Esti Hírlap, 1983. szeptember (28. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-10 / 215. szám

ETIÓPIA Amnesztia Etiópiában 1163 személyt, köztük 117 politikai elítél­tet bocsátottak szabadon az etiópiai forradalom ki­lencedik évfordulója alkal­mából. Az intézkedés a múlt év szeptemberében hozott amnesztiarendelet alkalmazásának folytatása; tavaly hétszáz személyt he­lyeztek szabadlábra a ke­let-afrikai országban. REAGAN BESZÉDET MOND A KÖZGYŰLÉSEN Elnapolták a BT Washington, szeptember 10. Bokor Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió ENSZ-nagykö­­vete tegnap a Biztonsági Tanácsban „teljesen ki­­ ülését egyensúlyozatlan és elfo­gadhatatlan okmányként” elutasította az Egyesült Ál­lamok által kezdeményezett határozati javaslatot. A ja­vaslat — bár név szerint nem említi — a Szovjet­uniót tenné felelőssé a dél­­koreai repülőgép­ katasztró­fájáért. A szovjet ENSZ-nag­ykö­­vet az ülés után újságírók­kal közölte, hogy a Szov­jetunió ellene szavaz majd a javaslatnak, amely ily módon nem emelkedhet határozat erejére. A Szov­jetuniónak mint a tanács állandó tagjának, vétójoga van. Az ülést hétfőig elna­polták. A Fehér Ház bejelentése szerint az ENSZ-közgyűlés tíz nap múlva kezdődő ülés­szakán nem Schultz külügy­miniszter, hanem Reagan elnök ,beszél az Egyesült Államok nevében. Reagan beszéde szeptember 26-án, az általános vita első nap­ján hangzik el. A Fehér Ház szerint Reagan fellépé­sét „az általános nemzet­közi helyzet követeli meg”. A jövő energiája. Az osakai egyetemem már a fúziós reaktorban felhasználandó lézert fejlesztettek ki. Neve: Gekko 12. „MAJD HA MEGLESZ A FÉLSZÁZ..." Leopárdvadászok — puska nélkül Az Antonov testvérpár, az erdész Páréi és a vadász Nyikolaj, különös másod­állást talált magának: a leopárdbefogást. Nem is csapdával dolgoznak: min­den egyes vadat becsületes, szemtől-szemben párviadal­ban győznek le. Nyikolaj Szamojlovics Antonov már harminc leo­párdot adott át a különböző szovjet állatkerteknek. Az Izvesztyija hasábjain nem­régiben elmondta veszélyes hobbijáról: Pávellel gye­rekkorunk óta vadászgat­­tunk, apánknak, nagy­apánknak is ez volt a mes­tersége. Eleinte kisvadat, vaddisznót lőttünk, az első leopárdot immár több mint negyedszázada fogtuk el. A vadállat akkor ráka­pott a kolhoz marháira. Előbb egy bikát ölt meg, majd két tehenet, és az er­dőgazdaság lovát. Egy al­kalommal szétverte a disz­nóól tetejét, bemászott, de kijönni nem tudott — úgy jóllakott a hét megfojtott malactól. A gondozónő haja az égnek állt, amikor reggel a leopárd a feje fölött át­ugorva futásnak eredt. A ragadozótól meg kellett szabadulni, csak hát a ritka vad lelövéséért börtön jár. A környéken több tucat leopárd befogását engedé­lyezték, de senki sem mert hozzákezdeni a kockázatos vállalkozáshoz. — Mi meg­fogjuk! — jelentkeztek az Antonov fivérek. A csábítást elkerülendő a puskákat eleve otthon hagyták. Az usszuri tajgába velünk tartott az erdész, Ivan Koltunovszkij. Három kutyájukat pórázon vitték magukkal. Nyolc nap, nyolc éjjel követték hosszabb pi­henés nélkül a nyomokat. Egy vadkecske vére árulta el a foltos „cicát”. Később a vadászok egy csapat var­júra lettek