Esti Hírlap, 1986. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1986-08-25 / 198. szám

amm W­arna ­ Látta-e már Budapes­tet...? címmel zenés re­­vüm­űsorral szolgált szom­baton este a Magyar Tele­vízió. Nemlaha György szerkesztésében nem keve­sebb, mint 47 slágert hal­lottunk, és valamilyen mó­don, valamennyi főváro­sunkról szólt. Arról, hogy milyen szép, gyönyörű, egyedülvaló és mennyire kedves nekünk. Meg arról, hogy érdemes kimenni Óbudára egy jó túrós csu­szára, hiszen közben Hold ragyog a Dunán és a séta­hajón csakúgy, mint a Gel­­lért-hegyen vagy a Margit­szigeten, valamiképpen szerelembe esünk. Minden jelenetet azon a helyen vet­tek fel, amelyről az adott táncdal éppen szólt, még ha annak csupán egy sora utalt is a helyszínre, így aztán csakugyan szép és változatos látványt kínált Darvas Máté kamerája, szemnek tetszőek voltak a Gesler György koreogra­­fálta táncok, szépek a kosz­tümök, s mind a zeneszer­zők, mind a dalszövegírók impozáns névsort adtak ki, Ábrahám Páltól Zerkovitz Béláig, illetve Békeffy Ist­vántól Szenes Ivánig. íz­léssel, jó tempóérzékkel és ötletesen tartotta egyen­súlyban a műsort Csente­­rics Ágnes rendezése. Ta­lán az volt a legjobb ötle­te, hogy kitűnő prózai szí­nészeket éppen úgy foglal­koztatott, mint táncdaléne­­keseket és „operettszako­sokat”. Mert zene ide, ze­ne oda, egy show-ban, ját­szódjék színpadon vagy szabadtéren, nemcsak a hang számít, hanem az elő­adó színészi képessége és személyes varázsa is. Ebből pedig utánozhatatlant és magával ragadót tudnak nyújtani olyanok, mint Ruttkai Éva és Almási Éva, Bessenyei Ferenc és Hau­­mann Péter, Sztankay Ist­ván és Cseke Péter, hogy csak néhány nevet említsek a műsor szereplői közül. Ritka szerencsés eset, ami­kor a költő együtt van, az operaénekesi hang első ran­gú színészi eszközökkel pá­rosul, mint Gregor József­nél. (bt) ALI HERCEG AZ ÚJ FÉRJ Zsazsa és rokonai Világhírű kazán­kl­ánya, Gábor Zsazsa, mint isme­retes, nyolcadszor is férj­hez ment. Frederick von Anhalt hercegnek esküdött ezúttal örök hűséget, ámde a Los Angeles-i esküvőn, mint az International He­rald Tribune jelenti, több fontos személyiség nem je­lent meg. Bojkottálta leá­nya esküvőjét Joli maria, és ugyancsak távol tartot­ta magát nővére (húga?) újabb lakodalmától Gábor Éva. Az amerikai lap az okot is tudni véli: azért tört ki a családi háborúság, mert a Neue Revue című nyugatnémet lap leleplezte, hogy az új férj eredeti ne­ve Hans-Robert Lichten­berg, egy detektív fia, és a hercegi címe nem valódi, ezt csupán ő vásárolta. Zsazsa legújabb férjét, ír­ja a Neue Revue, 1980-ban adoptálta II. Vilmos né­met császár utolsó, még élő menye, Marie-Auguste von Anhalt —, de nem ingyen. A hölgy ezért százezer már­kát kasszírozott. S még itt sincs vége a pikáns bot­ránynak: Edward von An­halt ugyanis, a család feje úgy nyilatkozott a nyugat­német pletykalapnak, hogy Marie-Auguste sohasem kapta meg az ígért száz­ezer márkát. Az új An­halt herceg azonban, vagy­is Zsazsa férje, kijelentet­te: „De igenis, megkapta a pénzt!" A Rákóczi úti egykori ékszerészcsaládban azon­ban, úgy­ látszik, nem tart­ják elég előkelőnek a nem született, csak vásárolt her­cegi címet, ezért tüntetett távollétével az­ esküvőről anyuka és nővérke. 