Esti Hírlap, 1979. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-02 / 1. szám
A PAPÍR reneszánsza Rekonstrukció a félidőben Könyvek, újságok фNemzetközi együttműködések Színesebbé váltak a különféle kiadványok, folyóiratok, könyvek, szebbek csomagolóanyagok, a papír és nyomdaipar 13 éves távlati fejlesztési tervéne megvalósulása nyomán amelynek most jutottun túl a félidején. A fejlesztés eddigi eredményeiről , a következő évek feladatairól Sárosi Sándorné könyveinak miniszterhelyese tájékoztatott. — Valóban csökkent könyv iránti kereslet? — A tömegkommunikációs eszközök, főként az elterjedésével sokáig úg tűnt, hogy visszaesik könyvek iránti kereslet. De végül is kiderült: a írott betűt a tv nem szorítja ki, a könyv továbbra is jó barátunk marad Sőt mind több kiadványt irodalmi művet vár a közönség. Ezt jelzi az is, hogy jelenleg a könyv, az újság, a folyóirat egy főre jutó öt kilogrammos évi vásárlásával az európai országok élvonalába tartozunk, igazi olvasó nemzet vagyunk. Az igények mindinkább növekednek. Kielégítésére nemcsak a mennyiség gyártását fokozzák, de a következő időszakban megkezdődik a finom tapintású sima, fénylő felületű, mázolt papír hazai gyártása. Ezt jelenleg külföldön vásárolják. Ebből készülnek majd a különféle képes albumok, igényesebb kiadványok, színes képes újságok. — A csomagolóanyagoknál ismét a papír vette át a műanyagoktól a főszerepet — folytatja Sárosi Sándorné —, valóságos reneszánszát éli a papír. Nemcsak, mert olcsóbb, de „környezettűrő" is: a műanyagokkal ellentétben ismét feldolgozható. A színes, ízléses csomagolópapír azért is fontos, mert ma már nem elég a jó minőségű áru, az elegáns csomagolás elengedhetetlen termékeink exportjának fokozására. Természetesen az ésszerű takarékosság azt diktálja, hogy valóban csak az arra érdemes áruk kerüljenek esztétikusabb, de drágább csomagolópapírba. — Van elég nyersanyagunk a papírgyártáshoz? — A több papírhoz több nyersanyag is kell. A cellulózgyártás viszont csak az ország igényeit meghaladó mennyiség készítésénél gazdaságos. Éppen ezért — államközi egyezmény alapján —, cellulózszükségleteink fedezésére —, két nemzetközi együttműködésben is részt veszünk. Az egyik a KGST-országok közös beruházásában épülő uszty-ilimszki cellulózkombinát, a Szovjetunióban. Innen 1980-ban kapjuk az első szállítmányt. A másik megállapodást jugoszláv partnerekkel kötöttük. A krskói és a szremska mitrovicai cellulózgyárak felépülte után innen kapjuk szükségleteink egy részét. A 15—20 éve a Duna—Tisza között és a két folyó árterében telepített nyárfaerdőkből küldenek nyersanyagot, s ennek ellenében kapjuk a cellulózt. A hazai fából készült jugoszláv cellulóz, egy része a következő tervidőszakban felépülő szolnoki papírgyárba kerül majd, ahol évi 50 ezer tonna papírt készítenek. A rekonstrukciók, fejlesztések során eddig már korszerűsítették az Athenaeum, a Zrínyi és az Alföldi Nyomdát, s felépült a dunaújvárosi hullámpapírgyár. A hatodik ötéves tervidőszakban kerül sor a Kossuth Nyomda rekonstrukciójára. A kapacitás növelésére a panirhulladék-feldolgozó üzemek egy részét korszerűsítik. A hulladékpapír fokozott begyűjtése és újrafeldolgozása ugyanis fontos a takarékossághoz, mert a papírigények 40 százalékát még mindig importból kell beszerezni. Tehetséges nemzedék a hatvanas évekből JÓ SZÉLLEL INDULT ÚTNAK Kiállítóterme: az utca • A tanár és a számítógép Csak a fényes szelek idején váltak valósággá az álmok? ...