Esti Hírlap, 1978. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

Darvas Szilárd valósággal reneszánszát éli napjaink­ban. Szinte nincs olyan kí­vánságműsor, vagy hang­­konzervből előállított kaba­ré, amelyben ne találkoz­nánk egy-egy slágermagya­rázatával, konferanszával. Talán ezért is éreztük olyan családiasnak, bensőségesnek a tegnapi . Egy hajdani költő vallomásai című —es­tet, amelyet Darvas Szilárd írásaiból válogatott össze a szerkesztő. A jelenetek, a versek, a konferanszok szi­porkázó szellemességét fi­gyelve úgy tűnt, hogy egy kivételes tehetségű humo­rista teljes pályaképét mér­hetjük fel. Egyszersmind azért éreztük telitalálatnak, mert a nevetés felszaba­­dultságán túl egy korszak humorba átírt lenyomatát kaptuk. A tegnap esti rá­dióműsorból a szociális jut­tatásokról szóló sajtókonfe­rencia érdemel még emlí­tést. Alapossága, politikus­­sága és közérdekűsége mi­att talán ez a rádiónak az egyik legjobb sorozata. Ám így, ezzel együtt sem vonzó annyira, hogy a hétfő esték gerincét adja. A műsorszer­kesztés, úgy tetszik, vég­képp lemondott már arról, hogy hétfő esténként újabb és újabb hallgatókat nyer­jen meg a rádiózásnak. Mert az ugyancsak fő mű­soridőben elhangzott, ki tudja hányszor hallott nép­dalest, a tegnap slágereiből és a klasszikus operettekből összeállított örökzöld meló­diák sem képesek erre. So­rolhatnánk hosszan ezeket a szinte önmaguktól kínál­kozó programokat, de akkor már a kritikus — az emlí­tett műsorokhoz hasonlóan — csak önmagát ismételné. (harangozó) □ ID. RÁCZ ENDRE fo­tóművész kiállítását Szoko­­lay Sándor zeneszerző nyit­ja meg augusztus 31-én, csütörtökön délután 5 óra­kor a Rákóczi úti Fényes Adolf teremben. A tárlat szeptember 24-ig látogat­ható. JÖNNEK, MENNEK Könyvesbolt Pesten és Raktárak a pincékben A hazánkban magyar nyelven nyomtatott köny­vek példányszáma 1970 óta megduplázódott. Szállító, sí, raktározási gondokat okoz ez a nagy mennyi­ség. A Könyvértékesítő Vál­lalat néha már a szabad ég alatt helyezi el — át­menetileg — az újdonságo­kat. A könyvesboltokban kevés az eladó. Pedig: örül­nünk kell, hogy nagy mér­tékben megnövekedett a könyvvásárlás, az olvasási kedv. És: könyvet ajánlani, eladni érdekes, szép foglal­kozás. Nemrég a Könyváruház helyzetéről, gondjairól ér­deklődtünk. Most az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat két kisebb boltját kerestük fel. Mi köt ide? Angyalföldön, a Váci út 100-ban levő könyvesbolt igazgatóhelyettese, Lantos Endrévé. Huszonkilenc éve van a szakmában, tavaly az Üllői útról helyezték An­­gyalföldre. Tőle kérdezzük, mekkora forgalmat csinál­nak a Váci úton, és hány emberrel? — Az idei forgalmi ter­vünk tizenhárommillió fo­rint. Ebből a boltból lát­juk el az egész XIII. kerü­let üzemi könyvterjesztő helyeit, s természetesen itt az üzletben is árusítunk. Könyvekkel és hangleme­zekkel egyaránt foglalko­­zunk. Az üzemek ellátása azt jelenti, hogy kereken száz helyre küldünk köny­vet, továbbá hat jutalékos terjesztőnek és egy szerve­zőnek, aki egymaga har­­minc kisebb üzemmel, munkahellyel van kapcso­latban. Ehhez a munkához vagyunk a boltban hatan , főállásban, és segít bennün­ket egy napi hat órában dolgozó kolléga, valamint egy nyugdíjas. — Ez azt jelenti, hogy tel­jes a létszám? — Szó sincs róla. Az em­lített forgalomhoz tizenkét, tizenhárom emberre lenne szükség. Létszámunk tehát fele az ideálisnak. Nagyon nagy a munkaerőhiány ná­lunk is. Ritkán jelentkez­nek új emberek, s ha jön­nek is, megkérdezik, meny­nyi a pénz, meglátják, mi­lyen nehéz a munka — sok a rakodás, az emelgetés, a cipekedés —, és máris men­nek, vissza se néznek fe­lénk. — És akik itt dolgoznak? Mi köti őket? — Itt régi szakemberek vannak. Nem a pénz, ha­nem a könyvek, a szakma szeretete köt ide bennünket. — Van hol elhelyezniük a könyveket? Vannak raktá­raik? — Raktárunk? Itt a bolt­ban egy nagyon­­kicsi, le­választott