Esti Hírlap, 1984. június (29. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-26 / 149. szám

Van, aki hidegen szereti... Nyáron nemcsak a levegő hőmér­sékletére vagyunk érzékenyek, hanem a feltálalt étel és a kitöltött ital kelle­mes hőfokára is. Az ételt nyáron is for­rón, de legalábbis melegen kéri a ven­dég, ugyanakkor azt várja el, hogy az italok többségét hidegen szolgálják fel. Ahhoz, hogy a Vendégoldalon megfo­galmazott ígérethez — miszerint min­denhol, minden felszolgált ételt-italt a megkívánt hőfokon kap a vendég —, az éttermekben, vendéglőkben tartsák magukat, sokirányú együttműködésre van szükség. Remélhető, hogy a ven­déglátás hivatásos közreműködőinek ilyen irányú igyekezetét az érdekelt iparágak, a szállító vállalatok, az ide­genforgalomért felelősök is minden te­kintetben támogatják. Ennek egyik biz­tosítéka, hogy a vendéglátás anyagi ér­dekeltséggel is jár, de a tapasztalatok szerint mind többen vannak, akik a vendéglátásban való munkájukat való­di hivatásnak érzik. Legközelebb a Vendégoldal augusz­tusban jelentkezik, beszámolva a nyár tapasztalatairól és előzetest adva a ven­déglátás őszi terveiről. TERASZOK ÉS UDVAROK Harc folyik mindent talp­alatnyi szabad helyért, amit a vendégek érdekében a Belvá­ros kőrengetegéből ki lehet szakítani. A Belvárosi Ven­déglátó Vállalat példamuta­tóan folytatja a közönség ál­tal kedvelt teraszprogramot. Ahol csak lehet, kikerültek a virággal díszített, színes pony­vákkal fedett dobogók. Ahol ez nem volt megoldható, ott az udvarokban kialakított kerthelyiségek fogadják meg­fiatalítva, átfestett vagy új bútoro'-'cal a vendégeket. A Belvárosban teraszt ka­pott például a Véndiák, a Gourmand, a Dunacorso, az Amigo, a Borsodi és a Dóm söröző, a VI. kerületben töb­bek között a Keringő, az Ope­ra, a XIII. kerületben pedig a . Kávés Katica és az Ipoly' eszpresszó. /2é(ji Süteményei? — ßriöSen A hazai vendéglátóipar ön­zetlenségére jellemző, hogy a háziasszonyoknak konyhai öt­letekkel is szolgál. „Nyolc XIX. századi cukrászkészít­mény” címmel, tetszetős kiad­ványt adott közre a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Múzeum és a Belvárosi Vendéglátó Vállalat. Ennek bevezetőjében írja dr. Benics László, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium _ főosztályvezető­je: „Divatos napjainkban a múlt emlékeihez nyúlni és nosztalgiaként emlegetni an-Jó szórakozást a Igaz, hogy a kényelmeseb­bek ódzkodnak a Margitszi­gettől, mert nem mehetnek a vendéglátóhely küszöbéig au­tóval, a többség azonban örül, hogy sikerül megőrizni a gyö­nyörű természeti környezet tiszta levegőjét, és ennek ér­dekében szívesen vállalja a rövid autóbuszos utazást vagy akár a gyaloglást is. Különö­sen azok, akik ismerik a margitszigeti Casino színvona­las nyári programját. Augusztus 30-ig minden es­te fél nyolckor népszerű mű­vészek adnak műsort a Casi­no közönségének. Közreműkö­dik — egyebek között — jú­liusban Németh Marika, Ma­­gay Klementina, augusztusban pedig Lehoczky Zsuzsa, Poór Péter. Minden este a Casino Band játszik, .és a Taverna tánckar is szerepel, konferál Baleczky Annamária. Augusz­tusban az immár nemzetközi hírű Benkó Dixieland kon­certjét hallgathatják meg a vendégek. (Asztalfoglalás: a 313r791-es telefonszámon.) Kulcs a Kulacshoz A legjobb akarattal sem lehet azt állítani, hogy a köz­kedvelt Kulacs étterem a VII. kerületben különöseb­ben vonzó környezetben mű­ködik. Mi hát a „kulcsa” an­nak a rejtélynek, hogy itt, az öreg Pest régi házai között ez az étterem őrzi, sőt, növeli a népszerűségét. Röviden a ma­gyarázat: az étterem vezetője és minden dolgozója eredmé­nyesen munkálkodik azon, hogy a vendég a Kulacs fa­lain belül mindig jól érezze magát. Ez az igyekezet mindjárt a nyitáskor érződik: a Kulacs