figyelmesek: megtalálták a búvóhelyet. Amikor közelebb osontak, a leopárd egy fára menekült. Le akarták kényszeríteni, de az a lombok közül Nyi­­kolajra vetette magát. A férfi alig tudta feje elé kapni kezét, amit csontig átjártak a fenevad fogai. Két társa sietett segítségé­re, kötözte meg az őrjöngő állatot. Nyikolajon azóta már tizenhat komolyabb seb van. Felesége unszolására szám­talanszor megígérte: ez volt az utolsó. De ősszel jön valahonnét egy hívó táv­irat, s győz a szenvedély. A legnehezebb dolga az utol­só alkalommal volt. Két évig járt a vad után. Ami­kor sikerült egy völgy­kat­lanba szorítania, az kétség, beesetten ugrott a vadász­ra. Két alkalmi segítőtársa ezt látván futásnak eredt: Nyikolajt kutyái mentették ki szorult helyzetéből. A kórház után Antonov ha­marosan elfogta ezt a leo­párdot is. Ezúttal vele tar­tott fia, fivére is, s az álla­tot néhány hónapig maguk szoktatták az emberek kö­zelségéhez. Az ország másik végébe szállításkor Nyiko­laj volt a „steward” — a repülőgépen ő ügyelt a ne­hezen megszerzett zsák­mány biztonságára, kényel­mére. Nyikolaj Antonov és fi­vére most Habarovszkba indul: engedélyt kaptak egy újabb leopárd befogására „Mi az a harminc? — kér­dezi az idősebb testvér. — Majd ha meglesz a félszáz, akkor abbahagyom.” Horváth Gábor ANGOLA A FAPLA sikerei Launda, szeptember 10. Az Angolai Népi Felsza­badító Fegyveres Erők (FAPLA) a Népi Védelmi Szervezettel (ODP) karölt­ve az utóbbi időben több sikeres rajtaütést hajtottak végre az UNITA ellenforra­dalmi szervezet osztagai el­len. Az angolai hírügynök­ség jelentése szerint Ben­­guela tartományban az UNITA 62 tagját megölték, 11 tagját foglyul ejtették. Kozmosz—1497 A Szovjetunióban tegnap Föld körüli pályára bocsá­tották a Kozmosz—1497 jel­zésű mesterséges holdat. A fedélzetén elhelyezett tudo­mányos berendezés rendel­tetésszerűen működik. Nakaszone beszéde A szigetország fokozot­tabb nemzetközi szerepvál­lalásáról szólt mai parla­menti beszédében Nakaszo­ne Jaszuhiro japán kor­mányfő. A törvényhozás századik ülésszakát megnyitó expo­zéjában olyan célkitűzése­ket fogalmazott meg, mint a béke megőrzése és az atomfegyverek száműzése. Ugyanakkor hangoztatta, hogy kormánya további erőfeszítéseket tesz az or­szág katonai képességének erősítésére. Iráni akció Az iráni kormányerők ártalmatlanná tettek, illet­ve foglyul­­ejtettek 140 kurd gerillát az ország észak­­nyugati részén. A tisztoga­tó hadműveletekre az iraki határ­­ menti körzetekben került sor — jelentette az IRNA hírügynökség és a teheráni rádió. Konferencia A román tengerpart egyik üdülőhelyén, Costi­­nesten befejeződött az ENSZ ifjúsági évét előké­szítő európai regionális ér­tekezlet. A részvevők egy­hangúlag elfogadták azt a dokumentumot, amely hangsúlyozza a fiatalok alapvető jogát a munkához, a tanuláshoz. TETTÉNEK OKA: SZERELMI BÁNAT Túszokat ejtett az elhagyott tisztviselő Szerelmi bánatában tú­szokat ejtett, s tűzharcot vívott a rendőrökkel egy lyoni tisztviselő. Pierre- Yves Auffret 25 éves fia­talember, aki a lyoni tár­sadalombiztosító intézetben dolgozik, reggel egy kara­béllyal állított be a mun­kahelyére, s lövöldözni kez­dett. De csak a