után — más-más időpontban kezdődhetne a munka. Ezt pedig azért nem tartják célszerűnek, mert az üzemek termelése szorosan kapcsolódik egymáshoz. A másik indok, hogy a munkásvonatok és autóbuszok évek óta a reggeli 6 órás és a délutáni 2 órás időponthoz igazítva közlekednek. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozóinak mintegy 34 százaléka — több mint 6100 munkás — vonattal és a 3-as számú Volán menetrendszerű járataival utazik munkahelyére. A fizikai dolgozók többsége 6, 14 és 22 órára jár dolgozni. Az alkalmazottak, a kisgyermekes anyák és a munkaidő-kedvezményben részesülők reggel 7.30-kor kezdenek. A vállalat munkarendje a MÁV és a Volán menetrendjéhez igazodik, ezért nem látnak lehetőséget a lépcsőzetes munkakezdésre. A Miskolci Közlekedési Vállalat véleménye szerint hasznos lehetne, ha a Lenin Kohászati Művekben az alkalmazottak negyed nyolckor kezdenék a munkát. Nem kérik A múlt hetekben több vállalat és intézmény már visszaállt a megállapodásban rögzített kezdési időpontra, de jó néhánnyal hosszú ideje tart a huzavona. A legutóbb ellenőrzött és felszólított kőbányai és észak-pesti vállalatoknak 1978. január közepéig kell visszatérniük a lépcsőzetes munkakezdésre. Az ez alól elzárkózó, illetve kibúvót kereső vállalatok hiába leveleznek, a jelenlegi és a lépcsőzetes munkakezdési időpontokat — a BKV-t is megkeresve — csak a Fővárosi Tanáccsal kötött újabb megállapodás után változtathatják meg. Közepes nagyságú település lakossága, mintegy 28 ezer dolgozó és diák jár be naponta vonattal a székesfehérvári üzemekbe, iskolákba. A műszakkezdések előtt és után félóránként 52 vonatot fogad-indít a pályaudvar. A MÁV örömmel fogadná, ha a vállalatok széthúznák a műszakkezdések idejét, legalábbis a legtöbb bejárót foglalkoztató székesfehérvári nagyüzemek térnének át a lép 7ÁSZTI-PÁLM UDVAR Étterem vasutasoknak Új szociális épület munkálatait kezdték meg a miskolci Tiszai pályaudvaron. A mintegy 35 millió forintos költséggel készülő, négyszintes, 440 személyes épület a helyi és környékbeli állomásfőnökségek dolgozóinak jobb ellátását szolgálja majd. Lesz benne egy korszerű üzemi konyha, s egy modern étterem is. TERJESZKEDŐ TELEPÜLÉSEK Két ház között áll a falutábla ÖSSZETARTÓ IPAR • KÖZÖS VÍZMŰ A települések és környékük gyors fejlődése érdekes helyzetet teremtett két nyugat-magyarországi város, Szombathely és Kőszeg között. Az egymástól mind-össze 18 kilométerre levő történelmi városok kis híján összeépültek. Alig van köztük beépítetlen terület. A sűrűségére jellemző: Gyöngyösfalu és Lukácsháza között egy méter távolság sincs, s két ház közé tették ki a helységnévtáblát. A terjeszkedő Szombathely s egyik legnagyobb éléskamrája, Gencsapáti község között is hasonlók a tapasztalatok. KICSI, PONTOS MÁSOLAT Gázi Kászim dzsámija FÉLHOLD A RÉZKILINCSBŐL Pécs híres török kori műemlékének, a város központjában álló Gázi Kászim pasa dzsámijának miniatűr mását készítette el Fetter Antal helytörténet-kutató. Négy éven át dolgozott rajta, összesen mintegy ötezer munkaórát fordított a makett megépítésére. Nem a mai dzsámit örökítette meg, hanem a háromszáz év előttit, amilyen a török hódoltság idején volt, így ott áll mellette a karcsú minaret, s belsejében a mihráb fülke meg a nők karzata. Munkájához korabeli leírásokat használt fel, továbbá értékes dokumentációt kapott a Török Építészeti Szövetségtől is. A makett harmincszorosan kicsinyített mása a Széchenyi téren álló dzsáminak. Alapterülete 65-ször centiméter, a dzsámi magassága 95, a minareté 130 centiméter. A mester az eredeti anyagokat alkalmazta a dzsámi megépítésénél. Ebben segítségére volt a véletlen is. A Széchenyi téri csatornaépítés közben napvilágra kerültek a középkori Szent Bertalan templom alapjai — ennek köveit használták fel a törökök a dzsámi építéséhez — így Fetter Antal hozzájuthatott a valódi építőanyaghoz. A miniatűr dzsámi falainak sok ezer apró tégláját fehér mészkőből csiszolta, az oszlopok anyaga vörös homokkő, az előcsarnok padozata mecseki „kék kő”, a szamárhátíves ablakok díszítményeit égetett agyagból mintázta, az ablaküvegek zöld nyersüvegből vannak — akárcsak az eredeti épületen, így tehát a színek is azonosak. 