Esti Hírlap, 1979. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-02 / 78. szám
BUDAPESTEN A LEGFIATALABB lakónegyed a Pilis alján A város és a természet összhangja • Jó közlekedés A főváros egyik legfiatalabb negyede formálódik napjainkban Óbudán túl, a Duna-kanyar irányában. Békásmegyer, a kis település egykor szerényen húzódott meg Budapest szomszédságában, a Pilis-hegység lankái alatt. Ma pedig az egyik legdinamikusabban fejlődő új budapesti lakónegyed. A 11-es út mentén, a főútvonaltól keletre már új házak magasodnak — több mint 7 ezer otthonnal —, hirdetve a város térhódítását. Az úttól nyugatra eső terület is hamarosan megváltozik: egy újabb 6 ezer lakásos negyed épül. Tervezője Molnár Attila, a Városépítési Tudományos és Tervezőintézet munkatársa Valóban otthon . A tervek készítésekor mindenekelőtt figyelembe vettük a természeti adottságokat. Már a 11-es útról is szembetűnő a táj, a Pilis-hegység egyik vonulata. Város és természet összhangja, ha erre mód és lehetőség van, feltétlenül ki kell használni. Végül úgy döntöttünk: az új negyed a természeti táj felé lesz „nyitott” — az út felé eső részén pedig házak sora „zárja le”. A 11-es út már jelenleg is forgalmas, s ez várhatóan a jövőben csak fokozódni fog. A közlekedés kellemetlen következményeitől, a zajtól, a szennyezettebb levegőtől, amennyire lehetséges, megóvtuk Békásmegyer leendő lakóit. A házakon túl, az út mentén két-három méter magas, mesterséges dombok határolják majd az új lakónegyedet. A negyed tervezésekor szem előtt tartották a lakók kényelmét, nyugalmát, hogy otthonuk valóban otthon legyen. A kétszerkét sávban húzódó házsorok az út felé tízszintesek, a Pilis felé levők csak ötemeletesek. A két házsor között zöldterület lesz, ahol a gyermekek nyugodtan játszhatnak, innen ugyanis a járművek ki vannak tiltva. Csak a megkülönböztetett jelzésű és kommunális gépkocsik hajthatnak be. A parkolókat a házsorok mögött helyezték el, ahová az útról kényelmesen bekanyarodhatnak az autótulajdonosok, s ahol a negyed életét legkevésbé zavarják. Az új település középső vonalában gyalogoszóna húzódik, itt alacsonyabb épületek, szolgáltatólétesítmények, üzletek sora kap helyet. Külön egység a másodfokú intézményközpont. Itt helyezték el a tervezők a postát, a telefonközpontot, bizonyos szolgáltatási, kereskedelmi, közművelődési, adminisztrációs épületet, egy szakközépiskolát, s a tömegszervezetek székházát. Gondoltak a tervezők a legfiatalabbakra és a legidősebbekre is. A gyermekek számára szabadidőközpont készül, s nem hiányzik majd az új negyedből az öregek háza sem, ahol az idősebb emberek társaságot, közösséget találhatnak. Természetesen lesz bölcsőde, óvoda, iskola, ABC-áruház, orvosi rendelő, s gyógyszertár is. S hogy az új negyed városképi szempontból még változatosabb legyen, a tervezők hat nagyobb, 16 emeletes házat is elhelyeztek, amelyek sziluettjükkel megtörik az egyhangúságot. — Újdonságnak számít, de reméljük, megvalósul:a hobbikert s a sportpálya. A hobbikertről talán csak annyit: napjainkban az emberek a nagyvárosi lakásból hétvégeken elvágyódnak ki a zöldbe, a természetbe. A kertészkedés százezrek kedvelt időtöltésévé vált. Ám a hétvégi telkek száma sem korlátlan. S ehhez a felfrissülést, kikapcsolódást adó időtöltéshez nem szükséges több száz négyszögöl. A