Esti Hírlap, 1987. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-21 / 221. szám

A közös magyar—csehszlovák beruházásként megvaló­suló bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer egyik elemeként készül a bősi vízlépcső, az erőmű, a hajózsilip. Jelenleg ez Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építkezése. A bősi vízlépcső a Dunakilitinél épülő víztárolóból ki­induló 25 kilométeres csatornába létesül. A munkálatok alkalmával 13 millió köbméter földet mozgatnak meg a dolgozók, modern gépek segítségével 1,3 millió köbméter betont, illetve vasbetont építenek be, a technológiai berendezések tömege pedig 33 ezer tonna. Az összesen 720 megawatt teljesítményű vízi erőmű első egysége vár­hatóan 1990-ben kezdi meg az áramszolgáltatást. (MTI Fotó: Balaton József) „AZ UTASOK GYÖNYÖRŰSÉGÉRE RÖPPENTYŰKET EREGETTEK” Széchenyi hajója a Balatonon Gépek Angliából • Királyi látogatás A nyár és az ősz fordu­lója táján mindig útra kel­nek a balatoni hajósok. Nagycenken, Széchenyi Ist­ván mauzóleumát keresik fel, hogy koszorút helyez­zenek el a legnagyobb ma­gyar nyugvóhelyén. Kettős születésnapra emlékeznek. A Balaton első gőzhajóját éppen a Széchenyi iránti tiszteletből, születésnap­ján, szeptember 21-én bo­csátották vízre, 1846-ban. JÓKÉPŰ MATRÓZOK A Kisfaludy negyven évi szolgálat után, száz eszten­dővel ezelőtt vonult nyug­díjba. A Somogy című lap­ban így búcsúztatták: „... lassacskán úgy meg­rokkant, hogy már mászni sem tudott, pedig azt kí­vánták tőle, hogy olyan gyorsan repüljön, mint a sirály és legyen kecses, mint a hattyú". Pedig hányan csodálták annak idején, már az épí­tését is. A fatest Óbudáról és a sok gépészeti berende­zés — megtéve az Angliá­ból Triesztig tartó tengeri utat — egyaránt lóvonta­tással érkezett Füredre. A helyszínen mindenre ügyelt Széchenyi. A fes­téssel és kárpitozással kap­csolatban kikérte felesége véleményét. Finom nő íz­lését dicsérte a belső fehér és aranyburkolat, a sok tükör és mahagóni oszlop, a parkettás padló, a párná­zott ülés. A hirdetmény szerint — ha kell, a hajó szobái fűttetnek — hűvö­sebb időben is kellemesen lehetett rajta utazni. A ha­jón volt könyvtár, magyar és külföldi újságokat­­ sie­tett olvasni. A „jóképű matrózokat” is az utasok kedvéért szerződtették. A kor szokásainak megfele­lően a balatoni hajósok ten­gerész-egyenruhát hordtak, sőt a kapitányok kardot is viseltek. ZENESZÓ MELLETT Az utasok főleg a füredi vendégek voltak. Száz­negyven esztendővel ez­előtt a gyógyító hatású sa­vanyú víz már kétezernél is több vendéget vonzott. Amikor pedig 1857-ben a császár, I. Ferencz József meglátogatta a hajót , a külföldi olvasók is tudo­mást szereztek létezéséről. A késői utókor egy lipcsei keltezésű újságból tudhatta, milyen volt a tízéves gő­zös. A rajz szerint az ural­kodót lobogódísz fogadta, a kétfejű sasos, császári zászló mellett felhúzták az árbocra a nemzetiszínűt is. Közben terjeszkedett a vasút, a buda—trieszti vo­nal megnyitása még köze­lebb hozta a Balatont. „Olyan jó a menetrend, hogy Pest-Budáról, Fehér­várról tehet egy kirándu­lást Füredre, itt megebé­delve még aznap haza is utazhat” — írta a Bala­­ton-Füredi Napló. Az új­ságban olvashatunk az első „diszkóhajóról”. 1862-ben Füredről indult Keszthely­re a Kisfaludy, út közben cimbalomművész játéka szórakoztatta a közönséget, majd a füredi színház négy kardalosa énekelt. „Az uta­sok gyönyörűségére röppen­tyűket eregettek.” Keszthe­lyen szintén zeneszó mel­lett szálltak partra. Más­nap Hévízre tettek kirán­dulást, megnézték a fenék­pusztai ménest is. Ettől kezdve — főleg a fürdő­­szezok­ után — rendszeres­sé váltak a Füredről indí­tott hajókirándulások. LEMONDOTT A KAPITÁNY Az idő egyre inkább ki­kezdte a Kisfaludy fából készült részeit. Az új vas­testet az akkoriban frissen alapított