Esti Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-15 / 63. szám
MAGYAR-LENGYEL EGYÜTTMŰKÖDÉS Vásárolnak gyümölcsöt, bort és sok mást A magyar külkereskedelem árucsere-forgalmában tavaly — a Szovjetunió után — a legnagyobb ütemű növekedést a Lengyel Népköztársasággal érték el. Az emelkedés 28,5 százalék volt Szén, gyógyszer . Gazdasági kapcsolatainkban — mondja Feliks Allina, a Lengyel Külkereskedelmi Kamara magyarországi képviselője — különösen az utóbbi években tapasztalhattunk élénkülést. A múlt ötéves tervidőszakban a forgalom értéke több mint 1,7 milliárd rubel volt, a jelenlegi eléri a 3 milliárdot. 1976-ban az áruforgalom meghaladta az 500 milliót, 1977-ben túllépte a 600 milliót, az idén a szerződések szerint várhatóan 630 millió rubel lesz. Forgalmunk több mint fele gépek, berendezések szállítása, s több mint negyede szakosítás és kooperáció. Lengyelország a szocialista országok között Magyarország negyedik legfontosabb partnere. Részesedése hazánk külkereskedelmében mintegy 5 százalék, bár ez az arány nem jelzi pontosan a lengyel szállítások fontosságát. Több termék, például a kőszén, a koksz, a kén és az alumínium behozatala különösen számottevő. Növekszik a lengyel gyógyszerek, s az élelmiszeripari termékek közül mindenekelőtt a sör és az édesipari áruk importja. Sok kis Fiat — A nyersanyagok és az élelmiszeripari termékek csereje — mondja Feliks Allina — hagyományos, de a növelés lehetőségei korlátozottak A gépek és a berendezések szállításában viszont sok új lehetőség, dinamikus fejlődés kínálkozik. Vonatkozik ez elsősorban a gépjárműipar termékeire. Az évi több ezer Fiat 125p-n és több más jellegű járműn túl tovább növeljük a Magyarországon keresett Fiat 126p típusú kisautók szállítását. Az idén 7 ezret — talán még ennél is többet — küldünk, s várhatóan néhány év múlva már több tízezer kis Fiat közlekedik Magyarországon. A kereskedelmi flottában több lengyel gyártmányú hajtó teljesít szolgálatot, a szénbányákban sok lengyel gép dolgozik. A vegyszeres permetezésben jól vizsgázható repülőgépeink, s megálltak a helyüket a Bizon-Gigant kombájnok is. A magyar autóbuszgyártó ipar sok lengyel szivattyút vesz. Az építkezéseken működnek lengyel útépítő és építőipari gépek, mindenekelőtt exkavátorok. Magyarországra irányuló exportunkban további fontos tételek a gyengeáramú elektrotechnikai és számítástechnikai cikkek, az ipari és az ellenőrző automatikák, a vasúti személyszállító és a speciális vagonok, az öntödeberendezések. Export os jelenség és fontos tény a mind nagyobb arányú lengyel részvétel a magyar beruházásokban. A legnagyobb a kábai cukorgyár felépítése, az üzem napi hatezer tonna cukorrépa feldolgozására lesz alkalmas, s ez a mennyiség a magyar cukoripar termelésének több mint 15 százaléka. Az építés 1970-re fejeződik be. A cukorgyáron kívül 1980-ig még több építési-szerelési munkát terveznek, mintegy 80—90 millió rubel összértékben. — Lengyelország magyar importja is emelkedik. Magyar partnereink nyersanyagok, gazdasági, közszükségleti és ipari cikkek hagyományos szállítói. Főleg a szerszámgépeket, az erősáramú elektrotechnikai felszereléseket, cipőipari gépeket, a vezetékes és a vezeték nélküli híradástechnikai berendezéseket, az ellenőrző-mérő műszereket, a sertéstelepeket és a