Esti Hírlap, 1988. szeptember (33. évfolyam, 207-232. szám)

1988-09-29 / 231. szám

A FEGYVERES ERŐK NAPJÁN Ünnepség Bagdadban Valamennyien egészségesek ♦ Vendégségben a követségen Ottani állomáshelyeikről Bagdadba indul ma ti­zenöt magyar katona. Azok a honvédtisztek, akik az ENSZ felkérésére az irak­i iráni tűzszünetet ellen­őrizendő, 1200 kilométer hosszúságú demarkációs vonalon, egymástól több száz kilométeres távolság­ra, öt-öt tagú csoportok­ban dolgoznak a három el­lenőrzési körzet valame­lyikén. Köszöntés, előléptetés — Ennél fontosabb in­formáció: valamennyien egészségesek — mondja Ke­leti György ezredes, a Hon­védelmi Minisztérium osz­tályvezetője. — Hogy miért utaznak Bagdadba? Ünne­pelnek, pihennek, igaz, ez a pihenés némi utazással jár, bár a szerencsésebb csoportnak csak 120 kilo­méter az út Bagdadig. Mint az­t Keleti György ezredestől megtudtuk, ma, a fegyveres erők napján, a bagdadi magyar nagykövet­ségen szerény házi ünnep­ségen vendégül látja a ti­zenöt magyar ENSZ-kato­­nát diplomáciai képvisele­tünk. — A nemzetközi ENSZ- erők képviselőit is meghív­ták. Az invitálást vala­mennyien elfogadták — folytatja az ezredes. — Nagykövetségünkön hazánk katonai attaséja ismerteti majd azt az ünnepi pa­rancsot, amelyben köszön­tik a demarkációs vonalon dolgozó valamennyi ma­gyar tisztet. E parancs sze­rint mától egyiküket — Lapos Béla őrnagyot — al­ezredessé léptetik elő. — Idehaza szeptember 29. katonai szünnap. A bagda­dit nem mi kezdeményez­tük. Ezt meg sem tehettük volna, hiszen nem a ma­gyar katonai vezetés pa­rancsnokol a magyar ENSZ- katonák fölött. A figyel­messég bagdadi diploma­táinknak köszönhető, a­z egynapos pihenő engedélye­zése pedig a jugoszláv pa­rancsnoknak, Szlavko Jo­­vics vezérőrnagynak. Hol­naptól már ismét folytató­dik a munka, tisztjeink is­mét elválnak egymástól, egyik stábjával. Ők nem­rég keresték fel a magyar ENSZ-katonákat. BIZTONSÁGOSABB ELLÁTÁS Bővítik a gáztárolót Növelték Zala megye föld alatti gáztárolójának befogadóképességét. Az egykori gázmező helyén, Pusztaederics határában csaknem másfél évtizeddel ezelőtt kialakított tároló tavaly megkezdett, többszakaszos bővítése az országrész lakosságának és üzemeinek biztonságo­sabb gázellátását szolgál­ja. Az áprilistól októberig fel nem használt, távvezetéken ideérkező földgázt nagy teljesítményű kompresszo­rok segítségével sajtolják vissza a föld mélyébe, hogy a téli csúcsidőszakban is­mét felszínre hozva, kielé­gíthessék a fogyasztói igé­nyeket. Eddig évente mintegy 130 millió köbmé­ternyi volt a behatárolt, illetve újra kitermelt gáz mennyisége. A bővítés első ütemében 50 százalékkal emelték a föld alatti tárolót mű­ködtető és kiszolgáló technológiai egységek tel­jesítményét. A több mint 500 millió forintba kerülő fejlesztést tovább folytatják, mert legalább másfélszeresére akarják növelni a korábbi kapacitást. (MTI) A telefonfülkében ceru­zával írt, nagyon jól olvas­ható sorok: ,,Jóképű, tizen­kilenc éves fiú vagyok, ke­resem fiatal lányok isme­retségét”. És telefonszám. Amit­­ természetesen most nem írok le, hiszen egy családban már így is elég sok gondot okozott a sok­szor csengő telefon. Felhívom a számot. Este. Majdnem tíz órakor. Női hang: a „jóképű” fiú édes­anyja Nem éri váratlanul a közlés, tud a feliratról, a rendhagyó hirdetésről, kö­rülbelül három hónappal ezelőtt „heccelődött” valaki a telefonfülkében. — Nem a fiam volt! Va­lamelyik barátja ... A barát szó bizonytalanul cseng, hiszen barát az ilyen? Minek szánta — vagy szánták — ezt a „hec­ • • Üzenet a fülkében cet”, kit akartak