Esti Hírlap, 1986. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1986-12-02 / 282. szám
LEN, KENDER, REPCE UTÁN Napraforgó-karrier Embernél magasabb óriás, olajos magvakkal Egy sokat tűrő, tanyákat vigyázó, hűséges magyar növény, a napraforgó karriert csinált. Az idén rekordot is döntött. Valóban idevalósi, igazi hazai növény a Helianthus annus? El sem képzelhetjük a tanyasi házakat nélküle — írta több mint harminc esztendeje a napraforgóról a tudós Rapaics Raymund —, pedig, akárcsak az amerikai akác, később jutott el az őshazájából az Alföldre, majd csak a tanyaföldek kiosztásakor terjedt el. Alig több mint száz éve. „A nagybirtokos nagy fákkal szegélyezi birtokán a táblákat, a kisgazda kisföldje nem bírja el a szegélyfákat, későre nőnek, s árnyuk sokat elvenne a termésből, hát más szegélynövényt keresett. Kisebbet, mégis feltűnőt, gyorsan növőt, mégis hasznosat. Embernél magasabb, óriás fészekvirágzatok nőnek, jó olajos magvak élnek benne, télen hatalmas kórója pompás tüzelő a búbos kemencében.” A kisparcellák eltűntek, s kóró sem kell már a búbos kemencéhez, a gazdák — a téeszgazdák — gázzal, olajjal fűtenek. 740 ezer tonna termést takarítottak be, az iparnak ennyit kell feldolgoznia. Élelmes növény Rákospalotán — mint majd az ország más-más körzeteiben is — az ipar a termelőkkel, a gazdaságok vezetőivel tanácskozott. Az idei esztendő tapasztalatairól s a további tervekről. A tanácskozás után Koller Lajossal, az országos vállalat kereskedelmi igazgatójával beszélgetünk. (Rákospalotán, az olajipar, a nagyüzemi gyártás bölcsőjénél. Az első gyárnak mondható üzem 1853-ban itt indult, elsősorban akkoriban még bükkmagból, kenderből, lenből, repcéből ipari célra, világításra préseltek olajat.) Hogy érte el a napraforgó e nagy termést? Az idén a tányérvirágúaknak igen kedvező volt az időjárás. Ne, ne úgy fogalmazzunk — mondja az igazgató —, hogy a szárazságot szereti, hanem inkább úgy, hogy a nem túl csapadékos idő csökkenti a növény betegségeinek előfordulását. Élelmes növény, igen mélyen — méterre, másfél méterre is — lehatolnak gyökerei, megkeresi a vizet, ami kell neki. A betakarításnál a veszteség minimális volt. Egészségesek voltak a tányérok, a szárak. Ez pedig már nemcsak az időjárás eredménye, hanem az öt éve folyó, sok millióba kerülő közös kutatómunkáé is. Az ipar, a kutatóintézetek, az egyetemek, a gazdaságok közösen végzett munkájáé. A mai értekezleten például a többi közt a nőtincsi téesz vezetője is fölszólalt (a napraforgó már északra, Nógrádban is tért hódít): eddig gondjaik voltak a növény betegségeivel, az új technológiákkal, hektáronként 3 tonna magot takarítottak be. Vak piac! A jövedelmezőségéről... „Divatos növénynek” mondták, amolyan jól fizetőnek. De most már előbbre kell lépni. 1980 előtt két és fél tonnás eredmény elég volt a jövedelmezőséghez. Ma már a termelési költségek anynyira megnőttek, hogy el kell érni a 3 tonnát. Aztán a külpiac, merthogy a legnagyobb rész exportra megy. A legtovább a „jó árat” az olaj tartotta, de már a hús, a baromfi, a gabona után az étolajat is elérte, mégpedig drasztikusan a világpiaci árcsökkenés. Tavaly még 594 dolláros átlagáron vették meg, az idén 370 dollár körül van az ára. Tehát van a termelőnek, feldolgozónak gondja, munkája. De piaca is! Mert az olajnak piaca van, el lehet adni. — Karácsonykor is dolgozunk — mondja az igazgató —, mindkét ünnepnap megy az üzem. Tavaly, december 31-én, szilveszter napján is szállítottuk az olajat. Emlékszem, hogy a szerződéseket pontosan betartsuk, december 31-én figyeltük, még az óesztendőben kimegy-e az országból az olaj, teljesítjük-e a megrendeléseket. Késő délután megnyugodtunk: egy szerelvényünk Kiskunhalas és Tompa közt haladt, egy másik pedig a Mecsek aljánál ... Kőbányai György Rekordtermés korunkban a magva csinált karriert. Alapja az egészséges táplálkozás: világszerte csökken az állati eredetű zsiradék fogyasztása, s a növényolajoké, elsősorban a napraforgóé növekszik. (Idehaza már 83-84 ezer tonna étolajjal főzünk, sütünk, s hogy csak a margarin megszeretéséről, befogadásáról szóljunk — a Ráma az idén ünnepli ideérkeztének 15. esztendejét —. 