Esti Hírlap, 1981. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-23 / 69. szám
Szovjet-bolgár együttműködési program A Szovjetunió és Bulgária minisztériumai hozzáláttak a két ország 1990-ig tartó szakosodási és kooperációs általános rendszerének gyakorlati megvalósításához. Ezzel kapcsolatban több együttműködési programot dolgoztak ki. Ezek a programok lehetővé teszik a két népgazdaság korszerűsítését és egymáshoz való közeledését. Már aláírták az ágazati szakosodási és kooperációs programok túlnyomó többségét. Ezek a dokumentumok két évtizedre előre határozzák meg az iparágak közötti együttműködés fejlesztését. Hadgyakorlat Görögországban Az Egyesült Államok és Görögország tengerészgyalogsága március 27-e és április 2-a között közös partraszállási gyakorlatot tart a Peloponézosz-félszigeten — jelentette be a görög hadügyminisztérium. A bejelentés szerint a gyakorlatnak az a célja, hogy a görög tengerészgyalogság új tapasztalatokat szerezzen az Egyesült Államok és a többi NATO-ország harcászati kiképzéséről. Oljfínomítók Bécs, március 23. A jövő irányzata a finomított olajok kivitelének növekedése a nyersolajkivitel rovására — állapítja meg az OPEC Bécsben közzétett tanulmánya. Az OPEC az elmúlt évben 17,5 százalékkal növelte finomítói kapacitásait és ma megközelíti a napi egymillió hordót. Az emelkedés az algériai, iráni, szaúdarábiai, valamint nigériai kapacitások növekedésének köszönhető.A nyersolajszállítások előtérbe kerülésével az OPEC finomítói kapacitásának részaránya a világon 1960—1976 között visszaesett. Az utóbbi években ez az irányzat megfordult.) Ford Kínában Ronald Reagan üzenetét vitte magával Pekingbe Gerald Ford, volt amerikai elnök, akinek magánjellegű utazásához nagyon is „hivatalos” remények fűződnek. Ma délelőtt Teng Hsziaoping, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának alelnöke fogadta Gerald Fordot. Csatornaalagút Az európai parlament közlekedési bizottsága egyhangúlag állást foglalt a La Manche-csatorna alatt húzódó alagút építéséről. A csatornával kapcsolatos előtanulmányok — amelyeket a Coopers and Lybrand cég végzett — következtetései szerint a csatorna jelentős megtakarításokat tesz lehetővé a közlekedési-szállítási költségek tekintetében. KÖZÖS ÉRDEK, HOGY KIUTAT TALÁLJUNK A VESZÉLYES HELYZETBŐL" Közlemény a LEMP PB üléséről Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottság a társadalmi-politikai helyzetről tárgyalt tegnap Varsóban. Megállapította, hogy az elmúlt napok eseményei nyomán az ország komoly veszély elé néz. Megzavarták mindazokat az eddigi eredményeket amelyek a párt, az állam és minden józanul gondolkodó, felelősségteljes hazafias erő aktív tevékenysége nyomán születtek a társadalmi feszültségek leküzdése, az ország életének stabilizálása terén. Minden lengyel közös érdeke, hogy mielőbb kiutat találjunk ebből a veszélyes helyzetből — hangsúlyozza a PB üléséről kiadott közlemény, majd rámutat: A LEMP Politikai Bizottsága leszögezi: a párt tevékenységének változatlan irányvonala az élet normalizálására, a konfliktusoknak politikai eszközökkel, tárgyalások és megállapodások, türelmes magyarázás és meggyőzés útján történő, a közvéleményt figyelembe vevő rendezésre irányuló törekvés. Ennek az álláspontnak jelentős megnyilatkozása volt a miniszterelnöknek a kilencven, dolgos napról szóló felhívása, és a kormány tízpontos programja. Mindenfajta sztrájkakció abbahagyására van szükség. A társadalomnak, a pártnak és az állami szerveknek ugyanis nyugalom kell, ez a szocialista megújulás eredményes folytatásának