Esti Hírlap, 1987. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-21 / 221. szám
A közös magyar—csehszlovák beruházásként megvalósuló bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer egyik elemeként készül a bősi vízlépcső, az erőmű, a hajózsilip. Jelenleg ez Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építkezése. A bősi vízlépcső a Dunakilitinél épülő víztárolóból kiinduló 25 kilométeres csatornába létesül. A munkálatok alkalmával 13 millió köbméter földet mozgatnak meg a dolgozók, modern gépek segítségével 1,3 millió köbméter betont, illetve vasbetont építenek be, a technológiai berendezések tömege pedig 33 ezer tonna. Az összesen 720 megawatt teljesítményű vízi erőmű első egysége várhatóan 1990-ben kezdi meg az áramszolgáltatást. (MTI Fotó: Balaton József) „AZ UTASOK GYÖNYÖRŰSÉGÉRE RÖPPENTYŰKET EREGETTEK” Széchenyi hajója a Balatonon Gépek Angliából • Királyi látogatás A nyár és az ősz fordulója táján mindig útra kelnek a balatoni hajósok. Nagycenken, Széchenyi István mauzóleumát keresik fel, hogy koszorút helyezzenek el a legnagyobb magyar nyugvóhelyén. Kettős születésnapra emlékeznek. A Balaton első gőzhajóját éppen a Széchenyi iránti tiszteletből, születésnapján, szeptember 21-én bocsátották vízre, 1846-ban. JÓKÉPŰ MATRÓZOK A Kisfaludy negyven évi szolgálat után, száz esztendővel ezelőtt vonult nyugdíjba. A Somogy című lapban így búcsúztatták: „... lassacskán úgy megrokkant, hogy már mászni sem tudott, pedig azt kívánták tőle, hogy olyan gyorsan repüljön, mint a sirály és legyen kecses, mint a hattyú". Pedig hányan csodálták annak idején, már az építését is. A fatest Óbudáról és a sok gépészeti berendezés — megtéve az Angliából Triesztig tartó tengeri utat — egyaránt lóvontatással érkezett Füredre. A helyszínen mindenre ügyelt Széchenyi. A festéssel és kárpitozással kapcsolatban kikérte felesége véleményét. Finom nő ízlését dicsérte a belső fehér és aranyburkolat, a sok tükör és mahagóni oszlop, a parkettás padló, a párnázott ülés. A hirdetmény szerint — ha kell, a hajó szobái fűttetnek — hűvösebb időben is kellemesen lehetett rajta utazni. A hajón volt könyvtár, magyar és külföldi újságokat sietett olvasni. A „jóképű matrózokat” is az utasok kedvéért szerződtették. A kor szokásainak megfelelően a balatoni hajósok tengerész-egyenruhát hordtak, sőt a kapitányok kardot is viseltek. ZENESZÓ MELLETT Az utasok főleg a füredi vendégek voltak. Száznegyven esztendővel ezelőtt a gyógyító hatású savanyú víz már kétezernél is több vendéget vonzott. Amikor pedig 1857-ben a császár, I. Ferencz József meglátogatta a hajót , a külföldi olvasók is tudomást szereztek létezéséről. A késői utókor egy lipcsei keltezésű újságból tudhatta, milyen volt a tízéves gőzös. A rajz szerint az uralkodót lobogódísz fogadta, a kétfejű sasos, császári zászló mellett felhúzták az árbocra a nemzetiszínűt is. Közben terjeszkedett a vasút, a buda—trieszti vonal megnyitása még közelebb hozta a Balatont. „Olyan jó a menetrend, hogy Pest-Budáról, Fehérvárról tehet egy kirándulást Füredre, itt megebédelve még aznap haza is utazhat” — írta a Balaton-Füredi Napló. Az újságban olvashatunk az első „diszkóhajóról”. 1862-ben Füredről indult Keszthelyre a Kisfaludy, út közben cimbalomművész játéka szórakoztatta a közönséget, majd a füredi színház négy kardalosa énekelt. „Az utasok gyönyörűségére röppentyűket eregettek.” Keszthelyen szintén zeneszó mellett szálltak partra. Másnap Hévízre tettek kirándulást, megnézték a fenékpusztai ménest is. Ettől kezdve — főleg a fürdőszezok után — rendszeressé váltak a Füredről indított hajókirándulások. LEMONDOTT A KAPITÁNY Az idő egyre inkább kikezdte a Kisfaludy fából készült részeit. Az új vastestet az akkoriban frissen alapított újpesti