Esti Hírlap, 1984. augusztus (29. évfolyam, 180-205. szám)

1984-08-02 / 181. szám

TÁVOL-KELETI UTAZÁS Eredményes tárgyalások, várható üzletkötések Vegyes vállalat • Harmadik piac Kővári László, az Orszá­gos Tervhivatal nemzetkö­zi főosztályának vezetője is tagja volt annak a kül­döttségnek, amely a na­pokban tárgyalt Faluvégi Lajos, az OTH elnöke ve­zetésével Japánban és Szingapúrban az ottani pénzügyi és gazdasági szak­emberekkel. A küldöttség munkájáról, a várható üz­letkötésekről kérdeztük. Fokozott érdeklődés — Nem túlzás-e a mi feltételeinkkel ilyen távol­ságra keresni a partnere­ket? — Mindkét helység föld­rajzilag távol fekszik Ma­gyarországtól Ám ne fe­lejtsük el, hogy Japán mindig fokozott érdeklő­dést tanúsított és tanúsít Magyarország iránt. Több vállalati iroda létesült már Budapesten, kapcsolataink jó néhány éve rendszere­sek és folyamatosak. Szak­emberképzés, illetve­­csere is van a két ország között. Így hát azt kell mondjam, a távolságok ez esetben nem lényegesek. — Milyen szinten folytak a tárgyalások? — A legmagasabb álla­mi, kormányzati, bank- és vállalati vezetők szintjén. Az OTH elnökét fogadta a japán külügyminiszter, tár­gyalt a tervezési hivatal el­nökével, a kereskedelmi és iparügyi miniszterrel, a ja­pán parlament magyar szekciójának elnökével és alelnökével. És ami egyál­talán nem lényegtelen, meghívtak bennünket a magyar—japán klubba is, amelynek vezetői és tagjai igen széles körű kapcsola­tot tartanak magyar szak­emberekkel, kulturális sze­mélyiségekkel — Mi volt a látogatás célja? — Elsősorban az új öt­éves tervidőszak fejlesztési elképzeléseinek az ismer­tetése, és ezzel kapcsolat­ban az együttműködés le­hetőségeinek feltárása és biztosítása. Sajnos, az a pillanatnyi helyzet, hogy nagyobb az importunk és kisebb az exportunk. A küldöttség egyik törekvése tehát az volt, hogy ezen változtasson. Vegyes vállalatot szeret­nénk létrehozni a feldolgo­zásra és az értékesítésre. A jelek szerint ez évben ez a megállapodás létrejön.­­ A másik ilyen jelentős téma a szórakoztató elekt­ronikával kapcsolatos. Vi­deo képmagnó, kazetta­gyártás és a hordozható ka­mera az a terület, amelyen a magyar szakemberek kö­zös gyártást szeretnének létrehozni a japán cégek­kel. Technológiáról és li­cencvásárlásról tárgyal­tunk partnereinkkel. Le­hetséges, hogy augusztus­ban vagy szeptemberben tárgyalásokon fogadják a magyar szakembereket. — Élelmiszeripar? — Az egyik legnagyobb lehetőség ezen a területen van. — Mi érdekli a japán üz­letembereket? — Elsősorban a feldolgo­zott hústermékek. Meg kell jegyeznem, nagyon maga­sak az egészségügyi köve­telmények. Nagy az érdek­lődés­ egyes gyümölcsfélék vásárlására, továbbá a bor és a méz is érdekelné ja­pán partnereinket­— Ismert a magyar élel­miszer Japánban? — A magyar élelmiszer­­ipar termékeit, a magyar gyümölcsöket és borokat már több nagy áruházi rendszer forgalmazza. Pél­dául a Ceibu áruház, amelynek egész Japánban vannak üzletei, magyar sarkot tart áruházaiban, amelyben sok magyar élel­­mi­szeripari terméket árul­nak máris. Japán autók? — Gyógyszeripar, vegy­ipar? — Ebben a két iparág­­ban is vannak továbbfej­lesztési lehetőségeink. Már több éve együttműködünk néhány vegyipari céggel, igen jó eredménnyel. En­nek híre ment. Több nagy vállalat érdeklődött az együttműködési lehetősé­gek