Esti Hírlap, 1995. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

|3 taflfir&tt körkép ! Az izraeli rendőrségnek tegnap Hebronban erővel kellett megakadályoznia, hogy több tucat zsidó telepes a Pát­riárkák Sírjában imádkozzon, mely a muzulmán böjt, a rá­mádén első napján állítólag csak a muzulmánok előtt áll nyitva. A rendőrök azt is meg­tiltották, hogy a telepesek a ju­­deizmus és az iszlám által is szentként tisztelt épület mel­lett imádkozzanak.­­ Az orosz—amerikai kap­csolatok lazulásának ve­szélyére figyelmeztetett tegnap az orosz külügyi szóvivő az amerikai kongresszusban el­hangzott oroszellenes bírálatok kapcsán. A szóvivő szerint az amerikai törvényhozásban elő­retörtek azok az erők, amelyek célja „az orosz—amerikai kap­csolatok pozitív irányú fejlődé­sének megakasztása, illetve azok visszatérítése a hideghá­ború korszakához”. A szóban forgó nyilatkozatok nemcsak a két ország kapcsolatát veszé­lyeztetik, hanem ellentétesek Washington érdekeivel is.­­ A japán kormányfő teg­nap visszavonta azt a kije­lentését, hogy a Koreai-félszi­get kettéosztásáért Japánt is felelősség terheli. Murajama Tomiicsi kormányfő még az előtt vonta vissza kijelentését, hogy bármelyik érintett fél vé­leményt nyilváníthatott volna az ügyben. A miniszterelnök országa felelősségére a képvi­selőházban tett utalást, amely ellentétben áll a kérdésről mindmáig vallott hivatalos ja­pán állásponttal. A pontosító nyilatkozat ugyanott hangzott el.­­ Az ETA baszk terrorista szervezet tegnap magára vállalta Gregorio Ordoneznek, a spanyol ellenzéki Néppárt egyik vezetőjének múlt heti meggyilkolását. A gyilkossá­got követően egyébként San Sebastianban és más baszk városokban is több tízezren tüntettek az ETA ellen. A szer­vezet politikai szárnyának, a Népi Egységnek több vezetője is nyíltan elítélte a merényle­tet.­­ Az albán védelmi minisz­ter „igen hasznosnak” ne­vezte a békepartnerség kereté­ben Albániában lefolytatott NATO-hadgyakorlatot. Safet Zhulali egyben azt is kijelen­tette, hogy országának szándé­kában áll a katonai együttmű­ködés szélesítése az Egyesült Államokkal és a NATO más tagállamaival is. ■ Algéria nemrég együttmű­ködést javasolt Izraelnek a terrorizmus elleni harc terén. A javaslat egyrészt közös „agytröszt jellegű” csoportok létrehozását tartalmazza a szélsőségesekkel szembeni küzdelem elősegítése érdeké­ben.­­ A Párizsi Klub felajánlot­ta, hogy elengedi Kambo­dzsa adósságának 67 százalé­kát úgy, hogy az ázsiai ország képviselőit meg sem hívta a kérdésről folytatott tárgyalá­saira. A tizennyolc fejlett or­szágot tömörítő, hitelező cso­porton belül már a múlt hó­napban született egy előzetes megállapodás arra vonatkozó­an, hogy 50 százalék helyett 67 százalékot engednének el Kambodzsa adósságából. ­ Románia ma írja alá a kisebbségi keretegyezményt Az RMDSZ nincs egyedül Az RMDSZ és a román kormánypártok között az elmúlt hetekben fellán­goló vitáknak a közeljövőben aligha lesz vége, hisz az RMDSZ vezetősé­ge várhatóan nem vonja vissza az önkormányzati tanácsok létrehozásá­ról szóló határozatát. Mint ismeretes, a román kormány és Iliescu elnök épp ezt a visszalépést sürgeti. Az így kialakuló patthelyzet fel­oldása is elképzelhető a román demokratikus ellenzéki erőket tömörítő Demokratikus Kon­venció hétfő esti nyilatkozata után. Az RMDSZ-t is soraiban tudó DK e hét elejéig nem állt ki határozottan szövetségese