Esti Hírlap, 1986. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1986-10-31 / 256. szám
BUDAPESTI ÉPÍTTETŐKNEK Hárommilliárd kölcsön Társasházak, családi otthonok, lakások Az év elején hírül adtuk: új rendelkezések segítik a magánerős építkezést, méghozzá jobban, mint a korábbi esztendőkben. Erre azért van szükség, mert az állami építkezések száma csökken, különböző hitelekkel, lakásépítési kölcsönökkel és más támogatásokkal kell segíteni a „magánerőt”. Elsikkadt fedezet e Budapesten az idén 6131 családi házra és öröklakásra kötöttek az OTP- vel kölcsönszerződést, illetve adásvételi szerződést. Kétmilliárd 472 millió forint kölcsönt engedélyeztek a fiókok, és 585 millió forint vállalati kölcsönt utaltak át a munkáltatók az OTP-hez — mondta dr. Tömöri Veronika, az Országos Takarékpénztár főosztályvezetője. — Azt, hogy hány lakást fejeznek be az idén Budapesten, amelyhez kölcsönt folyósítunk, nehéz megmondani, mert ez az építtetőktől és körülményeiktől függ, pontosabban attól, milyen tempóban halad a munka. — Milyen a lakásépítések üteme? Vannak-e tipikusnak nevezhető gondok? — A családi házak általában egy év alatt lakható állapotba kerülnek,a tényleges befejezés ennél hosszabb idő is lehet. Ez az építtető anyagi lehetőségeitől és a lakás méreteitől függ. A magánszervezésű társasházaknál általában hosszabb az építkezési idő. Van, aki öt-hat évig, van, aki kettőig építkezik. Sajnos, nagyon sokan összevesznek, olykor még családok is, és bírói útra terelődik a vita. Ennek többnyire anyagi okai vannak, az építtetőknek általában eltérő a pénzügyi hátterük. Az építőközösségi szerződések nem mindig tartalmaznak kellő védelmet minden eseménynyel szemben. Az idő elhúzódásával a feszültségek fokozódnak, és egyre nehezebb a közös megállapodás. Több esetben előfordul, hogy a kivitelező fenyegetőzése (levonul az építkezésről) készteti a közösséget hamis számlák elfogadására. Ez olyan kifizetésekhez vezet a közösség pénzéből, amelyeket a végén már nem lehet pótolni. Ilyenkor a többéves pereskedés és az ítélet csak látszatmegoldást hoz, mert az elsikkadt fedezeteket — ha mód van egyáltalán behajtására — a közösség csupán hosszú évek múlva kapja meg. Szociális kedvezmény — Hogyan látja, serkentik-e a kedvezmények az építkezéseket? — Utoljára 1983-ban mutatkozott szembeötlő föllendülés, ez is a családi házak építésénél; a szociálpolitikai kedvezményeket akkor terjesztették ki erre az építési formára. Azóta a kedvezmények rendszeres változtatása ellenére sem tapasztaltunk hasonló lendületet. Tavaly még vissza is esett kissé, az idén ehhez képest növekedett a kölcsönszerződés-kötések száma országosan. Budapesten ez évben is visszaesés tapasztalható. A kedvezmények néha újabb gondokat is szülnek. Például a szociálpolitikai kedvezmény öszszege 1986. január 1-jétől két gyermek után 105 ezer, a harmadik eltartott gyermek után pedig összesen 125 ezer forint. Rengeteg levelet kapunk, nagyon sokan szeretnék megkapni ezt az összeget visszamenőleg, de nincs mód rá. Az emelt összegű kedvezmények a jogszabály hatályba lépését követően kötött szerződéseknél érvényesíthetők. Ez érthető, hiszen az árváltozások miatt szükséges a kedvezmények reálértékének megőrzése. Nem is volna igazságos, ha a korábban olcsóbban épített lakások, házak tulajdonosai a jelenlegi