Esti Hírlap, 1987. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

­ Hogyan alakul a Föld ivője a következő száz sztendőben? — erre a­érdésre keresik a választ Természettudományi E­gyesületek Nemzetközi Tanácsa — az ICSU — munkájában részt vevő tu­­dósok. Az 1931-ben alakult tervezetnek Magyarország kezdettől fogva tagja, és a korábbi évtizedekben két esztend­őn át magyar tudós, straub F. Brúnó akadé­mikus volt az elnöke. A Nemzetközi Tudomá­nyos Tanács legutóbbi, XXI. közgyűlését Svájc­ban tartották, ahol megha­tározták, a soron következő feladatokat. Az eseményen magyar részről Tigyi Jó­zsef akadémikus, az ICSU Magyar Nemzeti Bizott­ságának elnöke vett részt, s­őt kérdezzük most a ta­nács terveiről, feladatai­ról. Nagyszabású programok — Az ICSU a világ tudó­sainak — az ENSZ-szel párhuzamosan működő — egyesülése, amelynek szék­helye jelenleg Párizsban van. Elsődleges célja: olyan tudományos kutatások elő­segítése és összehangolása, amely csakis nemzetközi összefogással oldható meg — mondja Tigyi József. — Az elmúlt évek során az ICSU keretében jó né­hány érdekes fontos kér­dést tanulmányoztak a tu­dósok. Például a nemzet­közi biológiai program (IBP) keretében öt éven át a Föld meghatározott pontjain egységesített mé­rőrendszerekkel elemezték a biológiai jellemzőket, és meghatározták, milyen tar­talékokkal rendelkezik az emberiség. Az eredmények alapján tettek aztán javas­latokat az ENSZ-nek és az UNESCO-nak kormányközi programok kidolgozására. Jelentős munkája volt az ICSU-nak az Antarktisz-, az óceán-, a víz- és az űr­kutatás. Az emberiség jö­vője szempontjából alap­vető a környezet megóvása, az ezzel kapcsolatos kuta­tási feladatokból is részt vállal az ICSU. A légkör tulajdonságainak ponto­sabb megismerését szolgál­ta a tíz esztendeig tartó meteorológiai program. Foglalkoztunk ezen kívül az élő szervezet tulajdon­ságait megváltoztatni ké­pes — s éppen ezért veszé­lyeket is rejtő — génsebé­szeti kutatások szabályo­zásával és ellenőrzésével is. Most kezdődik el az eddigi legátfogóbb munka, a nemzetközi geo- és bioszfé­raprogram (IGBP), amely azokat a természeti vagy az ember által okozott vál­tozásokat vizsgálja, ame­lyek kihatással vannak kör­nyezetünkre, s amelyek be­folyásolják az élet le­hetőségeit bolygónkon E nagyszabású, fel­tehetőleg az évszázad végéig tartó kutatásokkal igyekeznek majd elegendő információt nyújtani a tu­dósok ahhoz, hogy felbe­csülhető legyen a Föld jö­vője a következő száz esz­tendőben. Ugyancsak je­lentős feladatunk a szinte beláthatatlan lehetőségeket tartogató biotechnológiai kutatások megkezdése. Most a legutóbbi berni közgyűlésen hoztuk létre az ezzel foglalkozó bizott­ságot. Együttműködés az ENSZ-szel — S mindezen túl az ICSU vizsgálódásainak elő­terében áll a nukleáris há­ború következményeinek, veszélyeinek kutatása és tudatosítása is. A közvéle­ménynek ismernie kell, hogy a többszörös nukleá­ris robbantások — légnyo­más, a hősugárzás és a radioaktív por révén — sú­lyos fizikai következmé­nyekkel járnak. Egy esetle­ges nukleáris háború ko­moly klimatikus zavarok­hoz is vezethet; napokon belül nagy területeken erő­teljes fény- és hőmérsék­letcsökkenés következik be, és megváltozik a lehulló csapadék mennyisége. Eze­ket a veszélyeket az ICSU szigorúan tudományos szempontból vizsgálja, de fontos előrelépésnek te­kinthető, hogy a jövőben nem zárkózik el az ENSZ- szel való együttműködéstől. A Svájcban megtartott közgyűlésen a szovjet kül­döttség javasolta, hogy a Természettartományi Egye­sületek Nemzetközi Taná­csa foglaljon állást a nuk­leáris kísérletek megszünte­tése mellett, mivel ezekkel a kísérletekkel már a nuk­leáris fegyverek miniatüri­zálását kívánják megolda­ni, és az ilyen fegyverek beláthatatlanul veszélyesek lehetnek például a terro­risták kezében is. Ötvennyolc ország — Az ICSU munkájá­ban jelenleg 58 ország, 65 tudományos akadémia, 20 tudományos unió — pél­dául csillagászati, kémiai, fizikai, biokémiai, biofizi­kai, biológiai, táplálko­zástudományi — műkö­dik. Valamennyi tag­országban, nemzeti bi­zottságok vannak, és a meghatározott feladatokat "az adott helyen