Esti Hírlap, 1986. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-24 / 146. szám

LA­URA :BÁSTI JULI „Bele lehet bújni a bőrébe...” Böszörményi Géza új filmet forgat Básti Juli olyan indulat­tal kapja fel az ezresekkel kitömött borítékot az asz­talról, hogy egy pillanatra az az érzésem, most rögtön Zapasiewic­z arcába vágja az egészet. Állnak egymás­sal szemben az asztal két olda­án, mindketten fehér köpenyben, és ahogy egy­másra merednek, a pilla­natnyi csönd teli van gyű­lölettel. Aztán az ezresek szétszóródnak a padlón .. A próba jól sikerült. Bö­szörményi Géza eégedett a színészi munkával, a ka­mera mögött Pap Ferenc is jónak találja a jelenetet, indulhat a felvétel Laura címmel Böszörményi Géza saját forgatókönyvéből rendezi új filmjét, Básti Juli főszereplésével. A film hősnője egy rosszul sikerült házasság csődtömegében él, munkája sem ad külö­nösebb kárpótlást, egy kór­ház személyzeti osztályát vezeti. Rockénekesként va­lamikor­ a fiatalok bálvá­nya volt, de amikor el­megy az egykori társakat meghallgatni és újra bele­kóstol ebbe a másfajta életbe, rájön hogy már ■ nem vonzza a rockvilág. Szerelmi kalandja is in­kább megalázó, semmint ígéretes Az egyetlen kap­csolat, amelyben számára értékes emberi mozzanato­kat talál egy 60 éves fő­orvossal formálódó furcsa­­barátság. Ennek a barát­ságnak egy kiélezett pil­lanatát vette a kamera az imént: haragtól sziszegő rövid dialógot és a földre szóródó ezreseket... — Milyennek tartja a szerepét? — Jónak. Jó szerep az, ami jól van megírva. En­nek a figurának van múlt­ja, sorsa, karaktere, lég­köre. — Volt "'mostanában na­gyobb filmszerep?? Esetleg Zanu­ssinál? — Egy éve forgattam a K. u K. szökevények című Zahors­ci-filmben. Zanussi­­val legutoljára 1982-ben dolgoztam együtt, a Nyu­gat híve című filmben, amely nyugaton sikert ara­tott. Lengyelországban azonban nem nyerte meg a nézők tetszését, mert egy love story irányába vitte el a viharos időket megje­lenítő forgatókönyvet. — Megfigyeltem, egy szempillantás alatt képes rendezői kérésre változtat­ni játékának hangulatán, indulat-érzelmi hőfokán. Hogy jön ez létre? Úgy érzem, az abszolút hiteles­ség ... Ki ellen ? — Mindig a figura egé­széből indulok ki. Tudom, hogy ennek a főorvosnak milyen igazságai vannak, mit véd és ki ellen van. Annak idején meghurcol­ták, és most nyugdíjba akarják küldeni , pedig szeretne tovább dolgozni. Azt tartom, hogy nekem ha egy szerepet eljátszom, védenem kell annak a fi­gurának az igazságát Füg­getlenül attól, hogy én személy szerint mit tartok erről az igazságról, nekem az ő igazát kell megmutat­nom, nem pedig eljátsza­nom a kritikáját Számom­ra játék közben az egyet­len igazság a figura igaz­sága mert h­ogy egy-egy összeütközésben kinek van igaza, azt a mű egészének kell sugallnia. Ez más lesz Böszörményi Géza­ tör­ténetének középpontjába ismét női alakot állított Milyen meggondolásból ra­gaszkodik a női figurák­hoz? — A nőknek mindig van egy sajátos jelképiségük is. Talán mert kiszolgáltatot­tabbak, mint a férfiak Óvakodom a propaganda­­hősöktől, és azt hiszem, egy női alak történetében érzékenyebben mutathatók meg bizonyos kon­tiktus­ok Ez a filmem, úgy hiszem, más lesz, mint az eddigiek. Nem felülnézetből muta­tom a hősét, hanem olyan módon hogy teljesen a bő­rébe lehet bújni. Minden körülötte történik, minden vele és benne megy végbe A filmben még fontos szerepet kapott Temessy Hédi, Reviczky Gábor és Dörner György. Bársony Éva 2­016. június 24., kedd Önfegyelem — Milyen ez a Laura? — kérdezem Básti Julitól, a rövid ebédszünetben. — Olyan nő, akit min­dig az érzelmei irányíta­nak Akkor is az érzelmei irányították, amikor meg­tette a rossz lépést. Férjhez ment szerelemből, és aztán kiderült hogy a férjét ab­szolút teljhatalommal az anyja irányítja. Laura él egy családban, amelynek tagjaihoz egyre keveseb­b a