Esti Hírlap, 1982. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1982-08-19 / 195. szám

Rendhagyó Minden második olasz nyaral. S ha hinni lehet a statisztikai adatoknak, az idén — tekintettel a tava­lyinál is borsosabb árakra — jóval többet költenek a vakációra, mint a múlt év­ben. Márpedig 1981-ben 25 ezer milliárd lírát áldoztak a napfényre, a kikapcsoló­dásra, no meg persze ben­zinre, szállodai szobára, mélytengeri halászfelszere­­lésre, miegymásra. Itáliai hagyományok sze­rint az 1982. évi nyarat bo­rúlátó prognózisok előzték meg. Csökken a külföldi turisták száma, konganak majd az ürességtől a fölka­pott üdülőhelyek, tönkre­mennek a szállodások, le­húzhatják a redőnyt a trat­­toriák tulajdonosai. Tavaly 8580 milliárd líra bevételt hozott Olaszországnak az idegenforgalom, viszont változott az emberek nya­ralási szokása: kevesebben utaztak külföldre, s csupán 1892 milliárd lírát költöt­tek, tehát az egyenleg ab­szolút pozitív: 6688 mil­liárd lírával gyarapodott az államkassza. Nos, mint az lenni szo­kott, a jóslatok nem váltak be. A megrögzött borúlátók is elismerik ma már: az idjei esztendő rekorddal ke­csegtet. A tengerparti hote­lek és panziók többsége augusztus végéig egyetlen váratlan vendégnek sem képes szállást adni. Búcsú a hegyektől Ami azt illeti, a politikai béljósok is alaposan mellé­fogtak. Már-már kitört a nyári vakáció, a honatyák zsebében ott lapult a Szardí­nia vagy Szicília szigeté­re szóló repülőjegy, Pertini államfő az észak-olaszor­szági Val Gardenában, a carabinierik alpesi kikép­zőközpontjában nyaralt, s ott érte a kormányválság híre. Kedvenc hobbijának, a jókora hegyi sétáknak szakadt vége Spadolini mi­niszterelnök kényszerű le­mondásával. Mi tagadás, a 41. olasz kormány bukását senki nem várta Rómában sem, ellenkezőleg, arra számí­­tottak a megfigyelők, hogy a kiváló egyensúlyozónak bizonyult republikánus párti politikus elásatta a csatabárdot a keresztény­demokraták és a szocialis­ták között. Arról nem is szólva, hogy Itália históriájának utóbbi évtizedében íratlan sza­bály született: a ferragosta, vagyis az augusztusi vaká­ció küszöbén a legéletkép­telenebb kormánynak is megkegyelmeztek, ha még oly magasra is csaptak a pártközi viták hullámai. Sőt, a fasizmus bukása óta most először robbant ki augusztusban kormányvál­ság az országban. Ezzel szemben négy kabinet tett esküt ebben a hónapban. S ha már a statisztikánál tar­tunk, említésre,méltó, hogy az Olasz Köztársaság eddi­gi 41 kormánya közül hat kényszerült lemondásra jú­niusban, hat másik pedig júliusban. Giovanni Spadolini négyszáz napig irányította Itália közügyeit a Palazzo Chigiből, a miniszterelnök­ség palotájából. Annak el­lenére, hogy az ország első úgynevezett laikus — vagy­is nem kereszténydemokra­ta — politikusának kezdet­ben nem sok esélyt adtak a tartós kormányzásra, telje­sítménye mindenképpen fi­gyelemre méltó. Csupán Aldo Moro, Giulio Andreot­ti, Emilio Colombo — a je­lenlegi ügyvezető kormány külügyminisztere —, Amin­­tore Fanfani, a szenátus elnöke, Segni, Scelba és De Gasperi kabinetje bizonyult ilyen tartósnak, s ez önma­gában is a rendkívül ügye­sen taktikázó, komprom­isz­­szumok iránt feltűnő ráter­mettségről tanúskodó re­publikánus politikus javá­ra írandó. Craxi ambíciói Bettino Craxi szocialis­táinak