levegőbe lőtt, majd túsznak nyilvá­nította a közelben tartóz­kodó három fiatal nőt, s azt követelte, hogy kísér­jék menyasszonyához, aki néhány nappal ezelőtt szakított vele. A többi alkalmazott az utcára menekült, csak az igazgatóhelyettes maradt az épületben, és önként túsz­nak ajánlkozott, ha Auffret elengedi a három fiatal nőt. Közben értesítették a rendőrséget, de mire a rendőrök megérkeztek, Auffret már elbarriká­­dozta magát a kilencedik emeleten, és lövéseket adott le a rendőrökre, amikor azok megadásra szólították fel. A tűzharc közben az igaz­gatóhelyettes ájulást szín­lelt, és a földre zuhant. Auffret feléje fordította fegyverét, és a rendőröket vezető rend­őrfelügyelő ezt a pillana­tot kihasználva rárohant Auff­ret-re és lefegyve­rezte. A fiatalember a rendőr­ségi kihallgatáson azt mon­dotta, hogy öngyilkos akart lenni, mert menyasszonya szakított vele, de nem volt elég lelki ereje ahhoz, hogy maga ellen fordítsa a fegy­vert. Ezért elhatározta hogy túszokat ejt, s a menyasszonya szeme láttá­ra a rendőrökkel löveti le magát. Megmotozásakor azonban kiderült, hogy ru­hája alatt golyóálló mel­lényt visel... (ds) Chilei jelképek .­res Alamos: Dawson-sziget. A szétlőtt Moneda-pa­-pa­lota. Csupa-csupa jelkép. A kíméletlen jogtiprás szimbólumai. Pinochet tábornok diktatúrájának, a vér­­befojtott demokráciának szomorú mementói. Tres Alamos: a koncentrációs tábor még mindig lé­tezik. Mint ahogy az elviselhetetlen éghajlatú Dawson­­szigeten is őriek még rabokat. Politikai foglyokat. A Moneda faláról már eltűntek az árulkodó sebek. Sietve befoltozták a golyó ütötte nyomokat, mielőtt Augusta Pinochet tábornok beköltözött volna. Marcona géppisz­­tolyosok a bejárat előtt..., Santiago központjában, a Plaza de Armas 444. ka­pujában viszont szüntelenül hatalmas tömeg hömpölyög. A Chilei Szolidaritási Bizottság irodáját naponta százak ostromolják. Hitvesek keresik eltűnt férjüket, szülők a gyermeküket, fivérek a nyoma veszett testvért. A tér szemközti oldalán gyanús küllemű, napszemüveges fic­kók. Látszólag ácsorognak, nézelődnek. A keresőszol­gálat irodájában érdeklődni meglehetősen kockázatos: a titkosszolgálat nem veszi jó néven, hogy az elhurcoltak hozzátartozói legalább az­t szeretnék tudni, él-e, akit ke­resnek. A junta legalább 2500—3000 eltűnt személlyel máig sem tud elszámolni. Tíz évvel a véres puccs, Allende kormányának megbuktatása után azonban az emberek nekibátorodtak. Igaz, az elkeseredés már nem ismer határokat. Chiléből több mint egymillió ember távozott a fasiszta hatalom­­átvétel óta: ki politikai, ki gazdasági okokból, mások egyszerűen a megélhetés reményében vállalták az emig­rációt. Latin-Amerika országai közül itt a legmagasabb a gyermekhalandóság. A városok utcáin, terein legalább 600 ezer kiskorú koldus illusztrálja a nagy hírű Milton Friedman amerikai közgazdász hírhedt tételeinek ku­darcát. A „Chicago-fiúk” — a Nobel-díjas tudós tanít­ványai — Chilét a tönk szélére taszították. Húsz milliárd dollárra becsülik az ország külföldi adósságát. Ha hin­ni lehet az elfogulatlan polgári szakértőknek, Santiago ez­t az összeget soha nem lesz képes visszafizetni. Az idén minden exportból