Esti Hírlap, 1982. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-02 / 1. szám
Január elsejétől bővül az ügyfelek jogköre Sérelmek orvoslása • Sokféle címen (Folytatás az 1. oldalról.) ■ A Minisztertanács végrehajtási rendelete mondja meg, mit értsünk a törvény tömör meghatározásán. Milyen személyi, családi, vagyoni jogaink sérelmének orvoslását kérhetjük a bíróságtól. A rendelet 23 ügytípust sorol fel. Közülük hármat feltétlenül ki kell emelnünk. Ezek: az adó- és illetékügyek, a lakásperek s a tartási és életjáradéki szerződéssel öszszefüggő viták. Adók Ezek ugyanis a leggyakoribbak. Az Igazságügyi Minisztérium a törvény előkészítésének idején országos vizsgálatot, elemzést végzett a bíróságokon. Adatai szerint az összes államigazgatási — tanácsi — per 70—80 százalékát az adóügyek alkotják. Van, ahol ez az arány a 90 százalékot is eléri. Ennek az a magyarázata, hogy többaz ingatlan, s értékük is nagyobb. Bár — hozzá kell tennünk — az adó s az illeték összegét az ügyfél nem vitathatja, csak annak vizsgálatát kérheti, hogy jogosan vetette-e ki a tanács az adót, az illetéket. Kell-e egyáltalán fizetni. A tanács lakásügyi határozatait sokféle jogcímen vitathatja az elégedetlen ügyfél. Bírósághoz fordulhat például, ha lakáscserekérelmét nem hagyják jóvá; ha a bérlő halála után a tanácsi lakást nem az igénylőnek utalják ki; ha egy bérlő vagy család két bérlakása közül az egyiket a tanács visszaveszi. A lakásviták száma a vizsgálat tanúsága szerint a múlt esztendőben nagymértékben csökkent. Több volt viszont az olyan per, amelyet azért indítottak, mert nem nyugodtak bele, hogy a tanács megtagadta a tartási — vagy ismertebb nevén az eltartási —, s az életjáradéki, öröklési szerződések jóváhagyását, eljárásban intézi el, s hogy az államigazgatási hatóság döntését megváltoztathatja. Az esetek többségében ugyanis a bíróság csak hatályon kívül helyezhetia döntést és új eljárást rendelhet el. Fontos új szabály: a bíróság megváltoztathatja a földhivatal határozatát is, ha az az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasítja. A bíróság állásfoglalása az államigazgatásra kötelező. Ez alól nincs kivétel. A tanácsok és más államigazgatási szervezetek egyébként jól hasznosítják a bírósági ügyek tapasztalatait, javítják munkájuk színvonalát. Fontos garancia El kell egyébként mondani, hogy államigazgatási per eddig meglehetősen kevés volt. A kétszázezer polgári ügynek évente csupán alig egy százalékát tette ki. Érdekes viszont, hogy míg a többi polgári ítéletnek 13 —17 százaléka ellen jelentenek csak be fellebbezést, az államigazgatási ügytípusokban a határozatok több mint 40 százalékát megfellebbezik. Ez is egyik jele annak, hogy bár az ügy kevés, jelentőségük nagy, mert alapvető személyi, családi, vagyoni érdekeket érintenek. Tehát az ügyfelek nagyon érzékenyek rájuk. Most bizonyos növekedés várható. A bíróságok felkészültek a perek fogadására, s a tapasztalatok elemzésére is. Tudják, a perlés lehetősége nem a jogi viták amúgy is magas számának növelésére szolgál, hanem fontos garancia: az alkotmányos és más alapvető jogok fokozott védelmének garanciája. Kulcsár Anna Nincs kivétel , milyen új címeken perelhet mostantól az ügyfél? Kérheti például az örökbefogadást elutasító határozat megváltoztatását, felülvizsgálati kérelmet adhat be az állami gondozásba vételt elrendelő vagy az állami gondozás megszüntetése iránti kérelmet elutasító határozat ellen, s a gyámot