Esti Hírlap, 1989. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

M /i 222 ■: 5 222 v ■ ■ Q9H| Prága: eltűntek a­­banánvonatok Minden csoda három na­pig tart és ez a bölcsesség a csehszlovák vámrendel­kezésekre is igaz. Két hó­nappal a szigorítások után — aminek az volt a lénye­ge, hogy mindent szabad, amit nem tilos, de gyakor­latilag mindent tilos ki­vinni Csehszlovákiából — már nincsenek drámai je­lenetek a határokon, nin­csenek szőnyegkötegeket jajveszékelve sirató szov­jet turisták és több tízkiló­­nyi kakaóval, kókusszal, banánnal tetten ért, meg­szégyenült lengyelek, de nagy hangú magyarok sem, akik az országutakon kirakják szatyraikat a nem túl épületes „nesze nektek, egyétek meg” meg­jegyzés kíséretében. Mindenki kénytelen volt tudomásul venni, hogy egy országnak joga van szabá­lyozni a „kivitelét”, az már más kérdés hogy egy ilyen intézkedés mit old meg és mit nem. Minden­esetre a lázasan vásárló és mindent összeharácsoló turista fekete képe eltűnt a sajtóból is — meglehető­sen hamar Történt ugyan­is, hogy alig néhány nap­pal a rendelkezés életbe lépte után banándömping volt a prágai üzletekben, a legkisebb boltban is lehe­tett kapni mandulát, kó­kuszreszeléket, mazsolát és mindazt, amit a szomszé­dos országokból idelátoga­tók mázsaszám vittek el. Igen ám, de akkor kará­csony előtt voltunk, s most, januárban ugyanúgy nincs e cikkekből, mint amikor a külföldiek fölvá­sárolták, vagyis az akkor piacra dobott készletek ha­mar elfogytak, utánpótlás pedig nincs. Ugyanez a helyzet a mélyhűtőkkel, videókkal, színes televí­ziókkal és más hasonló árukkal. A kínálat javulá­sa tehát egyértelműen a karácsonynak szólt és csak minimális köze volt a vámszigorításokhoz. Kétségtelen, hogy a szo­cialista országok jó részé­ben a csehszlovák intézke­dések indították el a lavi­nát, és a vitatkozás nem­csak „turistaszinten” folyt. Persze a csehszlovák sajtó csak nagyon szűkszavúan számolt be arról, hogy Var­sóban a külügyminiszté­riumba kérették a cseh­szlovák nagykövetet és a lengyel állampolgárok zak­latását nehezményezték. Eleinte arról szóltak a­ helyszíni beszámolók, hogy a „banánvonatoknak” ke­resztelt szerelvények azért állnak, mert a derék vá­mosoknak sok a dolguk, később pedig arról tudósí­tottak, hogy mily idilli a kép a közúti határátkelő­­helyeken, a vonatok pedig azért késnek, mert zsúfo­lásig vannak, és az egysze­rű, ámde alapos vizsgálat is sokáig tart A repülőté­ren az 5-6 órás késéseket senki sem kommentálta. Érdekes, hogy az NDK a csehszlovák határról nem voltak helyszíni beszámo­lók, a szovjet turistákról se szóltak a cikkek, pedig a lengyelek után velük volt és van is a legtöbb gond­ok ugyanis körülbe­lül ötezer korona zseb­pénzt kaphatnak érthető hát, hogy valamire el akarják költeni. Persze ez a költekezés már olyan méreteket öltött, hogy pél­dául egy négytagú család — miután összeadható a bevitt érték — használt autót vagy motorkerékpárt vásárolt. A legkeresettebb cikkek közé tartozott a szőnyeg, a csillár, a porce­lán étkészlet, no és min­den egyéb, ami mozdítha­tó. Jelenleg a szovjet— csehszlovák határátkelő­­helyeken is nyugalom van mindenki beletörődött a megváltoztathatatlan­­ba. A határokról vissza­hívták a vámos erősítése­ket és a felvásárlóbuszo­­kat is. Az első hetekben ugyanis a tudatlanokat az­zal kártalanították,­­hogy amit nem vihettek át, hely­ben