iránt. Van mód, hogy szélesítsük kapcsolatainkat az alumíniumiparban, a kohászatban és egyes gép­ipari termékeknél is. — Elterjedt a városban, hogy japán személygépko­csikat is hozunk majd be. — Valóban tárgyaltunk kisebb mennyiségű sze­mélygépkocsi behozatalá­ról. Ha sikerül exportunk Japánba vagy a harmadik piacra, szó lehet a behoza­talról. Nyárádi Éva Követelmények — Milyen témákról tár­gyalt a magyar küldöttség? — Hosszabb ideje folyik már tárgyalás hazai és ja­pán cégek között az állati fehérjék felhasználására. SZEGEDEN Vegyi üzem épül Új vegyi üzem építésé­hez kezdett Szegeden a főként autóápolási cikke­ket gyártó Medikémia Ipari Szövetkezet. A jelen­leg több telephelyen mű­ködő szövetkezet 200 mil­lió forintos beruházással két és fél ezer négyzetmé­ter alapterületű új üzem­csarnokot emel országszer­te keresett termékei gyár­tásának bővítésére. Ka­rosszéria-, alváz- és mo­torvédő, korróziógátló, fagyálló és egyéb szereik közül jelenleg 30 viselheti a kiváló áruk fóruma megkülönböztető jelzést. Az üzemfejlesztés jövő évi befejezése után, fő­ként importot helyet­tesítő cikkekkel kívánják tovább bővíteni a válasz­tékot. Létszámnövelés nélkül több mint 100 mil­lió forinttal növelik az évi termelési értéket. VIRÁGZÁS, CSŐKÉPZŐDÉS Sok eső kellene a kukoricának Fejlődésének legkritiku­sabb szakaszához érkezett a kukorica: virágzik a nö­vény, illetve megkezdődött a csőképződés időszaka. A mezőgazdászok — a nyári határszemlék tanúsága sze­rint — lehetőségeikhez ké­pest mindent megtettek a növény eddigi fejlődésének biztosításáért, ebben az időszakban azonban a ku­korica minden gondosko­dásuk ellenére kicsúszhat a kezükből. A növény most rendkí­vül érzékeny, mindenek­előtt nagy mennyiségű vízre van szüksége. Már az úgynevezett címer­hányást megelőzően 10 nappal is erőteljesen emel­kedik a nedvességfelvétel, amely a megtermékenyü­­lést követő 20 napban to­vábbra is magas. Ebben az időszakban a tápanyagok erőteljes áramlása figyel­hető meg, ehhez pedig ned­vekre van szükség. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi szárazságban hogyan vé­szeli át a legfontosabb ha­zai takarmánynövény ezt a fejlődési szakaszt. A szakemberek szerint a nehézséget főként az okoz­za, hogy miután hiányos volt a téli csapadékellátás, a kukoricának az a gyökér­felülete, amely akár 2,5 méteres mélységből is ké­pes felhozni a vizet, most alig talál a talajban lent tárolt nedvességet. A ku­korica felső gyökérzónát is kifejleszt, ez a talajfelszín közelében „fogja el” a ned­vességet, még olyan kis mennyiséget is, mint amit a hajnali harmatképződés ad. Július végén és augusz­tus első napján is sokfelé hiányzott a talaj felső és alsó rétegéből a víz, úgy­hogy a kukorica a rosszabb vízgazdálkodású talajo­kon az aszály képét mu­tatja. Kellene hát az eső, a Du­nántúl egyes vidékein megnyugtató csak a hely­zet, másutt, különösen az Alföldön, rendszeres csa­padék-utánpótlásra lenne szükség. (MTI) TIZENHÁROM ARANYÉRMET GYŰJTÖTT így főzi a halat Sobri... Pontyból legyen több • Fél óra elegendő öreg fűzfák alatt bújik meg az agyonfoldozott, vén halászbárka, felkunkorodó orrán éppúgy a Sobri név díszeleg, mint a bográcstar­­tók szélfogópalánkján. Csak a mester hiányzik: szabadságát tölti Farkas József, alias Sobri Jóska, a nagybaracskai Haladás Ter­melőszövetkezet halászcsár­dájának országszerte híres halfőzője. Persze, nem uta­zott el, minek menne messze, itt vannak a bará­tai, robogóján hol itt, hol ott bukkan fel.