Esti Hírlap, 1985. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-18 / 65. szám
1 . CstCff 1585. március 18., hétfő (3 ) BORÁROS ÖSSZESZEDTE Véletlenek tere Naponta járok a Boráros téren — immár negyven éve. A szép, hangulatos téren áthaladva, gyakran megjelenik előttem az a pár éve még kusza, rendetlen terület, amelyet az egyre növekvő pokolian lármás járműözön még jobban elcsúfított. Gyönyörködöm a mai tér harmóniájában, díszeiben, szobraiban. Két korinthoszi oszlop nyújtózkodik a magasba. A talapzaton lévő feliratról bárki megtudhatja, hogy „A Nemzeti Színház oszlopai 1910-ből”. Hogyan? Igen, ez az az első magyar nyelvű színház, amelyet a nemzet adakozásából emeltek 1837-ben Pesten, a mai Astoria-szállóval szemközti telken. De hát hogy kerültek ide ezek a relikviák? Véletlenül. Varga Imre szobrászművész akadt rájuk a Kiscelli úti múzeum udvarán. Ide képzelte, ide varázsolta mindkettőt. Az egyik tetején egy állatfejes aranyos edény van: a híres „nagyszentmiklósi aranykincs” egyik darabja a bikafejes ivócsanak. Ez a 24 darab aranytárgyból álló együttes is véletlenül került elő. Nagyszentmiklóson (ma Románia) egy gazda kerítéshez ásott alapot, amikor ásója nyomán néhány gramm híján húszkilónyi arany, fordult ki a földből. A kincs útja ettől kezdve ugyancsak kalandos volt, amíg 1799 szeptemberében megérkezett Bécsbe, a Kunsthistorisches Museumba. Merre járt közben? László Gyulának a kincs származásával, történetével foglalkozó könyvének 18. oldalán újabb véletlenre lelek. Ezek szerint a kincsek görög és bácsi kereskedők kezén egyszer csak felbukkantak Pesten. A város akkori főbírája, Boráros János (a tér névadója), felfigyelt a legendás hírű Attila, hun király kincseinek vélt arany tárgyakra, összeszedette azokat, és felküldte a bécsi múzeumba. A véletlenek különös sorozata tehát, hogy ez a dísz ma a Boráros téren olvad bele a Nemzeti Színház oszlopaival együtt egy művész álmodta harmóniába. A táblán levő szöveg megfogalmazását azonban nem kellene a véletlenre bízni! Mert a Nemzeti Színház oszlopai ugyan, de nem 1910- ből. A színházat 1837- ben építették, s 1913-ban bontották le"... Telek Éva or Kár a kárért Egy év vesztesége: 1200 szék, pad Mit mondhatunk értéknek egy városban? A Fővárosi Kertészeti Vállalat jegyzéket készített például mindazokról a történeti értéket képviselő tárgyakról, amelyek az általa fenntartott 1 millió 700 ezer négyzetméternyi parkban, zöldterületen, valamint 2020 játszóhelyen találhatók. Így: számos drótból font szemétkosár, esztétikusan kiképzett pad, kovácsoltvas díszrács, s jeles mesterek munkáját dicsérő díszkút egyaránt került fel a listára! Csöpög a kút Hol is kezdjük a sort? A régió jelenlegi gyártási helyéről ceglédi típusúnak nevezett — szemétkosarat az ódon hangulatú műemléki környezetben ma már nélkülözhetetlennek mondják. Ezért tavaly 500-at rendeltek meg ebből a fajtából, amelyeket folyamatosan helyeznek el Budapest különböző részein. A most elkészült darabok éppen olyan mutatósak, mint az eredetiek. Még csak három éve annak, hogy a Duna-korzón megpillanthattuk és birtokunkba vehettük a tetszetős Buchwald-székeket, jó néhány közülük ma már felújításra vár. (A megrongálódott dísztárgyak javítása hatalmas összegeket emészt fel, ezért a munkálatokkal lassan haladnak.) Láthatjuk a Belvárosban: helyreállították a Martinelli és a Vigadó téri öntöttvas kerítéseket. Annak eredményét kevésbé: az I. kerületben lévő, Corvin téri Millacher (Lajos) kutat is, ez utóbbit még 1904-ben alkotta Holló Barnabás. Nem működik, bár szerkezete jó, a Budapest Galéria tájékoztatása szerint: a kövek között elfolyik a víz ... Olyan gond lenne a szigetelés?! Számos gép, míves díszkút ékesíti egyébként Budapest tereit, utcáit. A legismertebb? Talán az Erzsébet-híd