Esti Hírlap, 1984. április (29. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-02 / 79. szám

Szonod­a Szunao meghalt Egy tokiói kórházban ma hetvenéves korában elhunyt Szonoda Szunao volt japán külügyminiszter. Halálát veseműködési elégtelenség okozta. A befolyásos konzervatív- politikus megszakításokkal három egymást követő mi­niszterelnök — Fukuda Ta­­keo, Ohira Maszajosi és Szuzuki Zenko kormányá­ban — töltötte be a kül­ügyminiszteri tisztet. POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS MÜNCHENBEN Fölényesen győzött a szociáldemokrata jelölt Kronasvitter a szavazatok 58,3 százalékát kapta meg. Erich Kiess eddigi, CSU (keresztényszociális) főpol­gármester mindössze 41,7 százalékos eredményt ért el. A választást azért kellett megismételni, mert két héttel ezelőtt egyik jelölt sem szerezte meg az ab­szolút többséget. Egyelőre nem tudni, hogy az új, szociáldemokrata fő­polgármester milyen párt­összetétel mellett irányítja majd a bajor főváros vá­rosházát, mivel — rendel­lenességek miatt — a hé­ten újra összeszámolják a két héttel ezelőtti választás minden szavazatát. Kronawitzer sikerét nem utolsósorban a Stohl-kor­­mány politikájának hatá­sával, annak a választók részéről történő elutasítá­sával magyarázta. A vesz­tes Kiesi is elismerte, hogy a bonni kormánycsere óta megváltozott a választók hangulata. Willy Brandt, az SPD el­nöke, „országos jelentő­ségűnek” nevezte a müncheni választás ered­ményét. Bonn, április 2. Follinus K. János, az MTI tudósítója jelenti: A Német Szociáldemok­rata Párt jelöltje, Georg Kronawitzer, fölényes győ­zelmet aratott a vasárnap megismételt, müncheni fő­polgármester-választáson. KÜL­ÜG­YMINISZ­TER, VOLT KÜLÜGYMINISZTER ÉS AZ ELNÖK KÜLPOLITIKAI VITÁK WASHINGTONBAN Washington, április 2. Bokor Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Az amerikai kormány hi­vatal­ban lévő és menesz­tett külügyminisztere egya­ránt a kormányzaton belüli vitákat teszi felelőssé a kö­zel-keleti amerikai politika kudarcáért. Schultz külügyminiszter tegnap az NBC televízió­nak adott interjúban nem csinált titkot abból, hogy a libanoni katonai jelenlét fenntartását támogatta. A Time magazin ugyancsak tegnap tette közzé Haig volt amerikai külügymi­niszter emlékiratainak egy újabb fejezetét, amelyben Haig a közel-keleti nézet­eltéréseket nevezi meg a kormányból történt 1982. évi távozásának okaként. Haig azt állítja, hogy ellenezte a tengerészgyalo­gosok Bejrútba küldését, s hogy az amerikai diplomá­cia közvetlenül a „több­nemzetiségű erők” felállí­tása előtt már megállapo­dott az érdekelt felekkel a PFSZ, Szíria és Izrael erői­nek egyidejű kivonásáról. Fehér házi források ezt ter­mészetesen cáfolják. Haig nem sok tisztelettel ír volt főnökéről, Reagan elnökről sem, s némi be­pillantást enged „munka­­módszereibe” annak nyil­vánosságra hozatalával, hogy Reagan a lemondását „sajnálattal” elfogadó leve­let személyesen adta át neki, mielőtt még Haig meg­írta volna lemondóleve­lét. Schultz külügyminiszter — elődjével ellentétben — azon kesergett tegnap, hogy a tengerészgyalogoso­kat kivonták Libanonból, s bár ezért a törvényhozást és a hadviselési törvényt tette felelőssé, szavait szin­tén Reagan elleni támadás­ként lehet értelmezni. A törvényhozás részéről ugyanis Reagannek továb­bi egy évre engedélye volt a csapatok Bejrútban tar­tására, s köztudott, hogy az elnök végül is választási meggondolásokból vetett véget az akciónak. Schuitz szerint az Egye­sült Államoknak tovább kellett volna támogatnia a libanoni hadsereget, s