hobbikertben kis parcellákon, s egy központi épülettel — ahol kabinok, mosdók vannak — ezeket az igényeket ki tudjuk elégíteni, kedési kapcsolata is jó legyen. Ezeknek a feltételeknek csakis több szintes forgalmi csomópont tehet eleget. A békásmegyeri tervek szerves része tehát a távlatilag megvalósuló kétszintes forgalmi csomópont. — Hány lakás épül? — A békásmegyeri lakónegyed nyugati részén összesen mintegy 6 ezer egy-, két-, háromszobás lakás lesz, 51 négyzetméter átlagos alapterülettel. A kivitelező a 43. számú Állami Építőipari Vállalat Az épületek alapozása tavaly megkezdődött, s az új negyednek 1980-ban kell elkészülnie. Halász Júlia Városközpont, Duna-kanyar Az út két oldalán felépülő negyedek között ma még nehézkes a közlekedés, nem túl szerencsés a kapcsolat. A tervezők nem hagyták figyelmen kívül a közlekedési gondokat, követelményeket sem. Békásmegyer a nagy forgalmú Duna-kanyar irányába vezető 11-es út mentén fekszik. Meg kellett tehát oldani, hogy az új lakónegyedből könnyűszerrel lehessen eljutni a főváros belső negyedeibe, illetve a Duna-kanyar felé, ugyanakkor az út két oldalán fekvő lakónegyedek közte Védett erdők Különleges flórájú és faunájú erdőrészletek kerültek tanácsi védelem alá a Dráva-menti síkságon. Kisszentmárton határában például eredeti állapotban maradtak fenn az ősi növénytársulások, s az ártéri kemény- és puhafás erdőik szinte valamennyi természetes társulása megtalálható itt. Botanikai érték az ezen a tájon díszlő Drávamenti kőris. Dencsháza és Bürüs község határában levő erdőrészek utolsó maradványai azoknak a Dráva síkján előforduló természetes gyertyános-tölgyes társulásoknak, amelyekben még bükk is van. Egyedülálló természeti érték ez a Dunántúlon, hasonló erdőtípus csak az Alföld északkeleti részén található. Érdekesség, hogy a síksági erdőben hegyvidéki flóra- és faunaelemeket fedeztek fel, amelyek nyilvánvalóan a sajátos mikroklíma hatására jöttek létre. A szakemberek például több kifejezetten montán jellegű lepkét figyeltek meg. (MTI) az öregeknek Délután megnyílik a Ferencváros „első igazi” öregek napközi otthona. Százötven személyes klub, 60 személyes étkező, társalgó áll mától a napközi otthonra jogosultak, a kisnyugdíjasok, a rászoruló idős emberek rendelkezésére. A Ráday utca 58. szám alatti régi házat újjáépítették, berendezték. A kerületi tanács mintegy 5 millió forinttal, a dolgozók, a fiatalok nagy értékű társadalmi munkával segítették e fontos létesítmény építését. VARÁZSSZÓ Meglehetősen régen volt 1rtam játszótéren. Néhány nappal ezelőtt, amikor elsétáltam egy játszótér előtt, megtorpantam, önfeledten hallgattam a gyerekek zsivaját, amikor befordultam a térre, valami régi nosztalgiával szívemben. Első benyomásom az volt, hogy az ifjúság piszkos és hangos, de nem boldog, bár vannak önfeledt pillanatai. Igaz, hogy egészségesek, nem fáj a térdük menés közben, könnyen kapnak levegőt, komoly anyagi gondjaik nincsenek, de a negatív öröm nem öröm, talán boldogok lehetnének, de nem tudják, hogy azok, mert a fájdalom és betegségmentes életet természetesnek tartják. Nézelődtem tovább, hogy kinyomozzam, mi az, amit visszasírnak a felnőttek, mi az a híres ifjúság, amiről annyi szamárságot összebeszélnek. Szaladgálnak. Rohannak innen oda, ahol semmi dolguk, hacsak az nem, hogy újra visszaszáguldjanak. Nem