Esti Hírlap, 1989. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

VEGYESVÁLLAl­AT-KtmICÉP Vajon „k lesz-e Magyarország Nagyvonalú törvénykezés * Politikai stabilitás Gomba módra szaporodó vegyes vállalatok, amelyek nagy többsége egyelőre még kicsiny. Ám nincs ki­zárva, idővel hozzájárulhat­nak ahhoz, hogy a szocia­lista országok „kistigrisé­vé” váljék Magyarország.. . Ilyen summázatot lehet­ne adni két mondatban a magyarországi vegyes vál­lalatokról. Foglalkozni azért kell velük, mert feltűnő változás történt: tavaly annyi vegyes vállalat ala­kult meg, mint az 1974— 87 között összesen. Ugyan minek tulajdonítható ez a nagy változás, s mit prog­nosztizálnak a jövőbe te­kintve? A többi között ilyen kérdésekkel kerestük fel dr. Harsányi Emilnét, a Pénzintézeti Központ fő­osztályvezetőjét, mert — a vagy féltucatnyi vegyes bank kivételével — ők fog­lalkoznak leginkább e cé­gekkel. Vámszabad területek A legfontosabb adat: 1988. december 31-én 230 külföldi részvétellel műkö­dő vegyes vállalatot tartot­tak nyilván, s ezekből 33 úgynevezett vámszabad te­rületeken tevékenykedett. A­ mi vámszabad terüle­teinket nem lehet a kínai, tengerparti különleges gaz­dasági övezetekhez hasonlít­ tani. (Ilyen térséget — ha minden igaz — nálunk Sopron környékén alakíta­nak majd ki.) Jellemző, hogy a mi vámszabad te­rületeinknek vagy fele Bu­dapesten található: a külső szemlélő olyan elkerített, elkülönített térséget lát, ahová csak különleges en­gedéllyel lehet bejutni. De ez csak a felszín. A lé­nyeg: az e területeken működő vegyes vállalatokra nem érvényes a többi ma­gyar cégre kötelező gazda­sági szabályozórendszer, az állam — akárcsak a kínai állam a különleges gazda­sági övezetekben — sokkal engedékenyebb. Az ilyen térségekbe so­rolt vegyes vállalatok közé tartozik például a magyar­­—ausztrál TNT Malév Expressz Légifuvarozási Kft., amely az olcsóbb éj­szakai szállításokra specia­lizálódott, korszerű repülő­gépekkel. A magyar—svéd Kelet—Nyugat Ingatlanfej­lesztő Rt. (a Kecskeméti utcában van a központja) irodaház építésére szakoso­dott. A szombathelyi szék­helyű Chiron-Plast Mű­anyagfeldolgozó Kft.-ben a Chiron Austria és több Vas megyei és más magyar vállalat társult. Az Aust­­rohaus Készházgyártó Kft. Veszprémben rendezkedett be és faházakat készít. Mindenekelőtt a vámszabad területeken működő cégek­nél figyelhetők meg azok az előnyök, amelyeket a ve­gyes vállalatoktól várunk: a külföldi működő tőke je­lenléte, a korszerű techni­ka, technológia, illetve mo­dern vezetési, szervezési te­vékenység meghonosítása. A „hátralévő” 197 ve­gyes vállalatból 130 buda­pesti központtal működik. Több mint egymilliárdos alaptőkével hozták létre a Hunguaro Floor Üveg Kft.-t, csaknem egymilliárddal a Videoton Automatika Kö­zös Vállalatot. Az Agroferm Magyar—Japán Fermentá­ció-ipari Rt. 882 millió, a Thermal Hotel Aquincum Kft. 710, a Magyar-Finn Szálloda Rt. 650, a Video­ton Audiotechnika Kft. 572, a Selectronic Kft. 528, a Club Tihany pedig 458 mil­lió forintnyi alapító tőké­vel kezdte meg tevékeny­ségét. Ezek a legnagyob­bak­ , A törökök és mi A legkisebbek között tartják számon viszont a Koechert Kft.-t Budapes­ten, hiszen ez a — főleg szervezéssel és szoftverké­szítéssel foglalkozó — mi­ni cég mindössze 700 ezer forint alaptőkével kezdett. A Cityrama-Mecsek Utazási Iroda 800 ezer, a biológiai takarmányadalékot gyártó Cospro Kft., a Falcontra­­vel Pannónia (szállodai társulás) ugyancsak egy­millió alatti összeggel in­dult. A nemrég elfogadott társulási törvény szellemé­ben 1989 végéig legalább egymillió forintra kell ki­egészíteni e kft.-k alaptő­kéjét, hogy az üzleti kö­rökben tárgyalóképes part­nernek lehessen tekinteni őket. Az olvasónak bizonyá­ra feltűnt, hogy számos ve­gyes vállalat nevéből nem derül ki, hogy ki kivel tár­sult és mivel foglalkoznak egyáltalán? Mindez nem új­ságírói felületesség: jó né­hány külföldi cég nem fo­gadja szívesen, ha az ilyes­mit „dobra verik”, és m ilyen az üzleti titok — jo­ga van arra, hogy inkogni­tóban maradjon. A vegyes vállalatok további jellem­zője még, hogy a külföldi partnerek között sok luxemburgi, liechtensteini és panamai cég található, ennek nyilván az ottani adókedvezményekben lel­hetjük a magyarázatát. Sokkal fontosabb — és nagyon elgondolkodtató — számunkra, hogy a 230 ve­gyes vállalat eddig csak ösz­­szesen mintegy 200 millió dollár működőtőkét hozott be Magyarországra. Ez bi­zony nemcsak a nemzetkö­zi, hanem még a magyar méretekhez képest is je­lentéktelen összeg. Okkal és joggal húzta alá a minap Beck Tamás kereskedelmi miniszter, hogy Törökor­szágban egyetlen év alatt 530 millió dollárt fektetett be Nyugat. Kedélyt sem kell kérnie (elég a cégbírósági bejegy­zés), vagyis ebben is nagy­vonalúbbak vagyunk már az osztrákoknál vagy a franciáknál. Hosszasan részletezhetnénk még a különböző ösztönzőket (nem államosíthatják a külföldi vagyonát, illetve feltétlenül kártalanítják), amelyektől azt reméljük, hogy a nyu­gati vállalkozók nagyobbik fele már nemcsak jelképes összeggel száll­t be a ma­gyarországi üzletbe. Az immár viharos ütem­ben alakuló vegyes vállala­tok (szinte mindennap újabbakról ad hírt a sajtó) láttán dr. Harsányi Emilné nem tartja kizártnak, hogy a m­ennyiségi és főként mi­nőségi változások előbb­­utóbb egy olyan határpon­tot léphetnek át, amelyek lehetővé teszik, hogy eset­leg „kistigrissé” váljék Ma­gyarország. Hangsúlyozzuk, hogy ma még ez inkább csak elvi lehetőség, ám a mai nehéz viszonyok elle­nére is valósággá válhat, ha kibontakozik a reform, s — ami nem kevésbé fon­tos — Magyarország meg­őrzi politikai stabilitását. Magyar László 4 fő­/tVd/­ 1989. január 25., szerda Viharos Szemben Ismeretes, hogy Török­ország vagy a­ sokat emle­getett ázsiai „kistigrisek” (például Tajvan, Dél-Ko­­rea, Hongkong) gazdasági fellendülésében jelentős szerepet játszott a külföldi működő tőke is. Ezért a magyar kormány, a parla­ment döntéseire alapozva 1989. január elsejétől to­vább bővítette a kedvezmé­nyek körét. Jellemző, hogy a nyugati vállalkozónak 50 százalék alatt tőkerésze­sedés esetén még csak en- , Ma délután megnyílik a Taverna Belvárosi Szállo­da és Vendéglátó Vállalat Gambrinus sörözője a Le­nin körúton. A volt Nyugat étterem helyén megnyíló söröző és sörbár a csehszlo­vákiai Gambrinus sörgyár­ral kötött névhasználati szerződést. Az üzlet újjá­alakításainak költségeiből 2,5 millió cseh koronával vállaltak részt, míg a Ta­verna 35 millió forintot költött a csapolt és palac­kozott Gambrinus sört, és csehszlovák ételspecialitá­sokat kínáló új vendéglőre. (Wormser Antal felv.) KEVESEBB ZSÍRTARTALOM, KISEBB ADAGOK Növelik az olcsóbb tejtermékek gyártását­ ­A Vállalatok Trösztjénél elkészült gyorsjelentés sze­rint az átlagosan 38 százalé­kos árnövekedés óta — az elmúlt év hasonló időszakához képest — mintegy 13-14 százalék­kal kevesebb árut igé­nyelt a belkereskedelem. Vajból tíz százalékkal, saj­tokból 18 százalékkal ke­vesebb fogyott. Valamivel kisebb mértékű, ötszázalé­kos a pasztőrözött, tasakos tej forgalmának visszaesé­se. A tejipar nem számol a forgalom további erőteljes csökkenésével, mivel az áremelés ellenére ezek a termékek változatlanul ke­resettek. A tejipar válla­latai a fogyasztói igények változását folyamatosan nyomon követve igyekez­nek az olcsóbb termékek arányát növelni. Tervezik kisebb adagok forgalmazá­sát­ is. A vállalatok a korábbinál több 1,5, illetve 2 százalé­kos zsírtartalmú tasakolt tejet küldenek az üzletek­be, ezekhez literenként 4-5 forinttal olcsóbban jut­hat a vásárló. A tapasztalatok szerint változatlanul keresik a fo­gyasztók a féltartós tejet, amelynek gyártására Vá­con és Szolnokon nemrég egy-egy új gépsort állítot­tak be. Vajból is több ki­sebb, öt dekagrammos adag készül. Tervezik, hogy sajtokból, amelyek a leg­nagyobb mértékben drá­gultak, újabb változatokat készítenek; a jelenlegiek­nél kisebb zsírtartalmú, olcsóbb sajtokat küldenek a boltokba. (MTI) Csökkent a tej és a tej­termékek forgalma az év elején, bejelentett áremel­kedés hatására. A Tejipa- TÖ­BB KINT EGYMILLIÓS ÜZÉRKEDÉS, CSEMPÉSZET Délhúsa Gjonnak elhúzták a nótáját Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az énekest A népszerű énekes, Dél­húsa Gjon aligha gondolta volna, hogy 1985-ben lebo­nyolított és évekig titok­ban maradt üzleteiért 1989 januárjában elítéli a bíró­ság. Nem kalkulálta be a családi viszályt, amely oda vezetett, hogy a sógora fel­jelentette, így most arról számol­hatunk be, hogy Délhusa Gjont üzérkedésért, csem­pészetre és magánokirat­hamisításra való felbujtá­­sért, valamint a devizagaz­dálkodás megsértéséért, 1 évi és 10 hónapi — három év próbaidőre fel­függesztett — börtönbün­tetésre és 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság, és kötelezte 200 ezer fo­rint elkobzás alá eső ér­ték megfizetésére is. Vele együtt került a bí­róság elé a testvére és négy jó ismerőse, akiket csempészetért 9 ezer és 36 ezer forint közötti pénz­­büntetésre ítéltek. A történet — ha nehéz volt is kibogozni a szála­kat — valójában igen egy­szerű. Arról szól, hogy Délhusa Gjonnak több volt a pénze, mint amennyiért — legálisan — értékes műszaki cikkeket vásárol­hatott volna Nyugaton, így aztán a hozzá közel álló­kat — rajongóit, tisztelőit — kérte meg, hozzák be az or­szágba azokat a tárgyakat, amelyekre neki szüksége volt. Megesett, hogy a ké­rés teljesítése fejében ki­fizette a vállalkozóknak a repülőút költségét, s a megbízottak még örültek is, hogy szívességet tehet­nek a sztárnak, ő aztán itthon kifizette a vámot, s az árucikkek nagy részét nyomban ha­szonnal adta tovább a Tempó Kisszövetkezet­nek. Az árucikkek — egyebek között színes televízió, So­ny hangfal és értékes szá­mítógépek — összesen 1 millió 200 ezer forint ér­téket képviseltek. Délhúsa Gjon, aki állí­tása szerint mindössze ha­vi 7 ezer forint átlagjö­vedelemmel rendelkezik, és akinek Mercedes gépkocsi­ját az eljárás során lefog­lalták, tagadta a vádakat, így az ítélet nem jogerős. Sz. K. BÚTORG­YÁRBO VITEL Új szekrénysorok Kanizsáról Bővítik, korszerűsítik a Kanizsa Bútorgyárat. A Nagykanizsán működő vál­lalat tavaly 1 milliárd 350 millió forint értékű termé­ket adott el. Az idei esztendőre 1 milliárd 450 millió érté­kű termék előállítását tűz­ték célul, méghozzá ár­emelés nélkül. Az elképze­lés megvalósítását és a versenyképesség fokozását egyaránt szolgálja az 1987- ben megkezdett rekonst­rukció. Ennek keretében az év közepére készül el a mintegy 2000 négyzetméter alapterületű famegmunká­ló csarnok, amely előrelát­hatólag egy vegyes válla­lat bázisa is lesz. Egy má­sik részlegüket háromszin­tes, 3500 négyzetméter alapterületű szerelőüzem­mel bővítik. Ezt szeptem­ber 1-jéig kívánják átad­ni. Az idén egyébként a Ka­nizsa Bútorgyár termékei­nek jelentős része kicseré­lődik. Várhatóan tíz új szekrénysor, illetve kárpi­tos garnitúra kerül a pro­totípusműhelyből a nagy szériás gépsorokra. A vál­lalat első félévi kapacitá­sát teljes egészében lekö­tötték. (MTI) Nyugdíjasok egyesülete Egyesületet alakítottak Gödöllőn a nyugdíjasok. A hat városi és két munka­helyi klub által létrehozott egyesület célja, hogy kép­viselje a település több mint ötezer nyugdíjasát, vagyis a lakosság egyötö­dét. A városban élő idős emberek fele a Szakszer­vezetek Gödöllői Városi Tanácsának felmérése sze­rint nehéz anyagi körül­mények között élő kis­nyugdíjas. Az egyesület tagjainak szándéka, hogy a rászorulók felkutatásá­val, személyes megkeresé­sével segítsék a helyi ta­nács és a Vöröskereszt munkáját, hogy azok szo­ciálpolitikai­­ segélyben és támogatásban részesíthes­sék őket. A tervek szerint kirándulásokat, előadáso­kat, különféle műsorokat szerveznek; ehhez anyagi segítséget ajánlott fel a városi pártbizottságon kí­vül a helyi népfront, több vállalat és intézmény. Kereskedők figyelmébe! Televíziók, telefaxok, üzen etrögzí tők szállítása azonnal, nagyon kedvező áron. Érdeklődni lehet: Impex Handelsgesellschaft GmbH 80(H) München 2, Frauenstr. 11. Telefon: 0049 (89) 29 30 49. 29 30 89 Telefax: 0049 (89) 29 32 18.

Next