mezőgazdasági gépeket, a gépjárműipari és a textilipari kooperációs szállításokat említem. Természetesen figyelmet érdemel még sok más — iparunkban, mezőgazdaságunkban és piacunkon szükséges — tétel is. Ez vonatkozik a kőolajipari termékekre, a bauxitra, az alumíniumoxidra, a tűzálló anyagokra, a vetőmagokra, a gyümölcsökre, a zöldségfélékre feldolgozva is, a borra, a gabonára, a cipőkre, a gyógyszerekre, a bútorokra, a szőnyegekre, az autószifonokra és sok másra A külkereskedelmi szerződéseken alapuló forgalmon kívül jól fejlődik az árucsere a belkereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek között is. Ennek értéke az előző évi néhány millióról tavaly 25 millió rubel fölé emelkedett. — Az országaink közötti gazdasági kapcsolatok tehát — mondja Feli is Allina — kedvezően fejlődnek. Már eddig is szép eredményeket mutat fel a két ország vegyipari együttműködése a műszálgyártásban, a gumiiparban. Lengyelország és Magyarország tízegynéhány többoldalú kooperációs és termelésszakosodási egyezményben vesz részt. S míg jelenleg a szakosodási és kooperációs megállapodások aránya az összforgalom 23 százaléka, 1980-ra 30 százalékra emelkedik. Halmai György 511? TAPÉTA - KELLEMES 0ТТНСН aktanácsadássalbekötött sétabemutató Skálában, knius 8-tól 18-ig. Ígyar és külföldi séták bőséges választéka, a Grabetta tapéták teljes áruskálája megvásárolható a Skála Áruház tapétabemutatóján. ***** Egy évvel ezelőtt adták át a Csömöri úton a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat 50 millió forintos beruházással épített korszerű üzemházát. Az idén szocialista és tőkés exportra 241 ezer aktatáskát és női divattáskát készítenek. Az üzem tíz szocialista brigádja közül hat elnyerte az aranykoszorús címet. Felvételeink az üzemcsarnokban, s a női táskák osztályozásáról készültek (MTI-fotó Balassa Ferenc terv.) FŐVÁROSI KORKÉP Hányan élnek Budapesten? Nemcsak lakók, vidékiek, bejárók, külföldiek is Hányán élnek Budapesten? Tavaly a főváros lakossága 2 millió 82 ezer volt. Vagyis ennyien laktak itt. De valójában ennél sokkal többen élnek Budapesten. A legóvatosabb becslés szerint 400— 500 ezer vidéki és külföldi érkezik naponta. S ha az itt lakók száma a következő időben csak mérsékelten nő is, a fővárosban naponta megfordulóké gyorsan emelkedhet. KÖZLEKEDÉS, ÜZLETEK Miért fontos különbséget tenni az itt lakók s az itt élők száma között? A tervezésben nem számolhatunk kétmillió lakossal ha nappal legalább két és fél millióan vagyunk. A sok százezer vendég és bejáró dolgozó is a fővárosban étkezik, utazik. Ezért a fejlesztést is ehhez kell méretezni. Budapesten kevés a híd, nehéz átkelni a Dunán Később még nagyobb lesz a zsúfoltság. Nemcsak a pesti autók száma nő; a Petőfi - vagy az Árpád-híd ugyanúgy a Pesten átvezető országutak része, mint a Soroksári út, a Nagykörút vagy a Szentendrei út. Várható, hogy tíz éven belül még többen haladnak majd itt át a Balatonhoz vagy Bécs felé, csakúgy mint a Dunántúlról a Tiszához. Ezért a Városházán már tanulmányozzák, hol kell új hidat építeni. S a fejlesztés nemcsak fővárosi, hanem országos feladat is. S a kereskedelem melyik számot tekintse alapnak? Azzal mindenki egyetért, hogy gyorsítani kell a fejlesztést, mert a pesti boltok zsúfoltsága sokkal nagyobb az országosnál. Sokan