2 1986. augusztus 25., hetid A csembaló művésze­t Hilton és külföldön Beszélgetés Salánki Hédivel Egy ideje ismét találko­zunk Salánki Hédi nevé­vel a Rádió különböző mű­soraiban, s szinte csak most és ettől tudatosodik bennünk igazán, hogy hosz­­szú ideig nélkülöztük. So­káig nem láttuk a képer­nyőn sem, pedig egy időben már a televízió stúdióinak is elég gyakori vendége volt. Tanársegéd New Brunswichben — Három évvel ezelőtt utaztam ki Kanadába, majd az Egyesült Államok­ba, kicsit turistaként, kicsit vagy inkább nagyobbrészt arra vágyva, hogy idegen közegben is megméressem magam, hogy megtudjam, érek-e valamit egyáltalán muzsikusként messze föl­dön, ahol egy léleknek sem mond semmit a nevem, ahol senkinek sem ismerős az arcom a képernyőről — mondja Salánki Hédi. — Hogyan és hol kezdte ezt a „méredzködést”? — Ottawában. A kanadai főváros National Gallery­­jének koncerttermében ad­tam először hangversenyt. Zongoráztam és csembalóz­tam. Magyar est volt: Liszt és Bartók műveit tűztem műsorra. — Sikere volt? — Úgy éreztem, szívesen fogadtak. Utána az Egye­sült Államok New Bruns­wick városának Rutgers egyetemén adtam csem­balókoncertet. Meghallgat­ta ezt az ottani egyetem csembalóprofesszora, s utá­na közölte velem: szívesen vállalna tanítványának. Én még boldogabb voltam et­től a lehetőségtől. Miközben továbbtanultam, tanítot­­tam is, a professzor tanár­segédje lettem. — Meddig tanult és dol­gozott a New Brunswick-i egyetemen? — Ez kétéves program volt, amit a Magyar Rá­dió jóváhagyásával elvé­geztem. Utána megkaptam művészdiplomámat csem­balózásból. — Ilyet kapott már a budapesti Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskolától is, ugye? — Nem kaptam, mert nem kaphattam. Nálunk ugyanis a csembaló még nem főtanszak, amikor te­hát én ezt a hangszert ide­haza tanultam, nem adtak művészdiplomát belőle. — Ezután mi történt ma­gával odakint? — Együtt dolgoztam a New York-i Jupiter zene­kar holland származású karmesterével, Jens Nay­­gaarddal. Amellett külön­böző New York-i rádióál­lomásoknak adtam szóló­koncertet. A Julliard­zeneiskolában — A kétéves csembaló­tanulási időszak letelt, mi­ért maradt mégis tovább Amerikában? — Mert beteljesült álma­im álma: két év után csem­balóból felvételiztem a vi­lág egyik legjobb, s leghí­resebb zeneiskolájába, a New York-i Julliard-ba, és felvettek! — Háromévi amerikai tanulás, tanítás, koncerte­zés, rádiózás után most vég­leg hazajött? — Nyári szünetre csupán, szeptemberben visszame­gyek még két esztendőre. Amerikában ugyanis mű­vészek is szerezhetnek dok­torátust, mégpedig kétféle tevékenység alapján. Bele­számítanak a koncertek, amelyeket zsűriznek, te­hát további hangverse­nyeket kell adnom, most már zsűrivel a háttér­ben. Másrészt disszer­tációt is be kel nyújta­ni. Nos, erre a művészdok­tori posztgraduális két év­re, ahová évente nyolc-tíz embert vesznek csupán fel egész Amerikában, ezért reményeim minimálisak voltak, felvettek engem is, ezért megyek vissza. Há­rom szólókoncertre, s egy írásbeli dolgozatra. Követ­kező koncertem színhelye a Philips Collection koncert­terme lesz, Washingtonban. A rádió is közvetíti. — Eldöntötte már, hogy mi lesz disszertációjának témája? — Igen, de még el kell fogadtatnom velük. Nem bizonyos, hogy sikerül, ha nem tetszik nekik, más té­mát fogok választani. □ KORTÁRS BOLGÁR IPARMŰVÉSZETI KIÁL­LÍTÁS nyílik szeptember 5-én, pénteken délben a Kiscelli Múzeumban. Meg­nyitja Lelkes Péter, a Ma­gyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségé­nek