Esti Hírlap, 1982. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1982-04-09 / 84. szám
OLAJVÁSÁRLÁSOK A nigériai elnök nyilatkozata Lagos, április 9. Az OPEC szankcióitól tartva több olajtársaság elállt attól a tervétől, hogy felfüggeszti a nigériai olaj vásárlását — jelentette ki Shehu Shagari nigériai elnök. Még márciusban a főbb nemzetközi olajtársaságok úgy nyilatkoztak, hogy haladéktalanul csökkenteni fogják nigériai olajvásárlásaikat. Ezt követően Szaúd- Arábia, majd később Kuvait is, az OPEC árstruktúráját megóvandó, figyelmeztette a társaságokat, hogy a szervezet „feketelistájára” kerülhetnek, ha szándékukat valóra váltják. Shagari rámutatott: valamennyi OPEC-tagállam tudatában van annak, hogy ha az olajtársaságoknak sikerülne tervüket végrehajtani az általuk leggyengébb láncszemnek tartott Nigéria ellen, az OPEC egész rendszere szétesne. Napelemes mikrobusz Moszkva, április 9. Napelemek termelte árammal hajtott mikrobuszt készítettek türkmén szakemberek — jelentette a Pravda mai száma. A rigai autógyárnak még a moszkvai olimpiára gyártott, elektromos meghajtású buszait szerelték fel az állandó üzemanyagpótlást biztosító napelemekkel. Türkméniában, ahol évente 300 a napsütéses napok száma, a napelemek megbízható energiaforrásként szolgálnak. Tüntetések Nagy-Britanniában A Thatcher-kormány foglalkoztatási törvénytervezete ellen tartottak tüntetést Edinburghban. Az ország különböző részeiből érkezett több ezer tüntető nagygyűlésén skót szakszervezeti vezetők ítélték el a törvénytervezetet, amely véleményük szerint nyílt kísérlet arra, hogy a hatóságok ellenőrzése alá helyezzék a szervezett munkások mozgalmát. Egyidejűleg munkabeszüntetést hirdettek egy másik skót város, Dundee legfontosabb vállalatainak munkásai és alkalmazottai, akik számos tiltakozó megmozduláson ítélték el a toryk reakciós törvénytervezetét. Erkölcstelennek nevezte a brit nukleáris „elrettentési politikát” a skóciai római katolikus püspöki konferencia húsvéti nyilatkozata. A testület ma nyilvánosságra hozott dokumentuma elítéli a kormány azon terveit, hogy Trident rakétákat vásárol az Egyesült Államoktól, s azokat Skócia partjai közelében állomásoztatott tengeralattjárókon helyezi el. NÁPOLYI KLÁN-KÜZDELEM A kilencvenharmad áldozat Róma, április 9. A nápolyi alvilág 93. idei áldozatának holttestét szerdán találták meg. A 32 éves férfi holtteste jelkép is volt egyben: ugyanott, ugyanabban az utcában találták meg, ahol a Cirillo ügyben kétes szerepet játszó lefejezett Semerari tetemére bukkantak. Nem tudni még, hogy a legújabb áldozattal, Luigi Bocciával bővül-e a máris több szereplős ügy, az máris feltételezhető azonban, hogy azért kellett meghalnia, mert kompromittáló részleteket tudott és feltehetőleg a Cutolo klánhoz tartozott. A Cirillo ügy — amely már régen nemcsak az idős kereszténydemokrata politikusért kifizetett válságdíj kényes kérdéseit rejti — olyan több főszereplős dráma, amelynek egyik legizgalmasabb figurája sohasem kerül előtérbe. Raffaele Cutolóról, a banda vezéréről van szó, akit a titkosszolgálat magasrangú tisztjei börtönében kerestek fel, hogy járjon közbe a Vörös Brigádok fogságában levő Cirillóért. A La Repubblica riportere is vette a fáradságot és ellátogatott Ascoli Picenóba, hogy beszámoljon, miképpen él „Don Raffaele” a rideg falak között. Kiderült, ezek a falak távolról sem ridegek. A bandavezér rendszeresen fogad látogatókat, akik hozzák-viszik a híreket, saját „postaszolgálata” van, ételét az egyik patipás étteremből hozzák. Ha a kötelező sétára kivezénylik, hat testőr veszi körül szorosan, ami feleslegesnek látszik, ha tudjuk, hogy azok a rabok, akik vele együtt levegőznek, még véletlenül sem más vidékről származnak, mint a főnök. Nápolyiak a börtönőrök és erről a vidékről származik a börtön igazgatója is. A klán, úgy látszik, a börtönfalakon belül is erősebbnek bizonyul, mint a törvény. Az újságíró keserűen idézi rendőrök, politikusok véleményét, miszerint semmit nem tudnak arról, ami a falakon belül történik. Holott tudniok kellene, hogy Cutolo bérgyilkosokat fizet, apparátust tart fenn és irányít. Egyes becslések szerint az 1981-es esztendő 500 milliárd lírás hasznot jelentett a bandának a kábítószer, a prostitúció, s a fegyvercsempészet kiterjedt hálózatából. LENINGRÁDBAN MÁR OKTATJÁK Sakk, mint tantárgy Moszkva, április 9. Carlo Benedetti telefonjelentése: Ismeretes, hogy a legnépszerűbb szovjet sport a sakk, amely még a labdarúgást is megelőzi. Gyermekek és aggastyánok töltenek órákat a sakktáblák mellett, s éppen ez indokolná— mint a Szovjetszkaja Kultúra legfrissebb számában és a sakkszaksajtóban olvasható —, hogy a sakkozást illesszék az általános iskolák kötelező tantervébe. Kísérletképpen a leningrádi 11. számú általános iskola már bevezette a sakkoktatást. A pedagógusok szerint a tapasztalatok rendkívül kedvezőek, s megérett az idő országos elterjesztésükre. • Diogenész a Práterban Bécs, április 9. Szinte rendelésre jött a bécsiek számára az igazi húsvéti sztori. Igaz, nem a nyuszi hozta, hanem egy különcködő férfi, aki évek óta háborút folytatott a hatóságokkal. Az egykori vasutas, Edwin Lipburger, valamikor a hetvenes évek elején, egy lakásépítés kapcsán összeveszett a községi elöljárósággal. Ezután elhatározta: területen kívülivé nyilvánítja magát és csak akkora földdarabra tart igényt, valahol a község határában, amennyihez minden embernek joga van élve-állva vagy halva-fekve. Egy földbevert cölöpön megkonstruálta a gömbalakú házát, amelyet drótkerítéssel vett körül, majd a ház közelében letűzte a „Kugelmugel”, illetve ugyanezt áthúzva, a Kugelmugel végét jelző táblákat. A kugliház egyébként tágas, összkomfortos és mint az építési hatóságok szakemberei megállapították, nem kevesebb, mint harmincöt vendéget képes befogadni. Ettől kezdve azonban Lipburger barátunk harcban áll a szomszéd polgármesterrel is, aki szerint e fura ház rontja a falu tájképét. Pedig a gömbformájú épület stabilnak bizonyult, átvészelte az időjárási viszontagságokat is és amire modern Diogenész barátunk különösen büszke, a gömb alatt még a fű is vidáman zöldell. Az egyik bécsi szenátor pontot kíván tenni a nevetséges vita után, s meghívta Edwin Lipburgert: építse föl házát a bécsi Práter fái alatt. Szabó Zoltán Egy utazás margójára Caspar Weinberger, az Egyesült Államok hadügyminisztere jött, látott és . .. győzködött. Vendéglátóit győzhette Tokióban, Szöulban és Manilában azért, hogy megnyerje őket a délkelet-ázsiai térséggel kapcsolatos amerikai katonapolitikai terveknek. S Washington nemcsak a csendes-óceáni térség ellenőrzését határozta el, hanem célul tűzte ki ennek összekapcsolását az Indiaióceán, valamint a Közép- Keletről kiinduló tengeri szállítási útvonalak ellenőrzésével. Ezért úgy gondolkozik, hogy ha például Japán többet vállalna a Csendes-óceán északi részén, azzal amerikai haditengerészeti és légi egységeket szabadítana fel az