Esti Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

MAGYAR-LENGYEL EGYÜTTMŰKÖDÉS Vásárolnak gyümölcsöt, bort és sok mást A magyar külkereskede­lem árucsere-forgalmában tavaly — a Szovjetunió után — a legnagyobb üte­mű növekedést a Lengyel Népköztár­sasággal érték el. Az emelkedés 28,5 százalék volt Szén, gyógyszer . Gazdasági kapcsolata­­inkban — mondja Feliks Allina, a Lengyel Külkeres­kedelmi Kamara magyaror­szági képviselője — különö­sen az utóbbi években ta­pasztalhattunk élénkülést. A múlt ötéves tervidőszak­ban a forgalom értéke több mint 1,7 milliárd rubel volt, a jelenlegi eléri a 3 mil­­liárdot. 1976-ban az árufor­galom meghaladta az 500 milliót, 1977-ben túllépte a 600 milliót, az idén a szer­ződések szerint várhatóan 630 millió rubel lesz. For­galmunk több mint fele gé­pek, berendezések szállítá­sa, s több mint negyede szakosítás és kooperáció. Lengyelország a szocia­lista országok­ között Ma­­gyarország negyedik legfon­tosabb partnere. Részesedé­se hazánk külkereskedelmé­ben mintegy 5 százalék, bár ez az arány nem jelzi pon­tosan a lengyel szállítások fontosságát. Több termék, például a kőszén, a koksz, a kén és az alumínium beho­zatala különösen számotte­vő. Növekszik a lengyel gyógyszerek, s az élelmi­­szeripari termékek közül mindenekelőtt a sör és az édesipari áruk importja. Sok kis Fiat — A nyersanyagok és az élelmiszeripari termékek csereje — mondja Feliks Allina — hagyományos, de a növelés lehetőségei korlá­tozottak A gépek és a be­rendezések szállításában vi­szont sok új lehetőség, di­namikus fejlődés kínálko­zik. Vonatkozik ez elsősor­ban a gépjárműipar termé­keire. Az évi több ezer Fiat 125p-n és több más jellegű járműn túl tovább növeljük a Magyarországon keresett Fiat 126p típusú kisautók szállítását. Az idén 7 ezret — talán még ennél is többet — küldünk, s várhatóan néhány év múl­va már több tízezer kis Fiat közlekedik Magyaror­szágon. A kereskedelmi flottában több lengyel gyártmányú hajtó teljesít szolgálatot, a szénbányák­ban sok lengyel gép dolgo­zik. A vegyszeres permete­zésben jól vizsgázható repü­­­lőgépeink, s megálltak a helyüket a Bizon-Gigant kombájnok is.­­ A magyar autóbusz­­gyártó ipar sok lengyel szi­vattyút­ vesz. Az építkezé­seken működnek lengyel útépítő és építőipari gépek, mindenekelőtt exkavátorok. Magyarországr­a irányuló exportunkban további fon­tos tételek a gyengeáramú elektrotechnikai és számí­tástechnikai cikkek, az ipa­ri és az ellenőrző automa­­tikák, a vasúti személyszál­lító és a speciális vagonok, az öntödeberendezések. Export­ os jelenség és fontos tény a mind nagyobb ará­nyú lengyel részvétel a ma­gyar beruházásokban. A legnagyobb a kábai cukor­gyár felépítése, az­ üzem na­pi hatezer tonna cukorrépa feldolgozására lesz alkal­mas, s ez a mennyiség a magyar cukoripar termelé­sének több mint 15 száza­léka. Az építés 1970-re fe­jeződik be. A cukorgyáron kívül 1980-ig még több épí­tési-szerelési munkát ter­veznek, mintegy 80—90 mil­lió rubel összértékben. — Lengyelország magyar importja is emelkedik. Ma­gyar partnereink nyers­anyagok, gazdasági, köz­szükségleti és ipari cikkek hagyományos szállítói. Fő­leg a szerszámgépeket, az erősáramú elektrotechnikai felszereléseket, cipőipari gépeket, a vezetékes és a vezeték nélküli híradás­­technikai berendezéseket, az ellenőrző-mérő­ műsze­reket, a sertéstelepeket és a