1871 előtt 9 ezer tonna margarinra volt szükség, ma már a 29 ezer tonna is kevés.) Világszerte, ahol eddig alig termesztettek olajos növényeket, olajgyárakat építenek. S gazdaságos, jól, jobban jövedelmez, mint sok más növény. Az idén rekordot is döntött. A legnagyobb területen, a rendkívül aszályos időjárás ellenére is rekordtermést adott. 320 ezer hektárt terveztek, de 340 ezer hektáron ültették el a gazdaságok a napraforgót, s mint még soha. ERŐSÍTIK A TÖLTÉSEKET Szabályozás a Tiszán A Tisza magyarországi alsó szakaszán és a Maroson a hónapok óta tartó szárazság miatt igen alacsony a vízállás. Ilyenkor jól kirajzolódik a folyómeder, s ez kitűnő lehetőséget nyújt a folyószabályozási, töltéserősítési munkákra. Az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén a munkaerő és a technikai eszközök koncentrálásáral így idejében sikerült pótolniuk azt az elmaradást, amelyet az év eleji jeges tél, majd a tavaszi árhullámok okoztak. A Tiszán több helyen ezer-kétezer négyzetméteres „vízi pokrócokat” készítettek rőzsefonattal merevített műanyag szövetből. Ezekre 18 000 köibméter terméskövet szórtak, s így süllyesztették a takarókat a megrongált parti mederbe, hogy megvédjék a víz további romboló hatásától. Az Algyő feletti Tisza-szakaszon a víz áramlását kedvezően befolyásoló vezetőművet építettek, amely arra kényszeríti a folyót, hogy a kijelölt szakaszra rakja le iszapos hordalékát, és töltse fel az előző években megrongált, kivájt partot. A Maros torkolati szakaszánál az ősszel 5 kilométer hosszúságban töltésmagasítás és -erősítési munkákat végeztek, mégpedig úgy, hogy a Maros gátjába beépített hatalmas mennyiségű földet a folyóból termelték ki. (MTI) Kötvényekből boltot nyitnak Alig három hét alatt gazdára talált a Tisza Cipőgyár által november elején kibocsátott hatvanmillió forint értékű kötvény. A befolyt összegből a vállalat kiskereskedelmi tevékenységét, saját bolthálózatát fejlesztik. Jelenleg 22 vállalati boltban kínálják a gyár teljes választékát, s az év végéig további négy, jövőre pedig újabb tizenöt Tisza-cipőboltot nyitnak szerte az országban. Terveik szerint 1989-re már hatvan saját szaküzletükben forgalmazzák a gyár utcai és sportcipőit, csizmáit, és nem utolsósorban márkás exporttermékeiket, a Salamander utcai és az Adidas sportcipőket. A fejlesztési program szerint több üzletet nyitnak Budapesten, az elsőt még ebben a hónapban a Skála Sprint Áruházban. A bolthálózat folyamatos áruellátására raktárházat létesítenek mintateremmel, ahol a teljes termékskálából választhatják ki a modelleket a kereskedők. HOGY ELKERÜLJÉK A FÖLÖSLEGES álellenőrök az üzletekben Fülbélyegzett igazolvány a fantomok ellen Dániel Péter, a Budapesti Kereskedelmi Felügyelőség vezetője, segítséget kérve telefonált szerkesztőségünkbe. Mondván: álellenőrök „kasszíroznak” vendéglőkben és különböző elárusítóhelyeken. Az üzletvezetők a biztonsággá mozgó, határozott emberektől meg sem kérdezik: van-e joguk benézni a pult mögé, a raktárba, a könyvelésbe. AZT ÍGÉRIK: SZEMET HUNYNAK — A jelek szerint a hiszékenység újabb vámszedői bukkantak fel... — Újabbak és nehezebben tettenérhetők — mondja Dániel Péter. — Legalábbis addig, amíg az üzletvezetőknek eszükbe sem jut, hogy kételkedjenek egy-egy ellenőrzés jogosságában. Sajnos mostanában itt is, ott is fölbukkannak olyan ellenőrök, akik egykor esetleg társadalmi megbízatásként valóban ellátták ezt a szolgálatot. Időközben azonban — valamilyen ok miatt — megfosztották őket tisztségüktől, az igazolvány azonban náluk maradt. De vannak olyanok is, akik — ki tudja, honnan szerzett gyakorlattal — mindenféle írás nélkül kopogtatnak az áruházak, vendéglők, boltocskák vezetőinél. Ígérik: szemet hunynak a hibák fölött, ha pénzt vagy árut kapnak — Ilyen nyíltan zsarolnak ma már? — Áruhiánnyal időről időre találkozunk. A kereskedelem bizonyos cikkeket csupán monopolhelyzetben levő gyártóktól szerezhet be. Mindez olyan piaci helyzetet jelent, amelynek következtében, tudjuk, csaknem