vagy gondnokot kirendelő döntés ellen. Bírósági vita kezdeményezhető, ha a hatóság megtagadta a szövetkezet alapszabályzatának jóváhagyását vagy az egyesület nyilvántartásba vételét, vagy nem engedélyezte magánszemély földtulajdonának átruházását. A kérelmeket a jogerős államigazgatási határozat kézhez vételétől számított 30 napon belül kell benyújtani a bírósághoz vagy az eredeti határozatot hozó hatósághoz. Vannak azonban kivételek, speciális eljárások is. Ilyen különleges szabály, hogy a határidő esetenként 8 nap, hogy az ügyet a bíróság olykor tárgyalás nélkül, nem peres Szikraforgácsoló Negyedszázados a Híradástechnikai Gépgyár első, szerszámkészítésre alkalmas szikraforgácsoló gépe. Az utóbbi két évet egy új, korszerűbb típus kifejlesztésére, gyártásának bevezetésére fordították, s ez 1981 végére elkészült. Féléves üzemi próba után megkezdik a sorozatgyártását. ERRE SZOLGÁLT A KUTTYOGTATÓ: Hanggal csalta a halat Múzeumban az eszközök Hol már a csík, a viza ? A tisztai halbőséglőd valamikor az a mondás járta: kétharmada víz, egyharmada hal. Mint Bél Mátyás a XVIII. század elején írta, a halászok a Tiszából mindennap 20—30—40 font súlyú harcsát, csukát, pontyot és keszeget fogtak ki. Áradás idején, amikor a hal is kiúszott a mederből az ártérbe, a lakosság néhány elöntött szakaszt azonnal, jó mélyen eltorlaszolt a medertől, sövénnyel, rőzsecsomókkal, hogy az ide tévedt halak visszatérését megakadályozza. Később, az árvíz visszahúzódása után az árterületen annyi hal maradt vissza, hogy a kisgyerekek kézzel szedték össze. Áradás után a pocsolyákban tömegesen tenyészett a csík, ez a kis fürgemozgású, kígyószerű halfajta, amely akkoriban a nép kedvelt eledele volt. Még a messzebben fekvő településekre is szállítot ták nagy hordókban. A nevezetes halászhelyek közé tartozott Tiszafüred. A hajdani krónikás szerint a füredi viza annyira híres volt, hogy még Komáromból is minden évben eljöttek ide vizát halászni. Ennek az egykori virágzó halászéletnek az emlékét ma már csak a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum állandó kiállítása őrzi. Láthatók itt egyebek között kovácsoltvas szigonyok, amelyekkel ívás idején az ilyenkor lassúbb mozgású halakat — gyors, ügyes mozdulattal — átszúrták és így ejtették zsákmányul. Tapogatók, amelyekkel főként a sekélyebb vizeken halásztak: a fűzfavesszőiből font eszközt hirtelen a vízfenékre nyomták és a belekerült halakat kézzel fogták ki. A kutytyogtató — hangutánzó szerszám — a harcsahalászati eszköze volt, a vágóhorog pedig a harcsa csónakba emelésére szolgált. A hálós halászatot a lócsont nehezékes keceháló szemlélteti. A halászok vízi közlekedési eszköze hajdan az egyetlen fatörzsből kivájt bödönhajó volt. Már a múlt század végén is csak elvétve használták, de a múzeum ebből az ősi formájú vízi járműből is megőrzött egy íz pldányt. A hajdani tiszai halbőség már régen a múlté. Az egykori csemegéről, a csíkról csak könyvekben olvashatunk. Az ok többféle: a Tisza szabályozása, a folyó nagymérvű szennyeződése. A természetes vizeken folytatott halászatot mindinkább a tavi haltenyésztés váltja fel. Intenzív haltenyésztésre hasznosítják például a holt Tisza-ágakat, mert ezeket meg tudjuk védeni a környezeti ártalmaktól, a szennyeződéstől. Az üzletekben kapható halak ma már túlnyomórészt ezekről a mesterséges élőhelyekről származnak. Endrész Sándor Gyerekek, játékok Kipirultan meséli a fiatalasszony, mi történt vele. A nagy tolongásban, vásárlási lázban, a boltban felejtette a pénztárcáját. Háromezer forinttal. Aznap nem is vette észre. Csak másnap, amikor munkába indult, akkor kereste kétségbeesve a bukszát. Szerencséje volt, egy fiatalember megtalálta. Odaadta az egyik eladónőnek. Az eladónő örömmel nyújtotta át az elveszettnek hitt tárcát a síró fiatalasszonynak. — Ilyen szerencsém volt — meséli most az asszony boldogan. — És? — kérdi tőle a kétszemélyes hallgatóság egyik tagja — te mit csináltál ? Meghökkenten néz.