mellett, bukaresti elemzők szerint a tétovázást elsősorban a „magyarbérenc” jelző miatt várható népszerűségcsökke­néstől való félelem okozta. Mi több, a vitatott tanács létreho­zását a konvenció több vezető személyisége elítélte. A DK országos tanácsának hétfő esti, több mint ötórás vita nyomán elfogadott nyilatkozata azonban kifejezetten az RMDSZ mellett foglal állást. A dokumentum elutasítja a hata­lom RMDSZ elleni támadásait és figyelmeztet: az ennek nyo­mán kialakult feszült helyzet Románia nemzetközi elszige­teltségéhez vezethet. Új elem, hogy az egységes román állam melletti kiállás nem tartalmaz­za a „nemzetállam” kifejezést. A DK-t alkotó valamennyi párt támogatja a helyi közigazgatási autonómia fejlesztését az or­szág minden megyéjében. A De­mokratikus Konvenció szerint a kisebbségek problémáinak megoldását a gyulafehérvári nemzetgyűlés 1918-as határo­zataira, az Európa Tanács Ro­mánia által is aláírt kisebbség­­védelmi keretegyezményére és a helyi önkormányzatok autonóm hatalomgyakorlására kell ala­pozni. ____________ Szondy Zoltán Gheorghe Funar nyilatkozat­ban válaszolt Iliescu hétfői ál­lásfoglalására, amelyben olyan „irracionális” és „szélsőséges” magatartással vádolta őt, amely súlyos kárt okoz Románia érde­keinek. Visszautasítva az elnök értékelését, Funar vádolja Ilies­cut azzal, hogy „semmit sem tett a romániai románok elma­­gyarosításának megakadályo­zása érdekében”. Időközben tegnap a román külügyminiszter elutazott Stras­­bourgba, hogy ma aláírja az Eu­rópai Tanács kisebbségi keret­egyezményét, amellyel fontos lépést tesz az ország annak ér­dekében, hogy megteremtse a Románia és Magyarország kö­zötti kétoldalú jószomszédsági és együttműködési szerződés véglegesítésének és aláírásának minden feltételét, legalább is Teodor Melescanu külügy­miniszter szerint. A mai aláírás „egyik üzene­te”, hogy Románia­ kormánya elhatárolja magát az egyes ro­mán belső erők különböző szél­sőséges megnyilvánulásaitól. külföld A csecsenek visszavágnak (Folytatás az 1. oldalról) Az orosz tábornokok fan­tomszerű ellenséggel viaskod­nak, amely váratlanul jelenik meg hol itt, hol ott az egész köztársaságban. Ennek ellenére a moszkvai haditerv még min­dig változatlan: Groznij elfog­lalása után a menekülő bandi­ták útját kell elvágni. Ezért lö­vik és bombázzák a fővárostól délre a hegyek felé vezető uta­kat. A csecsenek viszont váratla­nul megjelentek az északi vidé­ken, az orosz csapatok hátában, s ismét kiterjesztették harcmű­veleteiket Nadtyerecsnij és Na­­urszkij járásokra. Ezek a körze­tek korábban szemben álltak Dudajevel, de az orosz beavat­kozás után a felfegyverzett fér­fiak egy része itt is a harc mel­lett döntött. A helybelieket sok sérelem érte a bevonuló szövet­ségi csapatok részéről, több íz­ben érkezett panasz fosztoga­tásokról, erőszakoskodásokról. Volt olyan egység, amely szabá­lyosan szabadrablást hirdetett a falvakban. Amikor a károsul­tak felkeresték a területileg il­letékes parancsnokot, az tehe­tetlenül tárta szét a kezét. Most is állandó problémát okoz az orosz hadsereg és a belügyi csa­patok közötti érintkezés hiá­nya. Ha valahol erőszakos cse­lekményekre kerül sor, a külön­böző alakulatok rendszerint egymást okolják. Rejtély övezi, hol tartózkodik mostanában Dzsohar Dudajev, aki csak műholdas telefonon érintkezik a külvilággal. Rusz­­lan Rusev ingus elnök cáfolta, hogy Dudajev az ő