kegyelemdöfésétől mégsem menekülhetett meg az ötpárti koalíció. Tulaj­donképpen már régóta érett a válság, bár senki nem hitt az előjeleknek. Rómában nyíltan beszéltek arról, hogy a szocialisták ambiciózus vezére magá­nak szeretné megkaparin­tani a kormányfői bársony­széket. Hét miniszterük vá­ratlan távozása a kor­mányból mégis mindenkit meglepett. S Craxi most meglehetősen kínos hely­zetbe került: nap mint nap interjúkban és nyilatkoza­tokban igyekszik eloszlatni azt a látszatot, mintha az augusztusi válságot az idő előtti választások remér­yé­­ben erőszakolta volna ki. Holott a gyanú nem alap­talan. Craxiék abban bíz­nak, hogy a keresztényde­mokraták és a kommunis­ták rovására jelentős mér­tékben gyarapíthatják tá­borukat. Kétségtelen, hogy a két legnagyobb pártot — más-más okokból — né­hány éve belső viták és kí­vülről ért támadások gyöt­rik. Amihoz azonban nem férhet kétség, hogy Olasz­ország mostani súlyos pénz­ügyi-gazdasági és társadal­mi válsága közepette az urnák idő előtti megnyitása semmi jóval nem kecsegtet. Megfigyelők szerint a poli­tikai erőviszonyokban gyö­keres eltolódással nem jár­nának a választások. A né­hány százalékos lemorzso­lódás, illetve gyarapodás a törvényhozásban nem nyúj­tana biztonságos alapot va­lamilyen új többség­­kiala­kításához. Abban is egyet­ért a politikusok többsége, hogy a törvényhozás fel­oszlatása és az 1981-ben esedékes választások előbb­re hozása fölér az öngyil­kossággal. Spadolini most szinte a lehetetlenre vállalkozott. Két nap és két éjszaka ki­dolgozta a szocialisták által is kedvezően fogadott in­tézményi reformokat. Tíz­pontos terve elsősorban a kormányzati ellenőrzést hi­vatott erősíteni a parla­ment tevékenysége fölött. Azt még nem lehet tud­ni, vajon Spadolini kísérle­te sikerrel jár-e, s a hét vé­gére elkészül a kormánylista Itáliában, de a politikusok vakációjának egyelőre be­fellegzett. Enrico Berlin­­guer, az OKP főtitkára sietve visszatért Rómába jugoszláviai nyaralásából. Állítólag Craxi is lemondta Tuniszba tervezett útját, bár némely rossznyelvek szerint szállodai lakosztá­lyát csak feltételesen fog­lalta le. De Mita főztje Akadnak persze jó né­­hányan, akik elégedetten dörzsölik a kezüket. Pél­dául a parlament,­ a szená­tus és a miniszterelnökség térségében a tucatnyi trat­toria ilyenkor rendszerint bezár, mert törzsvendégeik, a politikusok átmenetileg búcsút mondanak nekik. Az idén azonban augusztusban is megtelnek a különter­mek, a teraszok. Csak Ci­­riaco De Mita, a keresz­ténydemokraták főtitkára nem mutatkozik a tekinté­lyes vendégkörben. Ő ugyanis — ha már nem utazhat szülőfalujába,­­ a dél-olaszországi Nuscóba —, legalább gasztronómiai kedvtelésének áldoz. Bará­tai estéről estére római ott­honában ünnepük a maga kreálta ínyencfalatokért. Közben Itália nyaral, s — válság ide vagy oda — csak mérsékelt figyelmet szentel annak, vajon Craxi és társai mit főznek ki a római boszorkánykonyhán. Gyapay Dénes Aki mostanában Prágá­ban jár, láthatja, h­ogy a 8-as vonalán, a megszo­kott piros villamosok kö­zött fel-feltűnik a 6115-ös szerelvény, amelyen a pi­ros szín mellett már a sár­ga dominál. — Ha az új színösszeállítás megtetszik a prágaiaknak — mondják a PKV-nál —, négy éven belül az összes villamost átfestik. Az új színhatás a biz­tonságot