Esti Hírlap, 1981. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

Vállalatok közös döntése Ösztönzőbb bérezés, jobb munkafegyelem Módosított szerződések • Tapasztalatok A kollektív szerződések vizsgálatát végző szak­emberek megállapították, hogy a szerződések eddig eredményesen szolgálták a tervek végrehajtását, segí­tették a vezetőket az ösz­tönző belső érdekeltségi rendszerek­ megfelelő ki­alakításában, hozzájárul­tak a munkafegyelem meg­szilárdításához, a munka­erő stabilizálásához, és elő­mozdították az ösztönző bérezési formák vállalati ■kialakítását és továbbfej­lesztését.­ Tárcák, megoldások A VI. ötéves terv idősza­kára érvényes új kollektív szerződések vizsgálatakor elsősorban arra a kérdés­re szerettek volna választ kapni, hogy a vállalatok új szerződéseket kötöt­tek-e, vagy pedig — élve az erre vonatkozó rende­let adta lehetőségekkel — a meglevő kollektív szer­ződés bevált szabályainak fenntartásával csak a szükséges módosításokat hajtották végre. A kép rendkívül válto­zatos. Egyes tárcáknál — közéjük tartozik az Építés­ügyi és Városfejlesztési, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium — a vállalatok ötven százalé­ka élt a módosítás lehető­ségével, az Ipari Miniszté­rium felügyelete alá tar­­tozó vállalatok nagy több­sége pedig új kollektív szerződéseket kötött. Az Országos Vízügyi Hivatal vállalatainak mintegy egy­­harmada módosította kol­lektív szerződését, kéthar­maduk új kollektív szerző­déseket hozott létre. Egye­dülálló a vizsgált területen a Dunántúli Regionális Vízműnél alkalmazott meg­oldás: ennél a vállalatnál a meglevő kollektív szer­ződés hatályát — a leg­szükségesebb módosítások­kal — egy évre meghosz­­szabbították, és már most jelezték, hogy az 1982-től 1985-ig terjedő időszakra új szerződést fognak köt­ni. E megoldás nem jog­szabálysértő, s így nem ki­fogásolható. Sőt. A vizsgá­latot végző szakemberek szerint éppen alátámaszt­ja: indokolt volt lehetővé tenni a vállalatok számá­ra, hogy meglevő kollektív szerződéseiket fenntartva, csak módosítást hajtsanak végre. Próbaidő Különös figyelmet fordí­tottak a vizsgálatok során néhány olyan kérdésre, amelyekről az elmúlt évek­ben ■vita folyt. Így például a változó munkahelyek meghatározására, a próba­idő kikötésével kapcsolatos gyakorlatra, vagy a mun­kaképes állapot fogalmá­nak meghatározására. Fi­gyelemre méltó ezzel kap­csolatban, hogy a munka­­képtelen állapot — a kol­lektív szerződések szabá­lyai szerint — általában az alkoholos befolyásoltsággal egyenlő. Eltérés csak né­hány közlekedési vállalat kollektív szerződésében van. Ezek ugyanis a „nem kipihent’’ állapotot, vagy bizonyos gyógyszerek sze­dését is olyan körülmény­nek tekintik, amely kizár­ja a munkavégzést. Jogszabályok A teljesség kedvéért: a vizsgálat kiterjedt még a munkaidő-beosztásra, a tel­jesítménybérben történő foglalkoztatás további le­hetőségeire, a helyettesítés díjazásának gyakorlatára, valamint arra is, milyen szabályozásokat tartalmaz­nak a kollektív szerződé­sek a részesedési alap hiá­nya esetén, melyek azok a munkakörök, amelyekben a veszteséges gazdálkodás bércsökkentést von maga után. A szakemberek vélemé­nye szerint a kollektív szerződések rendszere to­vábbfejlődött, s ma már nélkülözhetetlen része a munkaügyi szabályozás rendszerének. Jelentős sze­repe van a vállalatok ön­állóságának növelésében is, és az üzemi demokrácia közvetlen érvényesülésé­nek egyik legfontosabb és legfejlettebb területe. Hi­szen a szerződés megalko­tásában az egész dolgozó kollektíva részt vesz. A pozitív tapasztalatok ellenére azonban az is megállapítható, hogy a kol­lektív szerződésekben elő­fordulnak téves, vagy a jogszabályoknak nem meg­felelő szabályozások is, ezeket tehát — a szerző­dések módosításával — mielőbb meg kell változ­tatni. (gy. m.) \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^4\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\.