újpesti Hartmann­­féle hajógyárban készítet­ték. Az átépített gőzös ada­tait fényképek alapján pró­bálták meghatározni. Ezek szerint harminc méter hosz­­szú, és tíz méter széles le­hetett. A Kisfaludy leghosszabb ideig működő kapitánya Keöd József volt. Több mint tizenöt esztendeig ve­zette a gőzöst. Jól ismerte minden porcikáját, s meg is akarta menteni az öreg hajót. Jogos panaszait a Balaton Gőzhajózási Társa­ság nem vette figyelembe, ezért lemondott a kapi­tányságról. Nagyjából vele egy időben vonult nyugál­lományba a Kisfaludy is. A társaság feloszlott, a va­gyont, köztük a hajót is, elárverezték, majd szét­vágták. Egyetlen darabja sem maradt meg, emlékét, és a balatoni hajózás el­indítójának munkásságát mai — egyebek között —, a Széchenyi és a Kisfaludy nevét viselő, Tihany—Szán­tód között közlekedő kom­pok őrzik. Szabó Margit 4 Estigfird Tufy, 1987. szeptember 21., hétfő Ceglédi ősz Csütörtöktől október 4- ig tartják Cegléden a tize­dik ceglédi ősz program­ját. Ma délelőtt a városi tanácson sajtótájékoztatón ismertették a rendezvény eseményeit. A megnyitás napján délután ünnepi nagygyűlést tartanak Kos­suth ceglédi beszédének 139. évfordulója alkalmá­ból. Az előadó Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra lesz. Az események kö­zött szerepel kiállítás, sportnap, hangverseny. Az utolsó két napon kiállítás, vásár színhelye lesz a Rá­kóczi út Széchenyi utca— Táncsics utca közötti sza­kasza, a Lenin-park és az ott lévő közintézmények. KONVERTIBILIS PIACOKRA Több bodza, brokkoli adó piros- és feketeribiz­­lit. Helyettük az idén a tavalyinál háromszor több bodzabogyót vásároltak fel. A vitaminokban és ás­ványi anyagokban gaz­dag termék iránt kü­lföl­dön is megnőtt az ér­deklődés. A bodza lédús termése szárral együtt mélyhűtve ételek, sütemények készí­téséhez és díszítéséhez használható. A kocsányok­­ról leszedett bogyók pedig alkalmasak üdítőitalok elő­állítására. A vállalat győ­ri, miskolci, székesfehér­vári és zalaegerszegi gyá­rából eddig mintegy 2200 tonna mélyhűtött bodzát szállítottak az NSZK-beli, a dán és a holland meg­rendelőknek. Szintén jól szolgálja a kiesések pótlását az, hogy a tervezettnél ko­rábban megindult a pró­baüzem a dunakeszi gyár új, brokkoli vonalán. Az őszi szedésű — külö­nösen a konvertibilis pia­cokon keresett — zöldség­féléből az idén több mint 300 tonnát dolgozhatnak fel. A Magyar Hűtőipari Vállalatnak csaknem teljes egészében sikerült más gyümölccsel pótolnia a szárazság miatt kis termést ÍGY SZÜLETTEK HELYNEVEK Kilen Földből Kelenföld A Karpfenstein utcából (derék pesti polgár volt) Pontykő, ma már Kará­csony Sándor utca — a Grossfelderből Nagymező, a Friedenthalból Öröm­völgy utca — minderről oly sokszor meséltünk, a hajdani erőszakosan, szó szerinti „hű” fordításokról, régi pesti utcanevek ma­gyarításáról. De az igazán eredeti, régi magyar hely­nevek miként születtek? Vagyis, amelyekről csak azt hisszük, régi magyar nevek. Például a Lágymányos? Ez aztán igazán helyén­való, pontos megnevezése lehetne e területnek, hisz valójában „lágy” volt e vidék, vizes, mocsaras, még nem is oly rég. Pedig hát?!... A XVII. század végén a törökök elől menekülve a délszlávok Budán, a Ta­bánban telepedtek le, ön­álló rác magisztrátusuk is volt. A budai szerb ko­lónia élén, mint katonai parancsnok, a rácok had­nagya állt, akit császári el­nevezéssel Leut­annak­, rác torzítással Latynannak neveztek. Ennek a Laty­nannak, a rácok hadna­gyának volt a birtokában a Nádorkert, s a környéke. Ezt a területet hívták Latymanosnak, vagyis had­nagyi földnek. Így szüle­tett a Lágymányos név. És a Kelenföld? Ez meg — az etimológiai szótár szerint — német eredetű, kéttagú név. Utótagja a Feld. Első tagja pedig a Linztől keletre eső Grein városnév. De a Grein szó (közép felnémet) lármát, vízzúgást