Esti Hírlap, 1979. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1979-08-18 / 194. szám
BAGDAD Kegyelem Bagdad, augusztus 18. Az iraki forradalmi parancsnokság tanácsa kegyelemben részesíti az összes foglyokat, kivéve a kémkedés, összeesküvés és kábítószer-csempészés miatt elítélteket — közölte az INA iraki hírügynökség. Az intézkedés kiterjed azokra a kurd katonákra és polgári személyekre is, akiket a bagdadi kormány elleni lázadás vádjával ítéltek el. A kegyelemben részesülő foglyokat visszafogadják korábbi munkahelyükre, a börtönből szabaduló diákok pedig folytathatják tanulmányaikat a közép- és felsőfokú tanintézetekben. HAVANNAI CSÚCS DIPLOMÁCIAI KÖRÚT Havanna, augusztus 18. Kedvező benyomásokkal és tapasztalatokkal tért vissza Havannába Armando Hart, a Kubai KP Politikai Bizottságának és az államtanácsnak a tagja, kulturális miniszter Madagaszkáron, Mozambikban és Tanzániában tett látogatásáról. A kubai politikus útja során az elleni kötelezett országok havannai csúcsértekezletére kidolgozott kubai dokumentumtervezeteket vitatta meg az illető országok vezetőivel. Armando Hart látogatása az említett országokban része annak a diplomáciai körútnak, amelyet a kubai állam legmagasabb szintű vezetői a csúcsértekezlet előkészítésének szándékával tesznek. Latin-Amerikából nemrég tért vissza Bias Roca, a nemzetgyűlés elnöke, hasonló célú körútjáról. KREISKY-INTERJÚ Dzsem Kairóba látogat .Izrael állam léte ENSZ- határozaton alapul, amely a két állam, egy zsidó és egy palesztin állam létrehozásáról intézkedik” — hangsúlyozta a Cambio 16 című madridi hetilapnak adott nyilatkozatában Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár. — „Következésképpen az izraeli—arab konfliktus egyedüli megoldását abban látom, hogy a palesztinaiak önálló államiságának helyreállításával egy időben palesztin államot hozzanak létre.” A kancellár megerősítette, júliusban ő kezdeményezte azt a bécsi találkozót, amelyen ő maga, Willy Brandt, az SDP elnöke és Jasszer Arafat, a Palesztinai 1eelszabadítási Szervezet V. B.-elnöke vett részt. Anvar Szadat egyiptomi elnök ma este Iszmailiában zárt ajtók mögött fog tárgyalni Robert Strauss-szal az Egyesült Államok utazó nagytzivetével, Carter elnök közel-keleti különmegbízottjával — adta hírül az Al Ahram című kairói napilap. Strauss előzőleg az egyiptomi fővárosban tart megbeszélést Musztafa Khalil miniszterelnökkel és Hoszni Mubarak alelnökkel. Az egyiptomi vezetőket tájékoztatni fogja egyrészt Carter elnöknek az „igazságos és átfogó" közel-keleti béke megteremtésével kapcsolatos elképzeléseiről, másrészt előzőleg Izraelben folytatott saját tanácskozásairól. A megbeszélések fő témája: a palesztinaiak ciszjordániai és gázai közigazgatási önkormányzatának megvalósítása Camp David-i megállapodások alapján. Az Akhbar el John című egyiptomi hetilap szerint szeptember elején — Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter meghívására — Kairóba látogat Mose Dajan izraeli külügyminiszter. A UPI feltételezi, hogy Dajan egyiptomi látogatásakor a Sínaifélszigeten állomásozó ENSZ-erőknek, amelyeknek megbízatása már júliusban lejárt, „megfigyelőkkel” való felváltásáról lesz szó. Felfüggesztett támogatás Franciaország tegnap felfüggesztette a Közép-Afrikai Császárságnál folyósított pénzügyi segélyt az egészségügy, az oktatás és az élelmezés területén nyújtott pénzügyi támogatás kivételével — jelentette be Párizsban az együttműködési minisztérium közleménye. A francia kormány azt követően hozta meg döntését, hogy a januári hangai felkelés véres leverésének és az utána elkövetett gyermekgyilkosságok körülményeinek felderítésére alakult nemzetközi ténymegállapító bizottság nyilvánosságra hozta a vizsgálatok végkövetkeztetését: a felkelést a rendőrség bevetésével kegyetlenül leverték és 1979. áprilisában mintegy száz gyermeket mészároltak le Bolssa császár parancsára. Franciaország, amely eddig egykori gyarmata költségvetésének 60 százalékát fedezte, már a vérengzésről beszámoló első jelentések után befagyasztotta a katonai segélyt. TV-NÉZÉS KÖZBEN Pokolgép robbant Tegnap este pokolgép robbant az NSZK bejrúti nagykövetségének földszintjén, ahol a diplomáciai képviselet alkalmazottai — szokás szerint — éppen a tv-műsort nézték. Anyagi károk keletkeztek, személyi sérülés nem történt. Horst Schmidt- Donnedden nyugatnémet nagykövet, aki csak két héttel ezelőtt foglalta el bejrúti posztját, a merénylet időpontjában nem tartózkodott az épületben. Április 2-a óta, amikor az amerikai nagykövetség épületébe csapódott be két páncéltörő gránát, a tegnapi merénylet volt az első, amelyet Bejrútban nyugati nagykövetség ellen elkövettek. AZ IDŐ SODRÁBAN ismét egy hír, de talán aggasztóbb, mint a korábbiak. Elképzelhető, hogy öt esztendő után elmozdul a holtpontról a sziget ügye. Valami döntésféle születik csakhogy mindez a lehető legrosz -----------------------------------------k NibAef'. A Stafford—A, Norvégia legnagyobb tengeri fúrótornya, ahonnan tankhajók szállítják el az olajat. Képünkön a Polytraveller tankhajó a fúrótorony tövében. 99 Jeruzsálem napja Bejrút, augusztus 18. Libanon mohamedán lakossága és a Palesztinai Ellenállási Mozgalom tagjai is megünnepelték tegnap — a Khomeini iráni vallási vezető által meghirdetett — „Jeruzsálem napját’’. A baloldali erők nagygyűlésén elhangzott beszédében Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke leszögezte: a Palesztinai Felszabadítási Mozgalom kész mártírokkal „kikövezni” a Jeruzsálembe vezető utat, hogy visszaszerezze és kivonja az izraeli ellenőrzés alól a szent várost. A nagygyűlés más szónokai elítélték az Egyesült Államokat, Egyiptomot és Izraelt, amiért hátba döfték a palesztinaiakat, s könyörtelen népirtó háborút folytatnak a Dél-Libanonban élő palesztinaiak ellen. 99 Politikai gyilkosságok Tegnap újabb négy személy esett áldozatul a Törökországban dúló politikai terrorizmusnak. Három személyt gyilkoltak meg a nyugat-törökországi Denizliben ismeretlen tettesek. Az áldozatok — két tanár és egy sofőr — egy kávéházban ültek, amikor a gyilkosok hozzájukléptek, megkérdezték nevüket, majd tüzet nyitottak. A tettesek elmenekültek. A rendőrség szerint a gyilkosságokat politikai indítékból követték el. Isztambulban ismeretlen személy tegnapra virradó éjszaka az utcán pisztolylyal agyonlőtt egy szakszervezeti vezetőt, majd elmenekült a helyszínről. A CIPRUSI „HARAPÓFOGÓ“ szabb irányban történik majd. Úgy hisszük, sejtjük, ami most Ciprus szigetén történik, az fontos lehet a NATO-nak, lényeges az Egyesült Államoknak, létkérdése talán a török kormánynak, de rendkívül károsan befolyásolja majd a mediterrán térség békéjét, a ciprusi nép sorsát. Döntésről, éppenséggel fegyveres döntésről eshet most szó; a hír eléggé szűkszavú, csupán anynyit közöl, hogy a ciprusi törökök által megszállt északi területen csapatösszevonások történtek,és légi- és szárazföldi megmozdulásokat észleltek. Úgy tartják, a ciprusi török föderatív állam csakhamar deklarálja a sziget északi területeinek teljes és végleges elszakadását, Nicosiától. Öt évvel a török invázió után. Mi is történt öt esztendő alatt? Néhány ENSZ- határozat, s azoknak számtalan megerősítése, javaslatok, amelyeket a BT is jóváhagyott, tucatnál több félbeszakadt tárgyalás, ígéretek, amelyeket nem tartottak be, s remények, amelyek nem teljesültek. Ennyi lenne az öt esztendő históriája? Nem sokkal több. 1977-ben történt egy elvi megállapodás, Denktas török vezető és Makariosz érsek