támogatást kapnák. E törekvések nyilvánvalóan azt is jelzik, hogy a kedvezmények növelése után is nagyok a lakásépítés és -fenntartás költségei. — 1986. január 1-jétől a munkáltatói támogatás pótolhatja a saját fedezetet. Ezért az olyan építkezéseknél, ahol a dokumentációból —mert ezt változatlanul be kell nyújtani — megállapítható, hogy az OTP-fiókhoz már átutalt vállalati kölcsön szükséges az építkezés zavartalan folytatásához, ott — a visszafizetés feltételeinek rögzítése után —■ kifizethető az építtetők (többszintes, többlakásos építkezéseknél a megbízott) részére. Erre azonban csak akkor van mód, ha a munkáltató és a dolgozó közötti megállapodás nem rendelkezik másképp. Nincs külön jutalom — Érdekeltek az OTP- ügyintézők abban, hogy hány szerződést kötnek meg? Tapasztalható ugyanis, hogy újabban nagyon készségesek. — Bírálatot többször, dicséretet ritkábban kapnak ügyintézőink, pedig magam is azt tapasztalom, hogy a létszám és egyéb gondok ellenére igyekeznek lelkiismeretesen elvégezni a munkájukat. A megkötött szerződések, illetve az elintézett ügyek után nem részesülnek külön juttatásban. Pálffy Judit PÉLDA AZ ÚTTÖRŐ KIRAKATA Textilből alkotott kedves kis figurák Akár gyalogosan jár arra az ember, akár az autóbuszablakon át nézi a kirakatot, mindig azt látja: álmélkodó gyerekek, gyakorlatias felmérő tekintetű anyukák pásztázzák az Úttörő Áruház portáját. Nem véletlen a különleges érdeklődés. Többnyire olyan textilfigurákkal találkozhatunk ott, amelyek otthonossá varázsolják az eladó áruk terét, kívánatosabbá a kínálatot és egyedivé az utcaképet. „Ahány figura, annyi kis alkotás ... többet jelent így a munka, mintha a dekoratőr csak a kész tabló mellé berámolja az árut a kirakatba. Először öröm megcsinálni. Másodszor öröm látni, ahogy a gyerekek szinte rátapadnak az üvegre (folyton maszatos az ablak) és hallani, hogy a város másik végéből is elzarándokolnak megnézni a kirakatot. Harmadszor öröm, amikor . .. emberek szinte hihetetlen szívóssággal akarnak megvenni egyegy figurát” — vallja Tóthné Rédei Györgyi. S nem öncélúan szól így „ars poeticájáról”, hanem a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet kiadásában most megjelent Találkozásaim a textillel című kötetében ismerteti a kirakatokban csodálható figurák, bábok elkészítésének módját, a hozzá szükséges anyagokat, azok beszerzési forrásait. Hatvan színes képpel, huszonegy műhelyrajzzal illusztrált könyvében a szerző ahhoz segíti az olvasókat, hogy a játékokban is elgépiesedett korban se maradjon ki gyerekeink életéből a mindig kedves, hagyományos figurák készítésének, birtoklásának élménye. (gy. k. gy.) Halottainkra emlékezünk, s utazunk ki hozzájuk a temetőkbe. Elfakult már az emlékezet: a városon át, temetőkerteken át vezet az utunk. Megnőtt a város, régvolt temetőkertekre is építkezett. A város szívében, a Károly körút 15. szám alatt, (ma Tanács körút) egy alapozásnál 1892-ben régi temetőre, koporsóikra, csontvázakra bukkantak az építők. Úgy hitték, hogy a Rákóczi szabadságharc után kitört pestisjárvány áldozatainak nyughelyét találták meg. Pedig hát — bizonyította a tudós, levéltáros Schmall Lajos — a pestisbarakkok a Józsefvárosban voltak, áldozatai a józsefvárosi temetőben találtak örök nyugodalmat. A feltárt temető katonatemető volt, mégpedig a