lármazó 100 dollárból 50 a hite­lezőket illeti. Allende korában a Népi Egység kormánya megfontoltabban bánt a külföldi hitelekkel: akkor mindössze 4 milliárd dollár körüli adósság terhelte az államkincstárt. A a munkanélküliség latin-amerikai rekordokat dön­­töget: a munkaképes lakosság húsz százaléka állást keres. Ennél lényegesen rosszabb a helyzet az építő- és a textiliparban, ahol a munkanélküliek aránya eléri a 65 százalékot. Csoda-e, ha ezek után egyre általánosabb a követe­lés: távozzék a diktátor, mondjon le Pinochet tábornok. Csütörtökön rendezték Chilében az ötödik országos til­takozási napot. Hasztalan a rendőrség és a katonaság brutális föllépése, a tüntetések, a tömeges megmozdulá­sok most már egymást érik. A tábornok azonban — egyelőre — hajthatatlan. Mintha mi sem történnék az utcákon, a tereken, Pino­chet egyre csak azt hajtogatja: 1989 előtt nincs szándé­kában lemondani, s ezt az elhatározását a tiltakozó mozgalmak sem képesek megváltoztatni. Szerencsére a diktatúrák élettartama általában nem a diktátorok elhatározásától függ. Chilében legalább négy hónapja tart az egyre szervezettebb tiltakozó moz­galom. Kényszerítő hatására a belügyminiszter már kapcsolatba lépett a Demokratikus Szövetség elnevezé­sű ellenzéki tömörülés vezetőivel. Korábban szélsőjobb­­oldalinak számító politikusok is mind többen hátat for­dítanak a juntának. Az ország gazdasági csődje már a tisztikarban is elégedetlenséget szült ,v­agyis: tíz évvel a tábornokok puccsa után, ereszté­keiben recseg-ropog a chilei diktatúra, összeomlá­sa csak idő kérdése, amit nagy mértékben siettet a nép fokozódó ellenállása, a haladó világ szolidaritása. Gyapay Dénes KÜLÖNÖS KÖZJÁTÉK SALT LAKE CITY­BEN Sztrájkol­t , főznek a gyerekek New York, szeptember 10. Miután a tárgyalások zsákutcába jutottak, a ma­mának nem maradt más választása: sztrájkba lé­pett, beszüntette a háztar­tási munkát. Az amerikai Salt Lake Cityben élő Susan Davis ugyanis öntudatos édes­anya lévén, megelégelte, hogy három csemetéje nagy ívben kerüli az otthoni teendőket. A hatéves Steve, a nyolc­éves Missie és a kilencéves Jamie most kényszerből is­merkedik a főzés és a mo­sás rejtelmeivel. Ezenköz­ben mamájuk fel-alá jár­kál a lakásban, panaszait feltüntető plakátokat mu­togat, sőt nyilatkozgat a helyi sajtó riportereinek. Kijelentette, hogy csak akkor hajlandó újra mun­kába állni, ha gyermekei megígérik: gyökeresen változtatnak magatartá­sukon, s a jövőben például zokszó nélkül hajlandók kivinni a kukába a szeme­tet. A jelentésből nem derül ki, miképpen foglal állást a családfő. ZIMB­ABWE Az elefántokat lelövik... Harare, szeptember 10. A Zimbabwe délkeleti részén elterülő Gona Re Zhou Nem­zeti Park vadőrei az utóbbi hetekben több mint 2000 elefánt le­­lövésére kényszerültek. A nemzeti parkok és a vadvédelem igazgatója, dr. Graham Child szerint elkerülhetetlenné vált a vastagbőrűek körében végzett nagyszabású selejtezés. Az elefántok ugyanis, a szigorú vadászati tilalom következtében túlzott mértékben elszaporod­tak. A mezőgazdaságot amúgy is sújtó tartós szárazság óriási károkat okozott; az elefántoknak érezhetően leszűkült az élet­terük. *­y

Next