Esti Hírlap, 1978. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-10 / 135. szám
10 IRODALOM, KRITIKA, VALOSÁG A termés gazdag, és sokszínű Beszélgetés Csák Gyulával A valóságot, az irodalmat és a kritikát összefűző kapcsolat működésének jellemzőiről és az előrelépést szolgáló feladatokról tanácskoztak két napon át írók és kritikusok Szegeden. — Miért éppen most ítélték elérkezettnek az időt, hogy együttesen tanácskozzanak az évek óta felszínen levő kérdésekről? — Csák Gyulával, az Írószövetség titkárával először erről beszélgetünk. — A harminchárom év alatt még nem volt ilyen tanácskozás. Ez az első eszmecsere, ahol írók és kritikusok gyűltek össze, és ez a rendezvény beleilleszkedik az írószövetség szakmai vitáinak sorába. Valóban, mindenki érzékeli, hogy a kritika és az irodalom között évek óta látszólagos feszültség húzódik. Látszólagosnak nevezem, mert a konfrontáció nem az irodalom és a kritika között létezik, hanem az írók és kritikusok, s méginkább kritikusok és kritikusok, írók és írók között. A tanácskozás célja tehát az volt, hogy ebben a különböző irányultságú és nem mindig áttekinthető helyzetben tisztázzon néhány alapvető dolgot. Mindenekelőtt azt, hogy az irodalom nem létezhet kritika nélkül, értelmetlen dolog tehát a kritikaellenesség. És bár jó ha tudomásul vesszük, hogy író és kritikus között személyi ellentét mindig volt, van és lesz, de nem engedhető az ellentét az irodalom és a kritika viszonyában. Feszültség — Megítélése szerint miért gyülemlett fel mára olyan sok feszültség ebben a viszonyban? — A tanácskozás erre is megkísérelt válaszolni azzal, hogy megvizsgálta, hogyan tükrözi a 70-es évek valóságát az irodalom és hogyan a kritika. Ebből nyilvánvalóan kiderült, hogy a rendkívül összetett társadalmi változásokra, a társadalom bonyolult belső mozgásaira némileg más módon reagált az egyik és némileg másként a másik. A valóság úgy summázható, hogy a 60-as évek a nagy társadalmi változások korszaka volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ipar extenzív jellegűből intenzív jellegűvé alakítása, az új gazdasági mechanizmus működtetése a gyakorlatban lezajlott, de mindennek a hatása nyomvonalakban tovább élt az idegekben, s ami ebből fakadt, azt meg kellett emésztenünk. A líra és a próza kísérletet tett arra, hogy megbirkózzék az új valóság birtokba vételének feladatával, és birkózott ezzel a kritika is. Az események azonban gyorsabban zajlottak és feszültség támadt a valóság és annak irodalmi tükrözése, az irodalom és annak kritikai tükrözése között. Az okok között találjuk azt is, hogy az irodalmi termés olyan bő és sokszínű lett, hogy a kritika nem tudta feldolgozni, áttekinteni. Már csak azért sem, mert míg a 60-as években egy viszonylag biztos és egységes értékrendszer létezett a megítéléshez szolgáló alapul, a 70-es évek értékrendszere még burokban van, nem pattant ki. Távlat kell — Mit emelne ki, mint véleménye szerint fontos feladatot, a tanácskozáson tisztázódott kérdések közül? — Nyomatékosan hangsúlyt kapott, hogy napjaink valóságát igényes művészi színvonalon ábrázolni, a marxista eszmeiségű kritikát erősíteni csakis az eddiginél nagyobb felkészültséggel, magasabb színvonalú tudásanyaggal lehet. Ebben egyaránt benne foglaltatik az elméleti képzettség és a valóság szociográfikus mélységű ismerete. Lejárt a pusztán hangulati, ötletszerű indíttatás ideje, amennyiben az irodalom és kritika valóban igényt tart arra, hogy tükröt