alel­nöke. □ MARSOVSZKY END­RE festőművész kiállítása szeptember 11-én, csütörtö­kön délután 6-kor nyílik a Fényes Adolf-teremben. Közreműködik: Komlósi Ildikó, az Állami Opera­ház tagja. AZ UTOLSÓ CSÁSZÁR Bertolucci Kínában forgat A Huszadik század, az Utolsó tangó Párizsban. A Hold és más világhírű fil­mek jeles olasz rendezője, Bernardo Bertolucci most Kínában forgatja Az utolsó császár című filmjét. Pu Ji, Kína utolsó császára 1908- ban, 3 éves korában került trónra, három év múlva le­döntik a trónról, 1924-ig a Tiltott Városban tartják fogságban. 1934-ben ismét a császári cím birtokosa, ekkor a japánok ültetik őt vissza trón­jára, az általuk kreált bábállamban, Mand­­zsukuóban. 1950 és ’59 kö­zött, immár a népi Kínában átnevelő táborban tartják, innen kiszabadulva kertész lesz Peking botanikus kert­jében. Rákban hal meg, 1967-ben, igencsak válto­zatos, eseménygazdag élet után. John Lowe játssza az utolsó kínai császárt, aki­nek élő, most 80 esztendős fivére — maga is sokáig volt börtönben — leszerző­dött a produkcióhoz ta­nácsadónak. „Sikerült kikerülnöm Hollywoodot, ahol lehető­leg vagy Ramb-, vagy Csil­lagok háborúja szerű fil­mekhez adnak csak pénzt. 20 millió dollárba kerül új filmem, mégis megúsztam hollywoodi nyomás nélkül, mint ahogy a kínai kor­mány sem szól semmibe be­le” — nyilatkozta Berto­lucci, aki új filmjéhez brit tőkét szerzett, s a felvéte­lek egy részét szülőhazá­jában, Olaszországban ké­szíti el. összehasonlító elemzés Bachról — Mi a téma? — Egy összehasonlító elemzést szeretnék írni ar­ról, hogy Bach műveinek milyen az előadása zongo­rán és milyen csembalón. — S ha túl van mind­ezen? — Akkor rengeteg ta­pasztalattal és élménnyel gazdagabban térek majd haza, s mert a rádiózás és a televíziózás terén is sok újat tanultam odakint, re­mélem, mindezeket haszno­síthatom majd itthon. Ket­tős tevékenységemet aka­rom továbbra is folytatni: muzsikálni akarok, csem­balózni, meg beszélni is szeretnék a zenéről rádió- és tévéműsorokban. Barabás Tamás KOREAI VENDÉGEK Sikerrel mutatkozott be a Budai Parkszínpadon a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosából, Phen­­janból érkezett népi együttes. Ha az időjárás kedvez, ma este ismét bemutatják látványos műsorukat. Képünkön: az egyik hangulatos jelenet (MTI-fotó : Friedmann Endre felvétele) VENDÉGJÁTÉK CSEN­SZLOVÁKI \B\\ Kezdés Boccaccióval ÉVADNYITÓ ANGYALFÖLDÖN az évadnyitó társulati ülést. Szabó Ervin igazgató el­mondta, hogy mindjárt az ülés befejeztével folytatód­­nak a Boccaccio évad vé­gén elkezdett próbái. Sup­pe operettjének a színház számára készített változata Selmeczi György és Iglódi István munkája. Természe­tesen Iglódi a rendező. A bemutató szeptember 19-én lesz az egri Gárdonyi Gé­za Színházban, ugyanott szeptemberben és október­ben még tizennégyszer lép­nek fel. A társulat más tagjai ugyanebben az idő­szakban Szombathelyen és Dunaújvárosban vendég­szerepelnek A hölgy fecseg és nyomoz című bűnügyi komédiával, illetve A hét­erősek című gyermekda­rabbal. A színház október 6-a és 16-a között Csehszlová­kiába utazik. Prágában két alkalommal játsszák A ré­gi nyár című operettet, egyszer pedig Dosztojevsz­kij A félkegyelmű című regényének színpadi válto­zatát. A vendégjáték tom­ó­­ban — A régi nyárral — és Pozsonyban A félkegyel­művel, és Bukovcan Ke­ringő a padláson című