Esti Hírlap, 1988. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-27 / 99. szám
// •• / / LILLES KORÚ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS EREDMÉNYE Kevésből nem lehet igazságos elosztás Négyezer kérdőívet vitt a „holló" • Rangsorok A Magyar Posta szabadulni szeretne a telefonelosztás nyűgétől... Évtizedek óta övé ez a „kiváltság”, de ez legalább annyira fonák helyzet, mintha a lakásépítő vállalatok szólnának bele, hogy ki kapjon tanácsi lakást. A postások is szívesen lemondanának róla, csakhogy ez a „tisztesség” nem kell senkinek. A múlt években az állami szervek és társadalmi szervezetek közül egy sem kapott az alkalmon, hogy a telefonra várók között döntőbíró legyen. Látatlanban is tudom, hogy miért. Könnyű felfogni, hogy igazságos elosztás nem létezik, ha kevés a telefon. Minden szisztéma csak konfliktus forrása. Ráadásul a döntéshozók fejére száll vissza az is, amiben ártatlanok: őket szidják azért is, mert kevés a telefon, bár nem ők határoznak a fejlesztésekről. Üzletember, nyugdíjas A várakozók sorolása tehát a régi gazdánál marad, de az elosztási szisztéma változik. A Posta vezetői nemrég arról tájékoztatták a sajtó képviselőit, hogy a korábbinál igazságosabb módszereket akarnak kidolgozni a közvélemény bevonásával. Volt, aki fanyalogva fogadta ezt a hírt, hiszen eddig azt sem kötötték az orrára, hogy a korábbi szisztéma milyen volt. Mások azt mondták, hogy ez rossz jel, mert ha a Posta korszerűsíti az elosztást, akkor — a fejlesztések ellenére is — hosszú távra kell berendezkedni a hiányra. Örültem a hírnek. Önmagában az a tény, hogy a Magyar Posta hónapok óta közvélemény-kutatást végez, azt a reményt kelti, hogy ha telefon egy darabig még nem is lesz igény szerint, de legalább épül a „forró drót” a lakossághoz. A „holló” csaknem négyezer kérdőívet vitt szét, és tizenhat ankétra invitálta a találomra kiválasztott telefonra várókat vagy az előfizetőket. A Posta vezetői arra voltak kíváncsiak, hogy a lakosság a telefonelosztással kapcsolatban mit részesít előnyben, s a vélemények mennyiben fedik a Posta tervezett rendszerét. Van-e kirívó ellentét, ahol nemcsak hogy érdemes, de szükséges is módosítani ? A visszaküldött kérdőívek nagy száma és az ankétok hangulata azt jelzi, hogy a véleménymondók jó néven vették az ajánlatot, és hajlandók segíteni. Talán annak is köszönhető, hogy a szervezést profi módon oldotta meg a Tömegkommunikációs Kutatóközpont és a Coopsystem Szervezési Iroda. A vizsgálatok roppant érdekes eredményt hoztak. Kiderült, hogy a lakosság rangsora, mondhatni, szöges ellentéte a hivatalos változatnak. Az volt a feladat, hogy a meghívott a tizenöt fiktív várakozó között állapítson meg sorrendet. Azon az ankéton, amelyre a sajtót is meghívták, a többség annak a nyugdíjasnak adott volna leghamarabb telefont, aki már 21 éve várja azt, s beteg. A Posta hivatalos rangsorában ez a kérelem a 15 közül a tizedik helyre került. A vendégek utolsó helyre tették azt a japán üzletembert, aho vegyesvállalatot vezet, a lakására szeretne telefont, részben azért, hogy hivatalos ügyeit intézze. A Posta ítélete szerint valamennyi közül ez a férfi kapna leggyorsabban készüléket. Közület vagy lakás Az ankétok tapasztalatai szerint a lakosság körében elsőbbséget élvez a rokkantság, a betegség, az idős kor, a közvetlen életvédelmet szolgáló foglalkozás. Ahol én jártam, ott igen fontosnak tartották a várakozási időt, olyannyira, hogy még a közérdeket is megelőzte. A Posta feltételezett irányelvei egészen mások. Láthatóan a telefonelosztás alapkoncepciója az, hogy a stabilizációs programot segítse. A négy kategória közül a legelsőbe a soron kívüli ügyek tartoznak, nyilván az előbbi szellemében. Ezért lett első a japán üzletember. A második helyen a nyilvános telefonok állnak, ezért lenne dobogós helyezése a trafikosnak, aki üzletébe nyilvános állomást kér. A harmadik csoport a közületeké. Függetlenül attól, hogy népgazdasági összefüggésben valóban fontosak-e, megelőzik a magánosokat. Ami azért érdekes, mert közületi rangot vívhat ki egy gmk is, ha vállalja az ezzel járó