tartson korunknak. — Mint gyakorló prózaíró, mi a véleménye arról: a 70-es évek „nagy művének” megírásához, a szintézis irodalmi megalkotásához — amit például gyakran kér számon a kritika — megvolt-e egyáltalán a szükséges rálátás erre a korra? — A prózaírónak valóban rálátásra, távlatra van szüksége, hogy totális társadalmi-történelmi képet alkosson. Minden ilyen típusú vállalkozás rendszerint nagyon hosszú időt vesz igénybe. Gáli István, saját megvallása szerint, például tíz évig írta a Ménesgazdát, az 1960—70-es években — az 50-es évek legelejéről. A prózairodalom tehát úgy segít magán, hogy a szociográfia, a közvetlen társadalomrajz felé is fordul. Bár kevés a lehetősége rá, hogy ezzel a szó klasszikus értelmében vett szépirodalmi teljességet teremtsen, ad viszont társadalmi tükörképet, gyorsfényképet. Ez alapja, tartaléka lehet egy nagy művészi körkép megteremtésének. Él a törekvés, él a vágy az igény az íróban, a nagy áttekintés megalkotására. De ha nem születik is meg holnapra az az író, aki a Háború és békéhez fogható totális művet megírja, okkal remélhető, hogy napjaink prózájából összeáll a kor képe. A tanácskozáson a 60—70-es évek irodalmának analízise meg is mutatta, hogy az irodalom hű krónikása a korszaknak. Az viszont tagadhatatlan, hogy nincsenek kiadatlan remekművek az íróasztalfiókokban, de vannak remek témák, amelyek írókra várnak. Első tanácskozás: — Beváltotta a reményeket a tanácskozás? — A kezdeti lépés volt csupán az első a közös cél érdekében. Munkatanácskozás volt, szándékosan szűk szakmai kör, ötvenhatvan résztvevő bevonásával. De úgy érezzük, szükség van ilyen tanácskozásra írók-kritikusok között, a szegedi kezdés után ezért szándékunk szerint rendszeresen egy-kétévenként szervezünk hasonló eszmecserét. (bársony) 2 LstAfff 1978. június 10., szombat m „Nosztalgiát, igen, nosztalgiát fúj a városban szerte a szél”, így szól az egyik mai sláger, s ha kissé képzavarosan is, de egy világszerte a popzenében megfigyelhető jelentségről számol be. Sorra nyomják újra a 10—15 évvel ezelőtt kiadott lemezeket, vagy — akár a költők, írók összegyűjtött művei — Hits of..., Greats of The story of... címmel a beat hőskorszaka nagy együtteseinek, egyéniségeinek válogatott dalait. Egykori Híradó és tv-filmkockáktól összevágott filmeken a mozitermeket is meghódítják, egy-egy na nevű, újra összeállt régi zenekarnak ismét feljövőben a csillaga, s számos mai sláger is 10 éves darabok feldolgozásával arat sikert. A világon végigsöprő nosztalgiahullám Magyarországot is eléérte. Elsősorban az indiai lemezlicencek jóvoltából. Igaz, szerepük kissé más jellegű, nálunk, mert az egykori nagyok albumai most kaphatók nálunk először. Így volt ez a klasszikusok, a Beatles nagyszerű sorozatával, majd három gyűjteményes dupla albumukkal is. A mostani lemezpiac egyik szenzációja most is egy Beatles-kiadvány, a Rubber Soul című, pályájuk egyik legfényesebb állomása. A kép most valamivel gazdagabb lett: egy-egy korszak- Nosztalgia, lemezeken jelző album is kapható a beat történetéből. A The Shadows 20 Golden Greats a pionírkorszak eddig ritkán hozzáférhető zenei anyagából nyújt be válogatást, abból az egyszerű, álékor újdonságnak ható elektromos erősítésű gitárzenéből, amelyből a Beatlesék is sokat tanultak. Az Electroic Ladyland Jimmi Hendrix egyik legjobb lemeze, a rock kiemelkedő csúcsát s egyben nagy korszakának végét (Jimmi Hendrix halálával) jelentette. De a nosztalgia már jelen van