Esti Hírlap, 1988. augusztus (33. évfolyam, 182-206. szám)

1988-08-03 / 183. szám

JELE VAN A JAPÁN KINCSTÁR Tokió, augusztus 3. A mind erőteljesebb gaz­dasági élénkülés eredmé­nyeképpen a japán kincs­tár 14,23 milliárd dollár rekordtöbbletre tett szert a márciusban véget ért legutóbbi pénzügyi évben­­— közölte a japán pénz­ügyminisztérium. A máso­dik világháború óta eddig ez volt a japán állam­kassza legjobb éve. Az elő­ző rekord 13,2 milliárd dollár volt 1986-ban. Hitel Nigériának Washington, augusztus 3. A Világbank 173,2 mil­lió dolláros hitelt hagyott jóvá Nigériának, az afrikai ország vízellátásának javí­tására. A hitel révén Lagos és környékének lakói jutnak majd jobb és több vízhez. Jelenleg az itt élő 6 mil­lió ember kevesebb mint felének kielégített a víz­­szükséglete. ALFONSIN—SHULTZ TALÁLKOZÓ Előtérben az adósságválság Buenos Aires, augusztus 3. Raul Alfonsín argentin elnök tegnap fogadta a két­napos látogatásra Buenos Airesbe érkezett George Shultz amerikai külügymi­nisztert.­­A találkozón Wa­shington Közép-Amerikára vonatkozó elképzeléseit és Argentína adóssághelyzetét vitatták meg. Az argentin baloldali pártok ugyanakkor több ezres tüntetésen tiltakoz­tak Shultz látogatása el­len. Alfonsín a megbeszélésen sürgette, hogy dolgozzák ki a latin-amerikai adósságál­lomány megszüntetésének mechanizmusát. Schultz ugyanakkor felajánlotta Washington segítségét az ar­gentin adósságok kamatai­nak törlesztéséhez. (Bank­források szerint Argentína még korábban egy 500 mil­lió dolláros áthidaló köl­csönért folyamodott az amerikai bankokhoz, ami a latin-amerikai ország 55 milliárd dolláros külföldi adósságának esedékes ka­matkifizetéseit fedezné.) A kilenc országot érintő tíznapos latin-amerikai kör­úton tartózkodó amerikai külügyminiszter találkozott Dante Caputo argentin kül­ügyminiszterrel és Juan Sourrouille gazdasági mi­niszterrel is. Az argentin elnök szóvivője szerint a találkozók fesztelen légkör­ben zajlottak: a felek igyekeztek fáty­lat borítani arra a tényre, hogy Washington az 1982- es falklandi háborúban Argentínával szemben Nagy-Britanniát támo­gatta. A baloldali pártok tünte­tésén résztvevők viszont tiltakoztak Shultz látogatá­sa ellen, s bírálták Wa­shington beavatkozását a latin-amerikai országok belügyeibe. A helyi sajtó rámutatott, hogy Shultz lá­togatásának egyik, célja, rá­erőszakolni a Buenos Ai­­res-i kormányra Washing­ton közép-amerikai rende­zésre vonatkozó Nicara­­gua-ellenes tervét. MA TÉR VISSZA NEW YORKBA A SZAKÉRTŐI KÜLDÖTTSÉG Bagdad ragaszkodik a közvetlen tárgyalásokhoz New York, augusztus 3. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára tegnap kijelentette, hogy továbbra is kapcsolatban marad Irakkal és Iránnal, hogy mielőbb tűzszünet jöjjön létre a két hadban álló or­szág között. Iraki részről közölték, hogy Bagdad csak olyan tűz­szünetre hajlandó, ame­lyet saját maga is elfogad, és továbbra is ragaszkodik az Iránnal folytatott köz­vetlen tárgyalásokhoz — ezt, mint ismeretes, Irán elutasítja. Az ENSZ-főtitkár szerint a tűzszünet létrejötte előtt meg kell hallgatni az ENSZ katonai szakértőinek küldöttségét, amely ma tér vissza New Yorkba. A de­legáció Teheránban és Bagdadban járt és a tűz­szünet lehetőségéről tár­gyalt a felekkel. Ezután a beszámolót az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának tagjai elé terjesztik, majd a két fél álláspontjának meghall­gatása után fogadhatnak el határozatot a tűzszünetről. A nyolc esztendeje tartó