köztársasá­gában keresett volna menedé­ket. Az viszont tény, hogy né­hány nappal korábban Naz­­ranyban, az ingus fővárosban tartott sajtótájékoztatót Aszlan Maszhadov, a csecsen vezérkari főnök, aki közölte, hogy a nem­zeti gárda és a népfelkelés erői csak Dudajevnek engedelmes­kednek. Maszhadov és az orosz tá­bornokok állításaival ellentét­ben a helyszíni beszámolók azt sugallják, hogy a csecsen felke­lők elsősorban lakóhelyük és családjuk védelmében fogtak fegyvert, és nagy részük nem is­meri el Dudajev hatalmát. A te­repet kitűnően ismerő harcosok azonban egy időre félretették politikai és nemzetségi ellenté­teiket, hogy a közös ellenség el­len forduljanak. Ezt annál is könnyebben megtehetik, mert Moszkva a nagy sietségben egy­szerre több helyi pártkormányt is elismert. Az orosz fővárosban kinevezett miniszterelnök, Sa­­lambek Hadzsijev és a Dudajev ellen két éve hiába küzdő ideig­lenes tanács egyaránt tehetet­len, mert még képletes hata­lommal sem rendelkeznek. Az uralmat Groznijban, Ar­­gunban és Sáliban jelenleg az orvlövészek gyakorolják. Ezért a három településért hetek óta folynak a harcok. A csecsenek azonban pontosabban lőnek, és távcsöves puskáikkal az orosz tisztekre vadásznak. Néhány orosz parancsnok ezért egysze­rűen letépte rangjelzéseit, ne­hogy a váll-lapok okozzák ha­lálát. __________ Vígh Zoltán A kiégett orosz tankokat csak a gyerekek élvezik igazán Fotó: Reuters 1995. február­­szerda Húszmilliárd a szilárdságért Hitel Mexikónak Több mint egyhetes hiába­való erőfeszítés után, hogy a kongresszus támogatását biz­tosítsa, Bill Clinton amerikai elnök megváltoztatta eredeti szándékát, és más forrásokból merítve nyújtott hitelgaranci­át Mexikónak. A korábbi terv szerint Clin­tonnak a kongresszus bele­egyezését kellett kérnie a 40 milliárd dolláros kezesség alá­írásához. Az amerikai elnök múlt heti unióbeszédében hangsúlyozta, hogy a mexikói gazdaság megmentése nem­csak a déli szomszéd, hanem az Egyesült Államok legfőbb érdeke is, ha meg kívánják akadályozni az éppen megnyí­ló, nagy felvevőképességű piac összeomlását, illetve az újabb illegális bevándorlási hullám kirobbanását. Eleinte úgy tűnt, hogy a kongresszus többségi vezetői egyetértenek a Fehér Házzal, de Newth Gingrich képviselő­­házi elnök hétfőn már elutasí­tó megjegyzéseket tett. Robert Dole szenátor arra hivatko­zott, hogy az elnök nem vár­hatja el a republikánusok tá­mogatását, ha saját pártjának soraiban is túl sok ellenfele van a tervnek. A republikánu­sok a negyven milliárdos köl­csön elnyerése érdekében elfo­gadhatatlan politikai feltétele­ket szabtak Mexikónak, ame­lyet az ország belügyeibe való beavatkozásként értelmezett. Clinton tegnap reggel sürgős megbeszélésre hívta össze a tör­vényhozás vezetőit, majd beje­lentette, hogy eláll szándékától, és olyan forrásokból merítve adja ki a hitelgaranciákat, ami­hez nincs szükség törvényes jó­váhagyásra. A Fehér Ház ezzel jelentős győzelmet könyvelhetett el a re­publikánusokkal szemben, mert Clinton úgy valósította meg cél­ját, hogy nem engedte meg az ellenzék akadékoskodását. A hitelgaranciákat egy­szersmind nemzetközi cso­magban hagyhatták jóvá: az USA 40 helyett ugyan csak 20 milliárd dollárral járult hozzá a dollár szilárdságát őrizni hi­vatott alapból, de a Nemzet­közi Valutaalap 17 milliárdjá­­val, illetve a Nemzetközi Kereskedelmi Bank 10 milli­­árdjával együtt az egész