üljünk időgépbe, repüljünk vissza a hatvanas évekig. Az akkor kezdők, az életet, a hivatást próbálók közül három fiatalembert kérdeznünk meg: csakugyan nehéz volt-e olyan pályára lépni, amely divatos volt, népszerű, s amelynek művelése nem kevés tehetséget feltételez? GRAFIKUS Schmal Károly grafikusművész festőnek készült. A Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként érezte meg: neki szűk a kiállítóterem, sok helyen akarja munkáit láttatni. Akkor történt a valódi pályaválasztás: az utca művészetében, a plakátkészítésben találta meg igazi hivatását. Sok minden befolyásolta. A hatvanas években vált igazán divattá, szükséges tárggyá a plakát. Egyéni törekvése szerencsésen találkozott az alkalmazott grafika hódító népszerűségével. — Minden új feladat, minden új megrendelés szükségképpen elindít egy kérdéssort — mondja a művész —, s az így kezdődik: miért kell a plakát? Mi a célja, mit lehet vele elmondani, mit tehetek hozzá önmagamból? S ha minderre válaszoltam, mindezt egyesíti majd az elkészült munka. Legszívesebben kiállítás- és múzeumplakátokat tervezek. Neve ismert a szakmában. Úgy tűnik, elérte, amit akart MATEMATIKUS — Az alkalmat meg kell ragadni — ezzel a mondattal kezdi a beszélgetést Pázmány Béla, a Magyar Híradástechnikai Egyesülés Számítástechnikai és Szervezési Központjának osztályvezetője. — Amikor 1961-ben megkaptam tanári diplomámat, amelyet az ELTE természettudományi karán matematikából és ábrázoló geometriából szereztem, azt kérdezte tőlem valaki, nem volna-e kedvem számítógép-programozással foglalkozni, így válaszoltam: nem tudom, mi a számítógép. Egyetlen gép volt az országban, a szovjet MP 3-as, s néhány kollégán kívül a matematikusok éppen annyit tudtak róla, amennyit a laikusok. Csodát vártunk a géptől, de az igazi nagy élmény az volt, amikor lassanként az elkészített programok alapján tette, amit vártunk tőle. Igazi, annakelőtti sohasem képzelt mélyvíz, tökéletes ismerete még várta az úttörőket, a fejüket számítástechnikára adó fiatalokat. — Nem lett volna jobb a tanári pálya? — Egyszer sem gondoltam erre. Annyira izgalmas, robbanásszerűen fejlődő, mindig újat adó szakma ez, hogy minden feladat megoldása fölér egy utazás élményével. Már hogyan kívánkoznék más hivatásra? — Elégedett? — Igen. S azt hiszem, ennek az a titka, hogy nem szabad sajnálnunk, amit az életben kihagyunk. Rengeteg döntési lehetőség van még, nagyon sokszor kerülhetek új helyzetbe, amikor sok fantáziára, merészségre van szükség a szakmai tudáson kívül. Úgy érzem, megtaláltam a helyemet. — Négy éve osztályvezető. Nemcsak a számítógéphez hanem az emberekhez — hatvanhárom beosztottjáért felelős — is értenie kell. — Szeretem az embereket, szeretek foglalkozni velük és nem vagyok féltékeny természetű. Nagyon jó érzés közösen törni a fejünket egy-egy problémán s együtt nyugtázni, ha valami sikerül. ZENESZERZŐ — Könnyebb volt a fényes szelek korában? Én azt mondom, ezen a pályán nehezebb — vallja Vidovszky László zeneszerző, az Új Zenei Stúdió egyik alapítója. — Amikor iskolába jártam, már a gimnáziumban is nagyon sok volt az alkalom, hogy megismerjem a huszadik századi zene klasszikusait. Ezt a lehetőséget a korábbi nemzedék csak felnőttként kapta meg. Az előny kétségkívül a mi generációnké. — A stúdió munkáját, a hatvanas években megkezdődött új zenei hangzásvilág alkotásait kezdetben vegyes kritika fogadta... — A művek sorsa, hogy a közönség használja, azaz a meghallgatással mintegy elhasználja azokat. Siker, ha a hallgató újra meg újra át akarja élni egy-egy zenedarab élményét. Ezt tudni kell. A zeneszerzés is munka. Az eredmény mindig a munkába fektetett energia mennyiségével arányos. — Hogyan kezdődött, hogyan jutottak el a közös komponáláshoz? — Néhányan jóbarátok összejártunk, együtt zenéltünk, s az első improvizálásokból bontakozott ki a közös kompozíció, az azt követő koncertek sorozata. Igazából csak a hetvenes évekre érett meg az akkor évtizede megkezdett munka. — Az új zenéhez új hangszerek is tartoznak. Mi jellemző erre a korra? — Ihlető is, eszköz is az elektronika. A hangképzés minden lehetőségét ki