Esti Hírlap, 1981. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZÖVETKEZETEK Ötven Hajdú-Bihar me­gyei termelőszövetkezet kötött kétoldalú megálla­podást az „erős segítse a gyengét” mozgalom kere­tében. A Hajdúság vala­mennyi jól gazdálkodó, erős szövetkezete vállalta egy-egy gyenge adottságú termelőszövetkezet segí­tését. Az együttműködés kiterjed a rendszeres ve­zetői találkozásokra, a ta­pasztalatok átadására, va­lamint egyes szakembe­reknek meghatározott idő­re történő, vagy végleges átengedésére. Több helyen rögzítették a­ megállapodásban, hogy közösen dolgozzák ki a termelőszövetkezetek, az éves és középtávú terve­ket. Segítenek a gyengébb szövetkezeteknek terme­lőeszközökkel, vetőmag­vakkal, tenyész- és hízó­alapanyaggal, takarmány­nyal is. A patronáló gaz­daságok az őszi betakarí­tásnál és a vetésnél gépi segítséget adnak a gyen­gébb termelőszövetkeze­teknek. (MTI) Munkáslakások Em­ődön a község északi részén kijelölt új lakótele­pen a tervek szerint mint­egy másfélszáz lakás épül. Az első ütemben felépülő új otthonok telepszerű, többszintes munkáslakások lesznek. A munkákat a he­lyi üzem dolgozói végzik. A lakások tulajdonosai mun­kások, java részük MÁV- dolgozó. Az 1979-ben ala­kult lakásszövetkezetnek jelenleg 47 tagja van.­­ Telefon berendezések Indiába, Peruba, Angolába Összeszerelő üzemek küldi a Budavox, a BRG A Budavox július végén csaknem 1 millió dollárért szállított angolai állami megrendelésre mobil rádió­telefon-berendezéseket, amelyeket a Budapesti Rá­diótechnikai Gyár készít. Az év második felében to­vábbi 1,2 millió dolláros angolai kötelezettségének tesz eleget. A vevő elégedett volt a minőséggel, s jórészt en­nek tudható be a mostani export. A BRG műszaki segítséget is ad az üze­meltetéshez, míg itthon angolai szakembereket képez ki. Etiópiába 330 ezer dollá­rért szállított mobil rádió­telefon-rendszereket. Az üzemi tapasztalatok jók, s a tárgyalások szerint még az idén újabb megrendelésre számíthatnak. A fejlődő világ több or­szágában, például Indiában a rádiótelefon-berendezések helyi gyártása került napi­rendre. Új-Delhitől mintegy 500 kilométerre, Uttar Pra­desh tartomány fővárosá­ban, Lucknowban az indiai Uptron elektronikai cég lé­tesített üzemet. Ebben a BRG know-how-ja alapján Flexikom márkájú rádió­­telefon adó-vevőket szerel­nek majd össze. Kezdetben a magyar gyár még ideha­za bemért egységeket küld az indiai üzemnek, ám az Uptron készen is vásárol az adó-vevőkhöz tartozékokat, kezelőegységeket. Az indiai szerződés értéke csaknem 1 millió dolláros magyar ex­portot irányoz elő. A ké­sőbbi években az indiai egységek részesedése a be­építésben fokozatosan nő. A sikeres honosítás után azon­ban, valamint a tervezett­nek megfelelő belföldi ke­reslet mellett a magyar ex­port értéke öt év alatt mintegy 5—6 millió dollár körüli lehet. A műszaki is­meretek elsajátítására in­diai szakemberek érkeznek hazánkba, az összeszerelő üzem felépítésében pedig magyar szakértők utaznak a szubkontinensre. Hasonló üzleti lehetősé­gek vannak Dél-Ameri­­kában is. A BRG és a Budavox a perui Fete­gyárnak tett javaslatot összeszerelő üzem építé­sére, amelyben a Flexi­kom család egyik adó-ve­vőjét gyártanák. A telefonhosszabbító be­rendezésekhez alkalmaz­ható egység rendkívül