Esti Hírlap, 1980. július (25. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-21 / 170. szám
ANGYALFÖLDRŐL PÜSPÖKLADÁNYBA Elköltözik a gyár A Kéziszerszámgyár ipari láncgyára, amely elsősorban ipari és mezőgazdasági görgős láncokat készít, 1981. december 31-ig Angyalföldről áttelepül Püspökladányba. A gyár négy másik üzemmel 1959-ben kapcsolódott össze és azóta a Kéziszerszámgyár egyik egységeként dolgozik. A Püspökladányban most épülő műhelycsarnokba már csak azoknak az ipariés mezőgazdasági görgős láncoknak a gyártását helyezik át, amelyekből évről évre egyre nagyobb mennyiségben rendelnek a gyárak és üzemek. Itteni gyártásuk műszaki színvonalát új gépsorok munkába állításával emelik. A költözködés befejezéséhez közeledve, hagyományos termékükből, az ipari szemesláncokból az utolsó méterek kerülnek le a gyártósorokról. Az új telephelyre ennek a berendezéseit már nem szállítják át. MÉG HÁROM HÓNAP A Lenin Kohászati Művekben készül Még három hónap, s az eddiginél sokkal tisztább acélt csapolnak a Lenin Kohászati Művekben. Az üzembe helyezéséhez közeledő Kombinált Acélműben új technológiai eljárással nyerik ki a nemes anyagot. Az oxigént a kemencébe ugyanis közvetlenül fújják be. (Az eredeti Martingyártásnál az oxigén a vassal együtt kerül be.) Külső munkák A termelékenyebb, gazdaságosabb acéltermelést lehetővé tevő kiemelt egyedi nagyberuházáson sok vállalat dolgozik. Az új létesítmény munkáiban vesz részt a Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat is, amely az acélszerkezetek gyártásával és szerelésével vállalt nagy feladatot a beruházás megvalósításából. 1978-tól összesen 2 millió 700 ezer kilogramm acélszerkezetet gyártott és szerelt össze. A Lenin Kohászati Művek és az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat kivitelezőjeként — miként Molnár Viktor acélszerkezeti termelési osztályvezető mondta — a hőtechnikások miskolci kollektívája készítette a többi között a napiadag-brnkter, , a konverter- és az üstadagoló szerkezetét az ezekhez tartozó szakipari munkákkal együtt. Jelenleg a külső szalaghídon dolgoznak. TV-TORNA Először emeljék fel a ... (Füzér rajza.) Utolsó simítások Az állandó kooperációk eredményeként a részhatáridőiket tartják, és a brigádok nyújtott műszakban váltják egymást. A Hőtechnika Vállalat augusztus végére befejezi a munkát, hogy az utána következő alvállalkozók a Kombinált Acélmű üzembe helyezéséhez szükséges utolsó simítások elvégzéséhez idejében megkapják a munkaterületet. — gordon — Alkalom, bátorság, hamisítás Szabadkasszától a bíróságig Vesztegetés • Ki-ki saját magát védi A szabadkasszás büfé, bisztró, nagy csábítási lehetőség, amelynek — mint a bírósági ügyek bizonyítják — többen nem tudnak ellenállni. Ebben a hónapban a Pestvidéki Vendéglátó Vállalat Ikarusz kultúrbisztrójának volt vezetője áll a bíróság elé egy leltárellenőrrel egyetemben. Kettőjük „együttműködése” a bisztróvezetőnek nagy hasznot hozott. A leltárellenőrnek jóval kevesebbet. Körmendy Pál harmincnyolc esztendős, büntetlen előéletű, volt büfévezető 1978-ban vette át feleségével együtt a bisztrót. Az asszony még abban az évben gyermekgondozási szabadságra ment. Ettől kezdve a vezetést a férfi egyedül látta el. Körmendy a júliusi leltározásnál ismerkedett meg Kocsis Lászlóné harmincnyolc esztendős leltárellenőrrel aki — a vádirat szerint — arra kérte a bisztróvezetőt, hogy szerezzen részére húsárut. Ha egy ellenőr ilyesmit kér, szinte természetes, hogy az ellenőrzött személy bátorságot kap. Körmendy azonnal panaszkodni kezdett, hogy ő tulajdonképpen női—férfi fodrász, nem ért a bisztró vezetéséhez, küszködik az adminisztrációs munkával. Vajon segítene-e az ellenőr neki? Ezerötszáz forintért vállalkozott rá az ellenőr, akinek munkakörénél fogva nem engedélyeztek ilyesmit. De ebben az ügyben nem ez volt az egyetlen szabálytalan dolog, amit csináltak. Ettől kezdve bisztróvezető és ellenőr. Részben a munkahelyen, részben a lakáson adminisztrációs munkát végeztek, a fizetség összesen 21 000 forint volt. Az évvégi leltár előttKörmendy sajátságos módon érezte, hogy leltárhiánya lesz. Gyanúját közölte Kocsisnéval, aki — tekintve, hogy már tudta, nem ő fog Körmendynél ellenőrizni, némi csalásra buzdította a bisztróvezetőt. Miután ezzel az „eljárással” sikerült megúsznia, a leltárt, a többi már simábban ment. Hamisítás hamisítást követett — Kocsisné a fiktív leltárak felvételénél alkalmanként kétezer forintot kapott. Mint a számokból kiderül, nem járt jó. A megállapított bruttó hiány ugyanis több mint hatszázezer forint volt. Nem nehéz