ezek irá­nyítják. Az ICSU vezetősé­gének munkájában magyar részről ketten veszünk részt — mondta befejezé­sül Tigyi József. — Jóma­gam a Biofizikai Unió fő­titkáraként, s most, a leg­utóbbi közgyűlésen válasz­tották vezetőségi taggá Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárát. S végezetül talán még annyit: a jövőben az ICSU mind nagyobb gon­dot fordít arra, hogy fon­tos, az emberiség jövőjét érintő kérdésekben állást foglaljon. Halász Júlia mismumok mimeu­­m vmn Előre jelzik a Föld jövő évszázadát Veszély: nukleáris fegyverek miniatürizálása Az Autótechnika Személygépjármű és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat bemutató­teremmel kibővített új vevőszolgálati irodát nyitott Budapesten a Majakovszkij ut­cában. Az érdeklődők itt megismerkedhetnek a vállalat által forgalmazott új autós kempingfelszerelésekkel és információt kaphatnak arról, hogy a vállalat melyik üz­letében milyen alkatrészek vásárolhatók. ÁLL A VÁSÁR Malátáért paprikát Egyeztető tárgyalások az országok között Borsi László jelenti Brnóból. Harmadik napja áll a vásár Brnóban. Négy szak­­kiállítást rendeznek egy időben, s ezek mind az élelmiszerszakma körébe tartoznak. Friss- és kon­zervárukkal, illetve külön­böző, gépekkel és berende­zésekkel, valamint csoma­golástechnikai eszközökkel ismerkedhetnek meg a lá­togatók. Az Inteco nevet viselő kereskedelemtechnikai ki­állításra ötévenként kerül sor. A Transelektro vezeté­sével ezúttal 14 magyar gyártócég mutatja be ter­mékeit. Csehszlovákia a Transelektro szocialista forgalmában a harmadik helyet foglalja el. A ma­gyar cég gyorssütöt, áruhá­zi berendezéseket hozott többek között erre a kiállí­tásra. Tímár Zoltán vezér­igazgató-helyettes szerint a jelenlegi forgalom Cseh­szlovákiában a duplájára volna növelhető, s ennek érdekében természetesen mindent elkövetnek. A már betöltött kontingense­ken kívül, úgynevezett barter-szerződésekről tár­gyalnak partnereikkel. A magyar fél energetikai részegységeket, alkatré­szeket vásárolna ebben a konstrukcióban, s ennek fejében vendéglátóipari be­rendezéseket adnának el. A Keriparnak hagyomá­nyos piaca Csehszlovákia. A vásár szomszédságában lévő, elegáns Voronyezs szálloda belső berendezé­sében komoly érdemeket szerzett: ők alakították ki — többek között — a re­cepciót, a konyha- és szo­baberendezéseket. Kovács László vezérigazgatótól megtudtam, hogy itt-tar­­tózkodása alatt tárgyalt a szlovák belkereskedelmi miniszterhelyettessel, aki felvetette: Kassán építenek egy négy-öt emeletes nagy­áruházat, s a belső beren­dezések felszerelésével megbízná a Keripart. Ez tízmillió forintos üzlet len­ne, de természetesen még további tárgyalásokra van szükség. A brnói kiállítás jó al­kalmat ad a szocialista or­szágok közötti további egyeztető tárgyalásokra. A Fémfeldolgozóipari Szövetkezet kávéfőzőkkel és úgynevezett hőlégkava­­rásos sütőgépekkel jelent meg Brnóban. Az előbbi valódi újdonságnak számít, az új konstrukciójukat itt mutatják be először. Egy titkárságot ki tud szolgálni egy berendezés, amelynek tartozéka egy csehszlovák gyártmányú kávéőrlő és a magyar készítésű kávéfőző. Ezzel egyúttal reprezentál­ni kívánják az együttmű­ködés eme lehetőségét. Er­dész András elnök mondta: évek óta stabil piaca a szö­vetkezetnek Csehszlovákia, ahol színvonalas szerviz­szolgáltatást is tudnak nyújtani. Az Inteco mellett a Sali­ma nevet viselő szakkiállí­táson is jelentős a magyar részvétel. A Mahír szerve­zésében 12 vállalat mutatja be élelmiszer-termékeit. Itt van például a Monimpex, a Hiungarofruct, az Agro­­impex, a Terimpex, az Ag­­ro-Skála és a Mester-Coop-A Monimpex bor- és sör­­ügyben is érdekelt a cseh­szlovák piacon. Előbbiből szeretnék növelni exportju­kat, ami azért is fontos most számukra, mert a szovjet piacon 30 százalék­kal csökkent az utóbbi idő­ben az értékesítés. Beke Ödön vezérigazgató-helyet­tes elmondta, hogy eljött Brnóba valamennyi sör­gyárunk igazgatója. Tár­gyalásokat folytatnak a kontingensek betöltésére, illetve a nyári sörellátás ja­vítása érdekében. Újszerű együttműködési formákra is van lehetőség: erre pél­da, hogy a komáromi