elő­nyösen használható a vidé­ki területek telefonellátott­ságának javítására. A perui fél kedvezően fogadta a magyar ajánlatot, s várha­tóan még az ősszel megkez­dődnek a szerződéskötésre vonatkozó konkrét tárgya­lások. Ez az üzletkötés azért is fontos lenne, mert a Bu­davox már szállított Peru­ba ilyen rendszereket komplett formában, s a kö­zeljövőben ismét verseny­­tárgyaláson indul. A ma­gyar vállalat esélyei kedve­zőbbek, ha a helyi közre­működéssel készült beren­dezéseket ajánlhatják. Vállalati óvoda A Fémmunkás Vállalat budapesti gyáraiban dolgo­zók örömére átadták az új, 80 személyes vállalati óvodát a Frangepán utcában. A XIV. kerületi Építőipari Szövetkezet dolgozói gyors és pontos munkát végeztek: ez év januárjában kezdtek az építkezéshez, s júliusban már megtörtént az épület műszaki átadása. Az óvoda összes ablak- és ajtó­keretét a vállalat angyalföldi gyárának szocialista bri­gádjai készítették — részben társadalmi munkában. Az új óvoda megépítésével teljes egészében megol­dódtak a vállalat budapesti dolgozóinak ilyen irányú gondjai. (MTI) Trát itt lennék. Hét ág­­•*­* gal süt a nap, a víz meleg, az ég valószínűtle­­nül kék felettem. Egészen más képe van az üdülőnek, mintha nem is ugyanazon a helyen járnék. Nincs ebben semmi boszorkány­ság, most látom először fő­szezonban. Tudod, hogy eddig soha nem sikerült beutalót szereznem, csak őszre, vagy tavaszra. Egy magányos vénlány örüljön, hogy egyáltalán üdülhet, nem igaz? Bezzeg, ha férjem, gye­rekem lenne! Minden év­ben élvezhetném a július— augusztus áldásait itt a Ba­latonnál. Ahol most vidá­mabb, zajosabb, felfokozot­­tabb az élet, mint máskor. Még a színek is élénkeb­­bek, s a fények! Micsoda fények táncolnak a vízen... El tudom nézni órák hosz­­szát. Ha hagynak ... Mert tudod, azért a fő­szezonbeli nyaralásnak ára van. Csak hajnalban talá­lom meg azt a nyugalmat, csendet és békességet, amit szeretek. Később, a reggeli­nél már áll a bál: rohan­gálnak és nyafognak a gye­rekek, összevesznek miat­tuk a szülők, majd az egész hangos együttes le­megy a partra, hogy ott folytassa a gyereknevelést, a rádiózást, a kiabálást, a pletykálkodást. És ebből nincs mód ki­maradni. Hiába szeretnék olvasni az árnyékban, na­poznom kell, mert Ilike — tudod, a bérelszámolóból, már meséltem neked róla — elhatározta, hogy nekem is barnán kell visszatér­nem. Nehezen bírom a na­pot, hol ilyen, hol olyan ürüggyel abba is hagyom, de valakinek mindig feltű­nik, hogy nem vagyok ott. Csak azt ne hidd szívem, hogy én, Tóth Juci, 43 éves laboráns hiányzom. Ugyan! A vezér titkárnőjének al­kalmi szobatársa hiányzik csupán személyemben. El­végre azért­­ kaptam fősze­zonban beutalót, mert a tit­kárnő engem választott. Nyilván azért, hogy olyan csendes vagyok, visszahú­zódó, nem fogok a nyakán lógni, nem dohányzom, nem szeretem a hangos ze­nét, és este korán fekszem. Cilike, a titkárnő szép, fiatal, és pihenni jött. A nők szerint szerelmi bána­tát kiheverni, hiszen a fris­sen nősült főmérnök sokáig neki csapta a szelet... Ki­fekszik az napra, kenegeti magát, s tüntetőleg kerüli a társaságot. Úgy nézek ki mellette, amikor lejövünk a partra, mint egy rozmár. Fogalmazhatnék úgy is: nem kedvező számomra, ha együtt látnak Cilikével... Amúgy nem törődik velem. Mintha