Esti Hírlap, 1980. augusztus (25. évfolyam, 180-204. szám)
1980-08-09 / 187. szám
. Afeleség még meg sem jelenik a színen, de már tudjuk, hogy nevetséges, elviselhetetlen és szánalmas, mint egy eldobhatatlan, divatjamúlt ruhadarab. Mert milyen is lenne, amikor a fitos orrú, csinos kis titkárnőt kedveskémnek szólítja, amikor a komoly tudományos megbeszélés kellős közepén az öreg Nagy Tekintélyt a diétával zaklatja telefonon, kétszersültekről kotkodácsolva országos jelentőségű tudományos kérdések közepette. Fontoskodó kotkodácsolással, egy tyúkanyó gondoskodásába csomagolt agresszivitással őrizgeti a maga helyét. Egy vígjátékban mindenképpen. Ahol a kis fitos uralkodik a Nagy Tekintély szívén. Aztán megjelenik Bulla Elma, és egy szempillantás alatt megváltozik bennünk minden. Ahelyett, hogy kárörvendően kinevetnénk — hiszen mi tudjuk, amit ő nem, hogy egy pásztoróra kimerültségét igyekszik kikúrálni a megtért hitvessel — meghatódunk. Bulla csupa odaadó szeretet, megindító gyengédség. Megható költőiség árad belőle, szeretettől csillogó szeméből, igyekvő tüsténkedéséből. Olyan természetes méltósággal és őszintén naiv és hiszékeny, hogy amikor már nyilvánvalóan lelepleződött előtte a turbékoló pár, sem megalázott, sem szánalmas nem lesz előttünk. Sőt, nagylelkűségét belső tartással hitelesítve, akár azt is megteheti, hogy még egy olcsó félmondattal se vegyen elégtételt győzelme pillanatában. A komikumnak ezzel mindvégig olyan lehetőségét teremti meg Balázs Samu és Béres Ilona társaságában, ami a vígjátéki színjátszásban nálunk meglehetős ritka. Az „elhallgatás humora” ez, lebegő; nem az embereket sebzi meg az előcsalt mosollyal, hanem a helyzet fonákságát, az emberi esendőséget nevetteti ki játékosan. Bulla Elma humora bölcs, mert emberi meleget áraszt magából, s fájdalmas emlékeztető a közeli veszteségre. A tegnap újra elővett Makk Károly-rendezte Palotai Boris-vígjáték, az öröklakás a színészi produkció révén emelkedett a szokvány háromszögtörténet mosolyogtató sablonjai fölé. (bársony) A HUNGÁRIA együttes koncertezik Rock and roll party címmel augusztus 17-én 20 órai kezdettel a lőrinci Szabadidő Parkban. (XVIII., Kossuth tér.) □ SZYKSZNIAN WANDA grafikusművésznek nyílik ma kiállítása Szigligeten, a klubkönyvtárban, délután hatkor. A kiállítás naponta délelőtt tíztől délután hatig látható és augusztus 21-ig tart nyitva. □ SZALAY LAJOS kiállítását augusztus 12-én 4 órakor Somlyó György nyitja meg a Magyar Nemzeti Galériában, a Budavári Palota D épületében. □ GÖMÖRY (GOMÖRY) IMRE kiállítása augusztus 14-én nyílik a Magyar Nemzeti Galériában, a Budavári Palota C épületében. □ GÁDOR MAGDA szobraiból az Óbudai Pincegalériában nyílik kiállítás augusztus 11-én, este hat órakor. HÁROM ELSŐFILMES Zsibong a negyedik C Fiatal művészek filmje fiatalokról Az osztály falai légi támadás utáni állapotra emlékeztetnek. Koromfoltok, hulló vakolat, hiányzó képek nyomai. A negyedik C, túl van a szalagavatón és azon a bizonyos éjszakai vandalizmuson, mikor kieresztették az iskola kísérleti egereit, ledöntötték az akváriumot, leszaggatták a faliújságokat, felégették a bál szerpentinjeit, lampionjait. Most is forró a hangulat, képviselőt választanak. Eddig a KISZ-titkár volt az összekötő a tanári kar és a gyerekek közt, de ez már a múlté ... Ámokfutás Az eddig széthúzó társaságot kurta időre összekovácsolta az ámokfutás éjszaka. Új rendet, új törvényeket, új szokásokat akarnak az iskola hétköznapjaiba iktatni. — Figyeljetek! Ezt nem lehet csak így... valaki mégis kellene, aki összefogja ... — pattan fel egy démonian kifestett, kibodorított leányzó. — Majd én összefoglak! — tárja feléje karjait egy kisfiús képű kamasz. — Menj a fenébe... — mond le a szónoklatról a lány. — Ez az srácok, így jó lesz. Még egyszer elpróbáljuk és utána felvétel! Egy pillanatnyi némaság után idegborzoló ricsajjal ismétlik el az előbbi jelenetet. A káosz látszólagos. Minden szó, minden mozdulat rendezői instrukcióra történik. Csupán egy bodros hajú fiú rugdalja a padot, rágógumi gömböket fújogatva. Aki a zsivajt irányítja, végül is nem