Esti Hírlap, 1983. szeptember (28. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-24 / 227. szám

TEGNAPELŐTT, TANÚ UTÁN Lehet-e újat mondani az ötvenes évekről? BESZÉLGETÉS BACSÓ PÉTERREL Bacsó Péter legújabb filmjét Te rongyos élet! címmel ismét az ötvenes évekről készíti. Filmje befejező munkálatainál tart. — Miért vonzódik ehhez a korszakhoz? A Tanú, a Tegnapelőtt után tud még róla művészileg újat mondani? PRIMADONNA — Ennek megítélése nem az én dolgom. Téves megközelítés azonban, ha egy korszakot egyszerűen témának tekintek. Az ötvenes évek csak háttere egy konkrét témának. A Te rongyos élet!-ben például a hősnő egy operettprimadonna. Köztudott, hogy az operett ennek a korszaknak a kedvenc műfaja volt. Ugyanakkor ezt a színésznőt mégis kitelepítik. Eddig semmi köze nem volt a történelemhez, most egyszerre szembekerül vele. — Műfajilag hová sorolja új filmjét? - Döntsék ezt el a kritikusok. A film stílusa, érzelmi hatást keltő eszközei, hősnőjének karaktere elüt a korábbiaktól. Érzésem szerint: ironikus, groteszk tragikomédia. Igyekeztem a nevetést és a sírást egyensúlyba hozni. ÖNKRITIKUSAN — Annak a korszaknak önkritikusan egyszerre voltam cselekvő és szenvedő hőse. Kivettem a részem a korszak minden szépségéből, rettenetéből és minden elvtelenségéből is. Úgy is fogalmazhatnám, hogy ültem a kihallgatóasztal mindkét oldalán, hiszen nagyon fiatalon kerültem a filmgyárba hatalmi kulcspozícióba. Ezért szeretném, ha a Te rongyos élet! ezt a korszakot nem sematikusan, nem kategorikusan, hanem nagyon differenciáltan jelenítené meg, amilyen összetett és ellentmondásos helyzetek akkoriban voltak. — Elcsépelten hangzik, hogy a mai fiatalok semmit sem tudnak az ötvenes évekről. — Hiba lenne egy-egy filmre hárítani a felinősítő munkát. A magyar filmgyártás — véleményem szerint — világviszonylatban páratlan módon dolgozza fel ezt a korszakot: a Szerelem című filmtől a Ménesgazdáig, az Angi Verától a Tanúig. Úgy tapasztaltam — éppen a Tegnapelőtt kapcsán —, hogy a gyerekeket érdekli, apáik múltja. Erről beszélni kell, mert ha nem világítjuk meg a második világháború utáni időszak történelmi hátterét, akkor a fiatalok egyszerűen azt gondolják, hogy hiszékeny balekok voltunk. A magyar filmekről és filmjeimről sok helyen beszéltem, New Yorktól Chicagóig és Montreáltól Párizsig; mindenütt az volt a tapasztalatom, hogy általában megértik, a személyi kultusz abszurditásait és irracionális elemeit. SZEREPLŐK — Új filmjében kik a munkatársai ? — Andor Tamás az operatőr, akivel már nagyon sok filmet csináltam együtt Udvaros Dorottya, a női főszereplő. A többi között Szacsvay László, Bezerédy Zoltán, Őze Lajos, Kern András és Rubold Ödön kapottjelentős szerepet. Deák Attila JIANGTALANNA” LETTEK Csődben az A világhírű svéd ABBA együttes hosszú hónapok óta eltűnt a szakma és a nagyközönség elől. Mi történt az ABBA-val? A világsajtó — nézetének, érdekének megfelelően — különféleképpen kommentálta az ABBA együttes eltűnését. Az igazság, a Beatles óta a műfajban legnagyobb karriert befutott művészek anyagi vonalon jutottak teljes csődbe. Svédországban az ABBA gazdagabb volt, mint a Volvo gyár — nagyobb vagyonnal rendelkezett, mint a királyi család. A töméntelen pénz azonban kellemetlen tréfát űzött a dúsgazdag fiatalokkal: barátjuk, menedzserük, Stig Anderson a nyughatatlan pénzemberektől szerzett tanácsokat „súgott” a négy művésznek. Gyorsan megalakult az SA ABBA üzleti vállalkozás. Ez jórészt azon alapult, hogy a világ minden táján milliós példányszámban elkelt hanglemezek jogdíját a kiadók csereáruval fizethették ki. Ez az üzlet különösen az olajtermelő országokkal látszott kifizetődőnek. Az „SA ABBA” szállítóhajókat, olajtartályokat vásárolt. Olajfinomítókat állíttatott fel. Speciális szerszámok gyártásába fogott. A jogdíjban nyert gépkocsik összeszerelésére műhelyeket, tárológarázsokat építtetett. Vesztükre, a zenéhez kitűnően értő Stig Anderson az üzletelés más terén nem ismerte föl idejében a buktatókat. A gazdasági krízis az „LA ABBA” cégnél sokkal nagyobb tapasztalatú üzletemberekre is meghúzta a lélekharangot. A négy fiatal kifogyhatatlannak