olajszállítási útvonalak őrzésére az Indiai-óceánon. Ha Szöul is részt venne az óceán középső részén évente rendezett, nagyszabású haditengerészeti együttműködési gyakorlatokban, „bezáródnék a gyűrű” a térség körül. Nem beszélve arról, hogy ha a Fülöp-szigetek kormányával sikerülne ismét évekre meghosszabbítani az amerikai támaszpontszerződéseket, a csendes-óceáni térség ellenőrzése teljessé válnék. Mindennek fényében mit ért el Weinberger röpke tíz nap alatt? Saját véleményét idézve, az eredmény félsikernek sem mondható. Ami Tokiót illeti, a japánok elvben csaknem mindennel egyetértettek. Megígérték például, hogy tovább növelik a katonai kiadásokat. De rögtön hozzátették, hogy nem „az egekig” — tekintettel az ország nehéz pénzügyi helyzetére és az alkotmányos kötelezettségekre. S különösen nem akkor, amikor már-már politikai viszállyá válik Tokió és Washington kereskedelmi ellentéte. Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy Japán, a washingtoni elképzelések szerint, csatlakozna az amerikai stratégiai tervekhez, így Tokióban ezúttal sem közölték, hogy mikor készülnek el az 1976- ban megkezdett haderőfejlesztési program végrehajtásával. S egyszerűen elengedték a fülük mellett azt a washingtoni óhajt, hogy a japán haderő gyakoroljon katonai felügyeletet a Japánt a Szovjetuniótól elválasztó tengeri útvonalakon, vagy akár távolabbi térségekben. Az Egyesült Államok által szorgalmazott hadi technológiai együttműködéssel kapcsolatban pedig azt hangoztatták, hogy nem döntöttek még véglegesen a japán elektronikai és híradástechnikai berendezések katonai rendeltetésű átadásáról, így hát Weinbergernek nem maradt más hátra, mint hogy kifejtse: Washington változatlanul „nagy várakozással” tekint a japán katonai erő növelése elé. shington ne fukarkodjék az ígéretekkel. így hát Weinberger azzal kecsegtetett, hogy az Egyesült Államoknak nincs szándékában kivonni ott állomásozó 40 ezer katonáját, ellenkezőleg, további lépéseket tesz harcképességük növelésére. És célul tűzte ki a dél-koreai hadsereg erejének fokozását is. Sőt mi több, Szöult egy esetleges „háborús szükségállapotra” felkészítendő, kétmilliárd dolláros „válságsegélyt” ígért Dél-Koreának. Weinberger elsősorban csillapítgatni utazott Manilába. Marcos elnök ugyannis a közelmúltban jelentette be, hogy kormánya sürgeti a Fülöp-szigeteken levő amerikai támaszpontok használatáról szóló szerződések újratárgyalását, mert a korábbi megállapodásokat egyszerűen „méltánytalannak és bosszantónak” tartja. (A Subic Bay az Egyesült Államok 7. flottájának támaszpontja, míg a Clark légibázis a csendesóceáni amerikai légierő főhadiszállása.) Ezért hát az amerikai hadügyminiszter sietett kijelenteni, hogy nem lát akadályt az amerikai panaszok orvoslásának útjában. A taskenti javaslatok De ezzel nem teljes a kép, mert voltak a Weinberger útnak sajátos mellékzöngéi, így például az, hogy a tokiói látogatás egybeesett a japán békemozgalom minden eddigit felülmúló aktivizálódásával. Vagy: Szöulban és Manilában is a tárgyalásokkal egyidőben tüntetéseken követelték az amerikaiak távozását. S még valami. Miközben az amerikai hadügyminiszter az állítólagos szovjet fenyegetés rémével igyekezett érvényt szerezni az amerikai katonapolitikai tervek megvalósításának, a Szovjetunió javaslatot tett a bizalomerősítő intézkedéseknek az óceánok és tengerek vizeire való kiterjesztésére, különösen azokban a térségekben, ahol a legforgalmasabb tengeri útvonalak