jelent. E vidéket — a Várhegy és a Gellért­hegy közti völgyet — né­metek lakták, az ördög­árok megduzzadása idején e vízi lármáról, vízzúgásról nevezték el Greinfeldnek. De van egy másik ma­gyarázata is. Evlia Cselebi, az oly sokszor idézett tö­rök utazó kevésbé ismert feljegyzéseiben írja: a Gellért-hegy és a Sas-hegy lábánál elterülő síkságot a törökök Kilen Ovaszi­­nak nevezik, magyarul: Mérő mező. A török babo­na szerint, Buda addig lesz török kézen, míg e mező meg nem telik ke­resztény hadsereggel, ami e mező mérője, az ellen nagyságának erejét jelen­tené. Magukból ítélve, Bu­da elfoglalására a törökök ezen a síkon vonultak fel ember ember hátán. Az akkori német lakosság át­vette ezt az elnevezést és még évszázadok múltával is Kilen Feldnek hívták. Így lett — eszerint — Ki­len Feldből Kelenföld. (kőbányai) IRSAI OLIVÉRREL INDUL M­egkezdődö­tt az előszüret , a hó végén, valamint október elején tartja időszerűnek a riz­­ling és zöldszilváni, vala­mint a tramini szedését, az olaszrizlinget október második felében szürete­lik. A történelmi borvidék gazdaságai már megtartot­ták a termés- és minőség­­becslő próbaszüreteket. Ezek szerint az idei termés mennyiségileg a leggyen­gébb lesz az utóbbi tíz év­ben, minthogy télen a tó­parti ültetvények nagyará­nyú fagykárt szenvedtek, és kedvezőtlen volt az idő­járás a tavaszi virágzás időszakában is. A minőség viszont jónak ígérkezik, s a még jobb minőség érdekében több helyen úgynevezett vá­logatószüretet tartanak. Először csak a romlásnak indult fürtöket szedik le és az elérhető legmagasabb cukorfoknál tartják meg a második szüretet. Kisebb táblákon — a különleges minőség elérése céljából — késő őszig kint hagyják a termést. A Balaton-felvidéki tör­ténelmi borvidéken meg­kezdték a legelső korai borszőlő, az Irsai Olivér szüretelését. Az itteni sző­lő- és bortermelők egyesü­lése­i taggazdaságaikban 4000 hektár termésének szüretelésére készültek fel BEGYÚJTOTTAK GÖCSEJBEN Lassú tűzön aszalódik a szilva Zala megye göcseji tájegységében, elsősorban Kus­­tánszeg környékén régi hagyományai vannak a gyü­mölcs házi feldolgozásának. Évtizedekkel ezelőtt még népélelmezési cikknek számított az aszalt alma, körte és szilva, amit télen megfőzve fogyasztottak. A szilva ilyen fajta feldolgozásával ma is sokan foglalkoznak. A napokban már be is gyújtottak a göcseji házi asza­lókban, ahol lassú tűz fölött egytizedére zsugorodik a szilva. Az előreláthatólag mintegy 150 tonnányi aszal­­vány nagy részét a zalai Zöldért és az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat vásárolja meg. Az idén — a kedvezőtlen időjárás miatt — nem a szokásos nagy­ságú a szilva, s ezért a tervezettnél kisebb mennyiség tőkés exportjára van csak esély. BAK KÖZSÉGBEN ÉPÍTIK Kitárt szárnyú pillangóra hasonlít a faluház raja-nagyja, a faluház ugyanis a helybeliek kí­vánságára létesül, s nagy szükség van rá, mert Ba­kon nincs megfelelő ott­hona a közművelődésnek. Az 560 négyzetméter alapterületű épület tervét Makovecz Imre Ybl-díjas építész irányításával — a Generalart készítette. Ér­dekessége, hogy alaprajza egy kitárt szárnyú pillan­góra emlékeztet. A főbejá­rattól jobbra lesz a nagy­terem a beépített színpad­dal, körben galériával. A bal oldali „szárny” föld­szintjén több klub, vala­mint kávézó, emeletén pe­dig könyvtár várja majd a művelődni, szórakozni vágyókat. A helyi gazdálkodó egy­ségek hatékony támogatá­sával készülő baki faluház — a tervek szerint — 1988. augusztus 20-án nyí­lik meg. (MTI) Jó ütemben halad a falu­ház építése a Zala megyei Bak községben. Fő falait már felhúzták, s így az épület hamarosan tető alá kerülhet. A munkában részt vesz a település ap- Kinek emlék, kinek felfedezés! Örökzöld dallamok — feledhetetlen csillagok Bán Róbert összeállításában Csütörtöktől a mozik műsorán!

Next