visszavásárolták tőlük és az áru azonnal a cseh­szlovákiai üzletekbe ke­rült. Néhány helyen ezek a buszok nem jártak siker­rel, mert például a Kle­­noty vállalat, amely órá­­kat-ékszereket árusít, egy fölvásárlóbuszt küldött az egyik magyar határátkelő­­helyre, de néhány nap múlva dolgavégezetlen tért vissza. Ebből rájöhettek, hogy a magyarok nem vesznek sem aranyat, sem­­ezüstöt Csehszlovákiában Hallani olyan kirívó esete­ket, hogy a vámosok leve­tették az utazókkal az itt vásárolt cipőket, vagy a banánt a turisták helyben megették, de nem adták oda. Azonban e történetek korántsem jellemzőek. A csehszlovák—magyar ha­tárátkelőhelyeken ma már nincs sorbanállás, a vona­tok sem késnek az viszont tény, hogy — valószínűleg a vámrendelkezések hatá­sára — alaposan megcsap­pant a magyar turistafor­galom. Forró Evelyn (Következik: Szovjet­unió — Nem kell mindig kaviár.) KI JÁR JÓL? Zsákbamacska a levegőben Brüsszel, január 25. Egynapos zsák­bamacska légi­­utakat kínál ügyfeleinek a Sabena belga lé­gitársaság igen olcsó áron. A kezdeményezés­nek nagy sikere van. Az utasok csak a beszál­láskor tudják meg, hogy Nyu­­gat-Európa mely városába viszi őket a repülő­gép, az akció keretében ugyanis a me­netrendszerű já­ratok üresen maradt férőhe­lyeit árusítják ki. Az ár belga frankban 52-78 dollárnak felel meg. Az utazás fel­tétele, hogy még aznap vissza kell térni ugyan­azon a repülőgé­pen, amelyen az elutazás történt. Sokakat a jelek szerint az sem zavar, hogy vá­rosnézésre nincs mód, hiszen az első hétvégén máris 200 fő fi­zetett be az is­meretlen célpon­tú utazásra. A kirándulás egyetlen értelme a repülés élve­zetén túl való­színűleg az, hogy útközben, illetve az érkezési re­pülőtéren mód van vásárlásra a vámmentes bol­tokban. USA—NDK Szóvivői vélemény Washington, január 25. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője teg­nap üdvözölte az NDK be­jelentését haderői egyol­dalú csökkentéséről. Was­hington ugyanakkor ezt a lépést is úgy tekinti, mint annak a régi NATO-állás­­pontnak az elismerését, amely szerint a VSZ a hagyományos fegyverzet­nek „csaknem minden” te­rületén lényeges fölényben van a NATO-val szemben. A Szovjetunió és az NDK bejelentett haderőcsökken­tési lépései ha megvalósul­nak, jó lendületet adhat­nak a márciusban kezdődő bécsi európai haderőcsök­kentési tárgyalásoknak — mondotta a szóvivő. BUSH TALÁLKOZÓJA AZ ENSZ FŐTITKÁRRAL Az USA fokozatosan törleszti hátralékait Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára tegnap es­te George Bush elnök va­csoravendége volt a Fehér Házban. A tény, hogy az új elnök beiktatása után két nappal elsőnek a vi­lágszervezet főtitkárát fo­gadta, arra utal, hogy Bush nagyobb szerepet szán az ENSZ-nek, mint elődje. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy az el­nök 1971—72-ben országá­nak ENSZ-nagykövete volt. A megbeszélésen szóba került az ENSZ namíbiai békefenntartó erőinek kér­dése is. Pérez de Cuellar tegnap terjesztette elő azt a javaslatát a Biztonsági Tanácsban, amely szerint 4650 fő lenne a létszám: az évi 416 millió dolláros költséget jelentő erők fel­ügyelik majd április 1-jé­­től a dél-afrikai csapatok kivonását a megszállt Na­míbiából, majd a felszaba­dult ország novemberben esedékes alkotmányozó nemzetgyűlési választásait. (Mint ismeretes, Dél-Afri­­ka namíbiai kivonulásával párhuzamosan két év alatt fokozatosan kivonják a szomszédos Angolából a kubai csapatokat.) A BT a héten tanácsko­zik a kérdésről, amelynek pénzügyi vonatkozásairól a közgyűlésnek kell majd döntenie. Pérez de Cuellar mindenesetre megnyugvás­sal vehette a tegnapi wa­shingtoni bejelentést, hogy az Egyesült Államok fo­kozatosan megfizeti több mint 400 millió dolláros tartozását az ENSZ-nek. A fehér házi szóvivő sze­rint az októberrel kezdődő pénzügyi évben már ma­radéktalanul fizetnek min­dent, ami jár, míg az el­múlt évek hátralékának rendezésére — tekintettel a költségvetés óriási hiá­nyára — a külügyminisz­térium „most dolgoz ki rendszert”. EGY INTERJÚ UTÓÉLETE Szovjet professzor esete a bolgár televízióval Levelek a nézőktől ♦ Visszatért a műsorvezető Szófia, január 25. A szovjet szívsebész és az olvasói levelek A vita Bulgáriában a legnépsze­rűbb tv-műsorról címmel az Esti Hírlap január 6-án beszámolt arról, hogy egy tv-interjú kapcsán, amely­ben Nyikolaj Amoszov ki­jevi professzor élesen bí­ráló hangot ütött meg (nem Bulgáriát, hanem a szocialista viszonyokat ál­talában bírálta), olvasói le­velekre hivatkozva — és azok elmarasztaló sorait idézve — a Rabotnicseszko Delo támadást intézett a mű­sorvezető, az egyik leg­markánsabb bolgár tele­víziós személyiség, az örmény származású Ke­­vork Kevorkjan ellen. A BKP lapja szerint a műsorvezetőnek kötelessé­ge elhatárolnia magát az ilyenfajta véleményektől, „bárki” vallja is azokat. Amoszov nézeteit az egyik idézett levélíró így minő­sítette: „Tagadják a mun­kásosztály vezető szerepét, a szocializmusnak a kapi­talizmussal szembeni elő­nyeit, a jó cselekedeteket kizárólag a vallás javára írják, komoly csapást mér­nek a kommunizmus em­beriességére és humaniz­musára”. A szóban forgó tv-mű­­sort (Vszjaka Nedelja — Minden Vasárnap) a múlt év utolsó vasárnapján su­gározták, s hogy az új év első vasárnapján a műsor elmaradt, azon — január elseje lévén — senki sem csodálkozott. Amikor azon­ban — a kiadott műsort megváltoztatva — január 8-án sem jelentkezett a Vszjaka Nedelja,­­ megin­dult a baljós találgatás. Aztán január 15-én újra látható lett a közkedvelt műsor, de — Kevorkjan nélkül. Végre legutóbb — már újra vele. Igaz, Kevorkjan csak az utolsó jó félórában vett részt — az egyenes adást vezette —, ám a stúdióba lépve nagy halom levelet mutatott fel, amelyeket ő kapott az ügy kapcsán. Néhány halk mondatának az volt az értelme, hogy az olvasói-néző levelek bizony nagyon tanulsá­gosak, de több szempont­ból és nemcsak az egyik fél számára. Lényegében azt adta ér­tésre, hogy több levélíró foglalt állást mellette, mint ellene. Ezt egyébként nyilvánvalóvá teszi újbóli megjelenése a képernyőn. Az mindazonáltal meges­het, hogy a Vszjaka Ne­­deljának a jövőben nem ő lesz a kizárólagos vezetője. Nagy Károly TITOKZATOS VESEÜGY Nyomoz a Yard Stanley Levinson jelen­tése. A török rendőrség „sú­gására” a Scotland Yard vizsgálatot indított egy olyan bűncselekmény ügyében, amelynek , részt­vevői emberi vesével ke­reskedtek. A különös ügyet a brit egészségügyi minisz­térium is vizsgálja. Kide­rült, hogy török parasztok körében egyes angol köz­vetítők részéről ajánlatok hangzottak el egyik vesé­jük megvételére. Állítólag esetenként négyezer fontot is fizet­nének valamelyik londo­ni klinikán azért, hogy veséhez jussa­nak szervátültetés céljá­ból. Hír szerint két férfi rá is