­ ­ • A Ferenc-csatorna part­ján, a strand tövében, kő­­hajításnyira a halászcsár­dától, a csónakháznak ne­vezett vendégszállásnál randevúzunk. A konyhaaj­tó előtt kiérdemesült fény­képészállvány, gázpalack, hosszú gumicső, végén te­nyérnyi gázégő. Jön Sobri — megszokta már, hogy csak így szólítja mindenki —, a kismotor kormányán testes bogrács. Most éppen egy csuka, több ponty és törpeharcsa várja benne, hogy sorsuk beteljesedjen. Beteríti őket, két öklöm­­nyi vöröshagyma karikára szelve, néhány cseresznye­paprika, pár friss zöldpap­rika és annyi víz, ami mindent bőven ellep. Fel­csapnak a lángok, rövide­sen hab fut fel az edény pereméig, majd a víz zu­bogva forrni kezd. Jöhet a piros töröttpaprika bőven, evőkanállal mérve. — Állandó forralással harminc perc alatt fő kész­re — biztat bennünket, s diktálja a receptet. — Fe­­jét-farkát is belemérve a legjobb fél kiló halat ven­ni egy személyre. Nem árt, ha vegyes, csak a ponty le­gyen a több, s a felbontott halat már ne érje víz, a vé­re maradjon benne. Jó be­sózni előre, de a hagymát vágni és nem reszelni kell, mert attól édes lesz. Egy kiló halhoz elég egy tojás­­nyi hagyma. Nem szabad befedni az edényt, a lét ke­verni sem kell. Nem tapad le a hal, ha a bográcsot, vagy lábost néhányszor hir­telen mozdulattal oldal­irányba fordítjuk. Amint forrni kezd, beletesszük a paprikát, tíz deka elég há­rom kiló halhoz. Akkor kész, ha már aranysárga a színe, amíg piros, még nem főtt meg a paprika. Horgászszékeken ülve lá­tunk neki a remekműnek. Ahogyan errefelé szokás, gömbölyű metélttésztával tálalják a lét, a kemping­asztalokon utána eszik a főtt halat — már akinek erre is maradt helye. Elpil­ledve a lakmározástól a halfőzőmester kerül „terí­tékre’. — Hogyan lett Sobri a Farkasból? — Alighanem igen jó gyerek lehettem. Rámra­­gadt a név még kölyökko­­romban, korábban, mint ezzel a mesterséggel meg­ismerkedtem. Édesanyám itt dolgozott a Mateovics­­féle vendéglőben, mellette, tőle tanultam meg a halfő­zést még 1941-ben. — Hány versenyt nyert? — Tizenhárom aranyér­met gyűjtöttem, eggyel ke­vesebbet, mint ahány ver­senyen részt vettem. —■_ Mennyi idő alatt tisz­tít meg egy halat? — Egyéni csúcsom, mér­tük egyszer: hét és fél perc alatt tíz kiló — nyolc darab — pontyot pucoltam kony­hakészre. — Kicsi ez a csárda, nem hívták nagyobb helyre? — Hívtak, de nem men­tem, bár azt mondják, a halfőzők szeretik a változa­tosságot, itt olyanok eszik a főztömet, akik értenek is hozzá; azt tartom, aki sze­reti a jó hallét, ide is eljön érte. • • Az idén Esztergomban lesz az országos halfőzőver­seny. Ha ott is olyan lesz a főztje, mint amit mi kós­toltunk, a zsűrinek újra nem kell sokat töprenge­nie ... Gedényi Éva PEUGAMEM: HÁZTARTÁSI PAPÍRÁRU SZAKÜZLET Budapest ,Alpári Gyula u.19. Háztartási és vendéglátóipari­­­­ papíráruk РЕШаАМЕИ gazdag választékával várjuk tisztelt vásárlóinkat átalakított szaküzletünkben Nyitva: 8-tól 16.30 óráig, pénteken: 8.30-tól 16.30 óráig, szombaton zárva. MEGJEGYEZZÜK Kibicek A­ffér robban ki a sor-fix- ban. A bármilyen pult előtt várakozó sorban. Va­laki — jogosan — méltat­lankodik. Nem jól számol­tak neki, három szalámi­véget tettek