ugyanis délben nyit, de 12- kor már a friss ételek gazdag választéka várja a vendége­ket. Étlapjára nem a különle­gességek a jellemzők, hanem az állandóság, a hangulatra pedig a családias jelleg. Ezt erősíti a barátságos kiszolgá­lás és a hagyományos szóra­kozási lehetőség. Ami a ha­gyományokat illeti, a Kulacs­ban egykor Seres Rezső, ké-Irány a Disznófő! Érdemes a budai hegyek térképén kikeresni, hogy hol van. a híres kirándulóhely, Disznófő. Turistáknak, autó­busszal közlekedőknek vagy gépkocsival utazóknak egy­aránt gyorsan elérhető a Disz­nófő étterem, ahol délben és este kitűnő vadételek kínála­tával várják a vendéget. Iga­zi, a környezethez illő ven­déglátóhely ez. Esténként ci­gányzene és folklórprogram szórakoztat. Az árak mérsé­keltek, igazodnak a hátizsákos turisták pénztárcájához is. sóbb Solti Károly szórakoz­tatta a vendégeket. Most pe­dig ifj. Berki Béla és népi ze­nekara, valamint Győri Sza­bó János éneke vonzza a kö­zönséget. Sokan az önálló programnak is beillő nótaes­tek miatt jönnek a Kulacs­ba. A vonzáshoz hozzájárul, hogy hétvégén — vasárnap és ünnepnapon — 30 százalékos árkedvezményt adnak a csa­ládi ebédre. Figyelemre mél­tó, hogy az étterem vezetése — közkívánatra — meghosz­­szabbította a nyitvatartási, hajnali 4 óráig. A NÉV KÖTELEZ A vendéget — érthetően — elsősorban a jelen érdekli. Az, hogy mit ehet, mit ihat, hogyan szolgálják ki, és mi­lyen környezetben tölthet el néhány kellemes órát. Ugyan­akkor a vendéglátóhely irán­ti bizalmat bizonyos mérté­kig annak múltja is megte­remtheti, megalapozhatja. Ez a helyzet a Fehér Galamb vendéglővel, amelyik a budai Vár egyik legpatinásabb ven­déglátóhelye. Talán kevesen tudják pontosan, hogy 1856 óta fogadja a Fehér Galamb a vendégeket. Az évszázados jó hír már a határainkon túl is él, hiszen a fővárosiak kö­zül sokan viszik el külföldi vendégeiket a Fehér Galamb­ba, mert biztosak benne, hogy ott nem vallanak szé­gyent a magyaros vendéglá­tással. A vendéglő eredeti épülete nem élte túl a háborút, csak a híre. fgy azután „a név kö­telez” alapon, az étterem ve­zetése mindent megtesz, hogy az ízek és a hangulat méltó legyen a korábban megterem­tett igényekhez. Étlapjukon mindig szerepel galambból készült étel, mártással, gyü­mölcsraguval (ami kockára vágott ananászt, diót, almát, körtét tartalmaz, méghozzá tejszínhabbal bújtatva). A ga­lambpecsenye persze csak egy a sokféle étel közül. A ven­dégek választhatnak malac­sültet, sertés- vagy marhahús­ból készült ételt, borjút, őzt, bárányt vagy magyarosan el­készített halételeket is. Sok vendégnek a kedvence a bél­színgulyás, a frankfurti ká­posztaleves, a különlegességek közül pedig a hortobágyi hú­sos rétes. Ennek tölteléke a házi rétestésztába kevert szárnyashús. „ruhája” pedig paprikás szósz. Sokáig emlé­kezetes az íze a szalonnával spékelt, almapürével körí­tett pulykának. Délben halk zeneszó fo­­• gadja az érkezőt, este pedig folklórprogram szórakoztatja a vendégeket. A pinceborozó­ban cigányzenészek játszanak. Mókus a parton Ezúttal nem a kedves állat­ról van szó, hanem egy ked­ves, kellemes étkezőhelyről. A Szintén sziget Nem véletlen, hogy ezúttal ismét összegyűjtöttük a Szi­getről, pontosabban a Margit­szigetről a vendéglátás közér­deklődésre számot tartó hí­reit. A nyári verőfényben és a csillagos ég alatt — tehát minden időben — kellemes ki­­kapcsolódást kínál a szigeti vendéglátás egyik legfőbb há­zigazdája, a Danubius Szállo­da és Gyógyüdülő Vállalat. A nyár talán leggazdagabb ízválasztékával a Thermal Hotel csábítja a vendégeit: Kamilla eszpresszójának szél­védett, de napos teraszán több mint tízféle fagylalt közül vá­logathatnak az édességet ked­velők. Egy úgynevezett „Cas­­cata parfé” tejszínhabbal 40 forint. Ráadásul ezt délutáni