Hartmannféle hajógyárban készítették. Az átépített gőzös adatait fényképek alapján próbálták meghatározni. Ezek szerint harminc méter hoszszú, és tíz méter széles lehetett. A Kisfaludy leghosszabb ideig működő kapitánya Keöd József volt. Több mint tizenöt esztendeig vezette a gőzöst. Jól ismerte minden porcikáját, s meg is akarta menteni az öreg hajót. Jogos panaszait a Balaton Gőzhajózási Társaság nem vette figyelembe, ezért lemondott a kapitányságról. Nagyjából vele egy időben vonult nyugállományba a Kisfaludy is. A társaság feloszlott, a vagyont, köztük a hajót is, elárverezték, majd szétvágták. Egyetlen darabja sem maradt meg, emlékét, és a balatoni hajózás elindítójának munkásságát mai — egyebek között —, a Széchenyi és a Kisfaludy nevét viselő, Tihany—Szántód között közlekedő kompok őrzik. Szabó Margit 4 Estigfird Tufy, 1987. szeptember 21., hétfő Ceglédi ősz Csütörtöktől október 4- ig tartják Cegléden a tizedik ceglédi ősz programját. Ma délelőtt a városi tanácson sajtótájékoztatón ismertették a rendezvény eseményeit. A megnyitás napján délután ünnepi nagygyűlést tartanak Kossuth ceglédi beszédének 139. évfordulója alkalmából. Az előadó Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lesz. Az események között szerepel kiállítás, sportnap, hangverseny. Az utolsó két napon kiállítás, vásár színhelye lesz a Rákóczi út Széchenyi utca— Táncsics utca közötti szakasza, a Lenin-park és az ott lévő közintézmények. KONVERTIBILIS PIACOKRA Több bodza, brokkoli adó piros- és feketeribizlit. Helyettük az idén a tavalyinál háromszor több bodzabogyót vásároltak fel. A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag termék iránt külföldön is megnőtt az érdeklődés. A bodza lédús termése szárral együtt mélyhűtve ételek, sütemények készítéséhez és díszítéséhez használható. A kocsányokról leszedett bogyók pedig alkalmasak üdítőitalok előállítására. A vállalat győri, miskolci, székesfehérvári és zalaegerszegi gyárából eddig mintegy 2200 tonna mélyhűtött bodzát szállítottak az NSZK-beli, a dán és a holland megrendelőknek. Szintén jól szolgálja a kiesések pótlását az, hogy a tervezettnél korábban megindult a próbaüzem a dunakeszi gyár új, brokkoli vonalán. Az őszi szedésű — különösen a konvertibilis piacokon keresett — zöldségféléből az idén több mint 300 tonnát dolgozhatnak fel. A Magyar Hűtőipari Vállalatnak csaknem teljes egészében sikerült más gyümölccsel pótolnia a szárazság miatt kis termést ÍGY SZÜLETTEK HELYNEVEK Kilen Földből Kelenföld A Karpfenstein utcából (derék pesti polgár volt) Pontykő, ma már Karácsony Sándor utca — a Grossfelderből Nagymező, a Friedenthalból Örömvölgy utca — minderről oly sokszor meséltünk, a hajdani erőszakosan, szó szerinti „hű” fordításokról, régi pesti utcanevek magyarításáról. De az igazán eredeti, régi magyar helynevek miként születtek? Vagyis, amelyekről csak azt hisszük, régi magyar nevek. Például a Lágymányos? Ez aztán igazán helyénvaló, pontos megnevezése lehetne e területnek, hisz valójában „lágy” volt e vidék, vizes, mocsaras, még nem is oly rég. Pedig hát?!... A XVII. század végén a törökök elől menekülve a délszlávok Budán, a Tabánban telepedtek le, önálló rác magisztrátusuk is volt. A budai szerb kolónia élén, mint katonai parancsnok, a rácok hadnagya állt, akit császári elnevezéssel Leutannak, rác torzítással Latynannak neveztek. Ennek a Latynannak, a rácok hadnagyának volt a birtokában a Nádorkert, s a környéke. Ezt a területet hívták Latymanosnak, vagyis hadnagyi földnek. Így született a Lágymányos név. És a Kelenföld? Ez meg — az etimológiai szótár szerint — német eredetű, kéttagú név. Utótagja a Feld. Első tagja pedig a Linztől keletre eső Grein városnév. De a Grein szó (közép felnémet) lármát, vízzúgást