drá­májával folytatódik. Októ­berben kezdődnek Káló Flórián új darabjának pró­bái. A kitaszított című, mai témájú színművet Ruszt József rendezi. A ta­vaszi tervek közül megem­lítette az igazgató, hogy Szinetár Miklós állítja színpadra a Koldusoperát. A társulathoz szerződött Tordai Teri a Filmgyártól, Áron László Zalaegerszeg­ről, Győri Péter pedig a főiskoláról. A nyár folyamán jól ha­ladtak a színház felújítá­sával az építők. Az épí­tőmesteri munkákat befe­jezték, a szerelési, szigete­lési és burkolási feladatok vannak hátra. Ha az Agro­­épszer dolgozói továbbra is tudják tartani ezt az üte­met, akkor nem lesz aka­dálya annak, hogy október végén átadják a felújított épületet. A társulati ülésen Falusi Sándor színpadmester a színház műszaki gárdája nevében javasolta, hogy in­­dítsanak világmozgalmat Színház Afrikáért jeligével. (Lapzártakor az évad­nyitó társulati ülés tart.) (morvay) Építők szorgoskodnak a József Attila Színházban, de azért ma délelőtt a pró­bateremben megtartották VALÓSÁG, ELKÖTELEZETTSÉG írótábor Tokajban „Tokaj szőlővesszein a Magyar Írók Szövetségé­nek tárt csepegtettél ...” A híres bort tegnap nemegy­szer idézték, de mindig iro­dalmi összefüggésben: meg­nyitotta kapuit minden ed­diginél több résztvevővel a tokaji írótábor. A hagyo­mányoknak megfelelően — az egykori író-paraszt ta­lálkozókra emlékezve —, az egybegyűltek kora dél­után Tiszaladányban meg­koszorúzták Darvas József emléktábláját.. A Tokajba visszatérő résztvevők idén először gyülekezhettek a városi művelődési házban: a nagy hagyományú telepü­lés (úgy mondják, egy ki­csit az írótábornak is kö­szönhetően) a közelmúltban nyerte el ismét városi rangját. Zödi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntő szavaiban el­mondta, az írótábor közér­dekű témaválasztásaival önmagát mind erőteljeseb­bé szervezve igazolta létjo­gosultságát. Fekete Gyula, nek alelnöke — aki kez­dettől fogva részt vesz az írótábor munkájában, s ar­culatának egyik meghatá­rozója is — arról szólt, hogy a tokaji bor elsősor­ban minőségének köszönhe­ti évszázados hírnevét. A most összeseregletteket is a hagyomány és a minőség kötelezi. A tegnapi program kissé túllépte a tervezett időke­reteket, de ezt a miskolci színház művészeinek han­gulatos műsora hallatán senki nem bánta. Az­ össze­állítás alapjául a helyi pin­cemúzeum mindentudó gondozójának, Papp Mik­lósnak, A tokaji című köny­ve szolgált, mely nemrég látott napvilágot. A kötet az irodalmi idézeteknek, a ..borköszöntőknek” is bősé­ges forrása. Este a Tokajban 150 éve, 1836. március 15- én született, kitűnő rende­ző, nemzeti színházi igaz­gató. Paulay Ede névtáblá­ját is megkoszorúzták... Ma délelőtt a Valóság, elkötelezettség, közéletiség kulcsszavainak jegyében Czine Mihály, egyetemi ta­nár előadásával vette kez­detét az írótábor négyna­pos munkája. A hallgatóság soraiban mintegy sz­ázhú­­szan ültek. Kint pedig zu­hogott az eső, amely már olyannyira kellett a szőlő­nek ... (Kállai) □ CZINKE FERENC grafikusművész retrospek­tív kiállítását Berecziky Loránd, a Magyar Nemze­ti Galéria főigazgatója nyitja meg szeptember 2- án, kedden délután fél 5- kor az Ernst Múzeumban. A tárlat szeptember 21-ig tekinthető meg. □ SZENTGYÖRGYI KORNÉL festőművész és Kecskés Ágnes gobelinmű­­vész kiállítása augusztus 28. és szeptember 21-e kö­zött tekinthető meg a Vi­gadó Galériában.

Next