Esti Hírlap, 1987. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1987-08-01 / 179. szám
HONFOGLALÁSUNK 1100. ÉVFORDULÓJÁRA „Világkert” Budapesten Muskátli a bankház falán • Kaffa cserjéje A Váci utcai bankház falán ma ugyanúgy muskátli piroslik, mint az új negyedek erkélyein vagy a budai villák kertjében. A legkedveltebb magyar virág korunkban is . .. Magyar, pedig már a neve is elárulja, hogy a középkorban nem ismerhették nálunk. Európába is három esztendő híján háromszáz évvel ezelőtt hozták be. A muskátli Dél-Afrikából származik. Nemzetsége több mint kétszáz fajt számol. Nevesok más nyelven a geranium szóból ered. Honnan jellegzetes magyar elnevezése? Elődeinket az egyik nagyon illatos geranium a muskotályra emlékeztette, így lett a növény muskáta, később muskátli. Nehéz talán elhinni, de csak a múlt század második felében terjedt el. Afrika virágai Kertészetünk ezerszáz éves története a nemzetközi kapcsolatok története. Szent királyaink idejétől kezdve sok távoli ország vagy földrész növényzetét honosították meg. Olyan gazdagságban, hogy a tervezett világkiállítás előtt könnyen megépíthetők Ázsia és Amerika kertjei. De megtalálhatók-e Afrika fái, virágai? Sokkal nagyobb számban, mint sejtenénk. Az viszont tény, hogy Amerika növényei általában előbb jelentek meg Európában. Afrika — csakúgy, mint Brazília — őserdőinek „felfedezése” még tart. Az etióp Kaffa-hegy nevét őrző cserjét a XVIII. században Pálffy János kertjében is termesztették üvegházban. Bél Mátyás így emlékezik: „Láttam a török babot... Sok bogyó van rajtuk, külön helyükön jól tenyésznek és pompásan fejlődnek.” Ha kis számban, ma is hoznak termést honi kávéfák. Az észak-afrikai Atlasz hegység cédrusai is elkerültek hozzánk több, más fával, cserjével együtt. Afrikai virág a narancsvörös klíva, a piros amarillisz, a hófehér kálla. A népszerű saintpaulia az ibolyára emlékeztet. Kelet- Afrika magas hegységében él, ezért a fokföldi ibolya megjelölés téves. Napjainkban kedvelték meg a fréziát. A kertjeinkben ma is látható kardvirág zöme Dél-Afrikából származik. A nehezen ejthető nevek jelzik a növények kései honosítását. A Nyugat-Afrikából érkezett sansevieria már elterjedt, s elkezdett hódítani a pompás narancs-kék strelitzra is. Legjobb hírverés Öt világrész nálunk is fellelhető fáiból, virágaiból megvalósulhat a világkert. Ez ugyanúgy a mezőgazdasági világkiállítás sok látogatót vonzó része lehet, mint nagyhatású megemlékezés a honfoglalás 1100. évfordulójára. Az előkészítésben sok érdek találkozik, s ez jelentősen meggyorsítja a tudományos és tervezési munkát. Különösen nagy az érdeklődés az egyetemen az ifjúság körében. A világkert sok szép feladatot adhat kutatóknak és kertépítőknek. Növények „ versenye99 De a felkészülés hatása kisugárzik az egész kertészetre. A magyar gyümölcs híre messze földön ismert. Keresettek virágjaink is, s a legutóbbi időben a vállalkozók sok cserjét és díszfát szállítottak a határokon túlra. A világkert a legjobb hírverés lehet, hogy megismerjék a honi kertészet fejlettségét. A nagy bemutató növényeit sok-sok helyről gyűjtik majd össze. Ennek feltételeként már az idén elkezdődik a fővárosban a szép kertek versenyének szervezése. A versengés temérdek megbízást kínál a fővárosi kertészetnek, a tsz-eknek és a magánkertészeknek. Hatására szépül a város, elterjed sok új növény és termelési eljárás, s mind több kiváló zöldség, gyümölcs és virág kerül tíz- és tízezer kiskertből a piacokra. Aczél Kovách Tamás met sem kellett föltüntetni a fölvételi kérelmen. Az amerikai technikus viszont boldog volt, hogy gyermeke magyar képzést kapott a pesti univerzitáson. Loboghat jobban József Attila költészetéért bárki is, mint ahogyan lobogott az a Clevelandben dolgozó hazánk fia? — nem tudom. Viszont oly bizonyos vagyok abban, hogy ez az ember" utcahosszal országos, első valamiben a magyar nyelven író költők között. Az ő verseskönyvei — mindahányat saját költségén jelentette meg — a legszerényebb példányszámban napvilágot látott költeményes kötetek. Fénymásolt kiadványok, több száz oldalon, és mint az egyikről megtudtam, mindössze kilenc példányban állították elő. Kérdeztem is a szerzőt, mit lehet kilenc kötettel kezdeni. Ő halk szomorúsággal közölte velem: „Kapnak belőle itthoni családtagjaim, marad a fiamnak, hoztam a Széchényi Könyvtárnak, jut egy dedikált példány Polgár Pista pajtásomnak is, kapsz belőle te is, és még marad is .. Atyaég, milyen furcsa dokumentumok ezek a könyvek! Helyenként csak xerox-másolatai egy-egy magyar szövetű amerikai hírnek. Ami néha csak ennyi: Ralph Kiss repülőtéri menedzser nyilatkozott a tévé tízes csatornáján. Vagy, hogy Zoltán J. Kiss fizikus a princetoni egyetem docense találta föl a kvarcórát. .. Hogyan porlik el az idegen tengerben a rengeteg magyar ... És a versei? Nem is palástolt fájdalom sugárzik a jánosbogárkák téveteg fényével: „Úgy vagyok az emberekkel mint a bogarak, csak téblábolok köztük. / És, ha nem kerülök a lábuk alá, / gondolom, hogy nem lépnek rám. / De azért viselem a talpuk nyomát.” Nem felejtette még el, milyen is a gabona- vagy zsúpkéve bekötéséhez való bot, mire vezethető viszsza Kisasszony napjának ünnepe, miféle alaprajzuk volt falun a kovácsműhelyeknek. Tudja már, hogy mik a „kondominium városok”, esetleg, hogy a Szathmáry Lajos vendéglőjének neve The Bakery, hogy náluk Bonar lesz a Bodnárból, Sabaura változik a Szabó. Imrém eljátszadozik azzal is, hogy Gál neve hány magyar szóban mocorog, mint abban, hogy fujdoGÁL, rohanGÁL vagy szolGÁL. Ma már nyugdíjas. Miamiban lakik, onnan szokott hazaruccanni. Elég nagy váltás lehet, amikor a Lummus Park pálmákkal övezett strandszegélyéről megérkezik Dunaharasztiban élő rokonaihoz. Vajon mit hoz magával gondolatai között? Az autócsordák emlékét? A felhőkarcolók sokaságát? Vagy egyszerűen azt a furcsa tényt, hogy emlékezetében minő sajátos bérlőtársi viszonyban élnek olyan szavak, mint a Grand Slam, a nyoszolya, a Sunday és a pitvar."söndes, békességgel telt szívvel jár-kel a magyar nyárban. Ha találkozik olyanokkal, akik arra késztették, hogy keljen át az óceánon, már jólélekkel összemosolyognak, a vendég nálunk, az-ok meg régen derűs kedélyű kisnyugdíjasok. Kétéves a napijegy A Budapesti Közlekedési Vállalat két évvel ezelőtt kezdte árusítani járműveire a napijegyeket. Idén az első félévben már több mint 180 ezer fogyott belőlük, s az év végéig várhatóan további 300 ezret adnak el. A fővárosban kétféle napijegyet lehet vásárolni: 16 forintost — amellyel autóbuszon nem lehet utazni —, illetve a 24 forintost. Ez utóbbi mindazokra a tömegközlekedési eszközökre érvényes, amelyekre a 170 forintért kapható kombinált bérlet. A napijegyeket a vállalat összes fővárosi bérletpénztárában árusítják. Emlékérem Az éremgyűjtők Csongrád megyei szervezete és a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert emlékérmet jelentetett meg abból az alkalomból, hogy a nagy tudós 50 évvel ezelőtt kapott Nobel-díjat. A biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért és a C-vitamin előállításáért. Az érmet Lapis András szobrászművész tervei alapján Szabó Géza ötvösmester készítette bronz és ezüst változatban. Két évvel ezelőtt kezdték meg Nagyegyházán a Tatabányai Szénbányák Vállalat bauxitkülfejtési bányájának nyitását. Helyenként 60-70 méter földet és kőréteget kell eltávolítani, hogy a bauxitot ki tudják termelni. Hogy ne legyen fen.....adás, új gépeket, öt Volvo A—25-ös típusú, hatszor hat kerék meghajtású dömpert vásároltak; teherbíró képességük egyenként 25 tonna. (Koppány György felvétele) IDŐS EMBEREKNEK Bölcsődében fő az ebéd Hat szombathelyi bölcsődében főznek a szociális étkeztetésre jogosult öregeknek, és az idősek klubjában étkezőknek. Korábban vendéglőkből vitték az ebédet, de az idős emberek nem egyszer panaszkodtak az ételek túlfűszerezettségére. Jelenleg mintegy 250-en kapják az ételt a bölcsődékből, és így az itteni konyhák a kapacitást is jobban