alapvető előfeltétele. Minden lengyel lelkiismeretes munkájára van elengedhetetlenül szükség a súlyos gazdasági nehézségek leküzdésére, a mindennapi élet amúgy is mérhetetlenül megnövekedett terheinek enyhítéséhez. Ezt a célt kell szolgálnia a hatóságok, az állami szervek energikus tevékenységének is. A kért kilencven nyugodt nap több mint egyharmada már letelt. Ebben az időszakban sokirányú, konkrét munka folyt, sikerült haladást elérni az országban felgyülemlett ügyek egy részének megoldásában. Ez reményt keltett a szakszervezetek tagjai és a „Szolidaritás” számos aktivistája körében. Ugyanakkor a megegyezés és az együttműködés irányvonalával ellentétesen konfliktusok és feszültségek keletkeztek, s az utóbbi időben megerősödtek a különféle munkahelyeken, társadalmi csoportokban és körzetekben. E tények azt bizonyítják, hogy vannak az országban olyan emberek, akik szélsőséges nézetekből indulnak ki, és kalandor módon különféle ürügyekkel egyre újabb feszültségeket és zavarokat provokálnak ki az élet és a munka normális menetében. Arra törekednek, hogy aláássák a társadalmi rendet, bizalmatlanságot szítsanak az állami szervekkel, főként a rendőrség és a biztonsági szolgálat szerveivel szemben. A legutóbbi bydgoszczi események különösen élesen mutatták meg ezt. A „Szolidaritás” szakszervezet helyi csoportjainak támogatásával az Egyesült Parasztpárt vajdasági bizottsága székházának elfoglalására került sor. A feszültségkeltés és a konfliktusszítás következő megnyilatkozása az a kísérlet volt, hogy elfoglalják a vajdasági tanács épületét, és körülötte nagy embertömegeket vonjanak össze. Az ilyenfajta lépések a törvény kirívó megsértését jelentik, a társadalmi élet alapvető normáiba ütköznek. Ilyesmit az állami szervek nem tűrhetnek, és nem is fognak megtűrni. A törvény mindenki számára egyaránt kötelező. A bydgoszczi rendfenntartó erők törvényesen jártak el, amikor végrehajtották az illetékes állami szervek utasítását. A , ,Szolidaritás” számos aktivistája hangulatot keltett az ügy körül, anélkül, hogy bevárta volna a tények tisztázását. Az eseményekről széles körben igazolatlan, be nem bizonyított verziókat terjesztettek, s ezzel kiélezték a társadalmi-politikai helyzetet, ami a szocialista államot és a társadalom alapvető érdekeit veszélyezteti. A „Szolidaritás” eljárásában felülkerekedett az a tendencia, amely politikai jellegű tevékenység kifejtésére, az alkotmányos képviseleti és végrehajtó szerveknek feladataik teljesítésében való jogtalan akadályozására irányul. Ez az anarchia állapotát idézi elő. A Politikai Bizottság mély aggodalmát fejezi ki a helyzet ilyen alakulása miatt, és arra szólít fel, hogy higgadjon le az idegesség légköre, s legyen tárgyilagos a felmerült konfliktus megítélése. Mindannyiunknak szembe kell szegülnünk a lehetséges provokációkkal. A kilátásba helyezett sztrájkok ebben a helyzetben kifejezetten politikai jellegűek. A párt tagjainak kötelessége, hogy határozottan szembeforduljanak az ilyenfajta sztrájkokkal, és ne vegyenek részt bennük. A Politikai Bizottság felhívja a párt tagjait, és az összes lengyelt, hogy tanúsítsanak maximális megfontoltságot és felelősségtudatot IMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllllllllllllllllll».AZ IDŐ SODRÁBAN . -aiHiiHiiiiiiiiiMiiiiijHiiMiiiiiiiiiiiiiiimiaiF Iránban szombaton kezdődtek a perzsa újév ünnepségei és a hét végéig tartanak. Bár a közönséges halandókkal szemben a politikusokra nem jellemző az obligát fogadalom, amely szerint az új esztendővel új életet kezdenek, a most BUÉK-ot kiáltó