is gondolnak a nőre, aki mást szeret, vagy talán még mást sem, hátbérgondjuk nincs, nem beszélgetnek egymással nagyképűen, mint a felnőttek, teljesen felesleges dolgokról. Nem. Nem beszélgetnek, csak kiabálnak pirosan a céltalan izgalomtól. A gyerekek fogócskát játszottak, lihegtek, rohantak, elestek, feltápászkodtak, hogy új rohanásba kezdjenek. Menekültek a fogó elől, de az elfogásnak nem volt komoly következménye. Akit elfogtak, az lett a fogó. Később is előfordulnak ilyen elfogások, de. De a játékosok nem cserélnek szerepet, akit elfogtak, az fogoly marad, és leült. Hirtelen felfigyeltem. Van itt valami, ami nagyszerű találmány. Amikor a fogó már egészen közel kerül az áldozathoz, már csak ki kellene nyújtani a kezét és vége a játéknak, az üldözött hirtelen felsikít: „nem ér a nevem!” — mondja, amitől az üldöző keze lehanyatlik. Ha nem ér, akkor nem szabad hozzányúlni, kénytelen új áldozatot keresni az üldöző. Ha nem ér a neve, akkor az üldözött megpihenhet, elmúlt a veszély. Nem rossz találmány ez, gyerekek, kár, hogy a felnőtteknek nem jutott eszükbe, átvehették volna, ha emlékeznének, de csak az elejét tudják, csak annyit, hogy vigyázni kell, hogy rohanni kell, nem szabad, hogy elfogjanak, nem tudják, hogy van egy varázsszó, amit ha kimond az üldözött, nem szabad bántani többé. A személyi kultusz idején koholt vádak alapján, Adácson nyaraltam. Ez egy kis falu Heves megyében, pontosabban: ahol megáll a vonat, és nincs semmi, az Adács. Itt tudtam meg, hogy él Marci Hevesen. Ne irigyeljék. Amikor jött értem a teherautó, ami kivitt a vonathoz, szép lett volna mondani, hogy nem ér a nevem, hagyjanak élni tovább saját lakásomban, de nem figyelt rám senki. Amikor Auschwitzban működtem, mint egyszerű fegyenc, amikor gondter-helt homlokomat verték gumibottal, nem mondhattam, hogy nem ér a nevem, mert nem volt nevem, csak szá-S mom. Volt úgy is, hogy nem ért a nevem, de akkor sem éreztem semmi örömöt. Amikor Amerikában mű-ködtem, hamar rádöbben- tem arra, hogy a nálunk szépen csengő nevemet ott, egyáltalán nem tudják ki-; mondani, lefordítottam hát, a felét, így lettem King, pontosabban: Paul King. Forgatókönyvíró korom-ban izgatottan vártam a vetítőszobában, mikor tűnik fel a nevem a film írói között, de nem tűnt fel soha. Barátom, akivel együtt drukkoltunk, nevetve mondta, látva csalódott képemet: — Megőrültél? Hát nem láttad? Paul King, az te vagy. Bevettek, egy szavad sem lehet. Igaza volt, bevettek, de nem vettem észre, hogy az a King az én nevem. Egyszóval: nincs maradjdéktalan boldogság. Pedig de szép lenne odakiabálni a végrehajtónak, a konok hitelezőnek, aki eszelősen követeli vissza a pénzét, a nőnek, aki mindennél fontosabb, de nem szeret, az időnek, mely könyörtelenül rohan el felettünk, de szép lenne odakiabálni az ellenségnek, az üldözőknek, hogy uraim! Álljunk csak meg egy pillanatra, mert nem bírja a tüdőm, nem gilt az egész, kezdjük újra, elhibáztam valahol! Fiúk, lányok, figyeljetek: — Nem ér a nevem! Királyhegyi Pál HÚZ A VONAT SOK IDŐN ÁT... HA MEGÜRÜL A LAKÁS HAGYATÉKI ELJÁRÁSOK HASZNOS MEGOLDÁS LEHETNE... Mindennapos témánk a lakás. Országos gond, amely a fővárosban fokozottan jelentkezik. Családok százai várják, hogy felépüljön a ház, benne az ő hajlékuk. Budapest belső, régi kerületeiben sok az üres lakás. Aki