állt erre az ügyletre, s a vese kivétele az elegáns észak-londoni Humana Wellington kórházban meg­történt. Az Országos Vesekutató Alap etikátlannak, er­kölcstelennek és elfogad­hatatlannak minősítette az esetet. Vese átadása átülte­tés céljából egyébként megengedett a szigetor­szágban, azzal a kikötés­sel, hogy a donor csak családtag­jának, rokonának adhat­ja át valamelyik szervét. Négy évvel ezelőtt a brit kormány határozottan fel­lépett, amikor tudomására jutott egy vesével kapcso­latos adásvételi tranzakció, amelyben indiaiak, pakisz­tániak vettek részt, azóta több nem történt... Hasisfogás Ankara, január 25. 1220 kilogramm elsőren­dű hasist foglalt le tegnap a török rendőrség. A kábí­tószer egy Libanonból Hol­landiába tartó teherautó­ban volt elrejtve. A zsákmány törökországi utcai eladási áron számol­va mintegy nyolcmillió dollárt ér. Az ügy kapcsán hat embert vettek őrizetbe a Szíriai határtól 60 km-re fekvő Antakyában. A Nyugat-Európába irá­nyuló kábítószer-csempé­szet egyik fő útvonala Tö­rökországon át vezet. TORZÍTÁSOK A NÉPSZÁMLÁLÁSKOR Katonák vagy hivatalnokok? A kerületi naamegesztvi parancsnokság dolgozóit összehívták, s kötelezvényt írattak alá velük, hogy a számlálóbiztosok előtt „al­kalmazottaknak” vallják magukat — panaszkodott az Izvesztyija levelezési ro­vatában M. Birilo olvasó, felvetve, hogy a jelenlegi leszerelési kezdeménye­zések és nyíltság tükrében szükség van-e hasonló „füllentésekre” a népes­­ségösszeírásnál. Az Izvesztyija munka­társai a levél kapcsán meg­kérdezték a statisztikai hi­vatal­­illetékesét, aki a ka­tonai­­szolgálatukat telje­sítőkre, a zárt intézmé­nyekben dolgozókra, bün­tetésüket töltőkre vonatko­zó különleges előírásokra hivatkozott. A Szovjet honvédelmi minisztérium népszámlá­lási bizottságának helyet­tes vezetője úgy tájékoz­tatta a tekintélyes lapot, hogy ők nem adtak utasítást kötelezvények aláírására. A népszámlálás előkészíté­seként szétküldött instruk­ciókban azonban azt aján­lották a katonai szolgála­tot teljesítőknek, hogy a kérdezőbiztosok előtt vál­lalati dolgozónak vagy hi­vatalnoknak vallják magu­kat. Az Izvesztyija szerint ezek a torzítások az össze­írási adatlap hiányosságai­ból származnak, hiszen azon eleve nem szerepel a „katona” foglalkozás. Ismeretlen dinoszaurusz Eddig ismeretlen dinoszauruszfajta maradványaira buk­kantak a szakemberek Kínában, Belső-Mongólia autonóm te­rületen. A felfedezést hétfőn Dale Russel, a világszerte ismert kanadai őslénykutató hozta nyilvánosságra Ottawában. Kínai paleontológusokkal együtt Russel 1986 óta járja a Góbi sivata­got az őshüllők nyomában. Sikerült megtalálniuk egy eddig ismeretlen, páncélos bőrű fajta maradványait, és rábukkantak egy ragadozó, eddig ugyancsak ismeretlen fajta nyomaira is. A kutatások során egy pszittakoszaurusz testének több mint 20 darabját sikerült begyűjteniük Dzsingisz kán egykori birodalmában. Az óriás testű ősállatoknak ezt a fajtáját már korábban ismerték a tudósok, a lelet jelentősége így elsősor­ban az, hogy megerősíti a feltevést: a földrajzi elzártság miatt úgy 120 millió évvel ezelőtt ezen a vidéken különleges állatfaj­ták fejlődhettek ki, mert a természetes határok megakadályoz­ták elvándorlásukat és keveredésüket más állatokkal. E jelen­ség létét támasztja alá a ma is élő koala mackó és az ausztrá­liai kenguru példája — mondta Dale Russel.

Next