megtré­­fálni vele? — A telefonokat rend­szerint én veszem fel, a fi­am iskolába jár, nem sokat van itthon. Én mondom meg a lányoknak, hogy mindez nem komoly, hogy a fiam nem is tizenkilenc éves, csak tizenhét és hogy nem akar így ismerkedni. — Mit szól a fia? — Semmit... — Kire gyanakodnak, melyik haverra? — Nem tudjuk... A család nyolcadik kerü­leti. Két fiú van, nem ren­dítette meg őket túlságosan a dolog. Nem is ostromolja őket valami sok fiatal lány, de azért van, aki kíváncsi­ságból vagy más okból je­lentkezik, érdeklődik. A mama minden telefo­nálót arra kér — engem is —, tüntesse el, húzza át a feliratot. Eddig még senki nem tette meg. A fiú vajon miért nem ment el? Vágj’ a családból valaki. — Hát... nem is tu­dom ... Az a bizony­os telefonfül­ke a hetedik kerületben van, a ny­olcadikból há­rom hónap alatt át lehe­tett volna sétálni. Nem ér annyit nyilván az egész. Szombat este, tíz óra. A tizenhét éves „jóképű” fiú nincs otthon. A barátokkal — talán köztük a jópofa felíró is — szórakozik. (bende) Folytatódik a munka Feladatuk változatlan. Ellenőrzik a tűzszünet meg­tartását, vizsgálják az eset­leges incidenseket. Inci­densekre egyébként volt már bejelentés a demarká­ciós vonalon, ám a ma­gyar ENSZ-katonák vizsgá­latai nem igazolták a fel­­tételezéseket. Szabadide­jük? Hetente hoz postát a Malév közvetlen* Bagdad— Budapest járata. Ezek — a jelentéseken kívül — ter­mészetesen magánleveleket is tartalmaznak. Tudjuk: tisztjeink nem unatkoznak, kimenőjük alig van. Kevés üres órájukban leveleket fogalmaznak haza, család­juknak. Olvasnak — az ellenjárattal hetenként kül­denek magyar napi- és he­tilapokat — Kis szín az életükben eddig az volt, amikor meg­ismerkedtek a tévéhíradó Híradósok látogatása Nem kifejezetten hozzá­juk indultak, egy kulturális eseménysorozaton forgattak Felkérésünkre meglátogat­ták tisztjeinket — mondja Keleti György ezredes. El­sősorban a tisztek család­tagjainak és persze az ér­tük aggódó többieknek is jó hírrel szolgál. — Az ENSZ New York-i székhe­lyén kapott engedély alap­ján a híradós stáb afféle képes levelezőlapokat is készített; reméljük, siker­rel, ezeket hamarosan köz­readhatják. Bencze Szabó Péter Súlyos következményekkel járt az aszály Kiesést okozott a magyar agrártermelésben az idei nyári aszály, amelynek kö­vetkezményeit viseli a fel­dolgozóipar is. Az aszály­károkat elemezte a Mező­gazdasági és Ételmezésügyi Minisztérium; eszerint 1983-ban v­olt nálunk az év­század addigi legszárazabb nyara, ám az idei azon is túltett: április eleje és au­gusztus 20. között ötven milliméterrel kevesebb csa­padékot kaptak a földek, mint öt évvel korábban. A következményeket némi­leg mérsékelte, hogy a té­li é­s a tavaszi csapadékelá­­tás kedvezőbb volt, és ez a nyári érésű növényeit szá­mára sokáig megfelelő utánpótlást jelentett. A nyári kalászosgabonák kitűnő termésátlagot ad­tak, búzából, árpából és más kalászosokból a ter­vezettet 8,8 százalékkal haladta meg a ter­més. Az ezt követő száraz időjá­rási periódusban azonban mérséklődtek az őszi növé­nyek betakarításának ki­emelkedő, ered­m­ényességé­hez fűződő remények. A kukorica vetésterülete 22 ezer hektárral amúgy is el­maradt a tavalyitól és az aszály nyomán további 43 ezer hektáron a szemesnek szánt terményt — a szá­razság következtében — tö­megtakarmányként kellett feletetni az állatokkal. A hektáronként tervezett 6,5 tonna helyett várhatóan csak 5,7-5,8 tonna termést sikerül majd a következő hetekben lehozni a földek­ről, és ez azt jelenti, hogy az aszálynak nagyon is hangsúlyos következmé­nyei vannak az agrárter­melésben, számítások szerint kukoricából a ki­esés meghaladja az 1,1 millió tonnát. Egy másik értékelés sze­rint, amennyiben a veszte­séget és a kalászos gaboná­ban elért többletteljesít­ményt egybevetik, úgy a ta­valyi 14 millió tonna he­lyett összesen 15,1 millió tonna gabona felett rendel­kezik az idén az ország, ha az őszi betakarítás időben és rendben befejeződik. (MTI) A hagyományos nyitott kapuk rendezvényén Pesti rendőr volt a bécsi rend­őre Járőr, forgalomirányító magyar egyenruhában A Mariahilferstrassén történt... A tilos helyen parkoló, magyar rendszá­mú személygépkocsi tulaj­donosa éppen a kocsijához igyekezett, amikor egy mo­toros rendőr bukkant fel mellette és megszólította. Magyarul. —■ Ön tilos helyen par­kol. Legyen szíves tovább­hajtani . . . Az autós elképedt. A rendőrön magyar egyenru­ha, vállap. — Igen... Megyek már... Csak azt mondja meg, hogy került ide­.’ SZABÁLYTALI HONFITÁRSAK Szeptember 12. és 18. kö­zött magyar közlekedési rendőröket lehetett látni Bécsben — férfiakat és nő­ket, forgalmat irányítva, gyalogosan vagy motorke­rékpárral, együtt osztrák kollégáikkal. A két főváros közötti hagyományosan jó kapcsolat a nyolcvanas évek elejétől a bécsi és a budapesti rendőrfőkapi­tányság vezetése között is szorosabbá vált, a kölcsö­nös látogatások, tapaszta­latcserék után először 1986- ban, a dunaszigeti feszti­vál alkalmából jelentek meg magyar közlekedési rendőrök Bécs utcáin, majd most, a hónap elején, a nyitott kapuk rendezvény­sorozatra ismét meghívást kapott tíz budapesti közle­kedési rendőr. Vezetőjük Szőke Zoltán rendőr főhad­nagy, a Budapesti Rendőr­­főkapitányság titkárságá­nak munkatársa volt. — Feladatuk? — Küldöttségünknek öt nő­ és öt férfi tagja volt, egy 1500-as Lada szolgála­ti gépkocsival és két mo­torkerékpárral. Az első szolgálati napunkon, az I. kerületben, a belvárosi rendőrkapitányság munka­társaival négy nő és egy férfi rendőrünk gyalogosan járőrözött a Kärtner Stras­se, a Graben, a Kohlmarkt, a Stock in Eisnen Platz és a Totenturmstrasse kör­nyékén. A két motoros­­rendőr — osztrák motoros rendőrökkel — ugyancsak járőrfeladatokat látott el; főként a Mariahilferstras­sén és a Mexicoplatz-Han­­delskai körzetben szabály­talanul parkoló magyar autósokat figyelmeztették. A járőrgépkocsi — magyar vezetővel és osztrák kocsi­parancsnokkal — a gyalo­gos és motoros járőrök munkáját segítette. ren nehezebb a forgalmat irányítani... — Fegyelmezettebbek a bécsi autósok? — Türelmesebbek. Csúcs­­forgalomban sem szokás a mutogatás, az integetés. A dudálás pedig úgyszólván ismeretlen, egy hét alatt egyetlen autóst hallottam tülkölni. — Hogyan fogadták a magyar rendőröket? — Lányainkat virágcso­korral, mindannyiunkat kollégiális szeretettel. — Szigorúbbak-e a bécsi rendőrök? — A modern kocsipark miatt az autósok hajlamo­sabbak a gyorshajtásra, a merészebb előzésre. Nos, a gyorshajtást szigorúan bün­tetik és a sebességhatárok megtartását rendszeresen ellenőrzik. Civil rendszámú autókkal, motorkerékpá­rokkal is — valamennyiben hitelesített tachométer —, s a fegyelmezetlen autóst könnyen éri meglepetés, amikor a mellette elhajtó motorkerékpár burkolatá­ból egy gombnyomásra ki­ugrik a kék lámpa... KIUGRIK A KÉK LÁMPA — Volt forgalomirányítás is? — Igen. Egy rendőrünk a Parking—Weihburgasse, egy rendőrnő a Burgring— Burgtor kereszteződésében irányította a forgalmat, az osztrák kollégák szerint ki­fogástalanul. — Nem volt túl bonyo­lult feladat? Bécsben hat­százezer személygépkocsi van. — Nem. Szerintük Buda­pesten, a November 7. té­ RÁDIÓBAN, TV -MŰSORB­AN — Milyen benyomást kel­tettek a bécsi kollégákban? — Úgy vettük észre, hogy elégedettek voltak. Ez derült ki a­ velünk foglal­kozó rádió-, tv-műsorokból, újságcikkekből is. Nagyon tetszett lányaink egyenru­hája, a mi lányaink vi­szont kolléganőik ruháját találták szebbnek — sötét­kék kosztüm, fehér sapká­val. Ők egyébként nem hi­vatásosak, polgári alkal­mazottak, feladatuk az in­formációadás és a tilosban parkoló gépjárművek re­gisztrálása. — Véleményük a bécsi hétről? — A munkával és a szakmai programokkal egy­aránt hasznos és tanulsá­gos volt... (balogh) Cselekvéssel szenvedélyes vita kísér -l­te az MSZMP Köz­ponti Bizottságának leg­utóbbi ülésén a párt hely­zetéről, a pártélet és a bel­politika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékozta­tót. A nyilvánosság jegyé­ben erről a közvélemény részletesen és pontosan ér­tesülhetett. Érthető a nagy érdeklődés, a társadalom­­ életében az események fel­gyorsultak, azok minden egyes embert érintenek. Az esemény­ekben való eligazodást nagymértékben segíti a Központi Bizottság üléséről ma megjelent köz­lemény, a testület állás­­foglalása, amely megálla­pítja, hogy a párttagság javaslatai és kezdeménye­zései fontos változások er­­jesztőinek bizonyultak, nagymértékben hozzájárul­tak az országos pártérte­kezlet összehívásához és annak döntéseihez. A tag­ság kezdemén­yezte­­ a párt megújítását, és kifejezte, hogy cselekvően részt kí­ván venni ebben a folya­matban. Az állami életben sok tekintetben újszerű gya­korlat honosodott meg, nyitott, demokratikus köz­élet van kialakulóban. A közlemény rámutat: hosz­­szabb folyamatról van szó, a végleges eredmény még nem érzékelhető, ez azon­ban nem lehet türelmet­lenség forrása, törvénysze­rűnek kell tekinteni jelen helyzetben a vélemények polarizálódását. A Központi Bizottság azonban emlé­keztetett az országos párt­értekezlet állásfoglalására: a néphatalom érvényesülé­sének és gyakorlásának feltétele, eszköze a párt ve­zető szerepére épülő szo­cialista pluralizmus. Ezt tekinti mércének a politi­kai intézményrendszer megújításában. A közhangulatot erőtel­jesen befolyásolják a gaz­daság elégtelen teljesítmé­nyéből fakadó társadalmi, feszültségek, a romló élet­­körülmények. A több mint másfél évtizedes folyamat negatív következményeit, a külső és a belső gazdasá­gi egyensúly hatalmas mértékű megbomlását nem lehet egy-két év alatt meg nem történtté tenni — hangsúlyozza az MSZMP KB közleménye. A közvé­­lemény­nek, a gazdálkodó szervezeteknek meg kell érteniük, hogy az ország jövőjéért viselt felelőssége miatt a kormánynak nincs lehetősége és joga mester­ségesen életben tartani a nemzetközileg is leértéke­lődött termelést. A Központi Bizottság tá­mogatja azt, hogy az ál­lampolgárok az alkotmány és a törvény­ek keretei kö­zött élhessenek politikai jogaikkal, beleértve a gyü­lekezéshez és az egyesülés­hez való jogot. Egyúttal hangsúlyozza, hogy az MSZMP viszonyát az egyes szervezetekhez a szavak, a politikai deklarációk mel­lett elsősorban a tettek, a cselekedetek határozzák majd meg. Az MSZMP célja a nemzeti közmeg­­egy­ezés újjáteremtése, és nem a nép megosztása. V­intos megállapítása a­­ testületnek, hogy a célok eléréséhez nélkülöz­hetetlen a párt politikai és cselekvési eg­ysége. Az or­szágos pártértekezlet hitet tett a párt politizáló képes­ségének fejlesztése mellett. Ennek fő erejét a közös politikai elvek és célok ta­laján álló, önállóan mű­ködő pártszervezetek ké­pezik. Ebben az irányban kell haladniuk a megújí­tást cselekvően segítő kom­­munista kollektíváknak. 1983. szeptember 39., csütörtök

Next