szolgálja — te­szik hozzá a Tatra-gyárban, ahol a villamost gyárt­ják. Honnan jött az ötlet? Er­re senki nem tud biztosat mondani. A riporter azon­ban még emlékszik rá, hogy kapták fel a fejüket a Tatra-gyáriak, amikor a hetvenes években először hallották, hogy a Buda­pestnek gyártandó villa­mosokat sárgára kell fes­teni. Képzeljük csak el, nyolcvan—kilencven éve gördülnek ki onnan villa­mosok a cseh és a szlovák városoknak, a külföldnek, s a piros kocsi mindig, mindenütt jó volt... A Tatra mérnökei a budapesti villamos széria­­gyártásának megszervezé­sekor megemlítették, hogy gondban vannak, mert a BKV olyan villamost kér, amelynek mindkét oldalán nyílik az ajtó, s Prágában erre még soha nem volt példa. Később ugyanezek a mérnökök már nevettek a dolgon, mondván, hogy végtére jól jött a magya­rok extra kívánsága, mert megmozgatta az agyakat és az alkotókedvet. Ami a Tatra-gyáriak al­kotókedvét illeti, azzal per­sze nincs hiba. Már a hoz­zánk érkező cseh villamo­sokról megírtuk annak ide­jén, hogy sok­ más jó tulaj­donságuk mellett, különle­ges berendezésükkel tete­mes mennyiségű áramot spórolnak meg. A világvi­szonylatban jelentős prá­gai újdonság lelke a tirisz­tor. A CKD Trakce Gyár — az innováció keretében — a Tatra-villamosgyár részére most egy újfajta, automatizált motorhoz, egé­szen új tirisztort kísérle­tezett ki. A KT 4 D típusú villamost szerelik fel vele. Ez a típus eddig is tirisz­torvezérlésű volt, az új motormegoldástól­­azon­ban sokkal többet várnak. Az első új kocsi augusz­tustól fut a prágai utcá­kon, s jövőre indul a pró­baszéria. Hosszas műszaki magyarázat helyett - itt ta­lán csak annyit, hogy az új tirisztoros szerkezet min­den szerelvénynél a klasz­­szikus prágai villamos áramfogyasztásából évente 50—60 ezer kilowattórát takarít meg. Ez azonban nem minden. Ugyancsak a Tatra-gyárban legújabban tervbe vették, hogy hozzá­látnak háromkocsis szerel­vények gyártásához. Igaz, Prágában erre sem volt még példa, a keskeny, ka­nyargó utcák miatt sok volt az ellenvetés, de a döntést az élet kikényszerí­tette. A tömegközlekedés igénye, akárcsak Budapes­ten, enélkül, úgy látszik, kielégíthetetlen. Az első háromkocsis szerelvények jövőre állnak forgalomba. A háromkocsis „villamos­vonat” számára a már em­lítettnél is újabb tirisztor­vezérelte motor készül. Olyan, amellyel a megta­karítás 100—120 ezer kilo­wattóra lesz évente. (l­ron) EGYETLEN A PRÁGAI VILLAMOSOK KÖZÖTT SÁRGA A 6115-ÖS KNOXVILLE Magyar Washington, aug. 19. Legalább kétmillióan lá­togatták meg eddig a knox­­ville-i Energetikai Világ­kiállítás magyar pavilon­ját a kiállítás első száz napjában — közölte az MTI washingtoni tudósító­jával Molnár Antal, a ma­gyar pavilon igazgatója. Hétfő óta magyar nemzeti napokat tartanak a kiállí­táson. A magyar pavilonban most naponta átlagosan 25 ezer amerikai fordul meg az Egyesült Államok minden részéből. Noha Knoxville lakossága a kétszázezret sem éri el, a világkiállításnak eddig már hétmillió látogatója volt. A világkiállítás 2500 fé­rőhelyes szabadtéri színpa­dán naponta lépnek fel magyar előadóművészek. Tomboló lelkesedéssel fo­gadták kedden és szerdán a Muzsikás együttes hang­versenyét. Mikes Lilla san­zonénekesnő bemutatkozá­sa is sikeres volt. Ma szim­fonikus zenekari hangver­senyt