akkori elnök között, s ez évben is májusban egy másik, ugyancsak Denktas és Kiprianu között. Majd júliusban összeültek a felek, de a tárgyalások igen rövid időn belül, goromba szóváltások közepette, meg is szakadtak. Az előrejelzések igazolást nyerhettek. Mavrosz, a Görög Demokratikus Centrum Unió vezetője még úgy fogalmazta, ez a tárgyalás eleve kudarcra ítéltetett, merthogy Törökország nem csupán nem akarja rendezni a ciprusi kérdést, de nem is képes arra. Magyarán, a belpolitikai gondok, az Ecevit vezette kormány rendkívül ingatag helyzete szinte követeli, hogy valamilyen külpolitikai történés elterelje a figyelmet a nyomorról és a terrorról, a hihetetlen méretű inflációról és munkanélküliségről. Ezenkívül Ecevit nehezen léphet előre azért is, hiszen öt esztendővel ezelőtt az ő kormányzása idején vonultak be a török katonák a szigetre, s néztek farkasszemet a hadseregek a görög—török határon. Az Egyesült Államok ezek után felfüggesztette fegyverszállításait Ankaránál, de a múlt év októberében, anélkül, hogy a feltételként szabott ciprusi ügyben bármiféle lépést kezdeményezett volna Ankara, felfüggesztette a fegyverembargót. Vagyis az Egyesült Államok által diktált feltételek elporladtak. Ezt csaknem amolyan biztatásfélének is fel lehet fogni. Kérdéses viszont, hogy Nicosia — amely egy független, szuverén állam fővárosa — valójában kivel tárgyaljon. A török közösség vezetőjével, vagy Ankarával. Ezidáig a párbeszédek Denktas és Kiprianu között folytak. Minden esetben eredménytelenül, miután a török közösség vezetője elfogadhatatlan ultimátumokkal állt elő, amelyek szentesítették volna a sziget kettéosztottságát. A görög ciprióták számtalan esetben fordultak már az ENSZ-hez és a világ közvéleményéhez, hogy a sziget visszanyerhesse függetlenségét és szuverenitását. Hogy a földjükről, otthonukról elüldözöttek visszatérhessenek, hogy az ország kereskedelme és gazdasága ismét visszanyerje korábbi forgalmát. A jelenlegi patthelyzetért voltaképp nem is Ankara róható meg. Sőt, az adott körülmények között, mégha a külső jelek némelyike" igazolja is, hogy Ankarának érdeke, a mai ciprusi helyzet konzerválása, a valóságos fölbújtó az az erő, amely mindenekelőtt saját stratégiai érdekeinek érvényesítésére törekszik a mediterrán térségben. Nem elsősorban Görögországnak, de Törökországnak sem, hanem annak a szervezetnek, amelynek mindkét ország a tagja, vagyis a NATO-nak oly roppant fontos, hogy találjon egy biztos pontot, ahol a lábát szilárdan megvetheti. Ez pedig Ciprus. Irán egy idő óta elveszettnek tekinthető.. Törökország éppen a belső ingatagságok miatt csak részben jöhet számításba, így például a kémrepülőgépek elhelyezésének ügyében a Pentagon voltaképp elutasító választ kapott Ankarától. A görög seb még mindig sajog, amiért öt esztendővel ezelőtt a NATO hagyta a háború kitörését. S jóllehet, Athén azóta részt vett jó néhány közös hadgyakorlaton, hivatalosan még mindig nem jelentette be, hogy kész visszatérni a NATO integrált katonai szervezetébe. Viszont a sziget, ekképpen megosztottan, valójában a senki tulajdona, ideális pont, amilyenre mindig is vágyott az északatlanti tömb. A NATO Makariosz elnök idejében is roppant mód nehezményezte, hogy az érsekelnök következetes, el nem kötelezett politikát folytat és ezzel keresztezte a katonai tömb behatolási szándékát. Az elnök halott, és a sziget megosztott, úgymond harapófogóban van. Ebben az állapotban talán kihasználható anélkül, hogy egy belső megmozdulástól tartania kellene — vélik NATO-körök. Hiszen a harapófogó szükség szerint szorítható is, ahogy az érdek kívánja. Esetleg — s ennek a veszélye érződik most — egy újabb fegyveres konfliktus árán, hogy a szigetet végképp kettévágják... Schiffer Ferenc