Esti Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-20 / 67. szám

A NAPFÉNYES ALFÖLD FÁIBÓL Almáskert az Alpok alján Gyümölcsösök szálfaerdők koszorújában A meredek, szeszélyes, dombokkal szabdalt tájban, rétek, kopárosok, s feny­vesek szigetei közt (fenyve­sek, mert a közeli Alpok hullámvonalai itt csönde­sednek el) hirtelen gyü­mölcsfák erdején át vezet Kőszeg felé az út. Alma, körte, cseresznye, meggy. Hogy kerülnek­­ ide, e vasi rideg dombok közé, a nyu­gati határszélre ezek a gy­ümölcserdők ? Egy Horváth hány horvát ? Horvátzsidány. E gyü­mölcserdők egyik gazdájá­tól, Horváth Károlytól, a tsz főagronómu­sától kér­dem: e gyönyörű, de mégis­csak zord vidék hogyan fo­gadta szálfaerdői közé a mézédes, pirospozsgás jo­natánt, starkingot, a csá­szárkoriét, s a ropogós cse­resznyét? Négyszeresen is horváti a tsz főagronómusa. „Hor­váth a nevem, itt, Horvát­­zsidányban születtem, s horvát az anyanyelvem, horvát nemzetiségű vagyok, mint majd mindenki itt a községben.” 1960-ba­n alakult a tsz, „magas­­ taglétszámmal”. Kemény vidék, kötött tala­jú, nehezen művelhető dombházaik. A termés na­gyon csekély volt. A főagronómus édesapja is alapító tag volt, az első esztendőikben alig 13 forin­tot adott egy-egy munka­egység. Az első nagyon ne­héz esztendőkben, a nagy taglétszámú szövetkezetnek megfelelő biztonságot kel­lett teremteni. Így hozták el a napfényes Alföldről, s Szabolcs homokjáról az el­ső gyümölcsfákat. Kezdet­ben csak kiegészítő ágazat volt a­ gyümölcsös. Ma már főágazat. A biztonság egyik alapja. Száztizenöt hektár almáskertjük van, tizenhat hektár meggy, huszonhat hektár körte, s harmincöt hektár málnás­ rendszer gazdája — gon­dozzák, telepítik szürete­lik, feldolgozzák az almát. Négy község — Horvátzsi­dány, Peresznye, Olmód és Kiszsidány — horvát, az utóbbi német nemzetiségi — fogott össze a csapadé­kos, dombos nyugati széle­ken gyümölcsöt telepíteni, s gyümölcsöt iparszerűen termelni. Mert hűtőházakat is épí­tettek; a málnát lehűtik, pul­pot készítenek belőle, s úgy exportálják az NSZK- ba. Az alma, a meggy, a körte jó része is exportra utazik. Ugyanakkor friss gyümölccsel látják el Vast, Zalát. Otthonos lehet-e a nyu­gati széleken, napfényt sze­rető gyümölcsös? — A napfényes órák szá­ma itt valóban kevesebb. De a gyümölcsnek csapa­dék is kell. Ita több csapa­dékot kapnak a fák, az aszálytól nem szenvednek. Az érésük hat-nyolc nappal később van, mint az Alföl­dön, de eredményesen, gaz­daságosan teremnek. A Új málnás Az idén­­ nyolchektárnyi új málnást telepítenek. S hogy milyennek mutatkoz­nak a Kőszeg környéki gyü­mölcsösök? Jól teleltek, ed­dig elfagyás nem volt, kö­zepesen jónak mondható a márciusi terméskilátás. K. Gy. Több csapadék januártól már termelési rendszerben — a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság . NAPONTA SZÓLNAK HOZZÁNK Ismeretlen ismerősök Hangok a rádióban, metrón, áruházban Szólnak hozzánk főleg a rádióban, de metróban, az áruházban és még sok más helyen is. Figyelmeztetnek, irányítanak vagy éppen in­formálnak. Hangjukat föl­ismerjük, őket, magukat már kevésbé. BEMONDÓ­HÁZASPÁR Pintér Sándor, Aczél An­na mindketten rádióbe­mondók — és házas­társak. Hangjukat — a kellemes tenort és a nyugodt mez­­zót — jól ismerik a rádió­­hallgatók. — Vétettek-e már „kol­lektív” bakit? — Ritkán vagyunk együtt az adásban — , mondja Aczél Anna. — Ilyenkor persze különösen vigyá­zunk, hogy ne történjék nyelvbotlás. — A „bakit” esetenként nem lehet elkerülni — mondja Pintér Sándor. — Egyszer a hírekben be kel­lett olvasnom, hogy dele­gáció utazott Líbiába. Az átolvasásnál nem vettem észre, hogy kimaradt az „á” betű, csak a mikrofon előtt. — Éppen hallgattam a híreket — mosolyodik el Anna. — A következőkép­pen hangzott: „delegáció utazott Libi... Liba ... Lí­biába ...” — Van-e valami csoda­szer, amitől szebb lesz a bemondó hangja? — Tulajdonképpen nincs, bár néhány kolléga használ ártatlan házi szereket. Min­denesetre nem árt csökken­teni a dohányzást, s ami a legfontosabb: pihenten kell mikrofon elé ülni. KATONASAPKA AZ ALAGÚTBAN — Kérem a gumiszőnye­get szabadon hagyni! Kérem a gumiszőnyeget szabadon hagyni! Fiatalember! A süvölvény vigyorogva lép le a pimisző­nyegről. Mészáros Béláné, a Moszk­va téri metróállomás for­galmi ügyeletese sóhajtva kapcsolja ki a mikrofont. — Néhányan sportot űz­nek ebből, szabálytalan­kodnak, aztán