többletkiadásokat. A legutolsó csoport a magánkérelmeké. Itt alapvetően azon múlik az elsőbbség, hogy ki mennyi ideje vár telefonra. Ezt azonban módosíthatja, ha készenléti orvos, rokkant vár telefonra vagy olyan személy, akinek a lakását szanálták, s ezért vették el a készülékét. Az utolsó ankétot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozták: minden igény jogos. A Posta rendszere még sokat változhat. Ha a magánvélemények számbavétele már le is zárult, hamarosan a testületek is megvitatják a kérdést. Még jó pár rendező elv tisztázatlan. Együtt vagy külön kezeljék a közületet a magánkérelmekkel? Szociális vagy gazdasági megfontolások domináljanak? Helyhez vagy személyhez kötött legyen-e a telefon? Részérdekek védelmében meddig érdemes a Postának a konfliktusokat vállalnia? Érdemes-e előnyt adni a valutával rendelkezőknek vagy azoknak, akik nagyobb térítést vállalnak, ha nagy a lakosság ellenérze-hogy senki ne érezze: az elosztási rendszer korszerűsítését a telefon helyett kapta. A telefonügy érdekes adalékokkal szolgál demokratikus kultúránk jelen állapotához is. Elgondolkodtató például, hogy az ankétok közületi meghívottjai közül jóformán egy sem tudta megállni, hogy a saját ügyével elő ne hozakodjék. Érdekes, hogy a humanitással erőteljesebb az azonosulás, mint a gazdasági érdekkel. Igen sok indokolatlan követelményt állítottak a Postával szemben: azt kérték, vizsgálja meg, hogy a kérelmező vállalat mennyire végez társadalmi méretekben nyereséges munkát. Sőt, nem ártana, ha egyebek között vérnyomásméréssel ellenőrizné az egészségügyi indokok valódiságát! Volt, aki azt mondta: vegyék vissza a telefont, ha megszűnik az indok, amiért eredetileg megkapta valaki a készüléket. A lakosság igen hátra sorolt mindenféle pozíciót és gazdasági szerveződést. Legyen áru... A gmk-kal kapcsolatban például az volt a vélemény, hogy ne élvezzenek elsőbbséget, hiszen nem hivatalos csatornákon ők úgyis elintézik ezt maguknak. Ellentmondásnak tűnik talán, hogy szinte valamennyien szorgalmazták: a telefon ne szociális juttatás legyen, hanem áru. Mégis hevesen ellenezték, hogy előnyt élvezzen az, aki ezért az áruért többet fizet. Az ankétok legérdekesebb tanulsága, hogy bajban lettek volna a meghívottak, ha valóban nekik kell dönteniük. Egy-egy kis csoporton belül is akkora eltérések voltak, hogy bizonyos: nem tudtak volna megegyezni az igazságos rangsorban maguk sem... Nagy Andrea Nehéz volna a döntés A munka félidőnél tart, a premier 1989. január elsején lesz. Az új rend elveihez mindenki hozzáférhet majd. Ha ügyesen politizál a Posta, akkor ezzel egy időben közzéteszi az új fejlesztési elképzeléseket is, Spániel ILI ivel a ház valódi ura, azaz a ház asszonya vendégségben volt, házibuli zajlott a lakásban. A kor szellemének megfelelő. Ez életkort jelölt, vacsorát, eszem-iszomot, videózással kombinálva. Kényelmes házivetítés zajlott, hörpintéssel. Ez így ment egy éjen át, s amikor az aszszony hazatért, nem az ételmaradványokból, a kiürült palackütegekből jött rá arra, hogy mi történt. Sokkal inkább a blöki, a kedves spániel kondíciójából. A Géza névre hallgató nagyfülű a sarokban horkolt. Füleit kiteregette és álmában is rettenetesen fáradtnak tetszett. Árnyékosak voltak szemei, s roszszat álmodhatott, mert horkolásába nyikkanások is elegyedtek. Mikor az asszony aggódva felriasz tottára tótta, rájött arra, hogy a blöki lábai remegnek, sőt csatakosak. Akárcsak kiterített fülei. Az éjszakai vendéglátásért nem haragudott a ház asszonya, a blökiért viszont igen. Ugyanis amikor a spániel nyakába akasztotta az övét, hogy sétálni vigye, a blöki felsírt és úgy emelgette lábait, mint egy gyanús éjszaka tanúját. A hölgy ekkor vette elő férjét, s minden kiderült. A vendégek kedvence volt a mélynövésű spániel, s amikor a videózásba és az eszem-iszomba belefáradtak, mindegyikük, egymástól függetlenül, sétálni vitte az éjszakába. Kilencen voltak, így a „kutyulimutyuknak” becézett négylábú kilencszer sétált az elmúlt éjszaka. Ez sok volt. Ezért horkolt és jajveszékelt Géza, a kedvenc spániel. Elege volt az éjszakai életből. (szabó) KÖRNYEZETÜK GONDOZÁSÁBAN Versengő kerületek Több fővárosi kerületben a napokban adták át a múlt évi kiemelkedő társadalmi munkáért járó díjakat. A belvárosi kerületek közötti — egy lakosra jutó — társadalmi munkaversenyben ismét az I. kerületiek bizonyultak a legjobbnak. Egymás után harmadszor nyerték el e megtisztelő címet, s a kétmillió forintos jutalmat. Évről évre jelentős társadalmi munkát végeznek ennek a kerületnek a lakói. A múlt évben például csaknem 19,5 millió forint értékkel gazdagították lakóhelyüket. Ebből a legjelentősebb értékű az IKV-kezelésű lakóházak gondozása, a lépcsőházak festése, a kertek, parkok virágosítása. A külső városrészek jellegük szerint két csoportban versenyeztek. A két első helyezett a XVII. és a XXI. kerület lett. A XVII. kerületiek már korábban átvették a 2 millió forintos jutalmat, a csepeliek még nem. A külső városrészeknél második díjat is kiadtak, így a XIV. és a XX. kerületiek munkáját 1,5-1,5 millió forinttal ismerték el. Értékelték a városrészek társadalmi munkáját az önerős közműépítés, a lakókörnyezet, valamint a lakóházak gondozása, fenntartása szempontjából is. E kategóriákban 2-2 millió forintos díjat nyerve a XVII., a XIV. és a VIII. kerület bizonyult a legjobbnak. Terjeszkedik a kaszásdűlői lakótelep Óbudán a Hévízi út és Bogdáni út kereszteződésénél megkezdődött a Kaszásdűlő új lakóházainak építése. A Hévízi út egyik oldalán már emelkednek a négyemeletes lakóházak, amelyeket a 43-as Építőipari Vállalat épít, a másik oldalon a Földgép szakemberei az alapozáson dolgoznak. (MTI-fotó : Fényes Tamás) KAJSZI, ŐSZIBARACK, SZŐLŐ Súlyos fagykárok Bács-Kiskunban csonthéjasokat, ezen belül a kajszit és őszibarackot károsította — hozzávetőleg 500 hektáron —, valamint az éppen fakadásban lévő szőlőt. A korábbi felmelegedéshez képest hirtelenül jött erős lehűlés a megye egyes fagyzugos helyein — főként Kecskemét környékén, ahol mínusz hat fok körüli talajmenti hőmérsékletet mértek — teljes kárt okozott A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Fejlesztő Vállalat, a dunavecsei Béke, a kunszállási Alkotmány, valamint a tiszakécskei Solohov Tsz jelentette az Állami Biztosítónak, hogy ültetvényeiken nem lesz termés. Az utóbbi gazdaságban tízmillió forintra becsülik a károk mértékét; 69 hektár kajszi, 10 hektár őszibarack virágait tette tönkre a fagy, s a 420 hektárnyi szőlőből is csak mutatóban maradt ép hajtás. Ebben a nagyüzemben egyébként ez a negyedik esztendő, amikor kajsziültetvény termés nélkül marad, korábban ugyanis a téli fagyok miatt szenvedett kárt a Duna-Tisza közi híres gyümölcs. Az Állami Biztosító kárszakértői nyújtott műszakban dolgoznak a felmérésen, a megyét ért fagykárok mértékéről várhatóan a hét végére készül el a pontos összegzés. (MTI) A hét eleji lehűlés súlyos fagykárokat okozott Bács-Kiskun szőlő- és gyümölcsültetvényeiben. A rövid időn belül immár harmadik hullámban érkezett tavaszi fagy elsősorban a MAGYAR-LENGYEL KOOPERÁCIÓ Előnyös választékkiegészítés írt alá megállapodást a Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár a lengyel Ponar Wadowice Vállalattal. Az öt évre megkötött kooperációs szerződés értelmében a két vállalat évente mintegy 1,5 millió rubel értékben szállít egymásnak termékeiből az államközi megállapodásban rögzített kontingensen felül. Az első szállítmányok hamarosan útnak indulnak. A két vállalat termékeinek választéka előnyösen egészíti ki egymást. Mindkét gyártó az NSZK-beli Rexroth-cégtől vásárolt licenc alapján készíti hidraulikus elemeit, de ezen belül tudnak egymásnak olyan termékeket kínálni, amelyeket a másik fél nem vagy nem elegendő menynyiségben gyárt. Az ellátás javítása mellett az együttműködés más előnyöket is biztosít a partnereknek. Vállalták például, hogy országaikban ellátják a másik fél termékeinek szervizét. Lengyel szakemberek a napokban Magyarországon a műszaki-tudományos együttműködés lehetőségeit is tanulmányozzák. (MTI) Ipari, építőipari és mezőgazdasági gépek, berendezések automatikus működtetéséhez szükséges hidraulikus elemek cseréjéről 1988. április 27., szerda