Esti Hírlap, 1987. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
A FÓRUM TÉMÁJA VOLT Felelősség a gyermekért A Hazafias Népfront Budapesti Elnöksége áttekintette a Felelősség a gyermekért címmel megrendezett fővárosi fórum tapasztalatait. A megbeszélésen szülők, pedagógusok vettek részt, s ott voltak a társadalmi szervezetek képviselői is. A fórum megerősítette, hogy az iskola nevelőmunkája akkor vezethet jó eredményre, ha a családban megtörténik az elemi magatartási formák kialakítása és az anyanyelvi kultúra megteremtése. Jól nevelni családon belül is csak szeretettel, jó példával és kellő felkészültséggel lehet. A múlt esztendőkben sokat változott a budapesti családok helyzete, életmódja. Az apák növekvő elfoglaltsága — a sok túlmunka — kényszerűen csökkentette és csökkenti a családdal eltöltött időt. Pedig az apa szerepe sem elhanyagolható; a gyermek egészséges értelmi, érzelmi fejlődéséhez közös felelősségvállalás kell. A családok erőfeszítése sok helyütt a szükséges anyagi feltételek megteremtésére összpontosul. Mint tapasztalták, a féltés, a törődés, a figyelmesség, a megértés , a szeretet olykor háttérbe szorul. A rendezők tapasztalata szerint a diákok tanulási készségének hiánya szorosan összefügg a szülők növekvő elfoglaltságával. Igaz, az iskolai munkához jószerivel csak a képzett szülő tud támogatást adni. Segítés lehet az is, ha megszervezi gyermeke számára az együtt-tanulást diáktárssal vagy a szaktanárral, az osztályfőnökkel megbeszéli, hogyan és miben segítsen. Az elnökség javaslatára a budapesti népfrontbizottság feladattervet dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására. (r. m.) 4 I17. február 11., szerda Hihetetlen! Hétfőtől naponta kérjük olvasóinkat: ha valami különöset látnak, tapasztalnak, írjanak szerkesztőségünkbe (Budapest, 1962), s mi a látványost, a hihetetlennek tűnőt képben megörökítjük. Tegnap már megkaptuk az első levelezőlapot, s munkatársaink azonnal elindultak egy elhagyott járműhöz, amelynek forgalmi rendszáma: SN 97-22. A Fővárosi Vízművek műhelykocsija — olvasónk tájékoztatása szerint — január 10-től vesztegel a XX. kerület Prieszol József utca elején. Ajtajait 13 lakat zárja. Két gumija a földhöz lapult, defektes. A műhelykocsi önmagát nem tudja megjavítani. Üzembentartója viszont magabiztos: olvasónk jó szándékú bejelentésére visszakérdezett: mi köze hozzá? S mit mondjunk mi: ez a válasz is „hihetetlen”. (barcza polgár) IMPORTSZERZŐDÉS Indiai vasérc Dunaújvárosnak A Metálimpex Külkereskedelmi Vállalat és az indiai Kudremukh Állami Vasércbánya Vállalat szerződést kötött vasérc importjára. A megállapodás alapján az indiai cég az idén 335 ezer tonna vasércet szállít a Dunai Vasmű számára, és további 135 ezer tonna szállítását tervbe vették. Az indiai vasérc minősége megfelel a világszínvonalnak: vastartalma 66,5 százalék, kovasavtartalma 2,9 százalék. A lekötött vasérc egy részét fekete-tengeri kikötőn keresztül a Dunán, másik részét pedig jugoszláv kikötőn keresztül szállítjákmajd hazánkba. Az alapanyag-vásárlás egyúttal kedvező feltételeket teremt a magyar vállalat indiai exportjának növeléséhez, hozzájárul a magyar— indiai külkereskedelmi forgalom bővítéséhez. A jó minőségű vasérc felhasználásának növelése a vaskohászat fejlesztésének egyik fontos eleme, javítja a vaskohászati vállalatok termelésének gazdaságosságát, segíti a fajlagos energiafelhasználás jelentős csökkentését. A KIVÉGZŐHELYTŐL A KEREPESI SÍRKERTIG Megpihen-e végre a Batthyány család? ..A Szépművészeti Múzeumban őriznek egy feliratot..." Képek , láthatóan rajzok alapján készült lenyomatok a lapokban: bőrfedelű irattartó mappa, rajta a Batthyány család grófi címere; női díszmagyarhoz viselt csat, szablya, karika és köves kísérőgyűrű. Az 1986. december 17., s feltehetően január 11. között kirabolt Batthyány Mauzóleumból származó tárgyak egy része. De hogyan is kerültek ezek a mauzóleumba, hányszor és miként bolygatták meg az első független magyar kormány miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak sírját? — A mauzóleum kifosztása kapcsán nem érdektelen megismerni Batthyány halálának, s temetéseinek — merthogy