a hazai popzenében is, néhány emlékezetes koncert, mint az Ötéves Generál, a Tűzkerék—Taurus és az Elvis Presley emlékhangverseny sikere is jelezte rá az igényt. Lemezkiadásunk is igyekszik erre reagálni; tavaly két kiváló album: az első hazai pop LP A trombitás Frédi Omegáéktól és az Illések és pofonok újra kiadását napok alatt elkapkodták. „Amikor én még kis srác voltam” címmel 12 kislemezre tervezett sorozat indul (az első hat már utcán van belőlük), amely a magyar beat kezdetét mutatja be. Közülük néhány valóban hű képet fest a 60- as évek közepéről, érdemes, hogy egy új generáció is megismerkedjék velük. Ilyen a tervezett sorozatból Illésék az Utcán-ja, az Omega Naplementéje és a Kex együttes két száma. Kevéssé érthető, hogy az Express zenekar hogyan került a sorozatba — a Metrónak, Zalatnay Saroltának vannak ebből az időből sokkal tartalmasabb dalai is. A kislemezes megoldást egyébként sem tekinthetjük jónak. A régi lemezeket kellene újra kiadni, mert a dalok ott megjelent egysége gondolati, tartalmi egységet is jelent. Amit igazán érdemes lenne öszszegyűjteni, az az LP-k előtti kislemezek (jó néhány szerepel a sorozatban), amelyek a legeredetibb, legkorfestőbb darabokat tartalmazzák. Az Omega és az Illés-zenekar akkori terméséből bőven kitelne egy-egy nagylemezrevaló. A többi zenekar kiemelkedő darabjaiból pedig antológia kerekedhetnek. Ilyen gyűjtemények véleményünk szerint— teljesen új, történelmi értékű lemezeket ígérnek, amelyek bizonyára még annyi sáfert is hoznának. Kőbányai János KÉPERNYŐRE KÉSZÜL Gyümölcsoltó Boldogasszony RENDEZŐ: FELVIDÉKI JUDIT A vád: erős felindulásban elkövetett szándékos emberölési kísérlet. Súlyos bűntett: a törvény több évi börtönbüntetéssel sújthatja az elítéltet. A vádlott: törékeny, szép arcú fiatal parasztasszony. A bíró kérdéseire halkan, értelmes egyszerűséggel válaszol. Azon az éjszakán, Gyümölcsoltó Boldogasszonykor, a kocsmából hazafelé a férje ittasan összeverekedett a legjobb ivócimborájával. Gúnyolták, gyalázták egymást, s a jóval erősebb Gál Antal a vádlott férjét súlyos öklével a földre terítette. Ekkor ő, Kismárton Lajosné a lármára kirohant a házból, s a férje védelmében — a keze ügyébe kerülő — vasvillát a támadóba szúrta. Így adja elő a történteket a vádlott, és így vallanak a tanúk is ... A MAFILM műtermeiben és az ország távoli vidékein folyik a Gyümölcsoltó Boldogasszony című, 90 perces dokumentum-játékfilm forgatása. A színes tévéprodukció írója Radványi Ervin, rendezője Felvidéki Judit, akinek ez az első nagyfilmje. Alkotótársa Hollós Olivér operatőr. — Az ország távoli csücskében, egy határszéli községben bukkantam a történet magvára — mondja Radványi Ervin. — Jellegzetes elnéptelenedő falu ez, ahol a lakott házak között kihalt, megüresedett porták sorakoznak. A fiatalok többsége már elköltözött innen, de akik itt maradtak, azok között ma, a történelemformáló változások után is avítt erkölcsi törvények, megkövesedett hagyományok uralkodnak Ennek lesz áldozata a bíróság elé kerülő fiatalaszszony is. A film három főszerepre épül. A gyilkossággal vádolt asszony alakját Vörös Eszter formálja meg. A jószándékú, de az anya uralmától szabadulni képtelen fiatal férj szerepében Sörös Sándort látjuk, az anyát pedig Bódis Irén, a pécsi Nemzeti Színház művésznője alakítja. — Mint ember, nem tudok azonosulni a fiát szinte minden eszközzel védelmező parasztasszony kíméletlenségével — mondja Bódis Irén. — Mint színész