bírja türelemmel: — Ha nem figyelsz, hazazavarlak! Az illető osztály nem „igazi”. Több ezer középiskolás közül válogatták, több hónapi munkával a készülő új magyar film alkotói, Almási Tamás rendező, Máriássy Ferenc operatőr és Nagy András író. A film ideiglenes címe: Ballagás. — Amíg nem találunk jobbat... — mondja a rendező. A felidézett jelenetből is kiderül a film témája: a szárnyrakelő tizenévesek utolsó gimnáziumi hónapjainak feszültsége, gyerekes ötletektől zsúfolt tenniakarásuk reménytelensége című kötet hívta fel figyelmüket Nagy András fiatal író sajátságos hangvételű írásaira. Őt kérték fel a mai témájú, lehetőleg fiatalokról-fiatalokhoz szóló forgatókönyv megírására. A rendezővel, sőt az operatőrrel közösen írták-gyúrták át a filmnovellát forgatókönyvvé. Az ábrázolt korosztály Ízlésvilágát tükröző zenét az Edda-Művek írta és játszsza. Hasta Manana Az „elsőfilmes” meghatározás az első önálló játékfilmet jelenti. Almási Tamás évek óta tanulja a mesterség titkait Fáim Zoltán, Szabó István, Makk Károly és legutóbb Radványi Géza mellett. A kubai VIT-en Máriássy Ferenccel közösen forgatták a látványos szép Hasta Manana című dokumentumfilmjüket. Nyerges Mária (MAFILM fotó — Demeter Miklós) Fut az egész negyedik C. Almási Tamás rendező „előjátszik” az egyik szereplőnek. A háttérben Illés György operatőr, aki barátságból figyeli a fiatalok munkáját. Tíz évvel ezelőtt jelent meg Jerzy Robert Nowak lengyel történész és irodalomtörténész első magyar tárgyú könyve, a „Magyarország 1939—1969”. Hazánk legújabbkori történelmét és a két ország közötti kapcsolatok alakulását ismertető műve rövid időn belül elfogyott a könyvesboltok polcairól, ezért öt évvel később, bővített formában, „Magyarország 1939—1974” címmel, újabb kiadása látott napvilágot. Magyarország és a magyar —lengyel kapcsolatok legtekintélyesebb szakértőjeként ismert tudós nemrég újabb magyar tárgyú könyvet írt, amelyet A közelálló és ismeretlen Magyarország címmel a varsói Iskry kiadó jelentetett meg. Népszerű formában megírt, számos fekete-fehér és színes fényképpel illusztrált könyvében, Jerzy Robert Nowak részletesen ismerteti a magyar—lengyel kapcsolatok alakulását a Piastok és Árpádok korától kezdve egészen a második világháborúig, amikor nemcsak százezernél több lengyel menekült talált Magyarországon menedéket, hanem komoly együttműködés is létrejött a magyarországi lengyel ellenállási mozgalom és a magyar baloldal, Bajcsy-Zsilinszky Endre—Szakasits Árpád vezette szárnya között. Könyvének második részében a szerző részletesen ismerteti a magyar—lengyel kulturális kapcsolatok alakulását. Figyelme elsősorban az irodalom felé fordult, de munkájában helyet kapott a magyar zene, képzőművészet, színház és film lengyelországi fogadtatásának ismertetése is. Jerzy Robert Nowakot túlzás nélkül a magyar kultúra lengyelországi nagykövetének lehet nevezni. A lengyel sajtóban rendszeresen megjelennek a magyar vonatkozású írásai, s számos lengyelországi magyar kulturális eseménynek szervezője vagy mecénása. Legújabb könyvével szinte egy időben, szerkesztésében és előszavával, a PIW könyvkiadó Magyar vallomások címmel esszégyűjteményt adott ki. Az antológia Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Fábry Zoltán, Németh László, Ady Endre, Szerb Antal, Déry Tibor, Lukács György, Kodály Zoltán és Gyurkó László írásait tartalmazza. "Vallomásokat közöl Magyarország helyzetéről és szerepéről a világban, a magyar közvéleményt foglalkoztató időszerű politikai és kulturális kérdésekről, a magyar nemzeti tudatról. A könyvet számos lábjegyzet és egy rövid bibliográfiai kislexikon gazdagítja. A lengyel könyvkiadás egy másik magyar tárgyú úttörő vállalkozása a Happening című antológia, amely a napokban, ugyancsak a PIW gondozásában jelent meg. A kötetben, Andrzej Sieroszewski, Camilla Mondral, Krystyna Pisarska, Tadeusz Olszanski, Elzbieta Cygielska-Guttman, Hanna Kuzniarska és Alicja Mazurkiewicz fordításában mai magyar írók novellái kaptak helyet — többek között Csurka István, Déry Tibor, Dobozy Imre, Galgóczy Erzsébet, Hernádi