\\\' BALATONI VÍZVÉDELEM Hajómóló cölöplábon Elkészültek a keszthelyi móló lábra állításának ter­vei. Ezek szerint a parti sávban áttörik a jelenlegi zárt mólót, és helyette egy negyven méter hosszú hidat épí­tenek cölöpalapokra. A mólónak az a része, ahol a hajók kikötnek, megmarad. Az átalakításra azért van szükség, mert az elvégzett vizsgálatok szerint a zárt építmény az öbölnek ebben a részében megakadályozza a víz áram­lását, és így az öbölben felhalmozódik az iszap. A híd­építés még ebben a tervidőszakban esedékes, munkála­taival egy időben rendezik a Helikon szálló előtti partot. (MTI) Külföldi és belföldi utazásokat, ajándékcsomagokat sorsolunk ki. SPORT KAVEKEVEREK SZERENCSÉVEL JÁR­­HAT HOZHAT A A­liz néni és Márta as z- ЈГЛ‘ szörny nem egy mun­kahelyen dolgoztak. Viszont egy épületiben. Amikor elő­ször láttá­k egymást, Aliz néni Alizka volt, néni nél­kül, Mária pedig kis hugi. A közelmúltban a munka hivata­losan is összehozta a két ismerőst. (Aliz „beosz­tása”: hivatalsegéd, Márta „­besorolása”, előadó.) Aliz közölte a kérést, át­adta a pecsétes, aláírt pa­pírt. Márta — az egyéb­ként jogos — óhajt „­telje­sítette”, az okmányt men­ten kiállította, lepecsételte, az illetékessel aláíratta, ik­tatta, majd átnyújtotta. Az átvételt Aliz a nagykönyv­­ben igazolta s.­k. Minden rendiben. A néni a dokumentumot eltette, a kisebb szatyrába. A nagyobbó­l pedig palackot vett elő. — Adj egy kis poharat — mondta. — Konyak. A fő­főnöké. Ha elintézek va­lahol valamit — de csak akkor! — kínálhatom. Há­rom centet, fél decnit, fél­­nek-kinek, érdem szerint. Előre egy kortyot sem, se­hol, senkiinek. Persze pon­tosan felírom, ki, mikor, mennyit kapott, s főként miért. Te nem kérsz? Az elutasításon Aliz néni a múlt. Csodálkozott. Ily eset nem történt vele, mi­óta állami itallal kö­szöni a gyors ügyintézést. Minden­esetre — nehogy véletlenül tévedjen — ismételte: — Neked nem kell? Csöpp sem ? ... Hát ha nem... — megnyugodott —, nem ... S a főfőnöki palack visz­­szakerült a nagy, a na­gyobb szatyorba. ★ ]\|­inneapolisi sztori. Az iTt idő: 1950. Donáti Antal a most Bu­dapestre várt — amerikai magyar, vagy magyar szár-­­mazású amerikai? — kar­mester barátaival tárgyalt. A titkárnő beszólt: — M­r. Doráti, az FBI- tól keresik tele­fonon — és kapcsolt. — Mr. Antal Doráti?... Itt Mr. XYZ, az FBI-től .. . Beszélhetnék önnel pár szót, amikor önnek alkal­mas? — Természetesen... Ha úgy óhajtja, akár most is... ■— Elmehetek önhöz? — Persze, jöjjön ... — Ott leszek egy órán belül. ... E szöveg Doráti Antal magyar nyelven most meg­jelent memoárja: Egy élet muzsikája 247. oldalán ol­vasható. (A fiataloknak vagy feledékeny idősebbek­nek: 1950 a McGarthy-kor­szak esztendeje. Ekkor az USA-ban politikailag — Doráti fogalmazása — „egy vagy más okból majd­nem mindenki gyanús...’) „A következő óra talán életem leghosszabb órája volt — írja Doráti. — Min­den társalgás befagyott. Körülöttem a szemek úgy szúrtak, mint apró nyilak. Az ajkak elkeskenyedtek, elsápadtak, alig nyíltak meg, csak nagy időközben nyögtek ki egy-egy szót a jól­neveltsé­g kedvéért.”­ Doráti Antal — önjel­lemzése : „Trubadúrok im­már elkorcsosult utolsó nemzedékének fia” — poli­tikai hitvallása a kötet elő­szavából félreérthetetlenül kitűnik: „Egyetlen kivétel­lel, a hitleri nácizmuséval szemben, amelyet gyűlölök, pusztulását­­ kívántaim és segítettem, de amelyet nem is lehet világnézetnek ne­vezni, hanem imkáibib tö­­megparanomnának, beteg­ségnek — az „élni és élni hagyni” elv állás­pontján állok” ... S az óra eltelt. Megérkezett Mr. XYZ. Jól vasalt, sötét öltönyben, az elmaradhatatlan fekete aktatáskával a kezében. — Mr. Doráti, beszélhe­tünk egyedül? — Nem, Mr. XYZ, nem beszélhetünk egyedül. Min­denben rendelkezésére ál­lok, de itt kell beszélget­nünk, barátaim jelenlété­ben. — Mr. Doráti... So­kkal jobb volna, ha négyszem­közt ... [Vf­r. XYZ ádámcsutkája úgy járt fel-alá, mint egy szemafor. Szemmel lát­hatóan elszontyolodott. Az­tán elkezdett az aktatáská­jában matatni. Rövid ke­resgélés­­ után elővett egy köteg papírt, amely kotta­­papírra hasonlított. Az is volt. — Hát igen ..­. Mr. Do­ráti.Volna szíves... át­nézni ezt. Ez egy szimfónia, amit én komponáltam ... László Miklós M­ese felnőtteknek „Kezicsókolom utcának” nevezték hajdanán Komlón a vasútvonalat szegélyező házsort: itt laktak a bá­nyagazdák, s aki ide tért be, bárkivel is találkozott, másként nem köszönthette. Az utca öreg házait — már megkezdték a munkát — hamarosan lebontják. Komlón elegáns külsejű la­kóházak és intézmények, üzemek épülnek, látványuk nagy és neves városok is­merőit is meglepi. A városiasodás egyik első jele volt az autóbusz­pályaudvar megépítése (1. kép). Közelében befejezés előtt áll a „piramis-ház”, amelybe hamarosan beköl­tözhetnek a lakók (2. kép). Az iparváros • jellegzetes tájképében üzemépületnek vélhetnénk a vasvázas szerkezetet, pedig ez Kom­ló legújabb közösségi léte­sítménye lesz, a különféle események megrendezésére alkalmas sportcsarnok (3. kép). (Bozsán Endre felvételei)

Next