kihasználják. Azoknak, akik nem tudnak érte menni, házhoz viszik az ebédet. Van olyan bölcsőde a városban, ahol szombaton és vasárnap is főznek az időseknek. MEGJEGYEZZÜK Hosszú az út a Lánchídon Tudjuk, s tudomásul is vettük: Iffo^^elv^nás miatt, szünetel a forgalom — kivéve az autóbuszokat. A március óta eltelt idő alatt megszokták az autósok a híd elkerülését. A napokban viszont bejelentették: októbertől újból megindulhat a Lánchídon a forgalom. S ez felvet néhány kérdést. Először is: mindazok, akik erre szokták venni útjukat munkahelyükig és vissza, tudják, hogy a hídfőhöz közeledve — akár Budán, akár Pesten — egyre nagyobb torlódásokba ütköznek. S azt sem lehet kifelejteni a számításból, hogy a Lánchíd egy-egy sávjának hossza megduplázódik a hasonlóképpen egysávos Alagúttal. Ezen a körülbelül 700 méteres útszakaszon, autónként hat métert számítva a követési „távolsággal” együtt, összesen körülbelül 110 személygépkocsi egyidejű jelenléte lehetséges, így összesen egy — igaz, zsúfolt — BKV-autóbusznyi „rakomány” telne ki az autósokból, holott ekkora távon könnyűszerrel haladhatna akadálytalanul, egyidőben, legalább egy-két tucat autóbusz is ... Másodszor: mennyi lehet a maximális sebessége egy 700 méter hosszú személygépkocsi-oszlopnak, amikor a követési távolság maximum fél méter, de inkább 30 centiméter kell, hogy legyen? Talán nem túlzás, ha legfeljebb 4-5 kilométeres óránkénti sebességgel számolunk, s még ez is legalább 20 percet jelent, persze csak ideális esetben... S ezen az „ideális” 20 percen kívül mennyi ideig tart még, amíg az ember átverekszi magát a Lánchíd budai és pesti közlekedési „dugónyomor-körzetén”, vagyis a Krisztinától a Clark Ádám térig, illetve a Roosevelt tértől a Kiskörútig, beleértve a Népköztársaság úti kereszteződést is? S ráadásul — csúcsidőben — példának okáért a Roosevelt téren akar körülnézni valaki, csak tolakodó autókat és kipufogógáz-felhőket lát. Itt, a pesti Duna-part egyik legszebb terén, ahonnan szintén az egyik legpompásabb panoráma nyílik Budára. Nem végeztem felméréseket, de bevallom, én még jóval a lezárás előtt megszoktam a Lánchíd elkerülését. Kiszámítottam, hogy használata nappal — munkanapon — minden másik Dunahíddal szemben a legtöbb időt, a legtöbb „ideget”, a legtöbb benzint fogyasztó, a legtöbb motort rongáló megoldás ... Mindebből egy javaslat sem szoknánk vissza — autóval — a Lánchídra? Legalább hét közben! Mert hétvégeken és az ünnepnapokon azért kocsikázhatnánk erre... S akkor ez nekünk is ünnep volna! Óvjuk meg ezt a gyönyörű műemléket — és az innen nyíló panorámát — azzal, hogy továbbra is csak az autóbuszok, esetleg a látogatóban levő társasgépkocsik, a rendőrök, a mentők és a tűzoltók használhassák a hidat! Annál is inkább, mert ez beleillenék abba a koncepcióba is, amely eddig már a budai Várból és a Belváros kis utcáiból amúgy is kitiltotta a magánautókat. Stőssel Nándor TÁVFŰTŐHÁLÓZAT Folytatódik a nyári karbantartás Augusztusban folytatja a nyári hálózat-karbantartást a Fővárosi Távfűtő Művek. A vállalatnál elmondták, hogy a budai üzemigazgatósághoz tartozó rózsakerti fűtőműben augusztus 3-án, a Toboz utcai kazánházban pedig augusztus 24-én kezdik a munkát. A szakemberek augusztus 10-én kezdik a karbantartást a kelenföldi erőműben. Emiatt szünetel majd a melegvíz-szolgáltatás a Fehérvári úti, a Lágymányosi, az Őrmezői, a Gazdagréti és a Leányka utcai lakótelepen, valamint a Krisztinavárosban és a Vár-fennsíkon. Az észak-pesti üzemigazgatóság területén, a Füredi úti fűtőműben augusztus 3-án, az angyalföldi erőműben pedig augusztus 5-én látnak munkához. A káposztásmegyeri lakótelepen élőknek augusztus 23- tól kell nélkülözniük a meleg vizet. A dél-pesti térségben a napokban kezdődött meg a csepeli erőmű karbantartása, amely várhatóan augusztus 9-ig tart. A józsefvárosi lakótelepen és a Mihálkovics utcai lakónegyedben augusztus 10-től nem lesz meleg víz. A tervek szerint 10-12 nap alatt mindenütt végeznek.