levegő lennék. Szükséges rossz, hiszen nincs egyágyas szoba az üdülőben, az pedig ugye, feltűnő lenne, ha kétágya­sat egyedül foglalna el. Hanem a többiek! Erő­szakosan a társaságomat keresik. Szeretnének töb­bet megtudni Cik­kéről, il­letve általam üzenni neki. Megüzenni, hogy X mit mondott a vezérről, hogy Y visszaél a vezér bizalmá­val, hogy Z mit forral el­lene. Remélik, hogy este, lefekvés előtt mindezt visz­­szamondom Cilikének. Honnan tudnák, hogy vas­tagon bekrémezett arccal olvas az ágyban, és alig szól hozzám? Ez a nagy érdeklődés tönkreteszi a nyaralásomat Részt kell vennem minden-íz­ űXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' FŐSZEZON VVXXXXXXXXNXXXXNXXVXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNNX MIKOR MEGSZÓLAL A FÖLD Uránérc a homokkőben Szellemi munka • Ezer méter mélyen Tér­képek, fényképek fek­szenek egymás hegyén-há­tán Tóka Jenő asztalán. Az igazgató rajzol, vázlatokat készít, magyaráz. Hallgat­tam már hasonló „kiselő­adást”, Recsk határában, a rézbányászok fellegvárán, Tatabányán, a barnaszén­városban, ám ez a mosta­ni hasonlíthatatlan, alap­jaiban más. SZONDÁZZÁK A HEGYET — Olyan alattunk a hegy, mint egy tömb ementáli. Vágatok, járatok, síkban és térben egyaránt kusza hálója vezet az érc­lencsékhez. Az urán ritka fém. Nem túl találó a meghatározás. Hiszen talpunk alatt min­denütt találunk belőle, bár­merre is járjunk bolygón­kon. Ami ritka: kis helyen, földúsulva. Balaton-formájú, 25 fok­kal megdőlt medence kör­vonalait rajzolja az igaz­gató. Benne karikákkal je­löli az ércet rejtő kőzet ha­tárvonalait. — A medence legmaga­sabb pontja 50-100 méterre van a felszíntől. A legmé­lyebb jóval ezer méter alatt. Bennük az uránt tar­talmazó lencsék. Vastagsá­guk 10 métertől több mint 100 méterig terjedhet. Ezekhez kell eljutni, minél kevesebb kutató, vágathaj­tó munkával. Egyszerűb­ben fogalmazva: a leggaz­daságosabban. A Mecseki Ércbányászati Vállalat geológusai, geofi­zikusai időről időre szon­dázzák a hegyet. Átfogó, a nagy arányokat figyelembe vevő hálószerű fúrásokkal kezdenek, majd a föld mé­lyéből folytatják a mun­kát, egyre szűkítve a kört, mígnem pontosan megje­lölhetik a térképen, hol bújik a földben az uránt tartalmazó érc. — Mikor a bányász rob­bantja a falat, s a gép a szállítósorra kotorja az ér­cet, még csak sejtjük, re­méljük, hogy urán van benne. Aki a fal előtt áll, csak homokkövet bányá­szik. A Geiger—Müller su­gármérő csipogása, a mű­szerek kilengése árulkodik csak, jó helyen kutatunk. Egy szó a beszélgetés WWWWWW\\\\\\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\\\4\4\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\V\\V.WWWWWWWWNW:.\\\\\\\\\\\\\\\\\\VNo\\\\4\\\\\\\\V*No»VVVVSXVWiVvWAVÄViJI minden percében föl—föl­d '/. bukkan: kutatás, nek éppen úgy percről percre kell létfontosságú döntéseket hoznia, mint a milliós műszereket kezelő mérnököknek. Az uránbá­nyászat egy része tehát már ma is inkább tudást, mint erőt próbáló munka. A vállalat egyik udva­rán lécekből, deszkából egy föld alatti vágat mo­delljét építették föl.