mindenütt találhatunk apróbb szabálytalanságot. A vezetőik pedig, hogy a fölösleges kellemetlenséget elkerüljék, inkább fizetnek. De szerencsére akad már olyan, aki ellenáll. Telefonál nekünk vagy a rendőrségnek. S vannak olyan „ellenőrök” is, akik nem merészkednek ilyen messzire. Elkövetik viszont azt a hibát, hogy közértben, hentesüzletben veszik elő vásárlásikor igazolványukat, gondolva: így szebb árut kapnak, esetleg olyasmit, amit csak pult alól kínálnak. S talán ingyen kerülhet mindez a szatyrukba. Vagy betérnek egy vendéglőbe, fogyasztás után pedig elindulnak az iroda felé. A Budapesti Kereskedelmi Felügyelőség összesen 17 ezer 400 üzletért felel a fővárosban. Áruháztól a virágpiacig, szállodától a kis büféig. A felügyelőség 12 munkatársa nem győzi az összes szükséges vizsgálatot elvégezni. Ezért 2000 társadalmi munkatársunk van, akik szabadidejüket áldozzák fel. A fantomellenőröket nem szabad összekeverni velük adunk a társadalmi ellenőröknek. Mindemellé olyan papírt, amely tanúsítja azt, hogy melyik boltban mit vizsgálhatnak. Mert fontos tudni azt is, hogy az ellenőrök legtöbbször az egész fővárosit átfogó vizsgálatokban vesznek részt. Mindez persze csak akkor hatásos, ha a kereskedők nem sajnálják az időt, és mielőtt bármiről beszámolnának, igazoltatják az ellenőrt. Illetve azt a legalább két embert, aki átnézheti a könyvelést, mintát vehet az ételből, kinyithatja a raktár ajtaját. Az esetleges szabálytalanságokért a helyszínen csak a mi munkatársaink bírságolhatnak. Pénzt, nyugta ellenében, hivatalosan más nem fogadhat el. Fazekas Ágnes MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉS — Hogyan akarnak változtatni a jelenlegi helyzeten? — Január 1-jétől jól megkülönböztethető jelzéssel, felülbélyegzett igazolványt Ebben az évben mintegy 400 számítógép vezérlésű, korszerű szerszámgépet gyárt a Budapesti Szerszámgépgyár. A termékek jelentős hányada exportra kerül. A gyár kollektívája a meglévő kapacitások jobb kihasználásával, hatékony munkával kívánja teljesíteni éves tervét. A szerszámgépgyár két üzeme a korábbiaknál jobban, tervszerűbben hangolta össze munkáját, újítások bevezetésével, ráfordítások csökkentésével ebben az évben közel 1,4 milliárd forint értékben készít nagy teljesítményű, nemzetközi mércével mérve is minőségi szerszámgépet. (MTI Fotó: Kiss G. Péter) Idősek klubja öttel gyarapodott eddig az idén az idősek klubjainak száma Zalában. Nemesapáti, Búcsúszentlászló, Pórszombat és Gelse után most Molnári községben is megkezdte működését az egyedül élő,hajlottkorú emberek ellátását, pihenését, szórakozását, szolgáló intézmény. A megüresedett pedagógus szolgálati lakásban csak ideiglenesen rendezkedtek be a magányos öregek, társadalmi összefogással ugyanis külön épületet készítenek részükre, amelynek átadására a tervek szerint 1987. augusztus 20-án kerül sor. Még ebben az évben Pakod községben is megnyitják az idősek klubját. Ott a korábbi iskolát alakítják át erre a célra. Ezzel 65-re emelkedik a megyében e fontos szociális létesítmények száma, amelyekben mintegy kétezer magára maradt nyugdíjas életét könnyíthetik, szépíthetik meg. VÁNDORMADARAK ÁTUTAZÓBAN Sirály tól rabol a balfarkas A Dél-Alföld madárszállóiban, a pusztaszeri, fehértói, kardoskúti, tömörkényi és csanyteleki tavakra, valamint az azokat övező nádasokba sűrűsödő csapatokban érkeznek Európa legészakibb vidékének szárnyasai. Megjelentek a lúd nagyságú jegesbúvárok és a valamivel kisebb sarki búvárok. Ezek a tengeri madarak csak a vonulás időszakában keresik fel az édesvizeket. Velük érkeztek a nagy testű viharsirályok és Szeged-Fehértó körzetében a legerősebb sirályok családjába tartozó néhány hatfarkas is kering már a vizek fölött. Ezek a madarak nem szedik ki a vízből a halat, hanem gyengébb sirálytársaikat megtámadva tőlük rabolják el a zsákmányt. Hazánkban ritkán látható ezüstliléket is megfigyeltek a dél-alföldi természetvédelmi területeken. A tundrákon költő madarak Dél-Afrikába tartanak, s hoszszú vándorútjuk közben pihennek meg Csongrád megye háborítatlan területein.