mezőgazdasági gépeket, a gépjárműipari és a textil­ipari kooperációs szállításo­kat említem. Természete­sen figyelmet érdemel még sok más — iparunkban, mezőgazdaságunkban és piacunkon szükséges — té­tel is. Ez vonatkozik a kő­olajipari termékekre, a bauxitra, az alumínium­­oxidra, a tűzálló anyagok­ra, a vetőmagokra, a gyü­­mölcsökre, a zöldségfélék­re­ feldolgozva i­s, a borra, a gabonára, a cipőkre, a gyógyszerekre, a bútorokra, a szőnyegekre, az autószi­fonokra és sok másra A külkereskedelmi szer­ződéseken alapuló forgal­mon kívül jól fejlődik az árucsere a belkereskedel­mi vállalatok és a szövet­kezetek között is. Ennek ér­téke az előző évi néhány millióról tavaly 25 millió rubel fölé emelkedett. — Az országaink közötti gazdasági kapcsolatok te­hát — mondja Feli i­s Alli­­na — kedvezően fejlődnek. Már eddig is szép eredmé­nyeket mutat fel a két or­szág vegyipari együttműkö­dése a műszálgyártásban, a gumiiparban. Lengyelország és Magyarország tízegyné­hány többoldalú kooperá­ciós és termelésszakosodá­si egyezményben vesz részt. S míg jelenleg a szakosodá­si és kooperációs megálla­podások aránya az összfor­galom 23 százaléka, 1980-ra 30 százalékra emelkedik. Halmai György 511? TAPÉTA - KELLEMES 0ТТНСН aktanácsadással­­bekötött sétabem­utató Skálában, k­nius 8-tól 18-ig. Ígyar és külföldi séták bőséges választéka, a Grabetta tapéták teljes áruskálája megvásárolható a Skála Áruház tapétabemutatóján. ***** Egy évvel ezelőtt adták át a Csömöri úton a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat 50 millió forintos beruházással épített korszerű üzemházát. Az idén szocialista és tőkés exportra 24­1 ezer aktatás­kát és női divattáskát ké­szítenek. Az üzem tíz szo­cialista brigádja közül hat elnyerte az aranykoszorús címet. Felvételeink az üzemcsarnokban, s a női táskák osztályozásáról ké­szültek (MTI-fotó Balassa Ferenc terv.) FŐVÁROSI KORKÉP Hányan élnek Budapesten? Nemcsak lakók, vidékiek, bejárók, külföldiek is Hányán élnek Budapes­ten? Tavaly a főváros la­kossága 2 millió 82 ezer volt. Vagyis ennyien lak­tak itt. De valójában en­nél sokkal többen élnek Budapesten. A legóvato­sabb becslés szerint 400— 500 ezer vidéki és külföldi érkezik naponta. S ha az itt lakók száma a követ­kező időben csak mérsékel­ten nő is, a fővárosban na­ponta megfordulóké gyor­san emelkedhet. KÖZLEKEDÉS, ÜZLETEK Miért fontos különbséget tenni az itt lakók s az itt élők száma között? A ter­vezésben nem számolha­tunk kétmillió lakossal ha nappal legalább két és fél millióan vagyunk. A sok százezer vendég és bejáró dolgozó is a fővárosban ét­kezik, utazik. Ezért a fej­lesztést is ehhez kell mére­tezni. Budapesten kevés a híd, nehéz átkelni a Dunán Ké­sőbb még nagyobb lesz a zsúfoltság. Nemcsak a pesti autók száma nő; a Petőfi - vagy az Árpád-híd ugyan­úgy a Pesten átvezető or­szágutak része, mint a So­roksári út, a Nagykörút vagy a Szentendrei út. Vár­ható, hogy tíz éven belül még többen haladnak majd itt át a Balatonhoz vagy Bécs felé, csakúgy mint a Dunántúlról a Tiszához. Ezért a Városházán már ta­nulmányozzák, hol kell új hidat építeni. S a fejlesztés nemcsak fővárosi, hanem országos feladat is.