országban számos mértékadó személyiség szerint pontosan erre lenne szükség. Mivel e mértékadó személyiségek között — pontosabban: élén — ott van Ruhollah Khomeini ajatollah is, az (iráni) esztendő fordulóján véleményükre érdemes odafigyelni. Az ország rendkívül zaklatott évet zárt. A forradalmat követő mozgások folytatódtak, de ez a mozgás — sajnos — nem előre történik, inkább körkörösnek minősíthető, valamivel keményebb szóhasználattal — helybenjárásnak. A forradalom óriási lehetőségeket teremtett ebben a potenciálisan (olaj) gazdag országban. Ezeket a lehetőségeket (még) nem szalasztották el, de nem is hasz. UJESZTa nálták ki. Félreértés ne essék: senki nem számíthat arra, hogy egy forradalom — bármely forradalom — után egy nemzet útja elé egyszerűen rózsákat szór a történelem. De ahhoz képest, ami Iránnak viszonylag vértelenül megadatott, ahhoz képest, mennyi hegyeket mozgató energiát szabadított fel a Pahlavi-dinasztia megdöntése a szívekben és agyakban, még az eltelt időhöz képest is nagyon kevés történt a kibontakozás, a megszilárdulás irányában. Egyre világosabb, hogy ez a viszonylag negatív mérleg az eleve adott nehézségek mellett aránytalanul nagy mértékben magyarázható a vezetés gyengéivel. Ez az az eset, amikor a szubjektív tényezők összessége komolyabb gátja a haladásnak, mint az úgynevezett objektív faktor. A tétel akkor is áll, ha a külső (Irakkal vívott) háborút ez utóbbi kategóriába soroljuk. Aligha esünk túlzásba, ha a hasonló jelek alapján kijelentjük: az elhúzódó hatalmi harc a háborúnál is nagyobb akadálya a kibontakozásnak. A legutóbbi fejlemények nyomán úgy tűnik, e véleményünket (ha természetesen nem is azonos fogalmazásban, ha a maga módján is) osztja a legilletékesebb iráni személyiség, maga az imám, világi és mindmáig érvényes titulusa szerint az iráni forradalom vezetője. Eddig minden iráni elemzés alfája és ómegája volt az ő (Khomeini) megfellebbezhetetlen tekintélye. Egy autoritás azonban csak akkor bizonyul valóban megfellebbezhetetlennek, ha hatékonyan latba vethető. Az igazság azonban az, hogy az ajatollah eddig végül is nem volt képes megszüntetni vagy az ország valóságos érdekeinek hámjába fogni ezt a mind áldatlanabb küzdelmet az úgynevezett iszlám fundamentalisták (Radzsai kormányfő, Raszfandzsani parlamenti elnök, Beheszi ajatollah), illetve Abolhasszán Baniszadr államfő hívei között. Egy ideig úgy tűnt, az imámot nem aggasztja különösebben ez a belső front, hiszen biztos abban, hogy ő marad a mérleg nyelve, a legfőbb bíró. Amikor azonban a belső front kimutathatóan kezdett a külső front (az iráni—iraki háború) rovására menni, a gumi szent hajlékban már érezhetővé vált egyfajta ingerültség. Amikor pedig Baniszadr és Radzsaiék ifjú hívei egy elnöki beszéd alatt fizikailag is összecsaptak, valószínűvé vált, hogy egy korszak a végéhez közeledik. Valamit a fundamentalisták is megérezhettek, mert Baniszadr elleni támadásaikban elmentek immár a végső konzekvenciákig: az elnök leváltását követelték mind hadsereg-főparancsnoki, mind államfői tisztségéből. Nyilván e követeléseknek nyomatékot adandó, látványosan megkezdték Amir Abbas Entezamnak, a Bazargan-kabinet miniszterelnök-helyettesének politikai perét. Maga Bazargan, aki ma már „csak” parlamenti képviselő és Baniszadr híve, keresetlen egyszerűséggel „alaptalan állításoknak” nevezte az Enteram ellen felhozott vádakat (összeesküvés, a CIA-val való együttműködés, stb ). Lopott szobor a grófnő kocsijában A családi kastély felé igyekvő Genevieve de Beaufort grófnőnek fogalma sem volt, hogy mialatt