rész. Van még egy három helyiségből álló pincénk, azaz pinceraktá­runk is, amelynek lejárata kinn az udvarban található. Onnan hordjuk fel a köny­veket. Nem mondhatom, hogy könnyű a helyzetünk. De mint régi „könyvesnek”, mindenesetre felemelő ér­­zés, hogy nagyon sokan szeretik ma már a könyve­ket, jönnek és mennek az em­berek itt is. Ez nem sirán­kozás akar lenni, csupán a helyzet jellemzése. Én ugyanis szeretem a szak­mámat. S azt is nagyon szeretném, ha ez a szakma megfelelő számban kapna értékes, itt maradó fiata­lokat. Ha minden boltban teljes lenne a létszám, a fizikai munkából is keve­sebb jutna egy-egy ember­re, s mindjárt több idejük lenne könyvekkel és­­vásár­lókkal foglalkozni, jobban éreznék és értékelnék a szakma szépségét. M. Tolnay István Előadások Bayreuthban Százkét éve annak, hogy a Nibelung gyűrűjével megnyitotta kapuit a bay­­reuthi Festspielhaus, II. La­jos bajor király — Wagner lelkes rajongója — anyagi és erkölcsi támogatásával. Az idén a Bolygó hollandi­val nyitottak az ünnepi elő­adások, tekintettel arra, hogy éppen 100 évvel ez­előtt hozták itt színre Wagner remekét. Az idei felújítást a drezdai opera­ház igazgató-főrendezőjére, Harry Kupferre bízták, aki magával hozta díszletterve­zőjét, Peter Syk­orát is. Kupfer visszanyúlt rende­zésében a wagneri ősfeldol­gozáshoz, az úgynevezett drezdai formához: nem hagyja beteljesülni Senta álmát a megváltásról. A karmester: Dennis Russel Davies biztos kézzel, jó ér­zékkel hozta egységbe a ze­nekart, az énekeseket, s a kiváló kórust. Wolfgang Wagner maga rendezte az idei Parsifal­­előadást, kevés újítással, javarészt a konvencionális Parsifalt mutatta be. A Ni­belung gyűrűjét Pierre Boulez vezényletével Pat­rice Chéreau rendezte. Az előadás nem más, mint a romantika újrafelfedezése olyan képekben, amelyek a romantikát mint modern hatáskeltő elemet használja fel. Ezt a felfogást követte a szereposztás is. A kritiku­sok szerint a leginkább „wagneri álmot” Götz Friedrichs valósította meg a Vox Humanában. (B. J.) Ilyen nincs, J 7 nem is volt Budán, a Jakobinusok tere 4. szám alatti könyves­boltot Rédei Éva vezeti. Néhány éve még egyik Kossuth Lajos utcai bolt­ban, a Belvárosban talál­koztunk vele, onnan jött át Budára. Ez a boltocska úgy viszonylik a nagyobbakhoz, mint ékszeres ládikó a nagy méretű kelen­gyésládákhoz. Eladótere mintegy har­minchat négyzetméter, mögötte icipici iroda, ame­­lyik egyben raktár is, mert már benne is kénytelen könyveket tárolni. S innen a lejárat az eladótér és az iroda alatt elhelyezkedő raktárba, ahonnan mere­dek főlépcsőn hordják fel a könyveket. — Az idén öt-hat millió forint körüli forgalommal számolunk — mondja Rédei Éva. — Boltun­khoz tartozik két külső, jutalékos árusí­tóhely is. Itt a boltban ve­lem együtt négyen vagyunk. Most még csak hagyján, de télen volt időszak, amikor a négyből kettő iskolába járt. — Egyébként négy em­ber elég ehhez a bolthoz? — ha négy szakmailag is, fizikailag is erős ember rendszeresen itt van, ak­kor elég. De ilyen nincs, nem is volt soha. Állandóan KI HOL JÁTSZIK? SZÍNÉSZEK ÉS TÁRSULATOK Új tagok kerültek a szín­házakba, részben a főisko­láról, részben átszerződések révén. Mint ismeretes, a Nemzeti Színház színpadán szerepel majd Pogány Ju­dit, Molnár Piroska, Lázár Kati, Csomós Mari, Helyey László, Koltai Róbert, Papp Zoltán, Piróth Gyula, Vajda László, Pauer Gyula, Litvai Nelli. A Népszínház társu­latához került: Gábor Mik­lós, Vas Éva, Andorai Pé­ter, Hetényi Pál, Kézdi György, Farádi István, Tro­­kán Péter, Sára Bernadett. Itt játszik a jövő évadban Gyulai Károly, aki a Nem­zeti Színháztól, Kőhalmi Attila, aki a Gyermekszín­­háztól került át ebbe a tár­sulatba. A József Attila Színház új tagja Bordán Irén, aki a Nemzeti Szín­háztól, Geréb Attila, aki a Népszínháztól került ide, s itt kezdi a pályáját a főis­kolán most végzett Józsa Imre és Tahi József is. El­köszönt