tengelyében elhelyezett Szent Gellért-szoborcsoport, amelyet Jankovics Gyula készített 1904- ben. Kiváló mesterek kezéből került ki jó néhány: Pásztor János munkája, a Kazinczy-kút, ami a Bécsi kapu téren található, Mátyás kútja a Budai Várpalotában, ez Stróbl Alajos alkotása, a Kálvin térről az Engels térre költöztetett Danubius kút Ybl-alkotás, hogy csak néhányat említsünk a védelemre, gondoskodásra szoruló kincseink közül. Sőt, javításra is, mint a Danubius kút folyókat megszemélyesítő nőalakjai ... Hosszés lista Sajnos, sok a rongálás! Ha csak a szándékosan okozott kárt vesszük figyelembe, akkor emiatt az elmúlt évben 12 millió 659 ezer forint veszteség érte Budapestet; 545 szemétkosarat, 1200 padot és széket, 184 sakkasztalt, 139 fémjátszószert, 20 ivókutat, 343 tilalmi táblát tettek használhatatlanná , ismeretlen személyek! Ilyen pusztítás mellett sokszor nem tudják pótolni a tönkrement tárgyakat, és ez a történeti értékek restaurálását, pótlását is hátráltatja. Csík Ibolya Itt egy sem, ott több is A Köztér 1985. február 4-i száma foglalkozik a hiányzó utca- és házszámtáblákkal. Budapesten rengeteg helyen megfigyelhető: a piszkos utcatáblák, s az olvashatatlan házszámtáblák helyett tisztát tesznek fel, de otthagyják a régit is. Feltétlenül szükséges lenne, hogy a kerületi tanácsok műszaki osztálya kötelezően és haladéktalanul távolítsa el a régi, piszkos, felesleges utcatáblákat, az ingatlankezelő szervek pedig az olvashatatlan és szintén felesleges házszámtáblákat szedjék le. Elegendő, ha az utcasarkon egy tiszta, olvasható utcatábla és a házon egy olvasható házszámtábla van, de — igaza van a múltkori cikknek — az nem hiányozhat! Vida György IX., Dési Huber u. 21. Bontás helyett lenne jobb A veszprémi Petőfi Színház épületének „rekonstrukciós felújítás** címen folyó átépítése ellen a Medgyaszay család 1977 óta többször tiltakozott. Az építőművész élete főművének mondott alkotása a Művészeti Lexikon szerint: „Az első vasbeton szerkezetű színház az országban” is mint szecessziós épületet nyilvánították védetté. Hogy pontosabban rámutassunk építészettörténeti jelentőségére: az 1908- ban elkészült színház épülete az akkoriban újdonságszámba menő új építőanyagnak, a vasbetonnak művészi megformálása itt látható először a világon. Legjellemzőbben a páholyok erkélytartó konzolainak a magyar népműve Az elmúlt fél évben többször foglalkoztunk a Medgyaszay István által tervezett épület nemzetközileg is méltányolt értékeivel, s annak helyével a magyar kultúrtörténeti láncban. Túloztak volna szakértőink a szet szellemében való megformálásával. Úgy is, mint előre gyártott épületelem 1908-ban! Nagy külföldi irodalma van! A mai napig személyesen keresnek fel bennünket Európából, s Amerikából — a közelmúltban éppen a Yale egyetemről — érdeklődve Medgyaszay István életműve felől. Hiszen az nemcsak nekünk, magyaroknak, de a világ utat kereső mai építőművészeinek is iránymutató. És mi éppen ezeket az útmutató épületeinket teszszük tönkre, fosztjuk meg értékeitől, az értelmetlen átépítgetésekkel ? Bartha Zoltán Medgyaszay veje, hagyatékának őrzője, a Medgyaszay család nevében A válaszként adható igen vagy nem tulajdonképpen már nemigen változtathat a lényegen: a színházbelső bontása megkezdődött. A téma lezárásaként megkérdeztük: hogyan látja az ügyet a szaktárca illetékese? Lőrincz József Ybl-díjas építész, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője elmondta: amikor háromnégy évvel ezelőtt — nem sokkal azután, hogy elfoglalta hivatalát — tudomására jutott az ügy, és megismerte az átépítés terveit, már minden eldőlt. A tervek nemcsak készen voltak, hanem az illetékes hatóságok — közöttük a műemlékvédelmi is! — jóváhagyták. Az átépítés első gondolatától kezdve minden szabályszerűen történt. A