háborút nem lehet egyik napról a másikra megállí­tani — vélekedett Cuellar. Az iráni ENSZ-nagykö­­vet tegnap — első lépés­ként — állást foglalt a Biztonsági Tanács 598-as számú határozatának el­fogadása mellett, s hangoztatta, hogy Irán kész erre. Az iraki ENSZ- küldöttség vezetője ugyan­akkor azzal vádolta Iránt, hogy csak pillanatnyi tűz­szünetet akar és nem a konfliktus általános rende­zésére törekszik. CIPRUSI KÉRDÉS Vasziliu véleménye lisnak — jelentette ki teg­nap Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök, akol jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. Washingtoni sajtóértekezletén a ciprusi elnök arról beszélt, hogy a földközi-tengeri sziget­­ország lakosainak többsége független ciprusi államot akar, amely békében él Görögországgal és Török­országgal. Vasziliu hangsúlyozta, hogy a mintegy 30 ezernyi török katonaságnak és az 50 ezer török telepesnek távoznia kell Ciprusról. El­képzelése szerint föderatív államot hozhatnának lét­re, amely feloszlatná a je­lenleg 10 ezer fős hadsere­gét. Az így felszabaduló pénzt a gazdasági fejlesz­tésre fordítanák. Az államfő szerint a nemzetközi légkör kedvez a ciprusi probléma megol­dásának. Kijelentette: re­méli, hogy augusztus 24-re tervezett New York-i ta­lálkozója Rauf Denktas­­sal, a török közösség veze­tőjével az első lépést je­lenti majd a rendezés felé. Washington, augusztus 3. Ciprus a török csapatok kivonása után sem kíván egyesülni Görögországgal. Az egyesülési célkitűzés nem tekinthető már reá­ FŐNÖKÖKNEK FŐZNEK Királyi szakácsok klubja Bonn, augusztus 3. Bonn közelé­ben találkoznak az idén a főnöki konyhák főnö­kei: a gymnichi kastélyban teg­nap kezdődött meg a királyi szakácsok klubja elnevezésű szer­vezet tanácsko­zása. A nemzetközi klubot 1977-ben alakították meg az uralkodók, valamint kor­mányfők és ál­lamelnökök sza­kácsai. A tagok között megta­lálható a hol­land, a belga, a dán uralkodó fő­szakácsa, de képviselteti ma­gát az Egyesült Államok, Fran­ciaország, Svájc, sőt Magyaror­szág is egy-egy konyhaművész­szel. Az évente megtartott talál­kozókon a séfek tapasztalataikat osztják meg egy­mással, valószí­nűleg recepteket is cserélnek. A klub n­em zártkörű, nem­csak férfiaknak fenntartott in­tézmény: Íror­szágból egy sza­kácsnő érdemel­te ki a tagságot. A hét folya­mán több ren­dezvényre is sor kerül majd, de a legnagyobb ér­deklődésre a hét végi ételbe­mutató és kósto­ló számíthat. MEGLEPETÉSSZER­Ű LENDÜLET GATT-jelentés Mintegy öt százalékkal bővül 1988-ban a világke­reskedelem a protekcioniz­mus és a gyorsuló infláció ellenére — közölték ma az Általános Vámtarifa és Ke­reskedelmi Egyezmény (GATT) székhelyén. A nemzetközi kereskede­lemről és gazdaságról szóló 67 oldalas új GATT-jelen­tés­­ egyik megállapítása szerint a világgazdaságra a múlt évben a meglepetés­­szerű lendület volt a jel­lemző. A jelentősebb valu­táknak a múlt év decem­bere óta tapasztalható vi­szonylagos stabilitása és az Egyesült Államok költség­­vetési deficitjének mér­séklődése kedvezően be­folyásolták az idei gaz­dasági helyzetet. OLAJÁRAKRÓl tanácskoznak. Lausanne-ban kezd ta­­­nácskozást ma a kőolajex­portáló országok szerveze­tének öttagú árbizottsága. A testület, melynek Indo­­nézia, Szaúd-Arábia, Algé­ria, Venezuela és Nigéria olajipari minisztere a tag­ja, a tartós túltermelés kö­vetkeztében kialakult olaj­piaci helyzetet vitatja meg. GYORSAN NŐ A BÜNTETÉS Apartheid Yonkersben Washington, augusztus 3. Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Törvényellenes faji elkü­lönítésben mondta ki bű­nösnek egy amerikai bíró New York egyik előváro­sa, Yonkers tanácsát. A ta­nács ugyanis — érvényes bírósági döntés ellenére — elutasította azt, hogy a 200 ezres város fehérek lakta negyedeiben olcsó bérű lakásokat építsenek kis jövedelmű feketék szá­mára. A város fekete lakosai gyakorlatilag a fehérek­től teljesen elkülönülő­ negyedekben élnek, de egy korábbi bírósági döntés már kötelezte a­­városi tanácsot az ilyen de facto elkülönítés megszün­tetésére. Korábban a váro­si iskolákban már végre­hajtották az integrációt, a lakosság egy része azonban nem akarja megengedni a lakóterületek integrációját is. A városi tanács legutóbb 4:3 arányban ismét az ol­csó bérű­k és feketék szá­mára épülő — lakások fel­építése ellen szavazott. A bíró most törvényszegés és a bírósági ítélet végrehaj­tásának megtagadása miatt sajátos — de végösz­­szegében hatalmas, a váro­si kasszát hetek alatt ki­merítő — pénzbüntetésre ítélte Yonkerst: a büntetést mindaddig fizetni kell, amíg a ta­nács vissza nem vonja határozatát. Az első napra a büntetés összege mindössze száz dollár, ám ez naponta az előző napi büntetés kétsze­resére nő: kétszáz, négy­száz, nyolcszáz dollárra és így tovább. A számítás szerint az így növekvő büntetés három hét alatt kimerítené a városi költ­ségvetést. DÖNTÉS A GYÁRBEZÁRÁSOK ÜGYÉBEN Politikai manőverek nagyobb arányú elbocsátá­sok előtt a munkaadók hatvan nappal korábban kötelesek értesíteni a dol­gozókat , bár néhány he­te emiatt emelt­­vétót a többéves munkával kidol­gozott kereskedelmi tör­vény ellen. A döntés politikai manőver: a tör­vény vétója ugyanis rendkívüli mértékben ár­tott volna a republi­kánusok esélyeinek az őszi választásokon a munkások körében. Az eredeti tör­vényt a szakszervezetek sürgették, a gyártulajdono­sok viszont ellenezték. Reagan sajátos módon oldotta meg a problémát: nem vétózta meg a tör­vényt, de nem is írta alá azt — az amerikai alkot­mányos rendelkezések sze­rint, ez elegendő arra, hogy a törvény automatikusan életbe léphessen. Washington, augusztus 3. Reagan elnök nem vétóz­ta meg azt a törvényt, amely kötelezővé teszi, hogy gyárbezárások vagy HOL VOLTAK? Visszatértek a kék bálnák Oslo, augusztus 3. Visszatértek a kék bálnák a norvég vizekre az idén, és úgy tűnik, még szaporodtak is. A hír azért örvendetes, mert a közel 50 tonnás állatok — a föld legnagyobb emlősei — évtizedekig nem mutatkoztak tömegesen az északi vizeken, amiből a ku­tatók arra következtettek, hogy kihalóban vannak. „Nem vagyunk egészen bizonyosak benne, vajon újbóli fel­bukkanásuk azt jelenti, hogy a világon növekvőben van a kék­­bálna-népesség, vagy az állatok egyszerűen csak vándorlási szokásaikat változtatták meg. A jelenség mindenesetre ígére­tes ...” — nyilatkozta egy norvég bálnaszakértő. Tekintettel a rohamosan fogyó állományra a nemzetközi bálnahalászati bizottság tavaly időleges vadászati tilalmukat rendelte el. A bálnairtás minden formájának végleges és teljes beszüntetése azonban még több bálnavadászattal foglalkozó or­szág, többek között éppen Norvégia, valamint Izland és Japán ellenállásába ütközik. ­A BOCSÁNAT KÉRÉS A hír két kontinensről ugyanazon a napon­­ érkezett és az egybeesés még hangsúlyosabbá tehette őket. Az IRA, az Ír Köztársasági Hadsereg bocsánatot kért azért a gyilkos merényletért, amely a Dublin és Belfast közötti úton egy házaspár és hatéves gyermekük halálát okozta. Az úton