Esti Hírlap, 1985. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-25 / 251. szám
ELVÁLTAK CSENDBEN... Három — mínusz egy jobb lehetőség ♦ Külkereskedelmi szervezet Csendben, különösebb feltűnés nélkül még az év elején kivált a Videoton Ipari Külkereskedelmi Rt.ből a Magyar Optikai Művek. A részvénytársaság ily módon két taggal, a Videoton Elektronikai Vállalattal és a BRG-vel működik tovább. Talán azért sem vert nagyobb port az eset, mert nem jelent igazi szenzációt, gazdasági földcsuszamlást. Pusztán arról van szó, hogy egy termelő vállalat más formát talált külkereskedelmi tevékenységére. S hogy a döntés bevált-e, ma már fél év után elegendő a tapasztalat a válaszhoz, képviselőnk dolgozik a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában és Romániában. Elmondhatom: fél év után is jónak tartom döntésünket. A Videoton Rt.-t némiképp váratlanul érte a MOM elhatározása, de mint mondják, megértik lépésüket. — Úgy érezzük, hogy hosszú együttműködésünk alatt a MOM elégedett volt az rt. munkájával — mondja, dr. Molnár Ottó ügyvezető igazgató. — Mi szívesen dolgoztunk volna továbbra is a MOM-mal, de teljesen érthető, ha egy vállalat önálló külkereskedelmi jogot kap, élni fog vele. A MOM részvényeit megvásárolta a másik két tag, a Videoton Elektronikai Vállalat és a BRG. A két cég dinamikus fejlődése következtében a MOM által okozott kiesés — mint az rt.-sek mondják — pótolható. A szocialista exportban már most ott tartanak, ahol tavaly év végén. Azért fontos ez a terület, mert a MOM számítástechnikai termékeit is csak szocialista országokba szállították. Eddig a konkrét történet Az ügynek azonban természetesen általánosabb vonatkozásai is vannak. Mind gyakrabban esik szó manapság a külkereskedelmi szervezetek megújításáról. Éppen ezért egyértelműen üdvözlendők a vállalatok ilyen irányú törekvései. Többre képes kollektíva Ha a kiválás okait kutatjuk, vissza kell pörgetni az időt. A MOM 1968-ban önálló külkereskedelmi jogot kapott a geodéziai, laboratóriumi műszerek exportjára, s kizárólagos lehetőséget az optikai jellegű üvegek importjára. Ez a kör a hetvenes években eseti jogokkal bővült, mégpedig eléggé intenzíven: sok kooperációs kapcsolatot létesítettek, főleg NSZK-beli cégekkel. Ehhez alakítani kellett a szervezetet is. A 80-as évek elejére már olyan külkereskedelmi apparátus jött létre, amely az akkori feladatoknál többre is képes volt. Különösebb létszámnövekedés nélkül vállalták a dolgozók a többletmunkát, a külkereskedelmi értékesítésben. Igaz, az érdekeltségüket növelték, mégpedig átlagosan 12 százalékos soron kívüli fizetésemeléssel. Tavaly, az első félévben merült fel a részvénytársaságból való kilépés gondolata. Miután megkapták a számítástechnika területén az önálló külkereskedelmi jogot, ki is léptek az rt.-ből. „Teljesen érthető — jó volt a kapcsolatunk — mondja Tobak Ottó, a MOM kereskedelmi igazgatója —, s egy-két területen különválásunk után is igénybe vettük a Videoton-irodák segítségét, így például Lengyelországban, Finnországban és Kínában. A két cég ezekben az országokban, ezekkel a termékekkel nem jelent konkurenciát egymásnak. Kiépítettük már részben a külföldi állomásainkat. PESTI UTCÁKRA Energiatakarékos trolibuszok Új, energiatakarékos trolibuszok gyártását kezdték meg az Ikarus üzemeiben a Ganz Villamossági Művekkel kialakított kooperációval. A trolik a jól ismert 200-as típusú autóbuszvázakra épülnek, az elektromos egységeket a Ganz Villamossági Művekben készítik hozzájuk. Az új járműben 31 ülő- és 110 állóhelyet alakítottak ki, motorja 196 kilowatt teljesítményű, és 35-40 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt elődeinél. A 16 méter hosszú troli 14 ezer kilogramm súlyú, a jármű sebessége, gyorsulása és könnyed mozgékonysága megfelel a mai forgalmi követelményeknek. Az Ikarus—Ganz trolibuszok iránt máris nagy az érdeklődés. A Budapesti Közlekedési Vállalat hármat rendelt, ezeket az eddigiektől eltérő — sárga és kék — színű járműveket rövidesen kipróbálják a fővárosban, a Baross tér és a Csertő park között közlekedő 80-as járaton. Több KGST-beli partner