ez az amerikai csapatok jelen­léte az Egyesült Államok „politikai hitelének és kö­vetkezetességének” bizo­nyítéka volt. Jeruzsálem kérdésében viszont Shultz ragaszko­dott ahhoz, hogy az Egye­sült Államoknak nem szabad elidegenítenie magától a muzulmáno­kat azzal, hogy áthelyezi nagykö­vetségét. Dühösen támadta Shultz Gary Hart szenátort, a De­mokrata Párt egyik elnök­jelöltségre pályázó politi­kusát, az amerikai katonai erő Közép - A­m­er­i­k­á­b­ól való kivonására vonatkozó kö­vetelései miatt. Hart elkép­zelései a tárgyalásos megol­dásról. Schultz szemében „ne­vetségesek”, mivel az Egyesült Államoknak „lét­fontosságú érdekei” fűződ­nek a térséghez. Nagygyűlés Tokió, április 2. Több mint negyvenezer japán munkás vett részt azon a nagygyűlésen, amelyre vasárnap délután került sor Tokió egyik köz­ponti parkjában. A gyűlést, a japán munkások tavaszi bérharcának első akcióját, a legnagyobb japán szak­­szervezeti központ, a Szak­­szervezeti Főtanács, a Szo­­hio és több más szervezet rendezte. A nagygyűlés részvevői követelték a munkabérek emelését és a munkakörül­mények javítását. Mint be­jelentették, ha a vállalatok vezetőségei nem tesznek eleget e követeléseknek, nagyszabású sztrájkokhoz folyamodnak. JÚNIUSTÓL NEM TUDTAK VOLNA BÉRT FIZETNI Kölcsönkért a Milánó, április 2. A pénzügyi összeomlás elkerülése végett nagy összegű bankkölcsön felvételére kényszerült a világ egyik legneve­sebb operaháza, a milánói Scala. A 14 milliárd líra (9 millió dollár) értékű hitel felvételéről aláírták az operaház és a kölcsönt nyújtó nemzetközi bankkonzorcium közti megálla­podást. Mint a Scala igazgatója, Carlo Maria Bandini elmond­ta, az operaház azért szorult a bankkölcsönre, mivel még egy dollárt sem kapott meg az idei évre megígért 21 millió dol­láros állami támogatásból, amelyet egyébként a parlament is jóváhagyott. Újabb külső segítség nélkül pedig az opera­­ház júniustól kezdve egyszerűen nem tudta volna kifizetni alkalmazottai bérét. A kormány nem­ egyenlítette ki azt a 15 millió dollá­ros tartozást sem, amelyet a Scala 1970. és 1982. között hal­mozott fel. Az adósság után fizetendő kamatok terhe kivé­­reztette az operahással — mondta Bandini. A Scalának egyébként tavaly sikerült a tervezettnél kevesebb — 1,3 millió dolláros — veszteséggel működnie, az ebből eredő megtakarítást azonban teljesen felemésztette a csaknem 4 millió dollárnyi kamatteher. Szomszéd üzletek A kelet-nyugati gazda­sági kapcsolatok sorában mindig megkülönböztetett figyelem kíséri az NDK és az NSZK egymással folyta­tott kereskedelmét, gazda­sági együttműködését. A két német állam­­gazdasági kapcsolatainak „hőfokát” a szakértők amolyan baro­méternek is tekintik. Nos, ez a „barométer”, viszony­lag kedvező jeleket mutat­hat, hiszen a múlt eszten­dőben az egymással folyta­tott kereskedelem rekord­­értéket ért el, s az idei ta­vaszi lipcsei vásár is jó né­hány együttműködési szer­ződés megkötésének szín­helye volt. A szerződéses szabályozá­son kívül sok tényező teszi természetessé és szükség­­szerűvé a két szomszéd szoros gazdasági együttmű­ködését. Ebbe az irányba hat egyebek között a föld­rajzi közelség, a termelési hagyományok azonossága, a közös nyelv, egymás mű­szaki kultúrájának alapos ismerete. Természetes, hogy mindkét ország a szüksé­ges nyers- és alapanyagok egy részét egymástól szerzi be, hiszen a kis távolság jelentős költségcsökkentő tényező. Jól mutatja a gazdasági kapcsolatok fejlődését, hogy míg 1970-ben a kölcsönös szállítások értéke 3,4 mil­liárd márka volt, tavaly