pokolgépet he­lyeztek el, de az valamilyen hiba következtében ko­rábban robbant, s a kiszemelt célpont vagy célpon­tok helyett (kilétüket különben nem közölték) azok vesztették életüket, akiket a terroristák „oltalmaz­ni"’ akarnak. Egyszóval a szervezet sajnálkozását fe­jezi ki — az ilyen körökben a sokéves átlagnál is ritkább az önkritika —, de nem azért, mert robbanó szerkezeteket helyez az országútra. Bocsánatot kér, idézzük, hogy egy ,,gondosan előkészített akció” szerencsétlen és tragikus körülmények között fe­jeződött be. Mexikóban a rendőrség mosná kezeit, amiért tü­zet nyitott egy gépkocsira, s annak utasai szörnyet­haltak. Az ellen­kékfény történet szerint, az éjsza­kai órákban négy rendőr feltartóztatott egy gépko­csit, amelyben kábítószercsempészeket sejtettek. A gépkocsivezető azonban nem állt meg, mert mint­egy 12 ezer dollárnyi készpénz volt nála, s a kör­nyékén Juárezvárosnál már többször előfordult, hogy rendőröknek adták ki magukat a rablók. Nos, a rendőrök ezúttal valódiak voltak és 55 golyót lőt­tek ki a fehér kocsira. Csakhogy a csempészek he­lyett egy 28 esztendős, várandós állapotban levő te­levíziós riporternő, anyósa s a család egyik barát­ja kapott halálos sebet. Férje, aki­­súlyosan sérült — ő vezette a kocsit —, életben maradt. Nem sokkal később sikerült megállapítani a valódi kokainkocsit, 38 kilogrammnyi kábítószerrel, s elfogni utasait. A rendőrparancsnok, akit a nagy fogás ellenére sem ünnepeltek, ígéretet tett a tüzetes vizsgálatra, a fe­lelőséggel tartozók megbüntetésére. S­ám, senki sem tévedhetetlen. A gondosan előké­szített akciók és reakciók egyaránt mellé talál­hatnak. Az áldozatok pedig tehetetlenek. Kinek és mikor hirdessük, hogy nem vagyunk azonosak? Fé­lelmetes az a világ, amelyben nem lehet nyugodtan várakozni a bécsi repülőtéren vagy tájat csodálni a görög kirándulóhajón, hogy csupán saját honfitár­sainkról szóljak. Ha ennyi halálos tévedés fűződik hétköznapjaink­hoz, hatványozottabban áll ez a válságövezetek mindennapjaira. Tévedni emberi dolog, de hol a határ, ahol a tévedés joga már nem lehet érvényben a sokkal alapvetőbb jogok rovására? Se emberek, se emberek által kezelt eszközök tévedése, tartozza­nak az utóbbiak a legújabb generációs komputer­­családokba. Mit véshetnek a lelőtt utasszállító gépek áldozatainak sírkövére, ha egyáltalán megta­lálták a földi maradványokat? Talán azt a kegyet­lenül visszatetsző mondatot, amit Hirosimában ol­vashattam az atombomba halottainak egyik emlék­művén: „Nyugodjatok békében, a tévedés nem fog megismétlődni!” Mert képletesen szólva, mindnyájan utazunk va­lahol a Dublin—Belfast országúton, s lehetünk akár egy gyanús suárezvárosi autóban. Embereket, or­szágokat, kontinenseket fenyeget .Ilyen sors, ha nem teszünk. S túláradó derűlátás nélkül, de megállapít­hatjuk, hogy teszünk ellene. Az állandóan korszerű­sített forró drót, az immár tizenhét év óta hatályos szovjet—amerikai szerződés a háború véletlen kitö­résének megakadályozására, a bizalomnövelő intéz­mények rendszere; a már életre hívott és javasolt kockázatcsökkentő központok; a tárgyalások, a pár­beszéd intézményesített gépezete része már a nem­zetközi politikának. S alighanem „alulnézetben” is rengeteg módja lenne az esztelen terrorcselekmé­nyek, az önkény túlkapásai elleni fellépésnek.­­Nem vagyunk tévedhetetlenek, emberi mi­vol­tunkhoz tartozik a tévedés joga és gyakorlata. Mégis vannak tévedések, amelyeket nem szabad el­követni. Réti Ervin !

Next