köze. Végül is szakít ve­lük és ahogyan elválasz­tatja a lakrészét az anyó­­sáéktól, és ajtót vágat ma­gának az egyik falon, úgy nyílik ki a szívében a sza­badság, az egyéniség sza­badságának vágya. Az a tu­dat alá szorított régi énje. — Azon csodálkoztam, milyen összzefogott, és na­gyon fegyelmezett még a próbákon is, a felvételek közti percekben is ... — A forgatás számomra mindig feszültség. Nagyon erős összpontosítást köve­tel. ilyen helyzetben lét­kérdés az önfegyelem azt hiszem. Böszörményi Gé­zával nem most forgatok először, és szeretek vele dolgozni. Számomra na­gyon fontos, soha semm­­i nem kell vitatkoznunk, mert teljesen megbízik bennem. A főorvos szerepére Zbygniew Zapasiewiczet hívta meg Böszörményi Géza. A lengyel színész nálunk Andrzej Wajda Ér­zéstelenítés nélkül, és Za­­nussi Védőszínek című filmjeinek főszereplőjeként lett ismert. A Chorus Line, filmen A New York-i Brodway egyik nagy színházában 1975. május 21-én mutat­ták be a Chorus Line cí­mű musicalt A darab egy készülő új musical ének­kari és tánckari szerepei­re, rendezői meghallgatás­ra jelentkező reményke­dőkről szól Marvin Ham­­lisch a zeneszerzője­ a szö­vegkönyvet James Kirk­wood és Nicholas Dante írta 1983. szeptember 29- én ünnepi előadást tartot­tak a darabból, az ugyan­is akkor érkezett el 3389. előadásához és ezzel meg­döntött minden addigi musicalrekordot. Most már tizenegyedik éve adják egyfolytában, és a 4500. előadás felé közelednek. Időközben megszületett a Chorus Line filmválto­zata. Először a Kabaré producerei, Cy Feuer és Ernest Martin kínáltak 150 ezer dollárt a filmesí­­tési jogért, de kosarat kaptak A következő, 400 ezer dolláros ajánlat sem talált meghallgatásra Vé­gül is az Universal stúdió vette meg a filmezés jo­gát 5,5 millió dollárért, az­zal, hogy csak öt év múl­va forgathatnak, nehogy a darab jó Broadway-szériá­­ját megzavarják. Az Uni­versal azonban nem talált rendezőt — először a szín­darab rendezőjéről, Mi­chael Bennettről, majd Mike Nicholsról, aztán Sidney Lumetről volt szó, de egyikükkel sem jött össze a dolog , s végül 7,8 millió dollárért tovább­adta a megfilmesítés jogát a Polygram vállalatnak, a Siemens és a Philips ame­rikai leányvállalatának, a két producer pedig mégis­csak Feuer és Martin lett. A rendezője az akkor, Gandhi filmjével éppen 8 Oscart besöpört angol Sir Richard Attenborough lett, aki következő nagyon ko­moly filmje előtt (az Steve Biko dél-afrikai anti­­apartheid -harcosról szól majd) lazításul vállalta el ezt a musicalt. A Chorus Line filmvál­­­tozatát most mutatták be Amerikában és Nyugat- Európában — vegyes fo­gadtatás mellett a Szófiában Sztárcsiná­lók (Telefonjelentésünk) Zászlók, plakátok jelzik: Szófia fesztiválváros. A ze­nei hetek eseményei közül ki-ki kedvére válogathat. Koncertek, balettelőadások váltják egymást, s a rockot olyannyira kedvelő ifjú kö­zönség, a zenei hetek tör­ténetében először, a Rock Színház együttesének tap­solhat. Az effajta muzsika most tör utat az egyébként eddig csak komoly zenét fel­sorakoztató fesztiválon. A város szívében emelke­dik a kultúrpalota, az üveg­csoda, amelynek nagyter­mében majd kétezer ember foglalhat helyet. Itt mutat­koztak be a Rock Színház­­művészei, a Sztárcsinálók­­kal. Színészek, rendezők, a hangszerek, illetve az ének ,,apostolai”, a bolgár kultu­rális élet irányítói, majd minden előadáson megtap­solják Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor rockoperáját, illetve a társulatot. Az egyik előadáson többek kö­zött ott volt az a szófiai di­ák, aki megérkezésünk után néhány órával a belváros­ban szegődött alkalmi ide­genvezetőül hozzánk. Hír­adásokból, barátoktól tu­dott a színházról, fénykép­ről ismeri a művészeket, hosszasan sorolta honi szín­házunk eddigi rövid króni­káját. Lelkes, dolgát értő együt­tes vendégszerepet e na­pokban a kultúrpalotában — sommázta