Esti Hírlap, 1982. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1982-08-19 / 195. szám

reg falak, terek; a város megkövült emlékezetei. És tavak, csillámló víztükrök; a növekedő várossal együtt születtek. öreg pesti tavak, tükrükben a mai új városnegye­dek nézik magukat. És az új tavak! Mert ilyenek is van­nak. A város határában, hol nemrég még jószág legelt, már zsombékos vizükre leszáll, otthona már szárcsának, vadkacsának. Pesti víztükrök, amelyek múltról, jelenről mesélnek. Tavak, amelyekből, medrükből, kövükből, agyaguk­ból a város épült, majd elfeledve, Csipkerózsika álmá­ból felkeltve — mert a váro­s növekedve elérte partjaikat — a városlakók birtokba vették, felfedezték. Megyünk az Ó-hegyre, a csigalépcsős, csonka tornyú kőbányai csőszházhoz. A domboldalt — Ó-hegyet — fiatal erdő, a Barátság parkja borítja. A park helyén szakadé­­kos bányagödrök voltak. Pest, kőbányai kőből épült. „A követ a pesti rácok által vágatván mind Pestre, mind Budára, így más helyekre is hordatták.” A Károly-ka­­szárnyát, a mai Városházát, nagyrészt ezekből a kövek­ből emelték. De ne kanyarodjunk el oly messzi időkbe. Tornyunk, a csőszházat körbevevő dombok, szőlőskertek voltak. Híres volt a kőbányai szőlő — előbb volt híre borának, mint serének — a legjobb fajta itt a „vörösdinka” volt. Nahát, innét, az Ó-hegy tornyából nézzünk körbe. Tavak, víztükrök, csillannak fel a közel-távolban. A szomszédos Újhegyi lakótelepen pihenőpark, horgászótó. Ez a Három hajdani Guttmann-tavak legkisebbje. Az itt bányászott agyagból a legkiválóbb téglákat égették. A három na­gyobbik bányatót — sajna — nem is oly rég, feltöltötték, betemették. A kispesti hőerőmű pernyesalakja temetett. A VAK A tavon, a nagy Guttmannon, most focisnak. Az ÉVIG mai sportpályája alatt tó volt, de mert emlékezetünk még él, így mondjuk, tó van. S most ha kicsit elfordítjuk tekintetünket, a város legnagyobb temetőkertje felé, valóságos rezervátumot látunk. Ez a tó már nem a múltról, hanem inkább a jö­vőről szól. „Agyagos tó” a neve, a Cigányka vidékén nö­vekszik, merthogy még most is dolgoznak egyik oldalán hatalmas agyagkitermelő gépek. A finomkerámiához, a porcelánhoz a legjobb agyagot adja. Sportliget épül majd itt, a városrész új zöldövezete — a kerület főépítésze így mondja — húsz—harminc évi pihentetés után (nyugod­jék meg a föld), kezdődhet az építkezés. — „Kék tó tér”. Ez meg Budán, Albertfalván van, az egykori téglagyár tava. . Téglaégető gödör. Messzi volt még innét a város. Gyárak épültek köréje. Az Édesipari Vállalat vállalta fel e gödröt. Munkájával e víztükröt foglalatba vette: horgásztava, gyöngyszeme a vidéknek. Hasonló mód született a vadregényes lőrinci Balázs tó. Ez a Lőrinci Fonóé,­inkota külterületén a Napiás tó. Hetvenöt előtt híre­­nyoma sem volt. Erre folyik a Szilas-patak, erre­felé vitte a város szennyvizét s nagy áradó vizekkel veszé­lyeztette a környéket. Tehát szabályozni kellett. Víztisz­tító, vízszabályozó, víztározó. Az első út hozzá, társadal­mi munkában már készül. Ma még horgászni, fürdeni nem szabad benne. De két-h­árom év múlva megkezdik a haltelepítést, partjának rendezését, üzemi horgásztó lesz itt is. A régi pesti víztükrök mellett egy újabb szü­letik. (kőbányai) Tó és új lakónegyed Kőbánya-Újhegyen A Szilas-patak víztározója, a cinkotai Naplás-tó A lőrinci Balázs-tó (MTI Fotó : Kozák Albert felvételei) Valóságos rezervátum a kőbányai Agyagos-tó környéke Albertfalva, az egykori téglagyári tó

Next