Esti Hírlap, 1978. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1978-04-24 / 95. szám
USZODA A LABASHÁZBAN Gazdára váró találmányok Gyorsabb, olcsóbb az építés — mégsem kérik Pozsonyi Ottó, feltaláló. Fiatal ember, őszes hajjal, szakállal. Munkájáról beszélgetünk. — Terveim kezdetben: folyadéktároló medencék, amelyek uszoda céljára is felhasználhatók. Lényege az az egyszerű felismerés volt, hogy a régi technológiával hosszadalmas és sok hibalehetőséget rejt magában a medence építése. Ötletem annyi, hogy készítsünk medencéket a Beton- és Vasbetonipari Művek paneljeiből, amelyek TÜZÉP-telepeken is kaphatók. Eljárásommal három-négyszer gyorsabb az építés és sokszorta olcsóbb. Ausztria venné meg technológiámat, amelyet a szocialista országoknak egyszerű építési eljárásként is átadnék, hiszen ott a panelek is rendelkezésre állnának. De ami ennél jobban bánt, az mégis csak a hazai forgalmazás nehézkessége. Mégis újabb és újabb terveket készít. — Az alkotásra, az újításra tettem fel az életem, bár talán, ha kicsit magam is harcosabb lennék, több lenne a kézzel fogható eredmény. Mégis azt hiszem, az idő nekem dolgozik. Dolgozom, töröm a fejem. A medence csak az első lépés volt, azóta az építészetileg megtervezett, nyárra leszerelhető sátorfedést is végiggondoltam. Kidolgoztam a lakótelepi lábasházak aljában kis uszodák és kondicionáló termek létesítésének lehetőségét. Felajánlottam, hogy iskolai, sőt óvodai kisuszodákat tervezek. Ha akadna kerület, amely vállalkozna óvodai uszoda létesítésére, annak ingyen megtervezném a nagyon olcsón, könynyen megvalósítható kis tanuszodát. Még csak a tervezőasztalon . Nehéz öt év áll mögöttem. Azóta már a lakásépítés korszerűsítésével, különösen olcsóbbá tételével foglalkozom. Ezek persze még csak a tervezőasztalomon élnek, de talán egyszer jobb sorsra érdemes szabadalmak lehetnek. Nagy Ágnes Külföldiekkel tárgyalnak — így lett feltaláló? — Valójában csak egy ötlet az egész, amit kezdetben az OVH Vízgazdálkodási Trösztjének ajánlottam fel szolgálati találmányként. Az elutasítás után magánszabadalom lett az eljárásból, amelynek jelenleg a NOVEX Rt. a forgalmazója. — Az azóta eltelt néhány év alatt mi történt? — Uszodákat terveztem, amelyekből három megvalósult. Kettő itt a fővárosban: Csepelen, és Óbudáig, egy pedig most épül Szekszárd mellett. Igazán partnerekra csak a tanácsi szerveknél és az ÉVM-nél találtam. Másutt elzárkóznak a technológiámtól, holott az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet az óbudai építkezés nyomán kiváló minősítést adott. Úgy tűnik, hogy ahol nincsen elég pénz, ott lenne igény. Például Aszódon, ahol a Petőfi Gimnáziumnak terveztem egy fedett uszodát, illeszkedve az iskola épületéhez. Négymillió kellene rá. Ezzel szemben az FTC-nek, illetve a Vasas Izzónak tervezett sportuszodám ügye egyre húzódik. Most nyugati cégekkel tárgyalnak, bár az FTC-nél 14,3, az Izzónál 22 milliós megtakarítást eredményezne a magyar módszer. Óvodáknak ingyen . El kell mondanom, hogy közben a zsebemben vannak a nyugat-európai ajánlatok. Svájc, az NSZK. Magyar élelmiszerbemutatók Most először vettek részt magyar külkereskedelmi vállalatok a Barcelonában kétévenként rendezett szakosított élelmiszer-kiállításon. A Terimpex és a Monimpex áprilisi bemutatója széles skáláját vonultatta fel a magyar élelmiszereknek, s elismerést váltott ki a szakemberek körében. A most megnyílt osakai nemzetközi vásáron, amely április 30-án zárja kapuit, a Hungarofruct, a Monimpex és a Terimpex kíván mind több japán fogyasztót megismertetni a magyar élelmiszeripar termékeivel. Az idén először lesz Dallasban magyar bemutató az április 30-án nyíló élelmiszer-kereskedelmi szakkiállításon. Üzleti lehetőségeink további bővülését várja a kiállítástól a Monimpex és a Terimpex. Az utóbbi tavaly csaknem 20 millió dollár értékben exportált sonka- és szalonnakonzerveket. Alkalmi cipőboltban Alkalmi cipőbolt a Józsefvárosban, kissé poros szandálok a kirakatban, egymásra halmozott rengeteg mindenféle odabenn. És érdeklődők, közöttük egy házaspár, termetes asszony, csendes férfi, utóbbi már próbál, félcipőt, feketét. — Mondtam az uramnak, nem érdemes drága cipőt venni, az is tönkremegy, különösen az ő lábán. .. És hosszabb részletezés következik a férfi rakoncátlan lábáról, amely valósággal szétfeszíti a cipőket, tönkreteszi a bőrt, a talpat. Ilyen ember ez. • • A férfi pirul, próbál, szégyenkezik a lába, s a felesége miatt, aztán — talán nem is kedvére való az a cipő, nem is tetszik neki — azt mondja: — Ez jó lesz, anyukám. — Kétszáz forint — közli az eladó, s már csomagol, az asszony elégedetten megy a pénztárhoz, ő fizet természetesen, lobogtatja a kétszázast, nem olyan asszonyt, aki enynyi pénzt sajnálna az urától. Odébb szandált próbál egy lány, nyárit, vászont, telitalpasat, csizmából bújik a szandálba, télből a reggeltől délutánig nyárba, odabiceg a tükörhöz, nézegeti jobbról-balról, aztán visszamegy, másikat kér, azt is megpróbálja, tűnődik, töpreng, nincs nehezebb döntés most a világon. • • nézelődszándék Van, aki csak ni jön, vásárlási nélkül, más kérdés, hogy aztán mégis csomaggal megy ki az üzletből, s otthon meséli majd, hogy ilyen alkalmat nem lehetett elszalasztani. Mert ez itt a fő. A szerencse, hogy éppen elkapja az ember a jót, hogy nem is érteni, miért értékelték le, csinos, kényelmes, hogy aztán később szorít, s lejön a talpa, más kérdés, melyik drágábbal nem fordul elő? Az eladók csendben szurkolnak, jó legyen, valamiféle szolidaritást érez itt az ember a vevő iránt, kispénzű emberek jönnek ide, s az eladók szeretnének segíteni. És jön zsugori asszony is, aki most akarja megtakarítani a kötött kosztüm árát és jönnek élelmesek, akik odabenn a kolléganőknek azzal árulják majd a cipőt — felárral — hogy „nekem nagy volt”. • • Van itt mindenféle, pántos, magas sarkú, piros, fekete, sárga, s jönnek a vevők, vak tyúk is talál szemet alapon, hátha most sikerül. — Eddig mindig maszekkal csináltattam, méregdrágán — magyarázza valaki —, de most elhatároztam, megpróbálom ... S jönnek vidékiek, akik minden üzletbe benéznek, ezt sem hagyják ki, s jönnek szakértők, akik magyarázzák, hogy mi a hibája a cipőnek, mire kell majd vigyázni: — Még egy flekket a sarkára, s örökéletű lesz... Egy nő elkeseredetten próbál, egyik cipő sem jó neki, de nem hagyja abba. — Elhatároztam — közll —, hogy cipő nélkül innen ki nem megyek... Jön egy lány fapapucsban, s azt mondja a másik lánynak: — Ha találok valamit, tiéd a papucs... • • Így folyik a vásár reggeltől délutánig, a székek majdnem sohasem üresek, vevők és hozzátartozók üldögélnek, nézik a szomszéd lábát, irigyen: — Lám csak, szerencsés volt, jól választott ... Ám, amikor az elárusító kihozza ugyanazt a szépet, már csak biggyesztenek: — Köszönjük, meggondoltuk. És bámészkodnak tovább. (bende) ARANYPOR , férfi si bőrdíszmű minden ízlés próbáját állja! PESTRŐL RENDELIK ALGÉRIÁT, NIGERÉIT PAPÍRBA RAJZOIT ORSZÁGOK - EXPORTRA A TEOGO TÉRKÉPÉSZETTUDOMÁNYOS MUNKA A párizsi Larousse-cégtől kapott megbízatás fontos állomása volt a Kartográfiai Vállalat életében. Az 1955-ös Atlas International javított, modernizált kiadását követő nemzetközi elismerés után fellendült a magyar kartográfiai export. A vállalat ellátja az ország lakosságát térképészeti kiadványokkal, térképekkel, amelyekre a világban való eligazodáshoz, az utazásokhoz, a tanulmányokhoz, a gyakorlati munkához szükség van, saját kiadványai exportjával, s külföldi megbízatások teljesítésével is foglalkozik. 1969 óta a szocialista országokba irányuló exportja hétszeresére, tőkés exportja pedig tízszeresére növekedett. A külföldi partnerek elismerését már hagyományosnak mondható kereskedelmi kapcsolatok bizonyítják. A hamburgi Falk Verlag első megrendelése Moszkva térképe volt, a ma már nyolcadik kiadást megért térképből minden évben tízezer példányt szállítanak. A frankfurti Ravenstein Verlag főleg a szocialista országok autótérképeit rendeli. Lengyelország autótérképéből például évente 10—20 ezret küldenek. Marokkó, Tunézia, Algéria térképét kéri a berni Hallwag kiadó. Nigériába várostérképeket, Bécsbe turistatérképeket, Lengyelországba autótérképeket és várostérképeket szállítanak, s szakmai körök teljes elismerését kiváltó egyik kiadványuk az UNESCO- nak készített Európa klímaatlasz. Geodéziai megbízások, fotogrammetria-értékelések és rajzmunkák nyugatnémet, svájci és osztrák cégeknek — mindez teljessé teszi a Kartográfiai Vállalat tevékenységét. Lázár deák, Tóth Ágoston, Mikoviny Sámuel kései utódai, a földmérők, a fotogrammetrikusok, a kartográfusok, a térképészek, a szerkesztők és a tervezők, a kartolitográfusok és a nyomdászok a mérési munkáktól földrajzi, turisztikai, utazási, idegenforgalmi térképek szerkesztéséig, kartográfiai feldolgozásáig és sokszorosításáig a térképészeti tudomány egészét művelik. Hazánk egyetlen térképészeti kiadó vállalata évek óta önálló kiállítással vesz részt a lipcsei, a varsói és a frankfurti nemzetközi könyvvásáron, ahol a megköthető exportszerződéseknek csupán a vállalat hely- és szakemberhiány-korlátozta teljesítőképessége szab határt. A térképexport lehetőségeiről, helyzetéről számolnak be a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület rendezvényén. DIMITROV ÉS JÓZSEF NÁDOR TÉR Tartalékkút a fürdőknek ÖSSZEFÜGGŐ KÉSZLET A DUNÁNTÚLON Nagy erőmű épül Bicske körzetében, a fűtőanyagot — a szenet — elsősorban az oroszlány-márkushegyi, a mányi, a nagyegyházi és a dorog-lencsehegyi, kisebb részben a balinkai és a dudari bányáknak kell szolgáltatniok. A szénréteg azonban — még inkább a nagyegyházi telepek alatt fekvő bauxitkészlet — mélyen a karsztvíz szintje alá nyúlik. Elsőrendű feladat tehát a bányákat megvédeni a vízbetörés ellen. A lehetséges változatok közül végül azt választották, amellyel mintegy elébe mennek a veszélynek: kiprovokálják a vízbetöréseket. Néhány méterrel a legmélyebb bányarészek alatt, külön vízgyűjtő vágaton a vizet jóelőre kiszivattyúzzák. De csak megszabott határok között. A móri árok és a Duna vonala között ugyanis összefüggő karsztvízkészlet rejtőzik a föld alatt. Következésképpen tehát csak annyi vizet szabad kiszivattyúzni, amennyi semmiképp nem veszélyeztetheti a fővárosi fürdőket kiszolgáló források hozamát. Kiszámították, hogy percenként mintegy kétszáz köbméternyi vizet szivattyúzhatnak ki a szénbányák alól. Ez a mennyiség ugyanis azzal a harminc köbméterrel együtt, amennyit percenként a budapesti fürdőkben felhasználnak, a környezetből természetes úton pótlódik. Ha valamilyen ok miatt ideiglenesen több vizet kell eltávolítani, ezt a többletet valamivel távolabb visszaengedik az alapkőzet repedéseibe. A Fővárosi Fürdőigazgatóság kidolgozta elgondolásait arra az esetre, ha netán a vízszint a tervezettől eltérően süllyedni kezdene. Ezért biztonságból, a Dimitrov és a József nádor téren, két újabb termálkutat mélyítenek. Bíznak benne, hogy ezek a kutak kizárólag biztonsági tartaléknak tekinthetők, soha nem lesz szükség rá, hogy a budapesti fürdőkben hiánypótlásra használjákfel vizüket. Az elképzelés részleteiről tájékoztatták az érdeklődőket a Magyar Hidrológiai Társaság minap megtartott előadóülésén. MÁJUSBAN INDUL Óceánon át utazik az úszódaru Újabb 200 tonna teherbírású tengeri úszódaru készült el a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi üzemében. A daru terhelési próbái néhány héten belül befejeződnek. Előreláthatólag májusban indul útjára, az Atlanti-óceánon, két hónap alatt ér majd a brazíliai Recife kikötővárosba. A hazánkban eddig gyártott legnagyobb, magyar tervezésű tengeri daru első példánya a múlt év novemberében készült el. A magyar szakemberek ezekben a hetekben szerelik föl az egyik brazil kikötőben, Vitóriában. A második példányt három hónappal gyorsabban építették fel, mint elődjét. Az újpesti gyárban eddig összesen mintegy 250 tengeri úszódarut gyártottak, a legtöbbet a 100 tonnásokból. Ezeket a Szovjetunióba, Lengyelországba, Romániába, Jugoszláviába, Kubába, Kínába és a Közel-Kelet országaiba szállították. Most egy új típusú, 100 tonnás úszódaru tervein és építésének előkészítésén dolgoznak, ezt a darut Brazília rendelte meg. (MTI) ZAJTALAN KM) literes JELLEKTROSVTTI hűtőgép ÁRAB 2900 Ft OTP-HITEL