hitt vagyona a korai hónál is gyorsabban elolvadt. Ami az adott körülmények mellett előre várható volt, bekövetkezett: az „SA ABBA” feje fölött kimondták a csődöt. Az üzleti katasztrófa szülte gondok a maguktól mindig igényes munkát követelő zenei együttest „hangtalanná” tette. Az ABBA anyagi és szellemi csődje azonban saját küszöbükön túlra is mutat. Az „SA ABBA” cég dolgozói közül Svédországban mintegy ötezer alkalmazott vesztette el állását. A sajnálatos, szomorú hírrel foglalkozó lapok úgy tudják: az ABBA csődje világszerte, Európában elsősorban az NSZK-ban gyarapította a munkanélküliek számát. Mécs László DREZDAI SLÁGERFESZTIVÁL Magyar gálaműsor Magyar gálaműsor is lesz a drezdai slágerfesztiválon — mondta Pentz Zsolt, az Interkoncert osztályvezetője. Fellép: Karda Beáta — aki nemrégiben nagy sikerrel vendégszerepelt Alexandriában —, Szűcs Judit, Soltész Rezső és a Wastaps együttes, a rendező Csenterics Ágnes. A hivatalos versenyben Molnár Erik szólóénekes, valamint a Karthago együttes indul. A szolnoki Szigligeti Színház Szobaszínházában bemutatták Örkény István Pisti a vérzivatarban című drámáját Jeney István rendezésében. Képünkön: jelenet az előadásból (MTI Fotó : Ilovszky Béla felvétele) Hogyan kell régi zenét játszani: ez olyan kérdés, amely már hosszabb ideje világszerte megosztja a muzsikusokat és a közönséget egyaránt. Van, aki a tradicionális muzsikálásra esküszik, de egyre nagyobb a tábora annak az új irányzatnak, amely eredeti hangszereken, vagy azok másolatain játszva, a mű korában megszokott hangzást próbálja megközelíteni. Úgy tűnik, a vitában a Hungaroton is le akarta tenni a voksát, mégpedig úgy, hogy mindkét tábor híveinek eleget tegyen. Az idei hanglemezhetekre két barokk zenei produkciót is piacra dobott: a jubiláns Liszt Ferenc Kamarazenekar Vivaldi Op. 8-as 12 concertóját tartalmazó albumát, a „Harmónia és találékonyság erőpróbáját”, és egy fiatal, mindössze három esztendeje, a Szombathelyi Szimfonikusok tagjaiból verbuvált „régizene” együttes, a Capella Savaria első lemezét, Bach két népszerű világi kantátájának, a „Kávékantátának” és a „Parasztkantátának” felvételével. A Liszt Ferenc Kamarazenekar ezúttal is virtuozitásával, csodálatos, fényes hangzásával, játékának tökéletességével és eleganciájával kápráztat el. Pedig nem könnyű feladatra vállalkozott ezúttal Rolla János zenekara. A tizenkét concerto Vivaldinak a nagyközönség előtt kevésbé ismert darabjain kívül tartalmazza a barokk repertoár nagy slágerét, a „Négy évszakot’ is. Nehéz ezt a művet közhelyek nélkül előadni, és Rolláéknak sikerül a nagy mutatvány: interpretációjukban új oldalról mutatkozik meg a mű. A Liszt Kamarazenekarnak kiegyensúlyozott, egyöntetű a hangzása, és bár modern hangszereken játszik, feltehetően a régi zenét autentikus előadásmódban kedvelők is örömüket lelik majd a zenekar új Vivaldi-albumában. Slágergyanús a Capella Savaria első lemeze is. Köszönhető ez a darabválasztásnak is: Bach két közismert kantátáját vették lemezre, és köszönhető annak is, hogy néhány nem különösképpen szerencsés csillagzat alatt született „régizenés” produkció után a Hungaroton új lemeze olyanra sikeredett, hogy vetekedhet a művek számtalan, világnagyságok közreműködésével készített felvételével is. A Németh Pál vezette szombathelyi zenekar szépen muzsikál, a felvétel jó akusztikájú, szépen szól, és keresve sem találhattak volna jobb énekes szólistákat, mint Laki Krisztinát, Gáti Istvánt és Fülöp Attilát. Laki Krisztina utolsó Hungaroton-lemeze óta szép nemzetközi karriert futott be. Decemberi, zeneakadémiai koncertje, és ez a lemez is bizonyítja, hogy nem méltatlanul. Bárcsak gyakrabban hallhatnánkláthatnánk őt itthon! A kétféle előadói irányzat között még nem dőlt el a verseny. A két lemezt hallgatva csak azt kívánhatjuk, hogy tartson ez a versengés minél tovább, valamennyiünk gyönyörűségére! J. Győri László NANGLEMEZNETEK ¡s zene — két megközelítésben A mi kis fórumunk tegnap esti adásában dr. Markója Imre igazságügyminisztert mutatta be Helta András. Emberközelben láthattuk a minisztert. Peterdi Pál bevezetőjében már sejtette, hogy