húzódnak. S Taskentben Leonyid Brezsnyev ismét megfogalmazta a Szovjetunió „Ázsia-politikáját”, középpontjában a kölcsönös bizalommal, nem pedig a konfrontációval. Pietsch Lajos Mit jelentene az átfogó ellenőrzés ? Átfogó ellenőrzés — ez hát az amerikai stratégia legfőbb célja. De mennyivel jobban hangzik, ha mindezt „védelemként” lehet eladni. Ezért állt elő Weinberger azzal, hogy a térséget a Szovjetunió fenyegeti. Mert ha sikerül elhitetni a kelet-ázsiai szövetségesekkel a „szovjet veszélyt”, Washington két legyet üthet egycsapásra. Megvalósíthatná terveit úgy, hogy közben a szövetségesek — elsősorban Japán — terheket vennének le a válláról. DÁNIA Újabb intézkedések a száj- és körömfájás miatt érintett területeken a templomokban eltörölték a húsvéti istentiszteleteket, betiltották a sportrendezvényeket és elmaradnak a rockkoncertek is. Dániában az utóbbi három hétben 3610 szarvasmarha és sertés esett áldozatául a betegségnek. Kitartanak amellett, hogy nincs szó járványról, és, hogy a betegség egy jól lehatárolt földrajzi körzetre korlátozódik. A rendőrség udvariasan sietteti továbbhaladásra a szigeten áthaladó autósokat és motorosokat, figyelmeztetve őket, hogy ne álljanak meg és ne érintkezzenek az ottlakókkal. A hoteltulajdonosok az elmaradt vendégsereg miatt a személyzet elbocsátását fontolgatják a tavaszi üdülési csúcsszezonban. A betegség által sújtott farmokon a családok teljes elszigeteltségben élnek, csupán a mérföldnyi távolságra kézbesített postát és egyéb szállítmányokat veszik át. A dán Fyn-szigeten a tizenhatodik megbetegedéssorozatról is bebizonyosodott, hogy száj- és körömfájás. A rendőrség a fertőzés körzetében betiltott minden összejövetelt, az HAJFESTÉS, ÖNVÉDELMI PALACK Fenyeget a b „Ismét vér fog folyni, készítsétek elő a mentőkocsit” — ezt a kézzel írt cédulát találták a kelet-franciaországi Belfort kórházának egyik felvonójában, s aláírás helyett egy kés rajza szerepelt. A belforti rém — az az ismeretlen gyilkos, aki az elmúlt hetekben már négy nőt sebesített meg súlyosan késszúrásokkal, egy ötödiket pedig megölt —, ezzel jelezte, hogy ismét akcióra készül. Az ismeretlen tettes — minden bizonnyal egy őrült — magas termetű, barna hajú nőket támadott meg eddig, akik magányosan sétáltak vagy autóbuszra várakoztak Belfort belvárosában. Az életben maradott megtámadottak elmondották, hogy a férfi hirtelen tűnik elő, egy késsel összeszurkálja áldozatát, azután elmenekül. Mire a segélykiáltásokra emberek sietnek a közelbe, a merénylő úgy eltűnik, mintha a föld nyelte volna el. Néhány bátor belforti asszony már önvédelmi eszközről is gondoskodott, így legutóbb, amikor valaki megszólított Belfortban egy asszonyt, hogy megkérdezze tőle, merre van egy utca, a megszólított hölgy egy könnyfakasztó gázzal töltött palackot rántott elő ridiküljéből, és habozás nélkül ráfecskendezte tartalmát a vélt merénylőre. Belfortban azonban nem minden aszszony ilyen elszánt, a fodrászüzletekben ugyanis megélénkült a forgalom: sok barna hajú nő szőkére festeti most a haját. (dobsa) ,, Válságsegély'' Szöulban már inkább megértésre talált a Pentagon Vezetője. Persze ehhez szükség volt a Koreai NDK részéről állítólag fenyegető „északi veszély” hangoztatására is. S mindenekelőtt arra, hogy elsősorban Wa LEGSZEBB ÉS MÉG SZEBB FÜLBEVALÓM! NO ÓRÁSOK SZÖVETKEZETE megnyitotta új szalonját, amelyben előkészít fülbevaló viselésére. Címe: Budapest IX., Mester u. 3. Várjuk kedves vendégeinket!