kaszárnyában elhalt rokkant katonák temetője. A telket a kaszárnya parancsnoksága (a mai Városháza helyén) 1746-ban vásárolta meg, részben katonai temetőnek, részben faraktárnak. A temetői részt harminchárom évig használták csak. A terület oly kicsiny volt (1035 négyszögöl), s a beteg katonák halandósága igen nagy, hogy a koporsókat már kettesével, hármasával rakták egymás fölé. 1780-ban a tanácstól új helyet kapott a temető: a váci kapun kívül (a Lehel tér környékén), a régi katonai téglavető mellett, r—-| A régi terézvárosi, Vs más néven a Váczi Lfy temető a Nyugati pályaudvar környékén volt. A múlt században, írja Zolnay Régvolt temetők László, a város kirándulói örömmel keresték fel. A levéltárak azonban félelmetes híréről tanúskodnak. „Lidércek, koboldok, kísértetek járnak benne." Rettegett híre miatt a hetvenes évek elején (1875-ben kezdték kiüríteni) csak fényes nappal temetkeztek benne. Rossz hírét fokozta, hogy a mellette húzódó Váczi országúton igen sok rablás történt. 1871 májusában aztán lelepleződött a temető titka. Két pandúr tartott Vácról Pestre, sötét este volt, a város még messzi, leültek pihenni. Az egyik megrémült, a sírok közt imbolygó fények tűntek fel. Társa nehezen bírta rá („a bütykös segített”), hogy a fények után menjenek. A pandúr félelmében elsütötte a puskáját, mire a lidércfények kialudtak. Mindezt reggel jelentették a rendőrségen, ahol épp akkor ott tartózkodott (a Városházán volt a rendőrség) Wolff, a híres terézvárosi kapitány. Aki ugyan az egész ügyet sületlenségnek minősítette, de azért utasítására egy öreg, harcsabajszú rendőr vállalkozott, hogy parasztruhában, szűrben kimegy, és elrejtőzik a temetőben. Ő jelentette aztán Wolff kapitánynak, hogy melyik kriptából „jönnek elő a szellemek". Johann Riemer családi kriptáját rendezték be lakhelyül az útonállók. Ide 1859-ben temetkeztek utoljára, a koporsókat pedig széthordták más kriptákba. A terézvárosi kapitány elfogta a hetvenes évek híres rabló útonállóit: Vucsanik bandáját. ---- Budán, a Vízivárosi temetőbe (a Szilágyi Erzsébet fasor és a Kútvölgyi út között volt) a XVIII. század végétől temetkeztek. 1912-ben itt találták meg Martinovics és jakobinus társainak sírjait. Ide temették — temetéséről tudósítást is találunk — Pilvax Károly „pesti kávést” is. Vajon a pesti kávés hogy’ került Budára? 1848. március 15-én a Pilvax kávéház már nem az ő tulajdona; negyvenhatban Fillinger János Józsefnek eladta, s Budán a Krisztina elővárosban élt. Negyvenkilenc március 19-én hirtelen halállal halt meg, így még láthatta negyvennyolc kibontakozását, de már nem olvashatta, hogy egykori vendégei mint kerültek a bakó kezére. S hogy főpincéjéből — 4500 forintért! — hivatásos besúgó lett, a többi közt Jubál Károly műegyetemi profeszszort (Kossuth gyermekeinek nevelőjét) is ő adta fel. S hogy milyen volt Pilvax Károly temetése negyvenkilenc júniusában a Vízivárosi temetőben? A fiatal özvegy „szép, magyar, zsinóros, bojtos, mántikát csináltatott magának". A hat viaszfáklya jegyzékét, a koporsóasztalos és a gyászlevpel-varrónő számláját a levéltár megőrizte. ~Z~l A régi tabáni, rácvárárosi temetőkért be■— nőtt vad ligetében az idősebbek még bolyonghattak. A mai BAH-csomópont körül feküdt. Hogy kit temettek ide elsőnek, majd’ kétszáz évvel ezelőtt, azt a Budai Nevezetes