­ S a kereskedelem melyik számot tekintse alapnak? Azzal mindenki egyetért, hogy gyorsítani kell a fej­lesztést, mert a pesti bol­tok zsúfoltsága sokkal na­gyobb az országosnál. So­kan úgy vélik: ha vidéken több új áruház épül, ennek hatása érezhető lesz a fő­városban is. Mások viszont azt állítják: a pesti háló­zatot továbbra sem kétmil­lió lakosra kell számítani, mert a Belváros az egész ország legnagyobb bevásár­lóhelye, s a vidéki fejlesz­tés ellenére — ahogy gyor­sul a közlekedés —, még több vevő jön majd a távo­li megyékből is. A legbő­ségesebb kínálatot mindig a főváros adja majd. * TÖBB KÚT KELL Áprilisban ismét magas­ba szökken a víz a pesti díszkutakból. Legalábbis ott, ahol — nem a mélybe zuhan alá. Kevés a kút Budapesten — írták az olvasók, akik hozzászóltak a Danaidák szobráról keletkezett vitá­hoz. Mi a Fővárosi­­ Kertészet véleménye? — Valóban kevés —— is­meri el Radó Dezső igaz­gató. — A Batthyány, az Örs vezér, a Blaha Lujza — és a Deák teret már új kutak díszítik. De többre van szükség. Sok új ivó­kút is kell. S mit szólnak ehhez a Vízművekben? — A középkori Budán sok szép kút volt — mond­ja Hajdú György igazgató. — Az egyik csobogóból oly­kor bor is folyt. Ma is meg­szépíthetnék az új negye­deket a díszkutak. Mi eh­hez bőrest adhatunk — fi­sét. FRANKOK A DUNÁNÁL Fejéregyháza kutatói el­jutottak Nagy Károlyig. „Csak­ Anonymus tanúsítja, hogy István király emelte­tett kápolnát Óbudán, Ár­pád fejedelem sírja fölé — mondják. — Más forrás szerint a frankok idejében keletkezett Fejéregyháza.” Hogyan kerültek a fran­kok Budára? Nagy Károly száz évvel a honfoglalás előtt, 791-ben erős haddal támadt a dunavölgyi avar birodalom ellen. Hajói a Dunán úsztak Keletnek, serege a parton vonult. De a frankok csak a Prábáig jutottak. 795-ben Dél-Pan­­nonián át törtek előre, s a Duna—Tisza közén feldúl­ták a kagán székhelyét. A dús zsákmány nagyban se­gítette a frank királyt, hogy majd császárrá koro­názzák. A következő év­ben a hódítók elérték a főváros területét is. Buda a 890-as évek elején határ­vidék lett. A frankok korából alig maradt lelet. De király szavunk Nagy Károlyra emlékeztet. Caesar neve a császár, Karai neve is a ki­rály szóban él tovább. A szlávok közvetítették a ma­gyar nyelvbe. A királyt az oroszok is koről-nak mond­ják. Aczél Kovách Tamás a munkás­ Csaknem kétszeresére nőtt az 1977—78-as évad­ban a munkásszállásokon tartott ismeretterjesztő előadások­ száma a négy évvel ezelőttihez képest — mondta Kurcz György, a TIT budapesti titkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A főváros munkásszállásain mintegy öt­­000 fizikai dolgozó la­kik, s az ismeretterjesztő munkából jelentős részt vállal a TIT budapesti szervezete. A munkásszál­lási ismeretterjesztés jelen­tős arányú növekedése ar­ra enged következtetni, hogy mind jobban érvénye­sül a tervszerűség, az azon­nali előadás-megrendelé­seket kezdik felváltani a nagyobb sorozatok. Mintegy hetven munkásszálláson tartanak előadásokat 23 tu­dományág legújabb ered­ményeiről. Az átgondol­tabb, tervszerűbb közműve­lődési tevékenység ered­ményeként jelentősen nőtt a társadalom- és természet­­tudományi sorozatok szá­ma, a korábbiakhoz képest. Gyakran kérnek földrajzi, jogi, egészségügyi és mű­vészeti témákat is, a hall­gatók egyre több helyen korszerű -aud­o­vizuális esz­közökkel szemléltetik az előadásokon elhangzotta­kat. A Keltex leányottho­nában és a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat munkásszállásain már sza­badegyetemi oktatás is kezdődött. Li ^ 19.». március 1I., szerda

Next