Esti Hírlap, 1980. június (25. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-05 / 131. szám
Fertő tavi sugárzások A fertőrákosi Hidrometeorológiai Kutatóállomáson június 12-én 13.30 órakor tartja előadóülését az MTESZ Magyar Meteorológiai Társaságának agrometeorológiai szakosztálya. A rendezvényen három előadás hangzik el. Az érdeklődők tájékoztatást kapnak egyebek között a — Fertő tavi sugárzás —, hőháztartás és párolgási kutatások főbb eredményeiről, valamint a Fertő tavon levő limnológiai vizsgálatokról. Kaska val, gomolya A juhtejből készülő Kaskava 1 sajtot — amely Bulgáriában, Romániában, s a közel-keleti országokban igen közkedvelt — az országban egyetlen helyen — a Hajdú megyei Tejipari Vállalat hajdúböszörményi sajtüzemében gyártják. Az üzem legújabb terméke a Hajdú sajt, amelyet két esztendővel ezelőtt a BNV-n nagydíjjal tüntettek ki. Kedvelt termékük még a gomolya és a juhtúró, valamint a mazsolás és vaníliás krémtúró. A hajdúböszörményi gyárból évente ezer tonna sajt és 110 tonna túró kerül a fogyasztókhoz. Az üzem dolgozói ebben az évben szeretnék a múlt esztendei mennyiséget 5—10 százalékkal növelni. NAPIRENDEN A ZÖLDSÉG ÉS A GYÜMÖLCS Kéthetes késés a kertészetekben Ha októberi, zord, őszi is az időjárás, mégiscsak kell a hamarosan érkező — reméljük, gazdagon termő — zöldségfélékről, gyümölcsökről beszélnünk. Milyenek a kilátások, fogadásukra hogyan készült fel a kereskedelem, a konzervipar? Erről tartott beszámolót ma Bíró Oszkár, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének kereskedelmi igazgatója. Szigorít követelmények Kertészeti termékeinknek erős versenyben kell részt vennök, akadályokat legyőzniük a külpiacokon. A közös piaci országok rendtartása mind szigorúbb az exportőr országok beszállításával szemben. Exportunkban számolni kell még azzal is, hogy Görögország, Spanyolország, Portugália a közeljövőben a közös piaci országok közt szerepel; már a múlt évben érzékelhetők voltak az ezeknek az országoknak nyújtott kedvezmények. A mi áruinknak rendkívül szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Az idei felkészülés egyik új vonása, hogy a zöldséggyümölcs szerződéseket nem 1979. december végéig, hanem már október 31-ig kellett megkötni. A felvásárlószervek a tavalyi tényleges felvásárláshoz képest az idei szerződéses zöldségfélékből 19,2, gyümölcsfélékből pedig 17,3 százalékkal többet kötöttek. Változatlanul első és legfontosabb: a nyersanyagok minősége megfeleljen az előírt követelményeknek. A vetések:*0l, palántázásokról ezeket mondta: Jelenleg a kívánatosnál gyengébb és vontatottabb a melegigényes uborka, a zöldbab első szakaszának és a csemegekukorica kelése. Általában kéthetes késésre kell a zöldség-, főzelékfélék termesztésében számítanunk. A későbbi szezonindulás óhatatlanul a kertészeti termékek egy részének együttes összerését eredményezi, s ez különösen nagy munkát, napi csúcsokat jelent majd, amit csak túlmunkával, sok esetben, vasárnapi munkával lehet mérsékelni. Súlyosbítja a konzervipar gondját, a fivár óta tartó krónikus vagonhiány. Több tízezer tonna tavalyi gyártású termék még nem került kiszállításra, ezért a termelés fő időszakában a gyártással egyidejűleg az áru expediálási feladatai megsokszorozódnak. Termésbecslés A gyümölcs terméskilátásáról szólva elmondta: a meggy, a cseresznye gyengébb lesz, mint tavaly, a sárgabarack viszont gazdagabban terem. Az almánál a termésbecslés még