­­ Aki sok száz méter mélyre száll, annak már mindent kell tudnia a gé­pek, berendezések kezelé­séről. A föld alatt nem le­het nagyot tévedni. A bá­nyászkodást tehát, itt a föld felett tanulják. A ha­talmas gépeket csupán né­hány centiméter választja el a bánya falától. Úgy kell mozogniuk, hogy ne tegyenek kárt sem a vá­gatban, sem önmagukban. Az udvaron még ki lehet dönteni a lécet, lent már nem ... Az uránbányászok: amo­lyan válogatott csapat. Vá­gathajtásból számtalan re­kordot tartanak. A kuta­tók, mérnökök maga fej­lesztette berendezései nem­csak más hazai bányák­ban, hanem külföldön is használatosak. — Nálunk évekig tart, féle társas bohóckodásban,4 m­ re nagy valószínűséggel úszóversenyben, lepény- s megállapíthatjuk, honnan kell indulnunk s hova kell evesben, csonakázasban,­­ érkeznünk. A leggondo­­borpince-látogatasban, sabfc) legalaposabb mérő­közben körülöttem vihan- ^ után sem mehetünk col sok-sok csinos fiatal ^ biztosra nő, s köztük még el­veszet- ^ tebbnek, még csúnyábbnak,^ még kövérebbnek, még ne- n­­hezebbnek érzem magam. ^ Nem való nekem ez a fő- ^ szezon, drága nővérkém ! „ . . ..... . . _ Ostobaság volt elfogadnij ,Egy régi történetet me-De hát annyira vágytam e^zTu­látni az augusztusi Bala-t Klf aolg® tak a ge? , u tont! Ha most, a szeptem- ^ f°k az oldalban, számtalan béri nagy csendekre gon-£ kutatófúrást végeztek, s a dolok s arra hogy tavalyi műszerek, nem jeleztek, én volam a­egfiatalabb nö f fvolt a föld Abba­­a turnusban ... Tudom, mttg hagy'u k a kutatást, másutt akarsz mondani erre, hogy^ Próbálkoztunk. Néhány eg­­vakok közt félszemű a ki-­ vel később azonban a fold rály. De mégis. Valahogy i fatt eljutottunk erre a szebbnek, ifjabbnak, felszaj helyre Au laboratóriumba badultabbnak éreztem ma- a szakított homokkő mégis­­gam­i csak megszólalt. Az egyik ? legértékesebb lelőhelyre opognak az ajtón, ha-­­ bukkantunk.” Jókirándulásra me-f — Mérés, értékelés, dön­­gyünk. Egész nap ülhetek u­tás: szellemi munka. Fél­kényelmetlenül a kihízott é­ve kérdem: eljön-e az idő, fehér pantallómban, a nő-­­ mikor a munkák legnehe­­zen persze apró short vi-s zebbjének hitt bányászat rít majd kombinépántos ^ egy ága, valóban szellemi felsőrésszel, amit én már 4 munkává válik? régesrég nem hordhatok. ? — Egy része már ma is Hát kellett ez nekem? Hat az. Ebben a szakmában túlélem, jövőre ismét szép- ^ nincsenek ügyeletes oko­­tember végére kérek be- ^ sok, mindent tudó irodis­­utalót. ^ ták. Ezer méter mélyen a REKORDOK ÉS CÍMEK — Aki nálunk, éPP csak ráfért a cserepadra, má­sutt élmunkás lehetne. Nem azért, mert mi az egekig emeltük a mércét, hanem mert ezer méter mélyen az 50 fokos hő, a gránitkemény szikla, a sok milliós gép az erő, a képesség, a tudás legjavát kívánja. Európában kevés helyütt bányásznak uránt olyan nehéz körülmények között, mint itt, a Mecsek­ben. Öt-tíz évvel, a felté­telek nehézségében, min­denképpen megelőzzük a nemzetközi mércét. — S felszereltségben? — Ezen a téren van öt év hátrányunk. Bár, tart­­ juk helyünket a középme­zőnyben, s a termelékeny­ség tekintetében is, a job­bak közt tartanak számon minket. Huszonhét éve három vájár, három segédmun­kás, egy gépkocsivezető, üreget vájt a Mecsek szik­lájába, s láncos vödörrel ércmintákat vett. Ez már uránbányászat volt. Azóta várost neveztek el az urán­ról, s rekordok, címek, ki­tüntetések őrzik a bányá­szok­­nevét. Horváth László VÁLOGATOTT CSAPAT Lukács Teréz 4 föld alatt a gép kezelője­

Next