53 Szépen szól, csak kicsit gyenge a hangja HÁTÁN A VALCER KIRÁLYA Bemutatkozik: — Czinege József vagyok. Sokat olvastam régi, márkás hegedűkről, arról is, hogy gyakran értéktelen utánzatot kincsnek vélnek. Mutatnék egy hangszert, bár nem híres mester műhelyéből származik. Magam készítettem. Kopott tokban hozta el a hegedűt. Meglepő szép hangszer, hajlított peremű, gyöngyházberakásos. Csigája finoman metszett, a hátoldalán faragott dombormű. Johann Strauss, a valcerkirály képmása. DÍJAT NYERT — Nem véletlenül: ez jellegzetesen barokk mintájú hegedű. Kevés hasonlót látni manapság. Talán a megszokottól eltérő külseje miatt is szól oly szépen. A Zeneakadémián hangja egy versenyen harmadik díjat kapott. — Foglalkozása? — Zenész vagyok, tulajdonképpen gyerekkorom óta. A MÁV szimfonikus zenekarában játszottam, amióta nyugdíjas vagyok, mindenfelé, több együttesben is, ahol szükség van rám. — Mióta készít hegedűket? — Talán húszéves korom óta. A szomszédunkban hangszerkészítő lakott, javarészt hegedűkkel foglalkozott, tőle lestem el a fogásokat. Levéltárcájából kicsiny, megsárgult újságkivágást vesz elő, s mutatja a rövid hírt: — Az ötvenes években jelent meg. Készítettem egy miniatűr hegedűt, amelyet akkor a világ legkisebbjének kiáltottak ki. Elfér egy gyufásdobozban. Ma is látható a múzeumban, a négy alaphangon szólt. Játékszer — furcsa, hogy ez a leghíresebb munkám. — Hány hegedűt épített eddig? — összesen talán tizet. Mindegyik odahaza van, büszke vagyok a hangjukra. Némelyik gyengébben szól, másik erősebben — a muzsikában váltogatom, attól függően, mit játszom rajtuk. A barokk hegedű például nem jó prímnek, mert bár szép, de gyenge a hangja. Most egy Nemessányi mintájú hangszeren dolgozom. Félig-meddig elkészült, a fedele öreg fa, becslésem szerint hetvenéves. Sok munka van vele, s volt a többivel is — ezért nem szívesen válok meg egytől sem. Nemrég ötezer forintot kínáltak az egyikért. Nem adtam oda, csak a faanyag többe van, nem szólva a munkáról. TITOK ? — Véleménye szerint mi lehet a nagy hangszerkészítő mesterek titka? — Általában a formában, a technológiai megoldásokban keresik a magyarázatot. Pedig — véleményem szerint — a titok csupán a gondos, pontos, odaadó munka, a szerszám szeretete. Meggyőződhet róla bárki: a hírneves műhelyekben készült hegedűk gyakran más-más formájúak, mert a régiek — Stradivari, Guaneri — szerették a változatosságot. Lukács Ákos A fő kupolát és az előcsarnok kupoláit több mint kétezer ólomlemezke fedi — valamennyit maga kalapálta. Egyedül a félholdhoz nem kapott eredeti anyagot, ezért rézkilincsből reszelte ki. KŐSZEGET IS ELLÁTJA De sok másban is össze- kapcsolódik a két város. A Rába kavicsteraszából, Kenéz térségében „táplálkozó” regionális vízmű — amelyet eredetileg Szombathely vízellátására terveztek — Kőszeget is ellátja majd. A távvezetékrendszert — amely valójában nem is olyan nagy táv, hiszen Kenéztől Szombathelyig mindössze 11, Szombathelyiől Kőszegig pedig 18 kilométeres — meghosszabbítják mert Kőszegen nem találnak megfelelő víznyerési lehetőséget. A vezetékre rákapcsolják az útmenti községeket is, összetartó erő az ipar is. Kőszeg három híres textilgyára — a bútorszövetgyár, a takarógyár és a nemezgyár — a szombathelyi központtal működő Lakástextil Vállalat gyáregysége VENDÉGEK Erősíti az összekötő szálakat az idegenforgalom is. Mindkét város a nyugatmagyarországi üdülőterület forgalmas vendégmarasztaló helye. Aki Szombathelyre látogat , Kőszeget sem kerüli ki. A Savaria-programokba évek óta beépítenek egy-két kőszegi rendezvényt. A szombathelyi textilbiennálék díjnyertesei kamarakiállításának például rendszeresen Kőszeg ad otthont. Szombathely és Kőszeg a színhelye a hagyományos húsvéti, nemzetközi autóstalálkozónak Szelei Teréz KOSSUTH LAJOS TÉR. PARLAMENT Kétszáz évig nem kell a csipkézethez nyúlni Leveti állványburkát az Országház Kossuth Lajos tér felöli főhomlokzata. Nevezetes évfordulón fejeződött be a felújítás: 75 évvel ezelőtt tartották itt az első országgyűlést. A Steindl Imre tervezte épületremeikre ráfért a csinosítás: a múlt évtizedek kikezdték csipkeruháját. Műemlékről lévén szó, a főhomlokzat helyreállítását alapos előkészítő munka vezette be. S mert az eredeti dokumentumok nagyrésze elveszett, fényképeken keresték meg az 1902-es külsőt. Süttőn 1975-ben kemény mészkő formázásával láttak munkához a kőfaragók és a szobrászok. Csak azokat az anyagokat rakták föl a Parlamentre, amelyek 280 évnyi kort is épségben megérnek. Csakis ilyen mészkövekből vésték, csiszolták a homlokzati elemeket, a keresztrózsákat, a rozettákat, a szerkezeti és a szobrászati díszítő formákat. Leemelték helyéről Mátyás király és Nagy Lajos szobrát is, s Ferenci Béla szobrász kezemunkája nyomán kijavították. A homlokzatot 1976 júliusában állványozták fel, és a Kőfaragó Vállalat brigádja több mint 2600 követ illesztett helyére. Az elemek között akadt négy és fél tonnás, és 130 kilogrammos is. A műemléki pontosság a szakembereik munkáját dicséri. A míves díszkaput — eredeti felvétel alapján — rendbehozták, s rövidesen a helyére kerül. Januárban az Országház már teljes díszben ékesíti a Kossuth Lajos teret. A munkások azonban további szárnyakon folytatják a felújítást. (MTI)