kell használni. Nem szakadhatunk el a zenekultúra hagyományaitól, azokat újra kell értékelnünk, s meg kell találnunk a mai korra jellemző hangzásvilágot. Ez a mi dolgunk. Három fiatalember. Közös vonásuk: teremteni, alkotni akarnak, mindig újat és újat keresve. Eddigi pályájuk bizonyítja: minden kezdő előtt ott áll az élet, a maga milliónyi lehetőségével, temérdek döntésre kényszerítő fordulatával. Az álmokat mindig nehéz — a tehetséges, szorgalmas embereknek sem könnyű — megvalósítani. Pálffy Judit Dombra épül a városközpont Az ország településhálózat-fejlesztési terve szerint középfokú központtá fejlődik Kazincbarcika, s így amellett, hogy távlatban lakosainak száma megkétszereződik, Borsod megye jelentős körzetének ellátásáról is gondoskodnia kell. A település jelenlegi rendezési terve azonban már nem felel meg ezeknek a magasabb szintű ellátási követelményeknek. Ezért a városi tanács a Borsod megyei Tanáccsal és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal közösen pályázatot írt ki a kazincbarcikai városközpont beépítésének megtervezésére. Kisebb dombon, tehát hangsúlyozott helyen jelölték ki a városközpont építési területét, ahol a korábban átadott hat létesítmény mellett még több mint 20 különböző közintézményt, kereskedelmi, vendéglátó, művelődési és szolgáltató jellegű építményt kell majd elhelyezni. HA ELKÉSZÜL A VÉDELMI RENDSZER Automata figyeli a Szamost EGYMILLIÁRDOS BERUHÁZÁS min-Den rendeséhez érkezik a szamosi árvízvédelmi rendszer kiépítésének második szakasza. Az öszszességében csaknem egymilliárd forint értékű beruházást 1972-ben kezdték meg és az első ütemben 13 kilométer hosszúságban erősítették meg a folyó mindkét oldalán a töltéseket. A második ütemben további 43 kilométernyi partszakaszon formálják ki a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság építő brigádjai védelmi rendszert. Két és fél millió köbméter föld és 54 ezer köbméter kő megmozgatásával folyószabályozást és mederrendezést is megvalósítanak. A Szamos mentén öt új gátőrtelepet hoznak tető alá, s kiépítik a védekezést szolgáló hírközlőrendszert. Ennek adatait számítógépbe táplálják majd, amely automatikusan feldogozza, értékeli és rendszerezi, valamint tárolja a folyó állapotáról közölt információkat. Az 1990-ben befejeződő harmadik ütemben újabb 93 kilométernyi töltés rekonstrukciójával számolnak, s ezzel a Szamos teljes hosszában kiépül a védelmi rendszer. (MTI) A FŐVÁROSI TAKARÍTÓ VÁLLALAT RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA: LAKÁSOK nagytakarítását, parkettacsiszolást,lakkozást, PVC-SZŐNYEGPADLÓ FEKTETÉSÉT, FALRADÍROZÁST, FERTŐTLENÍTÉST, ROVARIRTÁST. MEGRENDELÉSEK FELVÉTELE: fővárosi takarító vállalat KERESKEDELMI KIRENDELTSÉG BUDAPEST VIII., JÓZSEF KRT. 49. TEL.: 341—371. 141—947. lakótelepi kirendeltségeinken (Óbuda, Békásmegyer, Kelenföld, Újpalota, Zugló) éves szerződés köthető nyílászárók tisztítására (ablak, ajtó), szőnyegpadló tisztítására és rovarirtásra. Befejezéséhez közeledik a kabhegyi TV-állomás rekonstrukciója. A nagyszabású munkálatok még 1971-ben kezdődtek. Elsőként három darab tízkilowattos URH- adóberendezést szereltek fel, így az egész Dunántúlon kifogástalanul vehető a Kossuth, a Petőfi rádió és a harmadik műsor adása. A rekonstrukció második szakaszában készült el az új húszkilowattos TV-adó, amely az első programot sugározza. Tavaly szeptemberben kezdték az új negyvenkilowattos TV-adó szerelését, amely a második program műsorait sugározza. Az adóberendezést a japán NEC-cég szállította, míg az antennaszerkezet NSZK-beli konstrukció. A műszaki átvételek folynak, a próbaadások az év elején kezdődnek. Az új adó végleges üzembe helyezése márciusban várható, s ettől kezdve az egész Dunántúlon a 22-es csatornán vehető lesz a televízió második programja.