pénz­ügyi beavatkozás még értéke­sebb, mint az eredeti amerikai terv. Ernesto Zedillo mexikói el­nök üdvözölte a fejleményeket, és kijelentette, hogy a válságos időszaknak vége. A peso már a tegnapi nap végéig 9 százalékot erősödött, amire hét év óta nem volt példa a mexikói valuta tör­ténetében. _____________ Ködmön Emese Washington Bosznia-Hercegovina felhívása Harcban az országért Haris Silajdzic szerint több tucat ország követné az Egyesült Államok példáját, ha az ameri­kai kormányzat egyoldalúan fel­oldaná a boszniai muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalmat. A kongresszus Helsinki Bizottsá­gának tagjai előtt nyilatkozva a bosnyák miniszterelnök leszö­gezte: egyáltalán nem kell félni attól, hogy az embargó beszünte­tése esetén a szerbek lerohannák a muzulmánokat.­­ Nem mintha nem akarnák, csak éppenséggel nem tudnák. Százezer bosnyák férfi vár arra, hogy fegyverrel a kezében har­coljon az országért. És ők a világ legjobb, legedzettebb harcosai — mondta a tegnap lezajlott meg­hallgatás során. Érvelésével tulajdonképpen az amerikai kormányzatnak vála­szolt, amely egyebek között arra hivatkozva ellenzi a tilalom egy­oldalú felrúgását, hogy önmagá­ban az embargó feloldása sem­mit sem érne — sőt a szerbeket összpontosított támadásra kész­tetné —, ha nem párosulna jelen­tős amerikai katonai támogatás­sal és szárazföldi erők kivezény­lésével. Haris Silajdzic aláhúzta: a bosnyákok nem kérik, hogy az Egyesült Államok csapatokkal támogassa őket. Hozzáfűzte, hogy ha az embargót feloldanák, Szarajevó kész lenne alávetni magát az amerikai katonai segít­ségnyújtás feltételeinek A kor­mányfő szenvedélyes hangú nyi­latkozatában kifejtette, hogy megítélése szerint az öttagú összekötő csoport tevékenységét „reálpolitikai és pragmatikus” megfontolások, nem pedig ma­gasztos elvek vezérlik. Úgy vélte, hogy valójában egy olyan „cselekvéspótló játszmá­ról” van szó, amelynek egyértel­mű kedvezményezettjei a szer­­bek. — Ha jól belegondolunk, a jelenlegi állapotok fenntartására irányuló stratégiájuk valahol be­lesimul a konfliktus behatárolá­sát célul kitűző öthatalmi straté­giába — magyarázta. Felszólalásában kifejtette, hogy a patthelyzetből való ki­mozdulás érdekében a szarajevói kormány javasolja: az összekötő csoport tartson miniszteri szintű tanácskozást, és kösse szigorú határidőhöz a nemzetközi rende­zési terv elfogadását a szerbek részéről; a bosnyák vezetés szor­galmazza azt is, hogy mind a bé­ketervet, mind a hozzá kapcsoló­dó térképet és egyéb okmányo­kat terjesszék a Biztonsági Ta­nács elé, a testület pedig nyilvá­nítsa azokat saját hivatalos do­kumentumainak. Amennyiben a szerbek a határidő lejárta előtt jóváhagynák a tervet, a minisz­terelnök szerint harminc nap áll­na a felek rendelkezésére, hogy az 49-51 százalékos területfel­osztási formulán belül módosítá­sokat eszközöljenek a térképen. Aláhúzta, hogy változtatásokat csak konszenzus alapján lehetne végrehajtani, és ha a felek nem tudnának egyezségre jutni — vagy lejárna a harminc nap —, az összekötő csoport térképe ma­radna érvényben. — Ha pedig a szerbek még egyszer és utoljára megint nem­mel válaszolnak, élni kívánunk önvédelmi jogunkkal, és kérjük a fegyverszámítási tilalom feloldá­sát — közölte. Beszélt arról is, hogy országá­ban nem is etnikai tisztogatás, hanem egyenesen fasiszta jellegű népirtás folyt a szerbek részéről.

Next