tartanak a város leg­nagyobb koncerttermében. Lantos István zongoramű­vész Liszt-, Kodály- és Bar­tók-műveket ad elő. A knoxville-i szimfonikuso­kat az amerikai magyar Rozsnyai Zoltán dirigálja. Petrán János washingto­ni nagykövet tegnap nyi­totta meg a Tennessee ál­lam nemzeti múzeumaként számontartott Dublin galé­riában Kondor Béla grafi­káinak kiállítását. Mai ma­gyar grafikai kiállítás, tex­tilművészeti kiállítás, Zsol­­nay porcelánkiállítás, ezüst ötvösmunkák kiállítása egészíti ki ezt a reprezen­tatív kulturális programot. napok A magyar napok alkal­mából Knoxville-ben tar­tózkodik Kapolyi László akadémikus, az Ipari Minisztérium államtitká­ra is, aki az energiafelhasználás kérdéseivel foglalkozó tu­dományos tanácskozáson a természeti erőforrások komplex felhasználásának hazai tapasztalatairól szá­mol be. BELGIUMBAN IS SZIGORÚ BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK A jószomszédság szülte mondás: ha Párizs fázik, Brüsszel is köhög, ezekben a napokban ismét bizonyí­tást nyert. A Franciaor­­­szágban 1979 óta végrehaj­tott 154 különféle politikai színezetű terrorakció és el­sősorban az utóbbi hetek­ben robbant bombák gyors cselekvésre késztették az illetékes hatóságokat. Fran­cois Mitterrand elnök a televízió képernyőjén ke­resztül rendkívüli intézke­déseket jelentett­­ be. A nemzetközi terrorizmus el­leni hosszúnak és nehéznek ígérkező harcból Belgium is kiveszi a részét. Brüsszel — jogosan — attól tart, hogy Párizs az idegenekkel és a külön­féle szélsőséges szerveze­tekkel szemben meghir­detett rendkívül szigorú politikája a terroristák jórészét a könnyen meg­közelíthető belga terület­re szorítja. Belgium mindenáron el akarja kerülni, hogy a Kö­zös Piac és a NATO szék­helye egyúttal a nemzetkö­zi terrorizmus irányítóinak is fővárosává váljon. A ha­tóságok most az eddig va­lóban lazának ismert ha­tárellenőrzést mindenütt alaposan megszigorították, és még a látogatóvízumok kiadását is előzetes, tüzetes szűrővizsgálat alá veszik. Párizs és Brüsszel most érvel, magyarázkodik. Jo­gosan, helyesen védekezik a szélsőséges elemek fele­lőtlen akcióival, szemben, de ugyanakkor (politikai menedékjog jogán) szemet huny a szocialista rendet veszélyeztető, külföldről szervezett akciók fölött. A belga sajtó, amely a len­gyelországi eseményeknek eddig is széles — és nem mindig tárgyilagos — vissz­hangot adott, most arról számolt be, hogy a Szolidaritás külföldre szökött vezetői e héten Brüsszelben irodát nyi­tottak, és a belga hatóságok enge­délyezték a lengyel reak­ciós politikusok veszélyes szervezkedését. (mécs) Hadügyi költségvetés Washington, augusztus 19. Az amerikai képviselő­ház tegnap 251:148 arány­ban megszavazta az Egye­sült Államok jövő évi ka­tonai költségvetését, ame­lyet egy nappal korábban a szenátus már elfogadott. A 178 milliárd dolláros költségvetés Reagan elnök jóváhagyása után ez év október 1-én, az új pénz­ügyi év kezdetével lép ha­tályba. időszakos Árleszállítás /amíg a készlet tart/ Régi ár: Nagy teljesítményű antennaerősítő 2170 Ft AA 1-es autóantenna-erősítő 410 Ft Colombo—E típusú feszültségnyomozó 319 Ft Akkuőr (gépkocsiakku-feszültség kijelző) 283 Ft Hangszóródugós vezeték (5 méter) 82 Ft újár: 1360 Ft 250 Ft 191Ft 170Ft 49,10 Ft Kaphatók a Eravill Elektron szaküzletekben

Next