Gyula, Illés Endre, Jókai Anna, Karinthy Ferenc, Kertész Ákos, Kolozsvári Grandpierre Emil, Mándy Iván, Moldova György, Örkény István, Palotai Boris, Simonffy András, Szakonyi Károly és Thurzó Gábor egy-egy írása. A könyvhöz a bevezetőt Elzbieta Cygielska-Guttman írta. Antoniewicz Roland József Happening MAGYAR ÍRÓK LENGYELÜL 45 után születtek A Dialóg Stúdió vezetője, Bogács Antal nagyon bízik a három fiatal (mindegyikük 1945 után született) tehetségében. Elmondta, hogy az 1978-ban megjelent, TORON, 1867 NÉPTÁNCEGYÜTTESEINK KÜLFÖLDÖN Aranyrózsa-díj Dániában Szép sikert ért el a közelmúltban a Debreceni Bocskai néptáncegyüttes. A Dániában megrendezett nemzetközi folklórfesztiválon Aranyrózsa díjat kapott. A jövőre 30 éves együttes vezetője Faggyas Árpád vezetésével pásztortáncokat mutattak be, s ízelítőt adtak szűkebb pátriájuk népdalaiból, néptáncaiból. Ez az együttes egyébként eddig 11 külföldi fellépésen vett részt. Itthon 1978-ban arany II. fokozatú minősítést szereztek. Angliába utazott a napokban a szanyi Bokréta népi együttes is, amely Sidmouthban lép 35 ország együttesével színpadra. Az együttes vezetője Töreki Imre az eddigi sikereik közül a Kiváló Együttes címre, valamint a Szocialista Kultúráért jelvényre a legbüszkébb. Ez az együttes eddig hétszer szerepelt külföldön. A Rába-közben összegyűjtött néphagyományokat állítják színpadra a műsoraikban. A Szekszárdi Néptánc együttes három héten át Franciaországban vendégszerepel. Eddig nyolcszor láthatta őket a külföldi közönség. Repertoárjukon a Tolna megyei népművészet szerepel. Az együttes vezetője Szabadi Mihály kétszeres kiváló együttesének mondhatja „csapatát”, s ők is a Szocialista Kultúráért cím birtokosai. N. P. A KENNEDY-KÖNYVTÁRNAK Hemingway-ba Kéziratok, jegyzetek, fényképek, levelek és dokumentumok újabb gyűjteménye került Ernest Hemingway hagyatékából a bostoni John F. Kennedy emlékkönyvtár tulajdonába. Mary Hemingway, az író özvegye öt évvel ezelőtt már 15 000 lapnyi kéziratot és több ezer fotót ajándékozott a Kennedy-könyvtárnak. Ezek között volt Az öreg halász és a tenger, meg a Fiesta kézirata. A most odakerült kéziratok és kézirattöredékek eddig még publikálatlanok. Mivel az 1961-ben elhunyt író és Kennedy elnök között kölcsönös volt a rokonszenv, és a tisztelet, Mary Hemingway ezt a könyvtárat jelölte ki a hagyaték gondozójául. HOLNAP A TV-BEN: Egy, két, há, négy... PAYER ANDRÁS ESTJE Immár húsz éve, hogy a Rádió Tessék választani könnyűzenei gáláján két dallal jelentkezett Payer András. Pillanatok alatt letette névjegyét a szakmában. Sikerének kísérőjelensége: sűrűn hallunk róla. S. Nagy Istvánnal sok-sok emlékezetes dalt írtak együtt, még 1964-ben a szilveszteri kabaréhoz Marton Frigyesnek írt egy számot a Rádióba. Tulajdonképpen ekkor kezdődött el a színpadi munkája. Jelentős fordulatot hozott a hatvanas évek vége, amikor egy szál gitárral a kezében énekelni kezdett, szólistaként bejárta az egész országot, sok külföldi fellépése is volt. Továbblépést jelentett, amikor a Mikroszkóp Színpadnál elkezdett dolgozni. 1968 óta mint vendég 450 előadáson mutatta be zenés magánszámát, amelyet Boncz Géza és S. Nagy István állított össze, különböző szlengkifejezésekből. Holnap este a televízióban 21.40-től Egy, két, há, négy címmel Payer András szerzői estjét láthatjuk. — Azt hiszem, pályafutásom eddigi legszebbnélhány hete volt ez a felvétel. Hatalmas lelkesedéssel láttam munkához, s amiért a legboldogabb vagyok: sok-sok igazi jó baráttal közösen készítettük a műsort. A teljesség igénye nélkül, íme, néhány közreműködő neve: Hofi Géza, Koós János, Gábor István, Bontovics Kati, a Nautilus együttes; felvételről látható Koncz Zsuzsa, Aradszky László, Harsányi Frigyes. Aműsort Lengyelfi Miklós szerkesztette és Csenterics Ágnes rendezte. A jövő? — Kisebb pályakorrekciót szeretnék végrehajtani, mégpedig a sanzon irányában. Azt akarom, hogy a melódia és a ritmika korszerű legyen, de az átlagnál jóval több mondanivalóval. Burányi Ferenccel és Demjén Ferenccel már megkezdtük a munkát, remélem, nemsokára bemutathatom új műsorom. (r. g.)