jelent. E vidéket — a Várhegy és a Gellérthegy közti völgyet — németek lakták, az ördögárok megduzzadása idején e vízi lármáról, vízzúgásról nevezték el Greinfeldnek. De van egy másik magyarázata is. Evlia Cselebi, az oly sokszor idézett török utazó kevésbé ismert feljegyzéseiben írja: a Gellért-hegy és a Sas-hegy lábánál elterülő síkságot a törökök Kilen Ovaszinak nevezik, magyarul: Mérő mező. A török babona szerint, Buda addig lesz török kézen, míg e mező meg nem telik keresztény hadsereggel, ami e mező mérője, az ellen nagyságának erejét jelentené. Magukból ítélve, Buda elfoglalására a törökök ezen a síkon vonultak fel ember ember hátán. Az akkori német lakosság átvette ezt az elnevezést és még évszázadok múltával is Kilen Feldnek hívták. Így lett — eszerint — Kilen Feldből Kelenföld. (kőbányai) IRSAI OLIVÉRREL INDUL Megkezdődött az előszüret , a hó végén, valamint október elején tartja időszerűnek a rizling és zöldszilváni, valamint a tramini szedését, az olaszrizlinget október második felében szüretelik. A történelmi borvidék gazdaságai már megtartották a termés- és minőségbecslő próbaszüreteket. Ezek szerint az idei termés mennyiségileg a leggyengébb lesz az utóbbi tíz évben, minthogy télen a tóparti ültetvények nagyarányú fagykárt szenvedtek, és kedvezőtlen volt az időjárás a tavaszi virágzás időszakában is. A minőség viszont jónak ígérkezik, s a még jobb minőség érdekében több helyen úgynevezett válogatószüretet tartanak. Először csak a romlásnak indult fürtöket szedik le és az elérhető legmagasabb cukorfoknál tartják meg a második szüretet. Kisebb táblákon — a különleges minőség elérése céljából — késő őszig kint hagyják a termést. A Balaton-felvidéki történelmi borvidéken megkezdték a legelső korai borszőlő, az Irsai Olivér szüretelését. Az itteni szőlő- és bortermelők egyesülései taggazdaságaikban 4000 hektár termésének szüretelésére készültek fel BEGYÚJTOTTAK GÖCSEJBEN Lassú tűzön aszalódik a szilva Zala megye göcseji tájegységében, elsősorban Kustánszeg környékén régi hagyományai vannak a gyümölcs házi feldolgozásának. Évtizedekkel ezelőtt még népélelmezési cikknek számított az aszalt alma, körte és szilva, amit télen megfőzve fogyasztottak. A szilva ilyen fajta feldolgozásával ma is sokan foglalkoznak. A napokban már be is gyújtottak a göcseji házi aszalókban, ahol lassú tűz fölött egytizedére zsugorodik a szilva. Az előreláthatólag mintegy 150 tonnányi aszalvány nagy részét a zalai Zöldért és az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat vásárolja meg. Az idén — a kedvezőtlen időjárás miatt — nem a szokásos nagyságú a szilva, s ezért a tervezettnél kisebb mennyiség tőkés exportjára van csak esély. BAK KÖZSÉGBEN ÉPÍTIK Kitárt szárnyú pillangóra hasonlít a faluház raja-nagyja, a faluház ugyanis a helybeliek kívánságára létesül, s nagy szükség van rá, mert Bakon nincs megfelelő otthona a közművelődésnek. Az 560 négyzetméter alapterületű épület tervét Makovecz Imre Ybl-díjas építész irányításával — a Generalart készítette. Érdekessége, hogy alaprajza egy kitárt szárnyú pillangóra emlékeztet. A főbejárattól jobbra lesz a nagyterem a beépített színpaddal, körben galériával. A bal oldali „szárny” földszintjén több klub, valamint kávézó, emeletén pedig könyvtár várja majd a művelődni, szórakozni vágyókat. A helyi gazdálkodó egységek hatékony támogatásával készülő baki faluház — a tervek szerint — 1988. augusztus 20-án nyílik meg. (MTI) Jó ütemben halad a faluház építése a Zala megyei Bak községben. Fő falait már felhúzták, s így az épület hamarosan tető alá kerülhet. A munkában részt vesz a település ap- Kinek emlék, kinek felfedezés! Örökzöld dallamok — feledhetetlen csillagok Bán Róbert összeállításában Csütörtöktől a mozik műsorán!