muzsika, szombat-vasárnap pedig Garay Attila triójának játéka közben fogyaszthatják el a vendégek. Este a Platán étteremben gyertyafénynél szervírozzák a vacsorát. A Grand Hotel Mar­gitsziget teraszán zenés va­csora keretében költhetik el a felszolgált ételeket a vendé­gek. Részlet az étlapról: hús­leves gazdagon — 50 forint, vajas borjúsült zöldségkörí­téssel — 120 forint, hátszegi palacsinta — 40 forint. Diszkóprogram várja a Lőrinc étteremben XVIII., Városház utca 2. Nyitva: 11-Díl-PÍITI , . ,. r, vcnotstáTó tol hajnali 3 VMIAIAT óráig. Mókus ugyanis a nyáron meg­nyílt vendéglő, közel a Duna-parthoz, Surányban. Ezt a vendéglátóhelyet olyan család hozta létre, amelynek tagjai a szakmát jó hírű vál­lalatnál sajátították el. Most vállalták *a kockázatot, és a surányi nyaralók örömére megnyitották éttermüket. A rizikó abban áll, hogy az idő­járás alapvetően meghatároz­za az üdülőhely forgalmát. A bizonytalanságot persze né­miképpen lehet ellensúlyozni a családias hangulattal, az ízes ételekkel, a tiszta kör­nyezettel, az udva::'1- felszol­gálással. A sziget állandó la­kói és a hétvégeken oda járó üdülők, turisták a nyitás óta szép számban keresik fel a környezethez illő stílusban fel­épült és berendezett, puritán vendéglőt. Remélik, hogy a Mókus gazdái a megszerzett bizalommal jól gazdálkodnak majd. nak felelevenítését. Ez eset­ben nem nosztalgia, amit kí­nálunk, hanem valós ajánlás a cukrászszakma század eleji süteményeiből. Neves szak­emberek adták a nevüket ezekhez a receptekhez, és olyan, sokak által látogatott helyeken ajánlhatták annak idején ezeket és az ehhez ha­sonló finomságokat, mint a Gerbeaud, a Hauer, a Friedl, a Roráriusz cukrászda.” Kedvcsinálónak a Puffancs receptjét idézzük a korabeli kiadványból. Hozzávalók: 140 g vaj, 210 g liszt, 140 g cukor, 10 tojás, citromhéj, 52 g szőlő, 52 g mazsola, 35 g vagdalt és pirított mandola. Aprítsuk a vajat a lisztbe, utána keverjük a cukrot ha­bosra a tojás sárgájával, ad­juk hozzá a citromhéjat, a szőlőt, a mazsolát (kimagoz­va) és utána a mandolát. Vé­gül pedig a tojás fehérjéből vert habot és a lisztet a belé­­aprított vajjal ‘óvatosan belé­­vegyítjük és mérsékelt tűzön egy magas formában kisütjük. Pesttől északra és délre A fővárosiak gyakran nézik a térképet: hová volna érde­mes kiruccanni, ahol kelle­mes vendéglátóhely is talál­ható. Pesttől délre, a nagykő­rösi Cifra csárda szünnap nél­kül, délelőtt 10-től ' este 11 óráig várja a vendégeket. A valódi kunsági csárda magya­ros termében jóízű ételeket kínálnak. Nemcsak átutazó­ban érdemes ide betérni, ha­nem hosszabb esti szórako­zásra is. Esténként cigányzene szól. A fővárostól északra Vác alig 30 kilométer. A Kőkapu vendéglő a műemlékekben gazdag város jelképe, a dia­dalkapu közvetlen közelében működik. A családias hangu­latú, konyhájáról híres „ven­­déglő régi magyar ételek kí­nálásával csalogatja be az au­tóval vagy hajóval érkezőket. A Dél-pesti Vendéglátó Vál­lalat jóvoltából nem földrajzi lehetetlenséget jelez a cím, ha­nem a vállalat sokszínűségére utal. A Göcsej étterem nemcsak a nevében, hanem minden ízé­ben zalai, bizonyítva, hogy a fővárosban is lehet élvezni a különleges zalai ízeket. A XIX., Pannónia út 15. sz. alat­ti Göcsej étterem II. osztályú. Délelőtt 11-től hajnali 4 óráig árnyas zöldövezetben, hangu­latos kerthelyiségben fogadja a vendégeket. Cigányzene, magyar nóta, a bárban pedig tánczene szól. iíeéifencek ismerői A legutóbbi Vendégoldalon egy-egy mondatos feladványt közöltünk kedvelt vendéglátóhelyekről. A helyes megfejtést beküldők közül a kö­vetkezők nyertek vendéglátásra jogosító utalványt: Frank Józsefné, Kovács Gyula és Volter Árpádné. Mindhárman budapestiek. Nyeremé­nyüket postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék