Esti Hírlap, 1988. március (33. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
Számadó. Szellemes, frappáns címet választott tegnap esti műsorához Havas Henrik és Forró Tamás. Számot adni, körképet készíteni arról, hogyan debütált az általános forgalmi, s a személyi jövedelemadó, miként érvényesül két hónap múltán hét új adóügyi jogszabály, és a hozzájuk kapcsolódó körülbelül százharminc értelmezés, nem kis feladat. A műsor teljesítette ezt. Tükrözte a Pénzügyminisztérium, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, a Fővárosi Adófelügyelőség munkatársai, s nem utolsósorban az adófizető polgárok véleményét; hol tartunk most, túl a bruttósítás viszontagságain. Elmondhatjuk — miként az egyik szakértő megfogalmazta —, hogy adózni tudni kell. Ezt is meg kell tanulni. Napi tapasztalat: „időarányosan” elsajátítottuk, amit lehetett. A többit később. S hogy nem csekélység az sem, ami ezután ránk vár, azt kiválóan érzékeltette néhány lényegre tapintó interjú. Például, amelyik azt feszegette: ki fogja megfizetni a szülészorvos hálapénzét, s vele a forgalmi adót, mire számíthat, aki ingyenesnek tekinti az orvosi ellátást. Hogyan tereli — nem a piac, hanem az adminisztratív előírás — más, kényszerű vállalkozási formába egyes gazdasági munkaközösségek tagjait? Már most, két hónap múltán is érzékelhető: az adó nemcsak arra lesz jó, hogy növelje az állami bevételt, hanem arra is, hogy jelezze: a már-már elfogadott társadalmi, gazdasági ellentmondások, visszásságok nem szűnnek meg azzal, hogy hallgatólagosan tudomásul vesszük őket. (k. a.) THOMAS ZEHETMAIR osztrák hegedűművész vendégfellépésével ad hangversenyt a Liszt Ferenc kamarazenekar 7-én, hétfőn fél 8-kor a Pesti Vigadóban. Művészeti vezető Rolla János. Videón kínálja hamarosan a Tele videó Itt a borbély, Mézga és Mici Törőcsik, Tolnay, Darvas Egy friss felmérés szerint ma Magyarországon a felnőttek közül másfél millióan néznek rendszeresen videót az otthonokban levő, mintegy 300 ezer készüléken. A 18-19 évesek 70 százaléka vallja magát rendszeres videonézőnek. A kazettákhoz a legkülönbözőbb módokon juthatnak ma nálunk a videósok, a feketepiac sugáraitól a hivatalos kiadók kínálatáig terjed a választék. A hazai videokiadásban nincs monopólium, a legkülönbözőbb intézmények adhatnak ki kazettákat, természetes hát, hogy a kiadók között verseny alakult ki a vásárlókért. Hogyan találta meg helyét e körülmények között a Televideo Kiadó, amely ma még döntően hazai gyártású televíziós produkciókat jelentet meg kazettán? Erről kérdeztük Sándor Györgyöt, a kiadó vezetőjét és Blaszik Ferenc szerkesztőségi vezetőt. A kérdés annál inkább időszerű, mert decemberben nyílt meg a Televideo márkaboltja, ahol a vásárlói érdeklődés közvetlenül is lemérhető. — A Televideo azzal kezdte — mondja Sándor György —, hogy felmérte a Televízió archívumában évtizedek során felgyűlt felvételeket. Kiderült, hogy olyan mennyiségben és minőségben készültek időtálló műsorok a legkülönbözőbb témakörökben és műfajokban — a klasszikusok kiemelkedő műveinek televíziós változatától kezdve a hazai tájakat bemutató természetfilmekig, a zenei programoktól az ismeretterjesztő műsorokig és így tovább —, hogy ezeknek a videokiadása felbecsülhetetlen kulturális értékeket tesz közkinccsé. E kazettáknak ott a helye a művelődési intézmények, illetve a családok videotékájában. Gyula és Lukács György, részletek játszhatók le órákon a Bánk bánból, kémiai kísérletek mutathatók meg ott is, ahol az eszközök nem állnak rendelkezésre a demonstrációhoz. A video rendkívüli előnye a sugárzott televízióadással szemben, hogy független a tévé műsoridejétől, bármikor segítségül hívható. Kiadványaink között egyre több az olyan ismeretterjesztő program, sőt sorozat, amely közösségi felhasználása magától értetődő. Versenyképes — De az egyéni vásárlók igényét hogyan szolgálja a Televideo? — A televízió műsorában szép számmal akad kazettára kívánkozó szórakoztató program is, természetesen ezek is szerepelnek kiadványaink között, s a terveinkben szintén. De most inkább a szórakozásnak arról a formájáról beszélnék, amely szintén az értékek közreadására ösztönöz minket. Mert tapasztalataink szerint nemcsak a múló divatra, a könynyed fajsúlyú szórakozásra van igény. Nagyon sok videóst érdekel, mint erről a vásárlási adataink meggyőzően beszélnek, hogy például hogyan, mondott verset Latinovits, hogyan komédiázott Latabár, mit játszott a televízióban Gálvölgyi az elmúlt tizenöt évben. Nem is szólva arról, hányan látják jónak, hogy Süsü vagy a Magyar Népmesék sorozata meglegyen otthon a gyerekeknek. Egyszóval kiderült, hogy a szórakozásban is van versenyképes ajánlatunk. — Bár a kazettavásárlás nem éppen olcsó mulatság ... — Sajnos nem, de igyekszünk árengedményekkel is ösztönözni az iskolák, könyvtárak kazettavásárlásait. Most az év elején nem hárítottuk át a teljes árdrágulást a vásárlókra, hiszen ha nagyobb sorozatban kel el egy videoprogram, olcsóbb az előállítás költsége. — Milyen újdonságot kínál most a Televideo Kiadó? — Most a Tv művelődési főszerkesztőségének az adózással foglalkozó 10 órás programját jelentettük meg. Hasonló terveink vannak az egészségmegőrzés, illetve a nyelvoktatást segítő sorozatok videokiadására is. A távoktatás új korszaka fejlődhet ki ezekből az akciókból, a televíziós sugárzás, a video és a könyv együttes felhasználásának módszerével. — Milyen új kazetták készülnek a közeljövőben? — A húsvéti kínálatban kapható lesz a Nagy Bandó András televíziós szerepléseiből összeállított program — mondja Blaszik Ferenc. — Egy másik kazettán neves színészek énekelnek, köztük Törőcsik Mari, Tolnay Klári, Darvas Iván és válogatást készítettünk régi Ki mit tud?-ok máig népszerű szereplőiről. Ezek a kazetták is jelzik, de vásárlóink már korábban is tapasztalhatták, hogy kiadónkban új műsorszerkesztői módszer van alakulóban. Eleinte ugyanis egy-egy tévéprodukciót változtatás nélkül vittünk át videóra, most azonban mind többször jelentetünk meg kazettákat szerkesztett programokkal. Többnyire egyegy színészt, szerzőt vagy egy-egy előadói műfajt állítunk e műsoros kazetták középpontjába. Természetesen emellett továbbra is készülnek egy-egy tévéprodukciót változatlanul közreadó kazettáink. Előny — Mit igazol a gyakorlat? Jól ítélték meg az érdeklődést? — Van már olyan falusi iskola, ahol 50-60 kazetta sorakozik a polcokon, úgy mint a legfontosabb könyvek a könyvtárban. Ezeken megszólal Illyés MÁRCIUS AZ OPERÁBAN Mandarin és Obrazcova Sok esemény tarkítja az Operaház és Erkel Színház márciusi programját. A külföldi vendégművészek között van Constantin Ene, a bukaresti operaház magánénekese, aki két alkalommal lép fel az Erkel Színházban Az álarcosbál Riccardo szerepében. Budapestre érkezik a Koblenzben működő Horváth Pál László tenorista, aki az operai színpadon és az Erkel Színházban alakítja a Simon Boccanegra, illetve a Carmen tenor főszerepeit. De a Carmen címszereplőt is kap Elena Obrazcova személyében, aki a moszkvai Nagy Színház híressége. Új betanulással, kettős szereposztásban hozzák színre az Operaházba,a Bartók A csodálatos mandarin című táncjátékát, felújítva Harangozó Gyula koreográfiáját. A koreográfus asszisztense Hamala Irén. A tavaszi fesztivál alkalmából újdonságokkal szolgál az Operaház Kamara Balettje. A művek szerzői Kalmár László, Csemiczky László, Vidovszki László, Szöllősy András és Orbán György. Egyébként a társulat készülődik az április 24-én és 26-án párhuzamos szereposztásban az Erkel Színházban felújítandó Tosca-előadásra. A címszerepet Tokody Ilona és Szendrényi Katalin énekli felváltva. Az előadás rendezője Nagy Viktor főiskolai hallgató, karmesterei pedig Ondrej Lénárd és vendégként Győriványi Ráth György. Operaházunk magánénekesei közül márciusban Sólyom-Nagy Sándor több estén a grazi opera vendége lesz, Leblanc Győző pedig a Theater Baden bei Wien több estére szóló meghívásának tesz eleget. Március 11-én és 12-én Párizsban az Orchestre de Paris vendégeként Váry- Kovács Zsuzsa énekel. A legtávolabbra Kelen Péter és Bokor Jutta utaznak Kanadába. Kelen az edmontoni operaházban, Bokor Jutta a montrealiban szerepel, az utóbbi március 21-től május 2-ig. Az NSZK-ban is lesz magyar vendégénekesnő, Verebits Ibolya Reutlingenben és Stuttgartban lép fel. (Kristóf) Meglepetés : Gyerekeknek szánjuk a Mézga és a Dörmögő Dömötör sorozatot, a zenét kedvelőknek a Sevillai borbély, az Osztrigás Misi és a Mágnás Miska televíziós feldolgozását. Újra kiadjuk a Leányvásárt, és kapható lesz kazettán Babits Mihály Hatholdas rózsakertjének tévéváltozata is. A Televideo készít saját felvételeket is. Mi veszszük fel és adjuk közre a Vitray Tamás 30 éves televíziós évfordulója alkalmából készült műsort, és máris sikerként könyvelhetjük el az egyetemi felvételizőknek szánt — videóra készült — biológiafizika előkészítő kazettát. Bársony Éva Prágai Lakodalmak BEMUTATKOZOTT A CINOHERM KLUB Ennyi esküvőt aligha látnak másutt a Katona József Színházban gyakran megforduló nézők. Elias Canetti nemrégiben bemutatott Esküvő című darabját és a vendég Cinoherm Klub Lakodalmak című produkcióját még valami összeköti. Vladimir Strnnsko, a rendező személye, aki vendégként dolgozott a magyar színészekkel és a prágaiak tegnap bemutatott első előadását is színpadra állította. Mint az előadásból kiderült, Csehov és Brecht egyfelvonásosait nemcsak a téma fogja össze. A fehér asztal mellett, egymással egy életre összezárt és csak most, néhány órára együvé került emberek kitűnő alkalmat szolgáltatnak mindkét írónak arra, hogy mély, lélektani megfigyeléseiket érzékletesen mutassák be. Más persze a feldolgozás — hiszen menynyire különbözik egymástól a két drámaírózseni is! Csehov kedves anekdotájában érzelmek és indulatok szabadulnak föl a lakodalom díszéül megvásárolt — és később csalónak bizonyuló — admirális személye körül, Brechtnél pedig a szigorú, rideg tények rombolják össze (szó szerint, hiszen az előadás végére a színpad, jobban mondva a színpadkép romokban hever) az esküvő csipkés-habos hazugságát. Az ünnepek, a jeles napok, a vissza nem térő alkalmak hazugsága, s mögötte az emberek igazi alakja — ez az, ami mindkét írót, s a prágai művészeket is foglalkoztatja. A Cinoderni Klub ebben az esetben inkább mondandójához keresett darabot és nem megfordítva. Brechtnél is, Csenovnál is ugyanazokat a színészi megoldásokat használhatják így, hiszen inkább a mögöttes tartalom, semmint a hiteles ábrázolás a lényeg. Érdekes, hogy mennyire különböznek ebben az őket vendégi látó Katona József Színház lélektani realizmusától. A groteszk nagymesterei, akik 1983- ban három produkcióval vendégszerepeltek nálunk, bizonyára még inkább otthon vannak Gogol világában, akinek Kártyások című művét is bemutatják ötnapos budapesti vendégjátékuk során. Ennek az előadásnak — mely egyébként 1932 óta szerepel a színház repertoárján — rendezője sem ismeretlen nálunk. Vladislav Smoceket, a Cinoderm Klub egyik alapítóját elsősorban drámaíróként tartják számon, a Dr. Burke különös délutánja című művét éppen a Katona József Színház mutatta be. (mti) Az eltűnt regény nyomában A kifulladt és saját újjászületésére váró regényirodalmat sok mindenben érintette a Magyar Miklósnak, az ELTE előadótermében, tegnap megvédett akadémiai doktori értekezése. Hagyomány, modernség, újítás címmel a személyiségnek Gide, Proust és Malraux regényeiben megélt kalandjáról írott munkája nemcsak a szoros értelemben vett irodalomtudománynak, hanem közvetlenül az olvasó embernek is sokat mondhat, éppen vegyes és sokértelmű olvasási kultúránk ügyében. Eltűnőben van egyfajta mindentudó írói magatartás, s ez a több évtizedes folyamat megzavarja a regény és az olvasó barátságát. — Sok egyszerűsítéssel azt mondhatnánk, hogy a Balzac nevével fémjelzett XIX. századi realista regény, vagy akár a romantikus regény szerzőinek átfogó képük volt a világról, szereplőiket, bábjátékosként mozgatták, s előre ismerték azok cselekedeteit. Ha például Balzac vagy Tolsztoj a hőseinek nézőpontjába helyezkedett, az írói mindentudás még akkor is átfogta ezt a szereplői nézőpontot. Ebből a tudásból részesítette az író az olvasót, s szinte kézenfogva vezette saját tudásának labirintusába. A modernnek mondott regényben azonban az író elveszítette ezt a fajta biztonságát. — Hogyan nyilvánul meg az így érvényre jutott „minden egész eltörött” esztétikája?— A XX. században a polgári társadalom addigi értékeinek megkérdőjelezése a technika, a tudomány, például Freud, Jung felfedezéseinek révén, a bergionizmus hatására, avagy a relativitáselmélet nyomán az író már csak abban biztos, hogy nem tudhat mindent a világról, ezért a szereplők személyisége befelé fordul. Dosztojevszkijnél már nem az a fontos, hogy hol a helyünk a világban, hanem az, hogy a világ hogyan helyezkedik el bennünk, illetve milyenek vagyunk a saját szemünkben. — De 1988 olvasó embere milyen tükröt talál önmagának, ha elolvas egy úgynevezett, modern regényt? — Megszűnik számára az addig készen kapott világkép A lélek apró rezdüléseinek boncolása fontosabb, mint ami a szereplővel történik. Ezért a külső cselekményekben szegény művekben nem találja meg azokat a fogódzókat, amelyeket a realista író adott számára. — Mi válthatja meg ebből a helyzetből az olvasót? — Ne feledjük el, hogy az író és az olvasó egyazon világnak részese, s ha az író üzenete, amit a modern regény közvetít, az olvasótól egyfajta erőfeszítést kíván, ez nem jelenti azt, hogy magát a műfajt kellene megkérdőjeleznünk — Nem kellene tudomásul venni az olvasók rétegezettségét? — De igen! Pontosan erről van szó Mindenesetre az irodalmi közízlés alakításában — ide értve az oktatást is — gondolni kellene arra, hogy a nehezebben befogadható művészi alkotások is minél szélesebb olvasótáborhoz jussanak el. Földessy Dénes hem VEK Ausztrália bicentenáriumáról Két kötetet jelentetett meg a napokban az Európa Könyvkiadó Ausztrália megalakulásának 200. évfordulója alkalmából. A kiadó a Jelzőtűz az éjszakában című könyvben tizennégy ausztrál író 36 elbeszélését adta közre. Thomas Shapcott Száműzött fehér szarvas című kötete a Londonban született és életének 1809-ben Ausztráliában önkezével véget vető Pulszky Károlyról szól. Pulszky, a neves művészettörténész, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Országos Képtár igazgatója az 1896-ban ellene indított, politikai színezetű támadás után emigrált. Az ausztrál író Brisbane-ban egy újságcikkben „talált rá” Pulszky Károly történetére, s abból merítette regényének alapjait. (MTI) □ NYÍREGYHÁZI MŰVÉSZETI HETEKET tartanak március 4—31. között. Húszéves e tavaszi rendezvénysorozat, s ez idő alatt önálló arculatot kapott. Mindig alkalom ez arra, hogy a megye alkotóművészeit bemutassák, nyilvánosságot kapjanak a képzőművészeti főiskolások, a fiatal fotóművészek. Megrendezik Pál Gyula festőművész emlékkiállítását, lesznek hangversenyek, és közgyűlést tart a Magyar Kodály Társaság megyei szakcsoportja. Színházi elődások, szólótáncosok estje, artistaképzősök műsora, bábelőadás, filmbemutatók és fórumok színesítik a programot. □ SZABADI VILMOS hangversenyt ad holnap este fél 8-kor a Pesti Vigadóban. Közreműködik: fuvolán Sebők Erika, zongorán Jandó Jenő, mélyhegedűn Konrád György és gordonkán ifj. Kertész Ottó. □ LAMBERTO GARDELLI vezényletével ad koncertet a Magyar Állami Hangversenyzenekar március 7-én, hétfőn este fél 8-kor a Zeneakadémia Nagytermében.