Esti Hírlap, 1985. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

Folytatódik­ a politikai A szovjet—amerikai csúcstalálkozó visszhapma Moszkva, november 22. Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Csaknem egész terjedelmüket a Gorbacsov­— Reagan csúcstalálkozó híveinek, az azzal kapcso­latos eseményeknek szánták ma a szovjet lapok. Közlik a találkozón elfogadott szovjet—amerikai közös nyilatkozatot? Mihail Gorbacsovnak genfi sajtóértekezletén mondott szavait, a VSZ-tagáll­­lamok vezetőinek prágai találkozójáról szóló be­számolót. A szovjet televízió tegnap háromszor is eltért eredeti programjától, hogy egyenes köz­vetítésben számoljon be előbb a találkozót lezáró hivatalos záróünnepségről, közvetítve Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan ott elmondott be­szédét. Egyenes adásban láthatták a szovjet té­vénézők Gorbacsov sajtóértekezletét is, amelyet aztán az esti híradó megismételt. A csúcstalálkozó esemé­nyeinek, eredményeinek összefoglalását közli az Iz­vesztyija. Csak a jövő mutatja meg, milyen hatással lesz a találkozó a szovjet— amerikai kapcsolatok és az egész nemzetközi helyzet alakulására. A reális érté­kelésben nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy a fegyverkezési hajsza meg­fékezésével, a béke szilár­dabbá tételével összefüggő legfontosabb kérdésekben Genfben sem sikerült meg­állapodásra jutni — írja a lap, majd megállapítja: Fontos, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti politikai párbeszéd rendszeres formában és különböző szinteken foly­tatódik. J. ★ Washington, november 22. Kis Csaba, az MTI tu­dósítója jelenti: Konstruktív találkozónak minősítette Mihail Gorba­­csovval, az M SZKP KB fő­titkárával Genfben folyta­­tott kétnapos megbeszélé­sét Ronald Reagan ameri­kai elnök a Kongresszus két háza előtt tegnap éjjel — közép-európai idő sze­rint már ma hajnalban — elmondott beszédében. „A megbeszélések olyan konst­ruktívak voltak, hogy a jövő évben az Egye­sült Államokban kívá­nom üdvözölni Gorba­csov urat, és elfogadtam meghívását a rákövet­kező évre Moszkvába. Új kezdetet javasoltam ko­rábban, s most megvalósí­tottuk ezt az új kezdetet. Nem állíthatom, hogy az olyan alapvető kérdések terén, min­t az ideológia vagy a nemzetközi kérdé­sek, egyetértettünk volna. De jobban megértjük most egymást, s ez a béke kul­csa” — mondta az elnök, aki különösen a négyszem­közti megbeszéléseket, az általa „kandalló melletti csúcstalálkozónak” neve­zett eszmecseréket emelte ki. Reagan egyenesen a csúcstalálkozóról érkezett — a közbeeső brüsszeli megállóval — a Kongresz­­szus két házának együttes ülésére. Beszédében első ízben értékelte nyilváno­san a genfi találkozó ered­ményeit. Bár abból indult ki, hogy az Egyesült Álla­moknak­­ „továbbra sem lehetnek illúziói a Szovjet­unió iránt”, azt is kijelen­tette, hogy noha , a két or­szág közötti verseny fenn­marad, biztosítani­a kell, hogy az békés maradjon. Reagan tételesen ismer­tette a szovjet—amerikai közös nyilatkozatnak azo­kat a pontjait, amelyek­­a támadó nukleáris fegyve­rek 50 százalékos csökken­tésére, a közép-hatótávol­ságú nukleáris eszközökre, a nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályo­zására, a vegyi fegyverek elterjedése és alkalmazása elleni küzdelemre, a bécsi és a stockholmi fegyver­zetkorlátozási tárgyalások­ra­­és a „kockázatcsökken­tő központokra” vonatkoz­nak. Közölte, hogy kifejtené az amerikai álláspontot az úgynevezett hadászati vé­delmi­­­ kezdeményezésről, tagadva, hogy az Egyesült Államok e terve katonai fölény, első csapásmérő ké­pesség megszerzésére irá­nyulna. Utalt arra, hogy kifejtette az amerikai ál­láspontot az úgynevezett regionális kérdések és az emberi jogok kérdésében is. „Sok kérdésben állás­pontunk továbbra is távol áll egymástól, ahogy erre számítani is lehetett. De számos kérdésben megálla­podásra jutottunk” — je­lentette ki Reagan. A meg­állapodások sorából ki­emelte azt, hogy folytatják a csúcstalálkozókat. Az elnök mél­ta­­t­rag szólt a Genfben aláírt kulturális megállapodás­ról, kiemelve, hogy növelni fogják a széles körű kap­csolatokat az emberek kö­zötti területen, például a diákok, a tanárok, a fiata­lok cseréjét. Szólt a New York-i szovjet és a kijevi amerikai konzulátus fel­állításáról, illetve a csen­des-óceáni légtér biztonsá­gáról — Japánnal együtt — létrejött megegyezésről. A genfi szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó eredmé­nyeinek nyilvánosságra hozatala után a világ kü­lönböző országaiban el­hangzó nyilatkozatokra a visszafogott hangvétel és a mérsékelt bizakodás a jel­lemző a nemzetközi hely­zet várható alakulását ille­tően. Helmut Kohl nyugatné­met kancellár üdvözölte, hogy Moszkva és Wa­shington közbenső megál­lapodásra törekszik a kö­zép-hatótávolságú rakéták ügyében. Ј2 kérdésben az NSZK különösen érdekelt — mondta Kohl. Leo Tin­­demans belga külügymi­niszter azt tartja a legfi­gyelemreméltóbbnak, hogy a két nagyhatalom vezető­je személyes ismeretséget kötött egymással. Kiala­kult köztük a bizalom lég­köre, és elhatározták, hogy kapcsolatban maradnak — állapította meg Tindemans. A svéd kormány hivata­los nyilatkozatban üdvö­zölte a csúcs eredményeit. Stockholmi remények sze­rint a találkozó meggyor­sítja azt a folyamatot, amely a szembenállás he­lyett az együttműködést helyezi előtérbe. A Vati­kán hivatalos lapja, az Osservatore Romano úgy vélekedik, hogy újból fel­éledt a kelet-nyugati eny­hülés reménye. Bill Hay­den ausztrál külügymi­niszter egy rádiónyilatko­zatban szintén úgy fogal­mazott, hogy a csúcs job­ban sikerült, mint azt vár­ni lehetett. FORGA­L­OMSZA­MLA­LÁS - MÁR HATVAN ÉVE Budapest közlekedése A fővárosi forgalomszám­lálás az 1930-as évektől vált rendszeressé. Ekkor még többnyire kerékpáro­sok, lovas kocsik áthala­dását jegyezték föl a szám­lálóbiztosok, hiszen a for­galomnak mindössze ötödét tették ki a gépjárművek. A már akkor is forgalmas csomóponton, a Nagykörút és Rákóczi út keresztezé­sében áthaladó járművek száma még a 300-at sem érte el. Ma csak az Erzsé­bet hídon több mint 4000 jármű halad keresztül egy irányban — óránként. A tömegközlekedés első utas­­számlálása 1925-ben tör­tént. Hatvan éve a legfor­galmasabb szakaszon na­ponta 20 ezer utas közle­kedett, ma pedig csupán csúcsidőszakban 24 ezren utaznak a Rákóczi úton. Az adatok olvastán bizo­nyára sokakban fogalma­zódik meg a kérdés: a napjaink fővárosi közleke­déséért felelős szakembe­rek mely adatokat veszik alapul tervezőmunkájuk során ? Mely körülmények határozzák meg a leendő fejlesztéseket? Miért pont azok a létesítmények, és miért éppen ott valósul­nak meg? Miért nem má­sutt, másfajta beruházá­sokkal gyarapodik Buda­pest? A válaszokért