viszont, örülök, hogy 25 éves pályám évfordulóján játszhatom el éppen ezt a szerepet. — Nem bűnügyi filmet készítünk — mondja Felvidéki Judit. — A bírósági tárgyalás csak mintegy öszszegezése a történetnek: a film az előzményeket kutatja, s a szereplők pszichológiai drámáját vázolja Bár a történet nem az Őrségben játszódik, a film nagy részét egy elnéptelenedő faluban vettük fel. Engem csak a napjainkról s a napjainkhoz szóló történetek tudnak igazán magukkal ragadni. Ezért is nyúltunk szívesen ehhez a témához. Kántor Anna Vörös Eszter (Fotó: Demeter Miklós) AZ V. ORSZÁGOS KERÁMIABIENNÁLÉ június 11-én, délelőtt 11 órakor nyílik Pécsett, a Színház téri kiállítóteremben. Megnyitja Komlódi Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese, közreműködik a Zathureczky Kamarazenekar Barth István vezetésével NEMZETI SZÍNHÁZ Műsorterv az új évadra A Nemzeti Színház közzétette bérleti felhívását az 1978/79-es évadra, s közölte a bemutatandó, vagy felújítandó darabok listáját. Klasszikus műsorába ismét beiktatják Shakespeare Julius Caesar című tragédiáját. Újból előadják Ibsen Miller A nép ellensége című drámáját, amelyet a múlt években a Katona József Színházban láthattunk. Kafka— Peter Weiss A per és A. Wesker A konyha című darabjai szerepelnek a premierek sorában, s egy új magyar darab is. A reprízek közül kiemelkedik Gorkij Éjjeli menedékhelye. • Úgy tűnik, mindenki detektíviskolájának tanfolyamát nyitotta meg tegnap este a televízió. A bűn nyomában című pólkékfény adásában majdnem egy órán át a daktiloszkópia — vagyis az ujjlenyomattan — tudományával ismertette meg a bűntől riadozó nézőket és azokat is, akik a filmeken tisztelettel vegyes borzongással figyelik Columbo, Kojak, Keller felügyelő és egyéb mesterdetektívek nem mindennapian aprólékos, ám nagyvonalú munkáját, s akik sorsuk szerencsétlen alakulásánál fogva nem lehettek ugyanisy jeles férfiak, de boldogan fölcsapnak akár önkéntes bűnüldözőnek. Talán érdekes lett volna ez a műsor, ha nem akarja mindenáron bebizonyítani, hogy a tudomány valóban a bűnüldözés szolgálatában áll, hiszen a laikus néző számára ilyen mélységig, az összefüggések ilyen aprólékos áttekintéséig nemigen lehet vonzó ez a sorozat. Hosszas részletezés és a bonyolult elektronikus adatfeldolgozó és számítógépek körülményes bemutatása nélkül is elhittük volna, hogy az ujjlenyomat kétségbevonhatatlanul jellemző és annak alapján bárki azonosítható. Ezek formáinak, raktározásának, csoportosításának precíz ismertetése — úgy véljük —, inkább egy rendőrakadémia tananyaga lehetne, semmint milliók esti — késő esti — programja. Talán, ha több az érdekes példa, esetleg a krimifilmek egyes sajátosságait összehasonlították volna a valósággal, jobban tudtak volna figyelni azok is, akik a jövőben sem bűnözőnek, sem mesterdetektívnek nem kívánnak fölcsapni. Igaz, ez volt a sorozat első darabja. Bizakodással várjuk a többit. (harangozó) Önálló dolgozóknak Angyalföldön, fővárosunk egyik legnagyobb munkáskerületében nagy gondot fordítanak a felnőttoktatásra. A dolgozók színvonalasabb képzéséért szeptember 1-étől önálló felnőttoktatási intézmény kezdi meg működését a Dózsa György út 136. szám alatti általános iskola épületében. Az intézményben a felnőttek mind általános iskolai, mind pedig gimnáziumi tanulmányokat folytathatnak, esti és levelező oktatási formában. Az egyes évfolyamokra már megkezdődtek a jelentkezések. Érdeklődni lehet a 491-617, vagy a 208-276 telefonszámon.