a humor meghatározó lesz a programban. Az elmondott anekdoták azután igazolták, hogy valóban nem kinyilatkoztatni, hanem szórakoztatni akart a műsorvezető és a főszereplő, a miniszter. Föltárulkozni, bepillantást engedni hétköznapjaiba, elismerni személyes gyöngéit, családostól vállalni a kíváncsi nllantásokat. S bár a műsorban csak Heltai András kérdezett — így még a címben jelzett „kis” fórum is túlzásnak számít —, a stúdióban helyet foglalókon kívül a képernyők előtt ülők is úgy érezhették: részesei a baráti beszélgetésnek, tréfálkozásnak. Az egész világ tudja, hogy például Edward Heath volt angol miniszter vitorlázik, hogy Helmut Schmidt szépen zongorázik. Nálunk idáig nem derült ki, hogy igazságügyeink irányítója is szokott muzsikálni. Pedig az érdeklődés politikusaink hétköznapjai iránt idehaza sem kisebb, mint Nyugaton. Itt volt az ideje egy ilyen műsornak. H. G. ANIMALS KÉT ELŐADÁS Az év egyik szenzációja: 17 év után ismét turnézik a valaha világsikert elért Animals együttes. Megint együtt játszik Eric Burdon, Alan Price, Chas Chandler, Hilton Valentine és John Steel. Nagy érdeklődés nyilvánul meg magyarországi fellépésük iránt is, ezért a rendezők úgy döntöttek, hogy október 5-én nemcsak egy esti előadás lesz, hanem délután 5 órakor is koncertezik az Animals a Budapest Sportcsarnokban. TASKENTBEN Ázsiai és afrikai írók Holnap kezdődik, és október 3-ig tart, Taskentben az ázsiai és afrikai országok íróinak VII. konferenciája. Szárvár Azimov, az Üzbegisztáni Írószövetség első titkára, az ázsiai és afrikai írók nemzetközi szervezete, az AWAA főtitkárhelyettese, erről beszélt az APN munkatársának. Az ázsiai és afrikai írók első konferenciáját éppen 25 éve 1958 őszén rendezték meg s ezen Kelet 37 országából több mint kétszázan vettek részt, de jöttek európai és amerikai írók is. Muzulmánok, buddhisták, keresztények, különféle politikai és filozófiai meggyőződésű embereknek az irodalomról vallott nézetei megegyeznek abban, hogy az irodalom hatalmas eszmei fegyver a társadalmi haladásért, a Kelet felszabadult népeinek békés jövőjéért folyó harcban. — Mit mondhatunk a negyed évszázad eredményeiről? — Az AWAA fennállásának 25 éve alatt óriási munkát végzett. Kibővült és megélénkült a kölcsönös fordítói tevékenység. Az AWAA aktív működésének köszönhető, hogy arab írók könyveit lefordítják Indiában, indiai műveket Afrikában, a szovjet költők verseit kiadják Japánban, török regényeket jelentetnek meg a Szovjetunióban. Megjelent már az Ázsiai és afrikai írók műveinek könyvtára című sorozat utolsó kötete. Ezt az utolsó, a 12. kötetet ajándéknak szántuk a mostani konferenciára. Ez az egyedülálló gyűjteményes sorozat neves ázsiai és afrikai írók, költők, színműírók legjelentősebb regényeit, elbeszéléseit novelláit, színműveit tartalmazza, nagyrészt olyan írásokat, amelyek az első, 1958. évi taskenti konferencia után születtek. — Mi lesz a VII. konferencia programja? — Több mint 60 afroázsiai országból, továbbá Európából és az Egyesült Államokból várunk vendégeket. Olyan kérdésekről lesz szó, mint az afroázsiai irodalmi tevékenység szerepe a nemzeti kultúrák kölcsönhatásában és gazdagodásában, majd megvitatjuk a művészi fordítás problémáit is. Ahova Déryné kirándult Koszorúzás! ünnepséget rendez a szabadság-hegyi Normafa emléktáblánál holnap délelőtt 11 órakor a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, Sportbizottsága, a Művész Sportkör és a Fészek Művészklub abból az alkalomból, hogy 150 évvel ezelőtt kezdtek először magyar színészek — köztük Déryné, Kántorné, Megyeri, Szentpéteri — kirándulni a Normafához. A megemlékezést dr. Cenner Mihály színháztörténész tartja, közreműködnek a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói. A NÉPTÁNC DÍSZELŐADÁS lesz a Nemzeti Színházban 26-án, hétfőn este 7 órakor a 75 éves Molnár István koreográfiáiból. Közreműködők: a Budapest Táncegyüttes, a Népszínház Táncegyüttese, a Néphadsereg Művészegyüttes, a Ballada Táncegyüttes, a HVDSZ Bihari János Táncegyüttes, az OKISZ Erkel Ferenc Művészegyüttes, a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttes és a Zalai Táncegyüttes.