Dolgok Gyűjteményből tudhatjuk. Cifra faragású sziklakocka alatt nyugodott Knezevita Ferencnek, a helytartó-tanács tagjának leánya, Frederika. „Azon való idő, mikoron Szent Mihál napjára fordul az északa, kilopódta a várbeli bálcsarnokból Frederika, hogy nyugodalmat vegyen a halálban megzsalatott leányói szívének.” Frederika a csalódott szerelmesek mosolyával „gyenge testét leveté a feneketlen szakadékba”, vagyis a várbástya korlátúján átveté magát, a mélybe. Gondozatlan föld halom alatt nyugodott — így tudósított a húszas évekbert az elvadult temetőkertről a krónikás —, Virág Benedek a szent öreg. De ide temették Lenhossék Mihály orvosprofesszort és Döbrentei Gábort is. Tört oszlop jelezte még Gautier Heléntnek, a francia forradalom napjaiban Budára került párizsi színésznőnek, a Theatre Francaise egykori tagjának hamvait. Szomor Daninak, a Kelemen László-féle első magyar színtársulat komikusának sírhalma is itt volt; vad növényzet fonta be. Kőbányai György KÍNÁNAK Tűgyártó gépsorok Egyszer, használatos injekcióstűket gyártó két gépsort indítottak útnak a Diósgyőri Gépgyárból Kínába. A berendezés, amely ötödannyi helyet foglal el, mint a korábbi hasonló gépsorok, a Diósgyőri Gépgyár, a Medicor és az amerikai Toolmatic cég közös fejlesztési munkájának eredménye. A legkorszerűbb eljárással dolgozó géplánc magába foglalja a méretre húzó, egyengető és darabológépeket is. A Toolmatic Kínában referenciagépnek szánja a most leszállított berendezéseket, és a fejlesztésben részt vevő magyar vállalatokkal együtt komoly gazdasági eredményt vár a gépsortól a kínai és általában a távol-keleti piacon. Ha a bemutatkozás sikeres lesz, amire minden remény megvan, igen jelentős üzleti lehetőséghez jut a Diósgyőri Gépgyár is. Egy-egy berendezés ára ugyanis megközelíti a hárommillió forintot. MA DÉLUTÁN ADJÁK ÁT Újabb szakasz az M1-es pályán Ma délután az M1-es autópálya utolsó szakasza is „befut” Budapestre, mert elkészült a Törökbálint— Herceghalom, vagyis a 16- dik és a 26-dik kilométer közötti legújabb tízkilométeres rész, és találkozik a főváros határában az M7- essel. A megnyitásra kerülő szakaszon a tervező, beruházó és építő vállalatok jó munkát végeztek. Az útvonal — E60-as jelzéssel — része az európai főúthálózatnak, kelet—nyugati irányban fontos nemzetközi kapcsolatot tesz lehetővé. Egyik ága a transzeurópai autópálya-hálózat keretében épülő észak—dél irányú autópálya-hálózatnak és a KGST-megállapodás alapján megvalósuló útvonalnak is része. Fontos a belföldi forgalom miatt is. Biztosítja a főváros és Észak-Dunántúl közötti kapcsolatot. Mind ez ideig Budapest és Győr között nem volt meg a vonal folyamatossága. A mai napon átadásra kerülő utolsó szakasz megnöveli az autópálya értékét. A Budapest—Törökbálint —Tatabánya közötti 50 km hosszú autópálya-szakasz nyolc év alatt 4,4 milliárd forintos költséggel valósult meg. Ebből az utolsó tíz kilométer 900 millióba került. Az autópálya Magyarország domborzatilag egyik legnehezebb szakaszán épült meg. Ezért a kelleténél hoszszabb volt a kivitelezés ideje. A beruházás azonban sok közvetlen haszonnal jár: csökken az utazási idő, növekszik a sebesség, és a korszerű főúton várhatóan tizedére esik vissza a balesetek száma. Békés Attila (Képünkön: a beruházás keretében épült bicskei autópálya mérnökség.)