az első bemu­tatkozást követően a dél­előtti, illetve az esti elő­adás között a helyi televí­zió kulturális kommentáto­ra. Kiril Suarickov, a tekin­télyes rockzenész szerint, az akusztikailag nem iga­zán szerencsés nagyterem­ben is, az akadályokat le­győzve, élvezetes előadások születnek. Ő szerte a világ­ban számos rockoperát lá­tott, de mint mondja, ez az oly jellemzően magyar mu­zsika, az ironikus szöveg, bárhol megállná a helyét. Látványos a koreográfia, kifejező a jelmez. Szolnoki Tibor, a fősze­replő, elnyerte már a szó­fiaiak becsülését, de beszél­nek G. Szabó Sándor kitűnő karakterformálásáról, Nagy Anikó és Kovács Kriszta hangjáról, illetve Prókai Annamáriáról. Újságírók keresik fel napjában több­ször is a társulatot. Egyi­kük, úgy véli: az irónia ere­jével örökérvényű kérdé­sekre keresi kifejezően a vá­laszt a Sztárcsinálók. És tehetik, hiszen a szerzők megfelelő színészi adottsá­gokkal, ének- és tánctudás­sal rendelkező csoportnak írták ezt a darabot. Mirkov Sdravko, az ismert rende­ző, már Budapesten is vé­gignézte ezt a produkciót. Most ismét eljött a szín­házzal barátkozni, tanulni, hiszen úgy tervezik, a Báb­játékos című poperettet Szófiában megrendezi. Itt egyébként nem működik rocktársulat, bár kedvelik ezt a zenét. Most fáradoz­nak annak érdekében, hogy a miénkhez hasonló, fiatal tagokból álló együttest hív­janak életre. A színház sikerét mi sem bizonyítja jobban, a zenei hetek irányításával most újabb turnéról tárgyal az igazgató. Fazekas Ágnes Pécsi táncosok Kü­tahyában A Baranya táncegyüttes egyhetes vendégszereplésre kapott meghívást a török­­országi Kütahyába. Az anatóliai város a híres tö­rök kék kerámia egyik ősi központja, és nyaranta úgynevezett fajansz feszti­vált rendeznek nemzetközi részvétellel. Ezen képvise­li majd a pécsi együttes ,hazánk néptáncművészetét. A 40 tagú tánccsoport több alkalommal is fellép a Ma­gyarországi táncképek cí­mű összeállításával. Baranya megye­­és Kü­­tanya tartomány a hetve­nes évek elején vette fel egymással a kapcsolatot. Pécs 1982-ben testvérváro­sává fogadta a tartomány székvárosát, amely az első Európán kívüli testvérvá­rosa a baranyai megye­székhelynek Mint ismere­tes, Kisstalya adott otthont az 1848 49-es szabadság­­harc leverése után Kossuth Lajosnak és kíséretének. Kossuth egykori lakóháza ma múzeum Magyarorszá­gon pedig Baranyában, il­letve Pécsett található a legtöbb, lesértékesebb tö­rök kori műemlék. A baranyai—kütahvai kapcsolatokat főképpen kulturális téren fejlesztik, a nagy távolság és az el­térő­ adottságok miatt ugyanis erre nyílik legin­kább lehetőség. A testvér­­városi kapcsolatok kereté­ben utazik a kütahvai fesztiválra a Baranya táncegyüttes Az együttmű­ködés kiterjed a közös tör­ténelmi emlékek gondozá­sára és védelmére is, így a Pécsett feltárt és helyreál­lított Menti pasa fürdőben állandó török kerámiakiál­lítást rendeznek be, amely­hez az első tárgyak már megérkeztek Kütahyából. (MTI) □ MŰVÉSZETI SÉTA A Hatvani kaputól a Kecs­keméti kapuig, illetve a hajdani­ Só térig — a mai Dimitrov térig — sétálhat­nak Móra Gábor művé­szettörténész vezetésével mindazok, akik pontosan ott lesznek 28-án, szomba­ton délután 5 órakor a ta­lálkozón, a Kossuth Lajos utca—Semmelweis utca sarkán. SZEZONKEZDÉS MÜNCHENBEN Jövőre: új Csárdáskirálynő ÉVADZÁRÁS A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNH­ÁZBAN A budapesti színházak közül utolsóként tartotta évadzáró társulati ülését ma délelőtt a Fővárosi Operettszínház. Igaz, egy­előre nem csukják be vég­legesen­­a kaput: június 27. és július 6 között a Magyarok Világszövetsége gálaműsorát játsszák Egy kis hazai címmel. A ren­dező Csenterics Ágnes, a koreográfus Gesler György, vezényel Váradi Katalin, konferál Antal Imre. Fel­lép — többek között — Almási Éva, Bessenyei Fe­renc, Galambos Erzsi, Gár­­day Gábor, Kalmár Mag­da, Körmendi