háromszor temették —, körülményeit, a Batthyány Mauzóleum történetét — kezdi a beszélgetést a korszak szakértője, dr. Simon Péter, a Magyar Nemzeti Múzeum újkori osztályának vezetője. HERCEGI PROTEKCIÓ — Gróf Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki, golyó által. Ugyanis öngyilkosságot kísérelt meg, hogy elkerülje a megszégyenítő akasztást. Ellentétben az aradi tizenhárom vértanúval, az ő holttestét azonnal kiadták a családnak. Mégpedig azért, mert Batthyánynak előkelő protektora volt, nem más, mint Lichtenstein herceg, így azután a család megmenekült attól, hogy a családfő tetemét, miként az aradi vértanúkét, háromórás közszemlére kitegyék, és a kivégzés színhelyén földeljék el — idézi a történeti tényeket a Nemzeti Múzeum osztályvezetője. Gróf Batthyány Lajos holttestét a hercegi protekció nyomán később a józsefvárosi temetőbe vitték. Ám ott nem találtak megfelelő sírhelyet, így a halott végül a pesti ferences rend templomába (a mostani Felszabadulás téren áll az épület) került, ott szentelték be, temették el a kriptába. De nem nyugodhatott itt sem zavartalanul a ’48- as miniszterelnök. RENDŐRFŐNÖK THÉBÁBAN — 1870-ben Pest és Buda magisztrátusai megtiltották, hogy ezentúl templomokban, kolostorokban temessenek. E tilalomnak egyszerű közegészségügyi oka — az akkor dúló kolerajárvány — volt. Ráadásul valakinek eszébe jutott, hogy gróf Batthyány Lajos holttestét méltó módon, köztemetőben temessék el. Döntés született arról, hogy a Kerepesi úti temetőben helyezik örök nyugalomra — idézi a múltat dr. Simon Péter. A temetéssel kapcsolatosan cikkek jelentek meg a korabeli lapokban. Tudni vélték, hogy nem is gróf Batthyány Lajos teteme nyugszik a ferencesek templomában. — A holttest azonosítására temetkezési bizottmányt alakítottak, ennek többek között tagjai voltak a gróf egykori személyes ismerősei, köztük Pest város rendőrkapitánya, Thaisz Elek, valamint Pólya József, a kor kiváló orvosprofesszora. Történelmi érdekesség: a tetem másodszori beszentelésére az akkori hercegprímást kérték föl, aki, lévén túl közeli a kiegyezés dátuma, a felkérést visszautasította. Az akkori kormány tagjai sem vettek részt a másodszori temetésen, a sírt újra a ferencesek szentelték be. A mauzóleum végül is 1873-ban készült el végleg. Gondolhatnánk, leszámítva a családi temetkezéseket, senki nem háborította a gróf örök nyugalmát. — Amióta divat — márpedig Egyiptom óta kisebbnagyobb megszakításokkal az —, halottak mellé értékeket tenni, létezik sírrablás is. Erről egyébként egy négyezer éves dokumentum is tanúskodik. A Szépművészeti Múzeumban őriznek egy olyan hieroglif feliratot, amely tudatja az utókorral, hogy Théba Imrés rendőrfelügyelője maga is sírrabló — említ egy kuriózumot a történész. — De nem kell olyan messzire menni — hazánk sem kivétel. A hetvenes években a budai Várban lévő Nádor kriptát — ahol József nádor és tizenhét családtagja nyugszik — fosztották ki a vandál sírrablók Néhány évvel később a nádor első felesége, Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnő ürömi sírboltja jutott hasonló sorsra. Kirabolták a Perczel család bonyhádi és az Eötvös család ercsi kriptáját is. KIK FEKSZENEK A MAUZÓLEUMBAN? De nem kellett okvetlenül történelmi személyiségnek nyugodnia a vasajtók mögött; az elmúlt esztendő végén és január elején, a Batthyány Mauzóleummal egy sorban, a mostani Mező Imre úti temetőben még tizenkét kripta fedlapját, vasajtaját törték föl. Többek között olyan kriptát is, ahová legutóbb 1986-ban temettek valakit. Ám térjünk vissza a Batthyány Mauzóleumhoz. Illik tudni, kik is fekszenek benne: gróf Batthyány Lajos (1807—1849), felesége Zichy Antónia grófnő (1816—1888), valamint gyermekeik. Beniczky Gáborné született Batthyány Ilona grófnő (1842—1929), Batthyány Elemér gróf (1847—1932), valamint Batthyány Ilona háromévesen elhunyt kislánya, Lea. — Főleg Batthyány Ilona koporsójában bukkantak komoly értékre a sírrablók — veszi át a szót dr. Dózsa Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteményének vezetője. — Hiszen a grófnő özvegyen, örökösök nélkül hunyt el, vagyonát jótékony célra hagyta, ám a családi ékszerek