korai, de úgy látják, a közepesnél jobb lesz. Bai. OSZTRÁK ALAPANYAG, RÖVID UJJ, VILÁGOSKÉK SZÍN Ingek, blúzok készülnek az olimpikonoknak EZER MÉRETET VETTEK SZABÁSZOK A Fehérnemű Ipari Szövetkezet — népszerűbb nevén a Fedosz — műhelyeiben megkezdték a moszkvai olimpiára utazó magyar csapat tagjainak az Ingek és blúzok varrását. Mint Sóspataki Ferenc szövetkezeti elnök elmondta: a nők és férfiak részére varrt blúzok, illetve ingek osztrák anyagból, világoskék színben készülnek, rövid ujjal. A helyes méretek megtalálása nem volt könnyű feladat : a szövetkezet szakemberei mintegy 1000 méretet vettek. Jártak a szabászok az edzőtáborokban, s a Fedosz szabászműhelyét felkeresték a sportolók is. A blúzokhoz és az ingekhez szükséges modern, jó minőségű nyakkendők beszerzését is a Fedosz vállalta. Szállítója a Magyar Selyemipari Vállalat, amely a kért szín és minta szerint készíti a nyakkendőket. A tervek szerint a szövetkezet június végéig lesz kész az olimpiai csapatnak készülő ingekkel, blúzokkal. Ezeket a kiválasztott nyakkendőkkel együtt adják át a magyar olimpikonoknak. .*?•. Јч'л-\* Z \ .. v ■«' ■ . * 4л.«.гј, ... .. Ezek a hatalmas betonóriások a paksi Duna-parton épülnek. Feladatuk: az atomerőműből hűtés után a Dunába ömlő víz még megmaradt energiájának további csillapítása. (ive Tl Fotó : Gottwald Károly felvétele) „ VIGYÁZZUK, ÓVJUK VÁROSUNKAT” Pro Natura az igazgatónak — Elköteleztem magam. Legyen szebb, tisztább, rendezettebb és otthonosabb a város, a városunk. Emberhez méltóbb, emberi környezettel. Ebben a témakörben írtam meg doktori diszszertációmat, s ezért munkálkodom, elődeim lassan évszázados tevékenységét folytatva, ma is — mondja dr. Hajdú György, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat vezérigazgatója. De hát milyen is a város? Sokszor, szívesen hasonlítgatjákk — hasonlítgatjuk — más metropolisokhoz. Bezzeg Stockholm, bezzeg Moszkva, valahogy így kezdődnek ezek a mondatok. A svájci egyetemi tanár, Svájc szerelmese, a Nemzetközi Köztisztasági Világszervezet tudományos tanácsának főtitkára viszont a pesti Duna-parton csapta össze a kezét , most már értem, miért mondják, hogy Európa egyik legszebb városa”. — Itt születtem, nevelkedtem, vált mindenemmé ez a munka — folytatja a vezérigazgató. — Csodálatos Budapest fekvése, nagyszerűek természeti adottságai. Gondoljon a Margitszigetre, a budai hegykoszorúra. Érdemes napról napra többet tenni érte. — Mi, budapestiek, is segíthetünk? — Nem is kevesat. Ha sajátunknak tekintjük a várost, akár a lakásunkat, az otthonunkat. Ha éppen úgy vigyázunk rá. Ennél sokkal többre már nincs is szükség. — Még messze vagyunk tőle. — Mind többen segítenek. De — most emeli föl először a hangját — még mindig hány olyan vállalat, intézmény akad, amelyik a szabályok betartása Ilyen ez a Budapest »» Mind többen segítenek... «« ... s akik elhanyagolják nélkül fuvaroz. A ponyva nélküli platókról száll a papír, hull a sóder, csurog az oltott mész. S hiába helyeztünk el a fővárosban húszezer szemétgyűjtő kosarat, ha sokan sajnálják azt a néhány lépés távolságot is megtenni. — Jöjjön ki egyszer egy hétfő délelőtt a Szabadsághegyre vagy a Városligetbe — folytatja. — Megerősített brigádjaink is alig tudják eltakarítani a hét végén összegyűlt szemetet. Nemcsak gazdasági vezetőként, személy szerint is fáj, ha olyan ütemben rongálják meg új parkjainkat, padjainkat, játszótereinket, hogy pótolni is alig tudjuk. Tevékenységük szerteágazik. Az egész város tisztaságáról, nyolcszáz kilométernyi kiemelt fontosságú út épségéről gondoskodnak nap mint nap. Hétszázötvenezer lakásból szállítják el — egységes, világszínvonalú módszerrel — a szemetet. A lomtalanítási akciók során 1972-ben 2430 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze, tavaly már 120 ezer köbmétert. Szervezték a Mártírok útja, a Petőfi-híd rekonstrukcióját, előkészítik a Szabadság-hídét. — Mi most a legfontosabb feladatuké? — Az egyik legfontosabb mindenképpen az új szemétégetőmű jövő évi befejezése. 2,2 milliárd forint költséggel épül meg ez az első igazi hazai környezetvédelmi nagyberuházás. A budapesti szemét 60 százalékát tudjuk majd itt hasznosítással ártalmatlanítani : fémet, hőt, energiát nyerni, visszanyerni. Dr. Hajdú Györgyöt a környezetvédelmi világnap alkalmából a Pro Natura éremmel tüntették ki. Sz. P. Bölény vadászat közben Rákospalotán Elveszett Ferdinánd Solymári solymászok • Vadon körül kőkerítés A Pilis mindig „telt házzal” várja a vadászokat. Nagyon régi hagyományt őriz ezzel: már az Árpádháziak korában a királyok egyik vadaskertje volt. Akkor azonban nemcsak a Pilis hegységet foglalta magában, hanem a Dunától a Budai-hegység déli részéig és a Gerecséig terjedő, vadban bővelkedő, hatalmas erdőségeket is. Vadászkastélyaikban sok neves külföldi vendéget fogadtak, így például a keresztes hadaival Magyarországon átvonuló Barbarossa Frigyes császárt, aki—esztergomi vendégeskedése után — több napon át vadászott a budai hegyekben, 111. Béla király társaságában. A nagy vadászatok feltételeinek a megteremtéséhez új foglalkozási ágak jöttek létre. Betanított főutyákkal, lovon üldözték a vadakat, amelyeket nyíllal, dárdával, karddal vagy tőrrel ejtettek el. A pecérek képezték ki ehhez a kutyákat. Ők idomították, gondozták az állatokat. Innen eredt falujuknak, az azóta elpusztult Peszérnek a neve. A budai járás szépen fejlődő községe, Solymár is a vadászatokhoz kapcsolódó foglalkozásról kapta nevét. Itt laktak a solymászok, akik betanították a sólymokat. A madarakat— fejüket letakarva — bőrkesztyűs kezükön vitték ki a tetthelyre. Amikor a hajtók felverték a megfelelő vadat, a sólyom fejéről levették a sapkát és elengedték. A ragadozó lecsapott az áldozatra, fogva tartotta, amíg gazdája odaért, vagy odavitte hozzá. Az ilyen vadászatokon, amelyeket kisebb vadak elejtésére rendeztek, nők is részt vettek. Mátyás király korában Solymár már vadaskert volt, de nem tartozott a legnagyobbak közé. A Pilis legnagyobb vadaskertjét, a Buda-környékit, amely több mint 500 holdat foglalt el, 7600 méter hosszú, 2 méter magas kőkerítés védte. Nagy vadaskertje volt Rákospalotán az esztergomi érseknek. A XVI. században még bölényeket is tartottak benne. 1527-ben, amikor egy bölény kiszabadult, az elfogására rendezett nagy vadászatban Ferdinánd király is részt vett. Közben ő maga is elveszett, és nagy riadalom után csak éjféltájban találtak rá. Buda elfoglalását követően a Pilis vadászlakói is áldozatul estek a török pusztításainak. A solymászatot azonban a törökök is megkedvelték, és egy jó sólyomért cserébe még rabot is hajlandók voltak visszaadni. A 150 éves török uralom hosszú hadjárataiban elnéptelenedtek a falvak, a művelt területek nagy részét visszahódította az erdő. A vadak olyan nagy mértékben elszaporodtak, hogy a XVI. század végén Esztergomban már olcsóbb volt a vadhús, mint a marhahús.