— Hogyhogy? — Úgy gondolom, megkerested a fiatalembert? — Neem ... bizonyára nem is tudják a nevét... Arcán látszik, hogy eszébe sem jutott a lehetőség. S hogy most egy kicsit restelli. Aztán főként magát vigasztalva mondja: — az ilyet úgysem lehet meghálálni ... És el is hiszi. A mama csirkéket nevel. Levágva, megkopasztva adja el a környékbeli ismerősöknek. A csirkéket időnként a fia viszi házhoz. Pirospozsgás, élénk, tizenkét éves gyerek. Jókedvűen robban be a tele szatyorral. Megköszönik s kezébe csúsztatnak egy ötforintost, olykor egy tízest. Méltatlankodva adja viszsza. — Nem kérem — mondja őszintén — én csakúgy ... Nem hiszik el neki. Erőszakoskodnak. Keze helyett a zsebébe dugnak, de ő azt sem hagyja, elrohan zavartan. A mama szoktatta rá erre. Hogy szívességből tegyen valamit. Hogy tanulja meg, mi az a szívesség. Nincs könnyű dolga. A borravalóról, csúszópénzről panaszkodó felnőttek egész táborával áll szemben. Egyelőre még állja a sarat. © Játék? . Gyerekek, pénztárcára vékony spárgát kötnek, kiteszik a tárcát a járdára, elbújnak, figyelnek. Járókelők jönnek, mennek, észreveszik a pénztárcát, lehajolnak érte. Férfiak, nők, fiatalok, idősebbek. Az egyik lehajlás előtt óvatosan körülnéz. A másik nem hisz a szemének. A harmadik mohón lehajol, semmivel, senkivel sem törődve. A negyedik ácsorog, vár valakit, legyenek ketten az esetnél. A tárca elreppen mielőtt kezükbe kerülne. A gyerekek előbújnak, kirobban a nevetés. A járókelők szégyenkezve, haragosan vagy mosolyogva, fejcsóválva mennek tovább. — Ennél jobb játék nincs — mondják a gyerekek. S nem tudják, hogy ez a játék milyen régi... (bende) FÁKLYA KLUB Hadüzenet a A fáradtságnak, a kimerültségnek, a rossz közérzetnek üzen hadat a Fáklya Klub január 18-án induló közérzetjavító tanfolyama. A Fővárosi Pedagógusok Művelődési Központjában hat hétig tartó, heti fáradtságnak egyszer kétórás foglalkozásokba sűrített gyakorlások kislétszámú csoportokban működnek. Célja, hogy a felgyorsult élettempóiban jelentkező nagy megterhelések okozta káros — még nem kóros — pszichikai tünetekre, megfelelő gyakorlás után olyan feloldó, lazító terápiát adjon, amivel csökkenthető a mindennapi élet feszültsége. Az ellazulás módszerei olyan gyógyító eljárások, melyekkel a fölösleges feszültség csökkentése, illetve megszüntetése érhető el, és jelentősen csökkentheti a gyógyszerfogyasztás is. Az ellazulás nem azonos a tehetetlenséggel, sőt mindenkinek önerejére építve segít biztonságos, segítő légkört teremteni. Alkalmazási területe bővíthető az egyes szervek funkcionális zavarainak oldására is, mint például alvászavar, vérellátási- és keringésszabályozási zavarok, légzési és emésztési rendellenességek, migrénhajlam, fejfájások, koncentrációs zavarok. A foglalkozásokat Gellért Ágnes, klinikai pszichológus vezeti. A részvételi díj 500 forint, beiratkozni január 4-től 15-ig (szombat kivételével) lehet naponta 14-től 17 óráig a Fáklya