egy részét Elemér mellé temettette. Ezt találták meg a sírrablók, s vitték el, mégpedig igen vandál módon: Zichy Antónia tetemének koponyáját például letépték, hogy hozzáférjenek a fülönfüggőkhöz ... — Úgy vélem, nem volt műértő, történelemismerő az elkövető — veti közbe dr. Simon Péter —, ugyanis Batthyány Lajos koporsóját is feltörte, amelyben, mint az köztudomású, Semmi érték nem volt. — Hogy honnan tudjuk, milyen ékszereket keressen a rendőrség? A koporsóban talált ruhákról általában megállapítható, milyen ékszerek voltak egykori viselőjükön — magyarázza dr. Dózsa Katalin. — Az ékszerek létét a ruhákon talált kémiai elváltozások is megerősítették. Batthyány Ilona díszes, magyar ruhát viselt, fehér blúzt, piros főkötőt. Édesanyjáról készült egy metszet, még a reformkorban, amely szintén magyar díszruhában ábrázolja, rajta drágakövekkel díszített finomművű díszcsattal. Megvizsgáltuk a ruha derekát, s meg is találtuk a keresett tárgy lenyomatát. Az viszont nem készülhetett aranyból, mert akkor az ötvözéshez felhasznált réz nyomot hagyott volna rajta. Így minden bizonynyal ezüst az anyaga. A koporsóban találtunk három fényképet is: az egyik bőr, a másik fém, a harmadik jóállapotú hímzett bársonytokban volt. Feltehetően Batthyány Ilona lányát és szüleit ábrázolták. A képek egyébként ma is eredeti helyükön vannak. A kislány mellett viszont egy gyermek retikül feküdt, benne játékokkal. — Batthyány Elemér gróf utolsó útján díszmagyart viselt, ennek szükséges kelléke volt a kard. Hossza és formája a derékaljon hagyott nyomok alapján egyértelműen megállapítható. Ebbe a koporsóba nem tettek ékszereket, úgy látszik, Elemér gróf távoli rokonai nevet voltak annyira nagyvonalúak, mint a nővérét gazdagon eltemettető, Krúdy regényeiből is jól ismert idős gavallér. JOGI PROBLÉMÁK Gróf Batthyány Lajos sírját néhány hete, immár harmadszor is beszentelték. Joggal felmerülhet a kérdés, miként lehet védeni nemzeti nagyjaink, egyáltalán, minden rendű és rangú halottaink emlékét, hiszen a múlt neves vagy névtelen szereplői ma is köztemetőinkben nyugszanak . ■ — Ha bármilyen szakértelemmel is nyitnánk fel bizonyos sírokat, leltároznánk a bennük esetleg talált értékeket, komoly gondjaink támadnának. Részint kegyeletet sértenénk, részint jogi problémák kerekedhetnének — véli dr. Simon Péter. — Még az élőket sem óvja mindig rendőr, nemhogy a holtakat. Pedig a földi maradványokat, a síremlékeket is kellene őrizni valakinek. Abban azonban bizonyos vagyok, hogy a Batthyány Mauzóleumból elrabolt értékek nem a műkereskedelemben fognak feltűnni Előbb kerül elő valamelyik darab egy kocsmában vagy egy aluljáróban. Bencze Szabó Péter Korányi G. Tamás MÓDSZERES GYŰJTŐ Év közben csak cserélget A Fővárosi Művelődési Házban működik az a hobbiklub, amelynek tagjai szabad idejükben „gyűjtögető életmódot” folytatnak. Rimavölgyi Károly testnevelő tanár például ezekben a napokban a kártyanaptárak 1987. évi betakarítását fejezi be. Szezonális gyűjtőmunkájának nagyja az év végére és elejére esik. Év közben inkább csak cserélget. Aktív korában diákjait is bevonta a gyűjtésbe, s büszke rá, hogy nyugdíjba vonulása után közülük sokan továbbra is gyűjtők maradtak. A naptárakon látható városok, tájak, festmények, létesítmények, szobrok, népviseletek valóban ismeretet is terjesztenek. Csak használhat, ha a fiatal kezébe az egészséges életet, a közlekedési szabályok megtartását propagáló naptárak kerülnek. Ezért tanítványainak bizonyos motívumok, meghatározott témakörök gyűjtését sugalmazta, ő maga a szovjet cirkuszművészet képeivel díszített, illetve a tájakat bemutató naptárakat gyűjti előszeretettel. Ezrekre rúgó kártyanaptárait szoros rendben sorakoztatta fel. Évszám szerint követik egymást az egyébként kérészéletű, egy évig szolgáló naptárak, visszamenőleg a húszas évekig. A gyűjteményének másik rendezőelve az ábécé. Ebben a sorban A-tól Zs-ig kialakult egy vállalati, intézményi katalógus azok naptáraiból, amelyek a reklámnak erre a fajtájára áldoznak. A kártyák rendezése — vallja — rendszereidre nevel, cserekapcsolatokat teremt, ő maga külföldi partnerekkel is levelez és cserél. (csoma)