az árucsere-forgalom elérte a 15,3 milliárdot. (A két né­met állam közötti kereske­delem elszámolása úgyne­vezett elszámolási egység­ben történik, ennek értéke egy nyugatnémet márkával egyenlő.) A forgaloma gya­korlatilag kiegyensúlyozott volt, az NDK 7,6 milliárd márka értékben exportált az NSZK-ba, onnan szár­mazó behozatala pedig 7,7 milliárd volt. Az NDK és az NSZK szállításaiban legfontosab­bak az alapanyagok és a félkésztermékek, a beruhá­zási cikkek részesedése vi­szonylag alacsony. Nagyon dinamikusan növekszik a kohászati termékek, a me­zőgazdasági cikkek, a tex­til- és textilruházati áruk kereskedelme. Az egymás gazdaságának kiemelkedő fontosságú anyagjellegű termékek exportját és im­portját külön megállapodá­sok is szabályozzák. 1985-ig érvényes például az úgyne­vezett szén-benzin egyez­mény, amelynek keretében az NDK évente 1,8—2,2 millió tonna kőolaj-szárma­zékot — főleg benzint, fű­tőolajat és dízel-üzemanya­got — szállít, ezt az NSZK évi 7—800 ezer tonna kő­szénnel és koksszal, vala­mint egymillió tonna nyersolajjal ellentételezi. A nyolcvanas évek elején kö­tött hosszú távú megálla­podás arról szól, hogy az NSZK szénvegyészeti be­rendezéseket szállít folya­matosan az NDK-nak bar­naszénért cserébe, működés modelljének te­kintik. (Érdemes megje­gyezni, hogy a négyütemű motorokat a Wartburg tí­pusba építik be 1988-tól.) Nemrég 300 millió már­ka értékű üzletet kötött a két német állam k­ohásza­­ti ágazata. A lipcsei vásá­ron az eisenhüttenstadti acélkombinát a Salzgitter és a Hoesch nyugatnémet cégnek több évre szóló bér­munka-megrendelést adott meleghengerlési munkála­tokra. Előrehaladott tár­gyalások folynak az illeté­kes NDK-vállalatok, vala­mint a Lurgi nyugatnémet cég között egy nagy érté­kű etiléngyártósor értéke­sítéséről. A nyugatnémet vállalatoknak az NDK megrendelései igen fonto­sak, hiszen élénkítik a konjunktúrát, munkaalkal­mat teremtenek, és növelik a szapacitáskihasználást. A még szorosabb gazda­sági együttműködést szor­galmazó nyugatnémet vál­lalatoknak erős konkuren­ciával kell megküzdeniük az NDK piacán. Főleg francia, angol, japán, svéd és osztrák cégek versenge­nek a megrendelések elnye­réséért. S amint ez a nagy értékű gép- és berendezés­szállítások esetében szoká­sos, a versenytársak igye­keznek minél kedvezőbb feltételeket teremteni a rendelések elnyeréséért. (Az NDK külkereskedelmi part­nereinek sorában az NSZK a Szovjetunió után a má­sodik helyet foglalja el.) Kiegyensúlyozott mérleg Az első árucsere-forgal­mi egyezményt a két ország még 1949-ben kötötte meg egymással, majd az 1962-es Berlini Egyezmény részlete­sen szabályozta a kereske­delem körülményeit, felté­teleit. A hetvenes évek ele­jén az NDK és az NSZK közötti politikai viszonyt rendező alapszerződés a gazdasági kapcsolatok to­vábbi szabályozására is ki­terjedt. LIBANON Suf-hegység, Bekaa-völgy... Bejrút, április 2. A megszálló izraeli had­sereg tüzérsége tegnap — több hónapos szünet után — ismét a szíriai hadsereg ellenőrzése alatt levő liba­noni területeket támadott. Az akcióban páncélos egy­ségek is részt vettek — közölték izraeli katonai for­rások. Az izraeli egységek Bar Eliaszt, a Bekaa-völgy észa­ki részén levő települést ágyúzták, s a támadás következtében polgári lakosok vesztet­ték életüket, illetve sebe­sültek meg — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. Az újabb izraeli támadás nyo­mán ismét feszültté vált a helyzet a Bekaa-völgyben. Tel-Avivban azzal indokol­ták a fegyveres akciót, hogy az utóbbi időben több alkalommal