a felvágott kö­zé, túl sokat kell várakoz­ni a postahivatal üres ab­laka előtt, udvariatlan, go­romba az eladó, a tisztvi­selő. A vevő vagy ügyfél ide­ges, reszket, felmegy a vérnyomása. Próbálná bi­zonyítani az igazát, vitat­kozni, érvelni, de nem tehe­ti. Mert megszólal a sorban valaki. Vagy valakik. Gú­nyos , vagy borízű, érdesen tréfálkozó vagy cinikusan száraz hangok. — A kocs­mában bezzeg van türel­me... — mondják az ősz­hajú nagymamának, és vi­hognak hozzá. — Nagysad­­kám, ne tartson fel ben­nünket, mert sietünk... — hangzik stréberen, miköz-­­ben az illető keresi az el­adó tekintetét, ugye milyen rendes vagyok magához pillantással. Veszekedés az eszpresz­­szóban. Két nő — ismeret­len okból — sértegeti egy­mást. Többen élvezettel né­zik őket az üveg sör mel­lől. Megjegyzéseket tesz­nek, biztatnak mint egy bokszolóring előtt. — Ne légy gyáva hugi, verj oda egyet — mondja egy pirosodó ar­cú férfi, talán az esti csa­ládi unalom elől menekült a párás eszpresszóvilágba. Kibicek. Akik nem vesz­nek részt csak így. Kívül­ről. Távolról. Akik nem foglalnak állást csak így, ilyen bántón, igazságtala­nul. Akik segítik az amúgy­­is meglevő udvariatlansá­got, a vevők átverését, vá­rakoztatását , a felületes munkát. Kibicek, akiknek nincs veszteségük, akik nem vi­szik bőrüket a vásárra, akik nem kapnak infark­tust, gyomorfekélyt, agy­vérzést. A kibic öröme a mások kára, vesztesége, bosszúsá­ga , szegényes, sekélyes boldogság. A főszereplő rendszerint meghátrál. Belenyugszik. S a gúnyolódók vagy­ cinko­san hallgatók elégedetten veszik tudomásul az kétes értékű győzelmet. Bende Ibolya MINDEN NEMZEDÉKNEK János vitéz a Papírszínházban Papírszínház címmel új könyves játék készül a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó műhelyében. A miniatürizált színház a gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel a színjátszás, a rendezés fortélyait ismer­teti meg. Az 1985 első félévében forgalomba kerülő Papír­színház egy állandó elem­ből, a színházból és a cse­rélhető tartozékokból áll. A teátrum az egykori — a Blaha Lujza téren állt — Nemzeti Színház színpadá­nak a makettje, színfalai között a gyerekek és a szü­lők maguk rendezhetik be a tartozékokból a színpad­képet, és mozgathatják a papírfigurákat. A színház méreteire jellemző, hogy az előadás után tasakjába visszahelyezhető, s így nem foglal nagyobb helyet a la­kásban: a színpad szélessé­ge 49, magassága 22, mély­sége 54 centiméter az ösz­­szeállítás után. A Papírszínház első da­rabjaként a János vitézt adják ki. Petőfi költemé­nyének dramatizált válto­zatához mintegy 40 figura, illetve díszletelem készül. A darab forgatókönyve hű mása az igazi színházi ren­dezői példánynak, s a dia­lógusok mellett vázlatos színpadkép és hangulati elemek közlésével segíti majd a gyermekek, felnőt­tek rendezői munkáját. Ugyanilyen módszerrel készül a többi darab forga­tókönyve is. 1986-tól ugyanis évente 1—3 színda­rab tartozékait, forgató­­könyveit jelentetik meg. A János vitézt követően 1985—1986-ban az Egri csil­lagok és a Kincskereső kis­­ködmön díszleteinek, figu­ráinak kiadását tervezik. A kisebbekre is gondolva A három kismalac vagy a népszerű Brumi sorozatból A tréfás mackók című me­sék dramatizált változatá­nak megjelentetésére is ké­szülnek. (MTI) 3 1981. augusztus 2., csütörtök

Next