kitalálni, hová került. Körmendy Pált a Központi Kerületi Bíróságon folytatólagosan elkövetett, nagy kárt okozó csalás bűntettéért vonják felelősségre. Kocsis Lászlónét mint társtettest. Szerepel a vádiratban még magánokirat-hamisítás, vesztegetés, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette is. Ahogy ez lenni szokott, ki-ki saját magát védi, a másikat vádolja. Már közhely ha leírjuk, hogy a két vádlotton kívül a vállalatnak is le kell vonnia bizonyos következtetéseket. (bende) . • Bővül Budapest légikikötője, a Ferihegyi repülőtér. A 21. számú Állami Építőipari Vállalat egyik legnagyobb munkája a repülőtér rekonstrukciója. Jelenleg a hangárokat építik, egy-egy hangár 54 méter széles, 78 méter hosszú és 22 méter magas Rejtélyes halomsírok a Brit-szigeteken ÉVEZREDEK TITKAIRÓL ÁRULKODÓ ÉVGYŰRŰK Különös legendák fűződnek a Brit-Szigeteken, Írországban, Nyugat- és Délnyugat-Európában sokfelé látható halomsírokhoz, ősi kőépítményekhez. Furcsa módon az európai régészet alig egy évszázada szentel csak nagyobb figyelmet ezeknek az érdekes, sokszor szinte rejtélyes alkotásoknak. Pedig a skóciai és orkney-szigeti halomsírok, vagy ahogyan az ottaniak nevezik, a cairn-ek, a délangliai bretagne-i dolmenek egyidősek Egyiptom és Mezopotámia kultúrájának legősibb emlékeivel! Legújabban az angol Colin Renfrew összefoglaló műben számolt be azokról a vizsgálatokról, amelyeket az észak-skóciai partoktól nem messze fekvő Orkney-szigeteken végzett. Az itt feltárt ősi halomsírok korát a legkorszerűbb módszerekkel, egymást kiegészítő eljárásokkal állapította meg. Ennek alapján kitűnt, hogy a quanternessi „cairn” (kőlapokkal bélelt halomsír) aknája időszámításunk kezdete előtt 3200 évvel épült és nyolc évszázadon át volt használatba. Ez a sír tehát akkor készült, amikor a Nílus mentén létrejött az egyiptomi birodalom, „ősi” építmény volt már, amikor a nagy pirapaisok felépültek! • Korának meghatározására Renfrew és munkatársai alapvető módszerként a radioaktív szén mennyiségének mérését alkalmazták. Ám a múlt években a régészek bizalma alaposan (és joggal!) megrendült a radiokarbon-módszer hitelében. Kiderült, hogy az élő szervezetekben felhalmozódó C—14 (radioaktív szénizotóp) mennyisége eléggé tetemesen ingadozik a légkört érő külső és belső hatásoktól függően. Ezért pusztán erre az eljárásra nem lehet pontos kormeghatározást építeni. Az angol kutatók ezért a radiokarbon adatokat a fák évgyűrűinek vizsgálatával ellenőrizték és hitelesítették. Ez a módszer alig másfél évtizede terjedt el Európában. Azon alapszik, hogy az élő, fejlődő fa törzsében esztendőnként kialakul egy-egy évgyűrű. Egy kivágott fa kora megállapítható az évgyűrűk összeszámlálásából. Így a régi építményekben megmaradt gerendák segítségével az évgyűrűk számlálása évezredekre visszamenően kiterjeszthető. Ez az eljárás viszont módot ad a radioaktív szénnel végzett kormeghatározás pontosságának ellenőrzésére. Az angol kutatók ezt az ellenőrző munkát végezték el, ezért kormeghatározásaik is igen bizonyosnak nevezhetők! Rádiókarbonmódszer »» • • Ellenőrizni mással is »» Önálló ősi kultúra Renfrew és csoportja, a biztos kormegállapítás alapján arra a következte- tésre jutott, hogy a későkőkorszak végén Nyugat- és Északnyugat-Európában egy magas szintű kultúra bontakozott ki. Korábban úgy hitték, hogy ennek a kultúrának felvirágzására hatással volt a Földközitenger térségének civilizációja. A most megállapított időpontok azonban, az ősi leletek jellege, és más tényezők is arra mutatnak, hogy ez a kultúra teljesen független és önálló volt. Ha írásbeliséggel nem is rendelkezett, semmivel sem alacsonyabb szintű, mint Egyiptom vagy Mezopotámia hasonló korú civilizációja. A nagyszabású építmények pedig arra mutatnak, hogymegindult az ősi társadalmon belül a munkamegosztás is. Az építmények elkészítése, az építőanyag szállítása nem csak az élelemszerzéstől vont el embereket — ezek eltartásáról nyilván a törzs többi tagja gondoskodott —, hanem központi irányítást és szervezést is követelt. Ifj. Bariha Lajos Óriás gombák a Bakonyban Dinnyenagyságú gombákat is árulnak ezekben a napokban a Veszprém megyei városok piacán. A gyakori esőzés hatására a Bakony erdőségeiben rendkívül gazdag a júliusi gombatermés. Egyes helyeken valóságos gombamezők alakultak ki. Gazdagon terem az erdei csiperke, s megjelent a gyűjtők kedvence, a vargánya is. A piacokon azonban ezekben a napokban az óriáspöfeteg a sláger. A veszprémi és a pápai piacon a másfél-kétkilós pöfetegeket — nagy méretük miatt — felszeletelve árusítják. (MTI)