egyenesen belenéznek a kamerába és várják, hogy rájuk szól­junk. — Ön az előbb alig emel­te meg a hangját... — Az ilyen ember nem tudja, milyen veszélyben van. Ha rákiabálok, esetleg megijed, s ne adj’ isten a szerelvény elé zuhan­ . — Volt már olyan eset, amikor mégis kiabált? — Igen, egyszer. Egy kis­­katona a sínek közé ejtet­te a sapkáját, majd leug­rott érte. Bekapcsoltam a vészjelzőt. A szerelvény nem futhatott be az állo­másra. Később a peron­ügyeletes kihalászta a kis­­katonát , meg a sapkáját. VALÓBAN FIGYELJENEK Ha az ember belép egy nagy áruházba, még ha hétpróbás vásárló is, kicsit mindig tanácstalan. Hová menjen, mit hol talál, mit lenne érdemes megnéznie. És akkor megszólal egy kedves hang: felhívja a fi­gyelmet az újdonságokra, eligazít az áruk útvesztői­ben. A hang tulajdonosa itt Farkas Zsuzsa, a Skála Áru­ház hangstúdiójának veze­tője. — Kolléganőmmel rek­lámszövegeket olvasunk be, de úgy, hogy a vásárlók valóban felfigyeljenek arra, amit mondunk. A dolgunk elsősorban az, hogy segít­séget adjunk a vásárláshoz. — Volt, amikor biztosan érezte: most valóban fi­gyelnek hangjára a vásár­lók? — Igen. Amikor azt mondtam: „Műszaki osztá­lyunkon csapcselepek ... lapcselepek ... csaptelepek kaphatók .. Németh Szilvia Új farmeranyag A 90 cm széles indigókék, világos és sötét khaki színű farmeranyag métere: 146 Ft-tól 16 iF­t-ig kapható A LENFONÓ ÉS SZÖVŐIPARI VÁLLALAT MÁRKABOLTJAIBAN: Budapest V., Kossuth Lajos u. 4. Budapest V., József nádor tér 9—11. Győr, Kossuth Lajos u. 56. A Ferihegyi repülőtéren csaknem negyven szakember foglalkozik a repülés biztonsága érdekében meteorológiai tájékoztatással. Térképeiket a pilóták felszállás előtt és a repülés alatt tanulmányozzák. Munkájukat új, korszerű, lézersugárral működő berendezések is segítik (MTI-fotó Csikós Gábor felv.) Több szakmunkástanuló Az általános iskolákban az idén már valamivel több fiatal végez, mint 1977-ben, amikor összesen 113 634-en fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. A növeke­dés lehetővé teszi, hogy némileg kedvezőbbek legyenek 1978-ban a szakmunkásképző intézmények felvételi lét­számtervei is. A Munkaügyi Minisztérium által jóváhagyott terv sze­rint a fővárosi és a megyei szakmunkásképző intézmé­nyek összesen 58 500 elsőéves tanuló felvételét irányoz­hatták elő. Az idei felvételeknél arra törekednek, hogy a szakmai összetétel az eddigieknél is jobban igazodjon a népgazdasági feladatokhoz. Ezért fokozottabban elő­térbe kerültek az építőipari szakmák, a bányászat, a ko­hászat, a gépiparban pedig a szerszámkészítők, gépsze­relők és gépi forgácsolók utánpótlása. A könnyűipari szakmákban főként a cipőiparban kívánják növelni a lét­számot. A mezőgazdaság igénye szerint az állattenyésztő­tanulók létszámának növelésére törekedtek. A kereske­delem számára ez évben is fontos, hogy főként az élelmi­­szereladó-tanulók száma gyarapodjon. (MTI) SOKMILLIÓS FELAJÁNLÁSOK Folytatják a munkaversenyt TERMELÉKENYSÉG, FEGYELEM, HATÉKONYSÁG A Fővárosi Tanács ipari főosztályához tartozó 20 budapesti vállalat szocia­lista brigádjai tovább foly­tatják a munkaversenyt. 1216 brigád mintegy 15 ezer dolgozója csatlakozott a Láng gépgyáriak felhívá­sához, s­ február végére már konkrét felajánlásai­kat is megtették. A brigádok a tervek túl­teljesítését, a minőség ja­vítását, a hatékonyság fokozását, az ésszerű anyag- és energiatakaré­kosságot tartják leg­fontosabbnak. A múlt évhez 92 millió forintos, a tervhez viszo­nyítva pedig 15 millió fo­rintos termeléstúlteljesítést ajánlottak fel. A Fővárosi Műanyagipari Vállalat kol­lektívái több mint 16 mil­lió, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat brigádjai 10 mil­liót is meghaladó, a fővá­rosi Patyolat szocialista közösségei pedig 8 millión felüli többletet vállaltak. A Fővárosi Javító-szerelő Vállalat munkásai 13 mil­lió forinttal tetézték tavalyi vállalásaikat. A többletter­melést a brigádok teljes egészében a termelékenység növelé­sével, a munkafegyelem javításával, a nagy tel­jesítményű gépek jobb kihasználásával kívánják megvalósítani. Vállalatonként átlagosan két kommunista műszakot szerveznek az idén, amely­nek bevételét a VIT-alapra és a kerületi tanácsok gyerm­ek­l­é­t­es­í­t­m­é­ny­ei­nek kívánják átutalni. Ez évre a tavalyinál több, összesen 265 000 óra társadalmi munkára vállalkoztak. (MTI)

Next