sör­gyár csehszlovák licenccel termeljen. Fölmerült egy másik lehetőség is: malá­táért cserébe paprikát szál­lítana a magyar fél a cseh­szlovák igények kielégíté­sére. IFJAK S „NAGY ÖREGEK” A KERTBEN Szamárnagyapa, vízilóunoka Nemsokára előjönnek barlangjukból a mackók . A kert, a pesti zoo, jubi­lál: 75 éves. No persze nem a 121 éve, a pesti homokra épített első ál­latbemutató, hanem amit mi is ismerünk, ez a már műemlékké (és ifjúságunk emlékévé) lett kert, amelynek jó részét K­ós Károly építette. Emlék — ezért hát e tavaszi sétánkat (bizony tavaszi, itt a nyitás, az idei ifjak bemutatásának ideje) az öregeknél kezd­jük. Kik a legidősebbek? SNUFI, A FILMSZTÁR Snufi a szamár, s­zom­­bassa, a víziló. Snufi az ötvenes évek elején, virgonc -szamárcsi­kóként került fel Pestre. A kert egyik első színpadi és filmsztárja. Az Operá­ban a Parasztbecsületben, a szigeti szabadtéri szín­padon a Carmenben, és számtalan filmben lépett fel. Ma már nem jár el (az Operában szerepét Bence, egy herést szamár vette át), nevelőnagyapa, egy ifjú szamárcsaládban — Matyi, Matyiné és nem­rég született kislányuk mellett — él. Élő­oktatási ábra, amolyan tanulmányi szamár, ki is van írva ott­honának ajtajára: házi­szamár, növényevő, pá­ratlan ujjú patás, a rész­ben kihalt vadszamárból tenyésztett fajta”. A kert másik legidősebb lakója Mombassa, a víziló. Vagy ahogy még mindig sokan, az első találkozás­kor (a száj óriásira tátva) úgy mondják: „hisz ez a Jónás!” Nem is csoda, ha a régi híres pesti dinasztia alapítójának a neve jut eszünkbe. A víziló — a pesti víziló neve Európa­­szerte egyet jelent a Jó­nás névvel. I. Jónás ala­pította a dinasztiát. 1893-ban került Pestre, a város­ligeti, termálvízzel telt medencébe. Leszármazottai minden nagyobb állatkert­ben megtalálhatók. Az az áldott Széchenyi-termál­­víz ... Mombassa édes­anyja, Kincsem nem volt fiatal lány, a régi háború előtti állatkert egyetlen életben maradt lakója volt. Itt született 1931-ben, s még a hetvenes évek ele­jén is ezzel a már nem is olyan kicsivel. Mombassá­­val lepte meg a kertet. Mombassának — a kert második nagy öregjének — ismét kicsinye van. (Az apa, a hároméves Süsü.) A tavalyi vizilógyerek Deb­recenben él. JEGESBOCS, A CSEREGYEREK Elérkeztünk hát az idei ifjakhoz. Persze a mac­kók . Idén is van mac­kóáldás, csak néhány he­tet várjunk, elővezeti őket­ anyjuk a barlangból. De jegesgyerek is van, még­pedig kettő. (A legutóbb itt született jegesbocs Ja­pánba ment cseregyerek­ként.) A felnőtt jegesmed­vék — hárman vannak — bírták tán legjobban az idei nagy hidegeket. Künn aludtak a sziklákon. Hár­man voltak, kettő pesti illetőségű — Jiarbara és Rudi — s egy Varsóból érkezett lány, a neve Szá­va Férj­, apanézőbe küld­ték Pestre. De hát iste­nem, csak Barbarának lett gyereke, mégpedig két­ kis bocs. De máshonnét is vannak nálunk nászügyben ven­dégek. Franciaországból egy kedves, de magányos fekete pókmajomfi, odaha­za nem talált magának feleséget, talán majd itt nálunk, a Városligetben. KAZUÁRKAKAS HÁZTŰZNÉZŐBEN De innét is utaztak el messzi földre párért, gye­rekáldásért. Többi közt egy binturung-özvegy — ci­­betmacskaféle, vastag, nagyfarkú medvenyest — Bremenhafenbe. Egy éve pusztult el a párja, sze­retnék férjhez adni. S egy kazuárkakasunk — (Észak- Ausztrália nagy futómada­ra), Lodzba ment meny­asszonyt keresni. Ám uta­zásának nemcsak egyedül a háztűznézés az oka: pes­ti, ligeti házát most építik át, s jobb, ha az építkezés alatt (hová tennélk, kinek a társbérletébe?) egy lodzi kazitártyúk mellett tölti el azt a kis időt. Kőbányai György Szálloda a vörös kastélyban Új köntösbe öltöztetik a nagycenki vörös kastélyt. A Széchenyi Emlékmúzeum épületéhez egykor pálmakert­tel kapcsolódó kétszintes kastély nevét homlokzati szí­nezéséről kapta. A múlt században emelték, s falai kö­zött személyzeti lakásokat, élelmiszerraktárakat, kony­hát rendeztek be. Az egykori gazdasági épületről az Or­szágos Műemléki Felügyelőség tünteti el­ a múló idő nyomait. Helyreállítja a pálmaházat is. A rekonstruk­ciós munkával az idén végeznek. Az épületben a Pega­zus Tours szállodát alakít ki.

Next