Derzsi Andráshoz, a Fővárosi Ta­nács Közlekedési Főigazga­tóságának vezetőjéhez for­dultunk. (Folytatás a 3. oldalon.) E­lméleti t­anácskozás Szekcióülésekkel folyta­tódik ma a pártdemokrá­­cia helyzetét és fejlesztésé­nek feladatait megvitató országos elméleti tanácsko­zás. Az MSZMP KB párt­os tömegszervezetek osztá­lya, agitációs és propagan­da osztálya, valamint Po­litikai Főiskolája közös konferenciájának résztve­vői a pártdemokrácia fej­lődésének történelmi tanul­ságairól, a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia kapcsolatáról, valamint a párt működéséről és a pártdemokrácia érvényesü­léséről hallgatnak meg korreferátumokat, s foly­tatnak véleménycserét. A kétnapos tanácskozás ma plenáris üléssel zárja munkáját. (MTI) MA DÉLELŐTT ADTAK ÁT Új szakasz az M5-ön Ma délelőtt Urbán La­jos közlekedési miniszter ünnepélyesen átadta az M5-ös autópálya, illetve fél autópálya Budapest é­­ Örkény közötti szakaszát, és ezzel a fővárosból meg­gyorsul a forgalom Kecs­kemét, Szeged és az or­szághatár irányába. Az M5 autópálya átveszi, te­hermentesíti a túlzsúfolt 5-ös számú főútvonalat, és elősegíti a mellette fekvő falvakban, városokban a közlekedési gondok megol­dását, csökkenti, mérsékli a zajártalmat és a környe­zetszennyezést, s a baleset veszélye is kevesebb a korszerű nyomvonalú au­tópályán. Az M5-ös autópálya a Nagykőrösi út végénél kezdődik a 11,8-as kilomé­ternél, és innen­ kétszer két sávon lehet haladni Öcsé­ig, a 30,1 kilométerig, ettől a ponttól az 52,7 kilométe­rig, a bal oldalon mint fél autópálya folytatódik. A most megnyitott szaka­szokkal az autópálya épí­tése nem ér véget. A VII. ötéves tervben várhatóan a bal pálya építése tovább folytatódik Kecskemétig. A jobb pálya továbbépítésé­nek ütemezése a beruházá­si lehetőségek függvénye. Budapest belvárosa felé az autópálya a Nagykőrösi út teljes átépítésével folytató­dik, itt készül a városi fő­forgalmi út, amelynek be­fejezése jövő év végére várható. Ma hajnal óta a XIX. kerü­­letben, a Nagykorosi út, a Ha­tár út és a Fogaras utca kö­zötti szakaszon új forgalmi rend lépett életbe. A főváros felé haladók a bevezető sza­kasz új, háromsávos útpályá­ját vehetik igénybe a használt­­cikk-piac és a XIX. kerületi, Baross utca között. A Baross utcától a jelenlegi forgalom­­elterelés marad érvényben, az­az a városközpont felé igyek­vők a Baross u­tca—Zalaeger­szeg utca—Határ út, illetve a Tuba utca—Határ út útvona­lon közlekedhetnek a város­határ felé tartók a vasúti pá­lya helyén kiépített Névtelen vagy az Álmos utcán keresztül érhetik el a Nagykőrösi utat, amelynek kétsávos, régi út­teste Pestimre felé egyirányú lesz. Pesterzsébet és Kispest között három helyen — a Rá­kóczi, a Kisfaludy és a Vörös Október utcánál — új jelző­lámpás csomópontokat alakí­tottak ki. További három he­lyen — a Gömb, az Újlaki és a Nagy Sándor utcánál — ideiglenesen sárga villogó be­rendezésekkel védett, kijelölt gyalogátkelőhelyeken halad­hatnak át a járókelők. A jövő év első felében befe­jeződik a közúti felüljáró épí­tése a Hunyadi és a Nagy Sándor utca kereszteződésénél. A bevezető szakasz további három forgalmi sávos pályája, a hat gyalogos-felüljáró, illet­ve a Határ úti közúti felüljá­ró várhatóan 1997 végére ké­szül el. Ezzel teljessé válik az M5-ös autópálya fővárosi sza­kaszának első üteme. i (békés) ]

Next