viszont a színház­tól Margittay Ági, aki a jö­vő évadtól a szolnoki szín­házban szerepel és Seregi László rendező, aki a Fővá­rosi Operettszínház tagja lett. . A következő évadtól itt dolgozik Orosz István karmester is, mint az Ope­rettszínház társulatának tagja, Levente Péter viszont innen a Mikroszkóp Szín­padhoz szerződött. A Víg­színház társulatát a főisko­lán idén végzett Hernádi Judit, Kovács Nóra és Pere­­martoni Krisztina fiatalítja. Schubert Éva elbúcsúzott a Vígszínháztól és visszatért a Vidám Színpadra. Itt ját­szik majd Mányai Zsuzsa, Csorba István és Faragó József, akik megelőzőleg a Nemzeti, a Gyermek, illetve a veszprémi színházban sze­repeltek. A Gyermekszín­ház új tagjai: Maday Emő­ke Békéscsabáról, Miklósy Judit és Harkányi János Fécsről, Bohák György ren­dező Veszprémből és Piros Sándor díszlet- és jelmez­­tervező a Madách Színház­tól. A Madách, Színház és a Radnóti Miklós Színpad társulatához nem szerződ­tek új tagok. (MTI) Népművészeti táborrá alakult egy hétre a Csillebérci Út­törőtábor. Képünkön a pásztorkunyhó készítése GONDOLATOK A GYERMEKIRODALOMRÓL Piroska a legnépszerűbb „Azok az írók, akik fő­leg az ifjúságnak írnak, vagy legalábbis az ifjúság számára is írnak, követke­zetesen hangoztatják az if­júsági irodalom egyenran­gúságát a »felnőtt« iro­dalommal. Ám az a tény, hogy ezt annyit kell han­goztatni és bizonygatni, már magában véve gyanússá teszi ezt a magától értetődő igazságot” — írja Petrolay Margit, tanulmányokat és vitacikkeket — mintegy másfél évtized termését — egybegyűjtő könyvében, amelyet Gondolatok a gyer­mekirodalomról címmel a Tankönyvkiadó jelentetett meg. Az írónő, ki különben maga is a gyermekirodalom­­ egyik jeles művelője, tanul­mányt szentel a legkisebbek esztétikai élményeinek, amelyek még abból a bioló­­giai örömből fakadnak amelyet a mozgásvágy ki­elégítése szerez nekik, amikor mozgásukat az anya dalocskái, apró verses mondókéi kísérik. ír az óvodás gyermekek irodalmi neveléséről, a régi műfaj, a mese, új olvasóiról, s vizs­gálja, vajon miért a leg­népszerűbb mese a Piroska és a farkas. Néhány cím még a kötetből: Mese és hu­mánum, Tij királyfiak — új mesék, Móricz Zsigmond és az ifjúsági irodalom. A minden tudálékoskodás nélkül, közérthető stílus­ban megírt tanulmányok, cikkek mind a pedagógu­soknak, mind a szülőknek rendkívül hasznos segítsé­get nyújtanak. (m­t­g) ITI . • T­erézia a tv-ben A Budapesti Művészeti Heteken a Magyar Televí­zió több új tévéjátékot ké­szül bemutatni. Sugározzák majd Orsi Ferenc Terézia című darabját. Hősnője Táncsics Mihályné, Terézia. Egyetlen nap leforgása alatt egyetlen helyszínen játszódik a játék cselekmé­nye. A szerző a forradal­márfeleségnek állít benne emléket. A tévéjáték ren­dezője Zsurzs Éva. JÖVŐRE Világkultúrák fesztiválja Nyugat-Berlin gazdag fesztiválnaptárába jövőre még egy rendezvény kerül, a világkultúrák fesztiválja. Jövő nyáron a harmadik világ művészei mutatkoz­nak be. Tudományos ta­nácskozást is terveznek, Észak—Dél-dialógust.­­ Kétévenként rendezik majd meg ezt a találkozót Mintegy harminc ország­ból ezer résztvevőre számí­tanak, kik a tánc, a muzsi­ka, a színház, az irodalom, a film és az iparművészet területén működnek. A rendezvényt, melynek ösz­­szefoglaló címe Horizont 79 lesz, jövő nyáron a Sza­harától délre fekvő Afrika témája határozza meg. ÚJ DM ÚJPESTEN szeptember 4-én (esőnap 5-én) 19 órakor. A JEGYEK ELŐVÉTELBEN AZ ÚJPESTI DÓZSA MEGYERI ÚTI STADIONJÁBAN ■ ■ MEGVÁSÁROLHATÓK a Megyeri úti Stadionban, az Újpesti Dózsa Székházában (VI., Eötvös u. 7.), a Centrum Újpesti Áruházban A PIRAMISEGYÜTTES FELLÉP: (IV., Bajcsy-Zsilinszky út 10.), KABOS LÁSZLÓ MADARAS KATI a Filharmónia RÁCZALMÁSI GYÖRGY HORVÁTH PISTA központi jegypénztárában (V., Vörösmarty tér 1.), valamint a Corvin és az KARDA BEÁTA A NEVADA EGYÜTTES IHÁSZ GÁBOR RENDEZŐ: CSENTERICS ÁGNES Uránia mozi pénztárában.

Next