érte támadás az izraeli katonákat. Az izraeli megfogalmazás sze­rint „a tüzérségi tűz a ge­rillák feltételezett állásai ellen irányult”. Szíria, amely az arabközi béke­­fenntartó erők képviseleté­ben állomásozhat egysége­ket Libanonban, egyelőre nem nyilatkozott a táma­dással kapcsolatban. Rendőrségi források és rádióadók közlése szerint — viszonylagos nyugalom után — tegnap tüzérségi párbaj zajlott le a libanoni fő­várostól délkeletre eső Suf-hegységben Safik el-Vazzan libanoni miniszterelnök tagnap fo­gadta Alekszandr Szoldato­­vot, a Szovjetunió bejrúti nagykövetét. Májusi képaukciónkra , neves külföldi és magyar festők műveit átvesszük április 6-ig az alábbi felvevőhelyeinken: V., Bécsi utca 1—3., hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig. V., Kossuth Lajos u. 1. hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig. V., Néphadsereg u. 21., hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig, szombaton 9-től 13 óráig. Értékesebb festményekre előleget folyósítunk. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Kooperációs szerződések A megélénkült export­import kapcsolatokon túl új lendületet kapott a gaz­dasági együttműködés is. A két ország iparában sok a kooperációs szerződés. Ezek közül is kiemelkedik az a megállapodás, amelyet ugyancsak nyáron írnak majd alá, de a rész­leteket már mindkét országban nyilvánosság­ra hozták. Az NDK személyautó-gyártó ipará­nak rekonstrukciója kereté­ben nagy értékű szerződést kötött a Volkswagen Mű­vekkel. A VW átadja egyik személyautó-motorgyárát az NDK-nak, amely 1988 és 1993 között évi 300 ezer 1300­-1500 köbcentiméteres négyütemű motort fog elő­állítani. (A Golf, a Polo és a Jetta típushoz.) Ezenkí­vül az NDK 13 500 haszon­­járművet — teherautókat, speciális tartálykocsikat stb. — vásárol tíz év alatt a Volkswagentől. Az ügylet értéke 600 millió nyugat­német márka, de pénzmoz­gás nem lesz: az NDK évi 100 ezer autómotor szállítá­sával egyenlíti ki a szám­lát. A mindkét országnak előnyös és fontos megálla­podást a gazdasági szak­­­­emberek a további együtt­ Kedvező jelzések A gazdasági kapcsolatok megélénkülését az is jelzi, hogy a múlt nyáron nyu­gatnémet bankok egymil­­liárd­ márkás — államilag garantált — hitelmegálla­podást írtak alá az NDK- val. A kölcsönös előnyö­kön alapuló NDK—NSZK gazdasági kapcsolatok bő­vítéséire olyan időben, kerül sor, amikor mindkét or­szágban kedvezően alakul­nak a gazdaság legfonto­sabb jelzőszámai. Az NDK nemzeti jövedelme tavaly 4,4 százalékkal nőtt a ter­­vezett 4,2 százalék helyett,­ s ugyanilyen növekedést irányoztak elő erre az év­re is. Az ipari termelés nö­vekedése a tervezett 4 he­lyett 4,6 százalékos volt, a külkereskedelmi forgalom pedig 12 százalékkal bő­vült. Ipari beruházásokra a tavalyi 47 milliárd márka után 1984-ben 49 milliár­dot költenek az NDK-ban. A nyugatnémet gazdaság is bizonyos megélénkülés je­leit mutatja az idén: a gaz­dasági növekedés várha­tóan meghaladja a 2 szá­zalékot, emelkednek a be­ruházások, és valamelyest mérséklődik a munkanél­küliség is. A kelet-nyugati gazda­sági kapcsolatokban az év­tized elején világgazdasági és politikai okok miatt tö­rés következett be. Az Európai Gazdasági Bizott­ság előrejelzése szerint az idén a kelet—nyugati ke­­reskedelem értéke ismét­­emelkedik, s a gazdasági kapcsolatok — legalábbis európai viszonylatban — úgy tűnik, túljutottak a mélyponton. Ehhez nem ke­vésbé járulnak hozzá a két német állam közötti kereskedelmi és együttmű­ködési üzletek. — asz — 1984. Április 2., hóift

Next