látja a bezárt ajtót, a hosszú ideig használatlan otthont, nem érti, hogyan lehetséges ez. Üres és senkié. Valóban senkié? A VI. kerület is az elöregedettek közé tartozik, ez nemcsak a házakra, az itt lakók többségére is vonatkozik. A kerületi tanács lakásügyi osztályának vezetőjével, Bicskei Józsefnével beszélgettünk arról: hogyan válnak üressé a lakások, mi ezekkel a teendő? — Megüresednek lakások úgy, hogy a bérlő minőségi csere miatt elköltözik, vagy sorra kerül a jogos lakásigénylők listáján, tehát más kerületben kap lakást. Ezekkel a lakásokkal nincs gondunk, kiutaljuk másoknak. Az az eset, amire sokan mondják: ott áll a lakás üresen már régen — egészen másfajta elintézést kíván. Valóban igaz, hogy kerületünkben sok az idős ember. Gyakran előfordul hát olyan üresedés, hogy a lakás bérlője meghal. Az IKV ilyenkor értesít minket. Megírják hol, milyen lakásról van szó, maradt-e benne lakó , családtag vagy társbérlő. Ebben az esetben a tanács felülvizsgálja, jogosan laknak-e ott, maradhatnak-e továbbra is. — És ha a lakás teljesen üresen áll? Akkor mi a teendő? — Az IKV ekkor is közli, hogy marad-e az elhunyt bérlőnek hagyatéka a lakásban. A tanács igazgatási osztályának feladata megállapítani, hogy van-e törvényes örökös, akinek 60 napon belül ki kell ürítenie a lakást. Nem mindig lehet egyértelműen eldönteni, ki örökli a hagyatékot. Ilyenkor közjegyzőhöz kerül az ügy. A közjegyzői eljárás azonban hosszadalmas, nem kötik a határidők. Ha külföldi az örökös, csak az idézési határidő fél év, s ugyanennyi a fellebbezési határidő. Nem csoda hát, ha az eljárás gyakran két évig is elhúzódik. Addig természetesen a lakással nem tudunk mit kezdeni, ott áll üresen, hiába lenne rá másnak nagy szüksége. A mi számunkra rendeletek szabályozzák az eljárás határidejét, amelyeket — ha csak rajtunk múlik — meg is tartunk. A rendelet szerint például a megüresedett lakást 45 napon belül fel kell használnunk, tehát az új, jogos bérlőnek kiutalnunk. De éppen az előbbi okok miatt — amelyek valóban rajtunk kívül állnak — e határidőt sokszor nem tudjuk megtartani. — Ha befejeződik a hagyatéki eljárás, mi lesz az üres lakás sorsa? — Gyakran nagyon elhanyagolt, rossz állapotban maradnak. Az IKV feladata a rendbehozás. Hogy meggyorsítsuk az átadást, megmutatjuk a jövendő bérlőnek. Szinte kivétel nélkül elvállalják, hogy saját maguk rendbehozatják. Természetesen a költségeket az IKV visszatéríti. Ez a megoldás mindkét félnek előnyös: a lakó hamarabb juthat a lakáshoz, az IKV pedig — ismerve a munkaerőgondokat — inkább fizet. — Előfordul-e, hogy a hagyatékért senki nem jelentkezik? — Igen, ilyen is van. Ha nincs törvényes jogutód, akkor az állam örököl, a hagyatéki eljárásban az igazgatási osztály képviseli. A hagyatékot pénzügyi osztályunk értékesíti. Tehát, ha hosszú ideig üresen áll a lakás — szó sincs nemtörődömségről. A múlt évben a VI. kerületben több mint 700 üres lakást vettek nyilvántartásba, ebből még az év folyamán csaknem 500-at újra felhasználtak. S most egy sokat ígérő megoldást kezdeményeztek. Hogy minél kevesebb ideig maradjon gazdátlan egy-egy otthon, a hagyatékot jegyzőkönyvbe véve, raktárakban helyezik el, amíg az eljárás folyik. Pontosabban elhelyeznék, ha lenne elég megfelelő, raktárnak alkalmas helyiség... Borics Katalin mn. április hétfő