megrendelő, így némi joggal zaklatásnak is vette a terv módosítására utólag tett ajánlatokat, s az engedélyek birtokában továbbra is ragaszkodott a terv szerinti munkához. Ezért nem nyílt mód hatásos közbeavatkozásra. Pedig esztétikailag, gazdaságilag, funkcionálisan egyaránt lehetséges a választottnál előnyösebb megoldás ... KÖZSZEMLE: TABÁN-TÖRTÉNET A keltákat, rómaiakat, hunokat és honfoglaló őseinket látott lankákra szerbek települtek a török hódoltság alatt és után. A szerb telepesek — eleink rácoknak hívták őket — szorgalmas kézművesek és szőlőtermesztők voltak. Sok tímár volt köztük, innen a török Debaghana elszlávosított formában Tabahon névből származó Tabán vagy Rácváros elnevezés. A dolgos rácok szőlőt kapáltak a szép lankákon, míg irodalmi kávéházukbann, a ma is álló „Arany Szarvas”ban Jakov Spujatovics és írótársai vitatkoztak. 1810-ben tűzvész, 1838- ban a Tabánon még zabolátlanul átfolyó Ördögárok okoz veszedelmeket, az árvíznél még a tabáni temető is tönkrement. ★ 1875 és 1900 között a filoxéra (szőlőgyökértetű) kipusztítja a magyarországi szőlőültetvények kétharmadát, nem kímélve a Gellérthegy és a Tabán szőlőit sem. A pusztulás után ott maradnak a termesztők üres présházaikkal. A présházakat kocsmává alakítják, és kialakul a Krúdy Gyula által oly regényesen megrajzolt romantikus tabáni mulatónegyed. Ám a vidám esti tiaz idegenforgalomban dolgozom, s erről az oldalról szólok most a vitához. Magam is számtalanszor kísértem turistacsoportokat a Gellért, illetve a Thermál gyógyszállókba. Az, hogy Budapest fürdőváros is, nem eléggé ismeretes külföldön, s ez a jó propaganda hiánya is. Úgy vélem, először a már meglévő gyógyszállóknak kellene a rendeltetésszerű jellegét megadni, vendégekkel, bocsánat, betegekkel megtölteni, és utána gondolkodni azon, szükség van-e egy újabb, luxuskivitelű szállodára. Tapasztalatból tudom, hogy fővárosunk egyik vonzereje a sok park, a zöld. Szüksége van az országnak valutára, de nem minden áron. Ne bolygassuk meg újra a Tabánt! Baranyai Vera tornya utáni reggel ott találjuk a bűzös, omló vakolatú házakat kiélt, sápadt lakóikkal, rongyaikba burkolt jósnőikkel, az egészségtelen járványfészek elhanyagolt zugaiban. Olyan jelenség volt ez, mint az egykori vándorkomédiások hamis csillogása, amely mögött ott az ócska ponyva, a por és a kötelek. Érthető, hogy a századforduló körül — különösen az Erzsébetiek 1904. évi avatása után — egyre sűrűbb a követelés: le kell bontani a Tabánt. 1932-ben ütemes csákánycsapások verik szét az ócska házakat, Bontják a Tabánt. Szép, zöld pázsit, hársak, vadgesztenyék kerülnek a Gellérthegy és a Vár közé, amelyek a második világháborúban tönkremennek, de évek múltán újjászületnek, s ma, 1985-ben zöld drágakőként terül el a Tabán a város szívében. A Budán fogyó zöldfelületek miatt e drágakő értéke egyre nagyobb. ★ Javaslat hangzik el arról, hogy szálloda kellene a Tabánban a Rácz fürdőhöz kapcsolva. A teniszezők kérik, hogy bővíthessék tabáni telepüket. Nem kerülhető el, hogy a Tabán felé bővítsék a gellérthegyi víztározót. Megfontolandó: 1. Szálloda a Tabán közepén parkolóhelyekkel és kiszolgálólétesítményeivel a zöldfelületek további fogyásával járó tájrombolás. Különleges városképet rontana el! 2. A Tabán nagy része és a Rácz fürdő megszűnne a budapestieké lenni, azt csak a szállóvendégek használhatnák. Nem táblák, az árak mondanának ki tilalmat. 3. Buda konok beépítése tovább fokozza a Duna-hidak ma sem csekély terhelését. Ha engednek a beépítési törekvéseknek, úgy elérhető, hogy utódaink az ezredforduló után a Vár környékén nem, csupán Szinyei Merse „Majális” című képén láthatnak zöldet. Dr. Radó Dezső Budapesti Városszépítő Egyesület — Itt az az eldugott kis hely, amelyről meséltem! (Lehoczki István rajza)