műgyűjtő szenvedélyének hódol, a városban egy bankot fegyveres rablótámadás ért és ezért a csendőrök gondosan lezárták a Liegéből kivezető utakat. Az ellenőrzést végző csendőrök viszont nem remélték, hogy egy órán belül két „folyó ügyet” is elintéznek. Az északi kijáratnál — rövid tűzharc után — fülöncsípték a két bankrablót, egy másik úton pedig rutinellenőrzéssel Beaufort grófnő kocsijában, egy takaró alatt, megtaláltak egy nagyértékű fafaragású szobrot. Ezt, néhány nappal korábban, ismeretlen tettesek, több más műkinccsel együtt egy templomból lopták el. A helyszínen még meglepetést mutató, 57 esztendős grófnő a rendőrségi kihallgatáskor mindent bevallott. Kiderült, hogy a nemes származású hölgy egy többször is börtönt járt bűnözővel tartott fenn szorosabb kapcsolatot, s az a lopott műkincseket a grófnő kastélyában raktározta el. A házkutatás során több millió értékű (lopásból származó) festmény, szobor, régi ékszer és antik bútor került a hatóság kezére. (mécs) Gondok a Tanzsun vasútvonallal hatás célja, hogy megvitassák a kínai—tanzániai kapcsolatokat és konzultáljanak nemzetközi kérdésekben. Röviddel megérkezése után, Csao Ce-jang kínai miniszterelnök fogadta Nyerere elnököt. A tárgyalások első fordulója kínai közlés szerint „az őszinteség és a barátság” légkörében zajlott le. Megfigyelők rámutatnak, hogy a kínai—tanázsi megbeszélések központi témáját a Kína által épített Tanzani vasútvonallal kapcsolatos problémák képezik. Kína 680 millió dolláros, kamatmentes hitelt nyújtott Tanzániának az 1860 kilométeres vasútvonal építéséhez, amelynek munkálatait elsősorban kínai szakemberek és munkások végezték. Az 1976 júliusa óta üzemben lévő vasútvonal azonban minőségileg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vonalat több helyen alámosta a víz, számos kisiklás és egyéb baleset történt és a Kína által szállított 97 mozdony fele selejtesnek bizonyult. A különféle problémák következtében a vasút, üzemeltetése eddig 25 millió dollárnyi veszteséget okozott a tanzániai kormánynak. Peking, március 23. Éliás Béla az MTI tudósítója jelenti. A kínai kormány meghívására Pekingbe érkezett Julius Nyerere, Tanzánia elnöke. A négynapos látó- LAKÁSÁNAK FELÚJÍTÁSA NEM KERÜL ANNYIBA, mint gondolná ... Március 9-től 28-ig tavaszi festékvásár 30—40%-os árengedménnyel a budapesti, a Pest, a Komárom és a Nógrád megyei szaküzletekben. Parkettlakkok, különféle alapozó, korróziógátló festékek, falfestékek, zománcfestékek, színezőpaszták, ecsetek és egyéb festési segédanyagok AjrsÉp gazdag választékban kaphatók. • ■2/ Q, MOST VÁSÁROLJON, MOST OLCSÓBB!• BUDAPEST. • Khomeini most már nem érhette be a szokásos egységre szólító (és eddig hatástalannak bizonyuló) beszéddel; lépnie kellett és lépett is. Felszólította a képviselőket, tartózkodjanak „a hatalom monopolizálásától”, bizottságot hívott öszsze, amelyben egy személy az államfőt, egy a fundamentalistákat és egy őt, az imámot képviseli. Mivel ő e pillanatban Baniszadr mellé állt, a bizottságon belül 2:1 az arány az államfő javára. A parlamentben és más hatalmi szervekben azonban nem ez az arány és Ardebili, Irán legfőbb ügyésze nyilvános beszédben jelentette ki: „Ellentétes az iszlámmal, ha azt mondjuk, hogy az elnökre vagy akár Khomeini ajatollahra nem vonatkozik a törvény”. Ilyen mondat most először hangzott el Iránban. Ha ezt bizonyos erők jeladásnak tekintik és folytatódik az egyetlen, eddig valóban megfellebbezhetetlen tekintély lassú eróziója, akkor az ország és a világ új bonyodalmakat várhat a perzsa újesztendőtől. , Harmat Endre