János, Lu­kács Sándor, Szolnoki Ti­bor és Szőnyi Nóra. Az évadzáró társulati ülésen Keszler Pál igazga­tó elmondta: sok munká­val járó eredményes évadot zárnak. A nagyszínpadon, a Zsebszínházban, a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontban, vidéken és kül­földön, összesen tizenkilenc produkciót játszottak, 412 előadásban. A nézők szá­ma megközelítette a 390 ezret Ebből több mint 75 ezren a Marica grófnő müncheni előadását látták. A Deutsches Theaterben tartott 45 előadás nemcsak nagy közönségsiker volt, hanem a bírálók tetszését is elnyerte. Tíz újság 40 cikke méltatta elismerően a produkciót. Nem kevésbé voltak si­keresek az itthoni premie­rek, a gyermekbalett-soro­­zatban a Péter és a farkas, a felújított János vitéz, a Zsebszínházban A szélhá­moskirály, a Bál a Savoy­­ban, az ugyancsak felújí­tott Chicago a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmá­ból bemutatott A gerol­­steitsi nagyhercegnő, amely a címszerepben Németh Marikának nyújtott lehető­séget parádés alakításra. A mosoly országa című Le­­hár-operettből két bemu­tatót is tartottak, egy ma­gyar és egy német nyelvűt. A közönség nagy számban látogatta a repertoáron levő többi darabot is, ame­lyek közül a Hegedűs a háztetőn túlhaladta a 200. előadást. A színház művé­szei rendkívül népszerűek nemcsak itthon, hanem ha­zánk határain kívül is, a szezonban három földré­szen, 12 országban vendég­szerepeltek. Az idényben tovább f­olytatódott a ze­nés színházzá válás folya­mata: 23 művész kapott magánénekesi besorolást. A nyár folyamán műszaki felújítások lesznek, tovább­fejlesztik a hangtechnikát, és korszerűsítik az öltöző­traktust. A társulati ülés résztve­vői kegyelettel emlékeztek meg Dajka Margitról, aki legutolsó nagyszínpadi sze­repét az Operettszínházban játszotta, a Szerdán tavasz lesz című daljátékban és a balett-társulat volt tag­járól, Szabó Éváról, aki két évre külföldre szerző­dött, s ott halt meg. A társulatból Maros Gá­bor távozott el, az Ope­rettszínház tagja lesz vi­szont Mányai Zsuzsa a Filmgyár társulatából, Far­­kasinszky Edit és Kulcsár Lajos a főiskoláról, vala­mint félstátusban Böröndi Tamás, akinek anyaszín­háza továbbra is a Vidám Színpad marad. A Fővárosi Operettszín­­■ .-jövő évadot ismét Kuk­o’doin kezdi, a mün­­cheni Deutsches Theater­­ben augusztus 7-én mutat­ják be A mosoly országát, és 51 előadást tartanak be­lőle. Az itthoni szezonnyi­tó szeptember 13-án Lesz a Nebáncsvirággal és egy gá­laesttel, amelyet a színház főrendezője, Horváth Zol­tán állít színpadra. De­cemberben mutatják be Hammerstein Körhinta (Carousse!) című világhírű musicaljét, amely Molnár Ferenc Liliom című darab­ja alapján készült. A ren­dező Robert Herzt, a bé­csi Volksoper főrendezője, a táncokat Seregi László, a Magyar Állami Operaház koreográfusa, a díszletet Forray Gábor, a jelmeze­ket Vágó Nelly tervezi, ve­zényel Makláry László. • Az évad­­ folyamán fel­újítják a Boccaccio című Suppá-oper­ettet, a Buda­pesti Tavaszi Fesztiválra pedig új betanulásban hoz­zák színre a Csárdáski­­rálynőt. Mindkét produk­ciót Seregi László, az Ope-­ rettszínház rendezője állít­ja színpadra. Májusban a Televízióval közös produk­cióban mutatják be Ma­darász Iván—Asperján György—Miklós Tibor Ro­bin Hood című musical­jét Kerényi Gábor rende­zésében. (Lapzártakor az évad­záró társulati ülés tart.) (morvay) □ A DEBRECENI MÁV FILHARMONIKUS ZENE­KAR és a Debreceni Ko­dály kórus, Szabó László vezényletével Vivaldi-, Co­relli- és Mozart-művekből ad hangversenyt július 12- én, szombaton 7 órakor (esőnap 13.) a Vácrátóti Bo­tanikus Kertben. Karigaz­gató Stransz Kálmán. □ EGYENJOGÚSÁGOT A FÉRFIAKNAK! címmel kabaréesten vendégszerepel Be­nkó Péter. Herceg Csilla és Angyal János július 19- én este 8 órakor az Ady Endre Művelődési és Mun­kástovábbképző Központ­ban (IV., Tavasz utca 4.).

Next