úgy vélik: ha vidéken több új áruház épül, ennek hatása érezhető lesz a fővárosban is. Mások viszont azt állítják: a pesti hálózatot továbbra sem kétmillió lakosra kell számítani, mert a Belváros az egész ország legnagyobb bevásárlóhelye, s a vidéki fejlesztés ellenére — ahogy gyorsul a közlekedés —, még több vevő jön majd a távoli megyékből is. A legbőségesebb kínálatot mindig a főváros adja majd. * TÖBB KÚT KELL Áprilisban ismét magasba szökken a víz a pesti díszkutakból. Legalábbis ott, ahol — nem a mélybe zuhan alá. Kevés a kút Budapesten — írták az olvasók, akik hozzászóltak a Danaidák szobráról keletkezett vitához. Mi a Fővárosi Kertészet véleménye? — Valóban kevés —— ismeri el Radó Dezső igazgató. — A Batthyány, az Örs vezér, a Blaha Lujza — és a Deák teret már új kutak díszítik. De többre van szükség. Sok új ivókút is kell. S mit szólnak ehhez a Vízművekben? — A középkori Budán sok szép kút volt — mondja Hajdú György igazgató. — Az egyik csobogóból olykor bor is folyt. Ma is megszépíthetnék az új negyedeket a díszkutak. Mi ehhez bőrest adhatunk — fisét. FRANKOK A DUNÁNÁL Fejéregyháza kutatói eljutottak Nagy Károlyig. „Csak Anonymus tanúsítja, hogy István király emeltetett kápolnát Óbudán, Árpád fejedelem sírja fölé — mondják. — Más forrás szerint a frankok idejében keletkezett Fejéregyháza.” Hogyan kerültek a frankok Budára? Nagy Károly száz évvel a honfoglalás előtt, 791-ben erős haddal támadt a dunavölgyi avar birodalom ellen. Hajói a Dunán úsztak Keletnek, serege a parton vonult. De a frankok csak a Prábáig jutottak. 795-ben Dél-Pannonián át törtek előre, s a Duna—Tisza közén feldúlták a kagán székhelyét. A dús zsákmány nagyban segítette a frank királyt, hogy majd császárrá koronázzák. A következő évben a hódítók elérték a főváros területét is. Buda a 890-as évek elején határvidék lett. A frankok korából alig maradt lelet. De király szavunk Nagy Károlyra emlékeztet. Caesar neve a császár, Karai neve is a király szóban él tovább. A szlávok közvetítették a magyar nyelvbe. A királyt az oroszok is koről-nak mondják. Aczél Kovách Tamás a munkás Csaknem kétszeresére nőtt az 1977—78-as évadban a munkásszállásokon tartott ismeretterjesztő előadások száma a négy évvel ezelőttihez képest — mondta Kurcz György, a TIT budapesti titkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A főváros munkásszállásain mintegy öt000 fizikai dolgozó lakik, s az ismeretterjesztő munkából jelentős részt vállal a TIT budapesti szervezete. A munkásszállási ismeretterjesztés jelentős arányú növekedése arra enged következtetni, hogy mind jobban érvényesül a tervszerűség, az azonnali előadás-megrendeléseket kezdik felváltani a nagyobb sorozatok. Mintegy hetven munkásszálláson tartanak előadásokat 23 tudományág legújabb eredményeiről. Az átgondoltabb, tervszerűbb közművelődési tevékenység eredményeként jelentősen nőtt a társadalom- és természettudományi sorozatok száma, a korábbiakhoz képest. Gyakran kérnek földrajzi, jogi, egészségügyi és művészeti témákat is, a hallgatók egyre több helyen korszerű -audovizuális eszközökkel szemléltetik az előadásokon elhangzottakat. A Keltex leányotthonában és a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállásain már szabadegyetemi oktatás is kezdődött. Li ^ 19.». március 1I., szerda