is jelezte vásárlási szándékát, NDK-beli cégek harmincat, bolgár közlekedési vállalatok pedig huszonötöt rendeltek az új trolikból. Nagy részüket az Ikarus és a Ganz már átadta partnereinek, s néhány a múlt hetekben már meg is jelent az NDK-beli és bolgár városok utcáin. (MTI) Nemzetközi Kmfigyelés Európa több mint tíz országának negyvennél több tudósa, ornitológusa figyeli napok óta a Hortobágyon és környékén, továbbá Békés megye két természetvédelmi területén a darvak vonulását, s tanácskozik arról: hogyan lehetne elérni, hogy a ma már nagyon ritka madarak a jelenleginél délebbre is költsenek. A rendkívül félénk darvak egyébként az idén már évtizedek óta nem látott nagy tömegben vonulnak délre. Esetenként több százas csapataik ütnek hosszabb-rövidebb időre tanyát a Hortobágyon. Mivel az időjárás rendkívül kedvező, bőségesen találnak élelmet, ezért az átlagosnál hosszabb ideig maradnak a mostani őszön a Hortobágyi Madárrezervátum legnyugalmasabb részein. A kipusztulófélben levő címermadár utoljára 1895-ben költött hazánkban, a fonyódi Nagyberekben. Hosszú idő után az idén első ízben történt meg, hogy negyven daru folyamatosan a Hortobágyon maradt, de ezek sem költöttek itt fiókákat. (MTI) Érdekek egyeztetése A jónál is lehet még jobbat találni, ezt bizonyítja a MOM esete. A részvénytársaság hasznos formája a külkereskedelmi tevékenységnek: a termelő és a külkereskedő között érdekazonosság van, s lehetővé teszi szakosodott külkereskedelmi szervezet megteremtését, bár ez utóbbi igaz a szakkülkereskedelmi vállalatokra is. Ennél talán már csak az a jobb mód, ha az iparvállalat önálló export-import jogot kap, hiszen így a legtökéletesebb az érdekek egyeztetése. A MOM és a Videoton Rt. esetében is csupán ez az elv érvényesült. S voltaképpen nem történt semmi, csak elváltak csendben . .. Borsi László A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tíz erdészetéből a Tüzép-telepek kívánságára 20 százalékkal több tűzifát szállítanak az idén, mint az elmúlt évben. A jó idő kedvez a fakitermelésnek, máris jelentős előnyre tettek szert a szállításban. (MTI foló : Kozma István felv.) KÁBELEN ÁT A KÉPERNYŐRE Légből kapott program Kábeltelevízió. Az alig több mint 30 éves eljárás itthoni hódításairól is szaporodnak a hírek. Miről van szó? Jelenleg a televízióműsor a stúdióból általában a műsorelosztó hálózaton keresztül jut el az adóhoz, onnan az előfizetőkhöz. Egy-egy adónak a sugárzása legfeljebb 50— 100 kilométer távolságból vehető, ezért belőlük a kisebb területű országokban is egész hálózatot kell kiépíteni. Ezt fogja a nem is olyan távoli jövőben helyettesíteni országonként egyetlen műsorszóró mesterséges hold. A központi földi állomásról kábelen jut a „légből kapott" program az otthonokba. A A hírközlés robbanásszerű fejlődése itthon is tempósabb fejlesztést sürget. Gyors ütemben kell kiépíteni a fogadóhálózatot, a kábeltelevíziós rendszereket, amelyeket műhold nélkül is rendkívül eredményesen lehet hasznosítani egy-egy városrészben, a lakosság és a kerület irányítása közötti közvetlen kapcsolat megteremtésében. Ezt jól példázzák az eddigi tapasztalatok. Bár a kábeltelevíziózáshazai helyzetének egységes műszaki és jogi rendezése a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Posta közlése szerint 1986 derekán várható, a központi intézkedéseket jócskán megelőzve több vidéki városban már megvalósították a helyi adásokat is magában foglaló kábeltelevíziós rendszert. Magyarországon 1985 közepén tizenhárom kábeltelevíziós állomás működött, műsoraikat összesen mintegy 110 ezer lakásban nézhették. A fővárosban épp egy esztendeje született meg Gazdagréten a vidéki stúdiók kisöccse, s májusban pedig a még fiatalabb testvér tette meg első lépéseit Kőbánya-Újhegyen. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a minap tekintette át a budapesti kábeltelevíziózás helyzetét és a további feladatokról határozott, dagréti kábeltelevíziós stúdió is, amely egyebek közt jogosult különcsatornán meghatározott rendszerességgel filmeket sugározni. Az első vetítés előkészületei már javában folynak. Közvetíthet továbbá reklám-összeállításokat is. Igaz, ez már pénzbe kerül, mint ahogy a hálózat fenntartásáért és más többletszolgáltatásokért is a legtöbb helyen már fizetni kell. (A kábeltelevíziós hálózat kiépítése a Gazdagréti lakótelepen lakásonként 1500 forintba kerül.) Kőbánya-Újhegyen a helyi lakásfenntartó szövetkezet fogadta be a tévéseket. A stúdiót a Dombtető utcai épület pincéjében rendezték be, s a szövetkezet fizeti az energiaköltségeket is, továbbá adja az adások műszaki személyzetét. Az elektronikát pedig az Orion kölcsönözte 1985 végéig. Kőbányán — kísérleti jelleggel — egyelőre heti egy alkalommal közvetítenek műsort. KÖZVETLEN KAPCSOLAT Az európai tőkés országokban egy-két éven belül válik általánossá a műholdas műsorszórás, a szocialista országok ezt a 90-es évek elejére tervezik. Magyarországon a harmadik tévéműsort valószínűleg műholdról sugározzák majd. Nincs tehát sok idő a felkészülésre. A nemzetkö NOVEMBERBEN BUDAPESTEN Magyar—szovjet orvosi napok Magyar—szovjet orvosi napokat rendez Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza november 11-én és 12-én. A közös tanácskozáson neves magyar és szovjet onkológusok ismertetik kutatásaik legújabb eredményeit, a daganatos betegségek diagnosztizálásának és gyógykezelésének korszerű lehetőségeit. A rendezvény első napján a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Nyikolaj Blohin, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájánakelnöke — az erre az alkalomra hazánkba érkező szovjet orvosküldöttség vezetője — és Eckhardt Sándor akadémikus, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a két ország rákellenes küzdelmének időszerű kérdéseiről tájékoztatja a résztvevőket. Másnap a Magyar Tudományos Akadémia székházában folytatják a tanácskozást, korunk egyik legveszedelmesebb betegségéről. Előadások hangzanak el többek között a daganatok kóreredetéről, sebészi és sugárkezelésének eredményeiről, a rákkutatás fejlődéséről és távlatairól. Beszámolnak arról is, hogy szűrővizsgálatokkal miként lehet felderíteni a rákbetegséget. A tudósok, klinikusok megvitatják vizsgálataik módszereit, eredményeit, azok alkalmazásának gyógyászati tapasztalatait. (MTI) DEMOKRATIKUS FÓRUM Gazdagréten már 2000 lakás lakói élvezhetik a programot. A GKTV, azaz a Gazdagréti Közösségi Televízió a hét öt napján önálló műsorral jelentkezik. A lakónegyed teljes kiépítésével hatezer otthon, mintegy húszezer ember hétköznapjaiba kapcsolódik bele a helyi elektromos hírközlés. Az új iskola részeként szeptemberre ugyan elkészült a végleges stúdió nyers szerkezete, a műsorok azonban még az ideiglenes stúdióból, az egykori úgynevezett diszponiblis helyiségekből érkeznek. S egyelőre a programkészítő elektronikát is kölcsönben használja a stúdió kollektívája. A GKTV díjmentesen sugározza a helyi műsort, a televízió fenntartásának ■nagyobbik részét a kerületi tanács fedezi, de a hirdetési díjakból is kiegészül az alap. Megalakult a gaz ÖNÁLLÓ MŰSOROK A kábeltelevíziózás első fecskéi már fészket raktak Budapesten. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a hírközlő bázisok fejlesztésére törekszik, s újabbak létrehozatalát is tervezi. Például Újpesten, benne a káposztásmegyeri épülő negyeddel, Kispesten, s várhatóan meghonosodik a módszer Teréz- és Erzsébetváros tömbrehabilitációs részeiben is. Dr. Kelemen János, a Fővárosi Tanács beruházási főosztályvezetője elmondta, a kerület vezetői fontosnak tartják a kábeltelevíziós adásokat, dicsérik annak a helyi politika alakításában, a lakossági kapcsolatok fejlesztésében betöltött szerepét. A gazdagréti műsorkészítők például megteremtették annak lehetőségét, hogy bárki elmondhassa véleményét, a képernyő segítségével tegye közhírré közérdekű javaslatait, észrevételeit. A lakosság demokratikus fórumainak fejlesztését Gazdagréten és Kőbányán még idén négy-négymillió forint szolgálja. A VII. ötéves tervben a kábeltelevíziós hálózat további kiépítése indításához városházi pénzből 45 millió forint áll rendelkezésre ez idő szerint; a továbblépéshez szükséges pénzt a helyi forrásokból kell kigazdálkodni. Horváth K. József