Esti Hírlap, 1995. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
|3 taflfir&tt körkép ! Az izraeli rendőrségnek tegnap Hebronban erővel kellett megakadályoznia, hogy több tucat zsidó telepes a Pátriárkák Sírjában imádkozzon, mely a muzulmán böjt, a rámádén első napján állítólag csak a muzulmánok előtt áll nyitva. A rendőrök azt is megtiltották, hogy a telepesek a judeizmus és az iszlám által is szentként tisztelt épület mellett imádkozzanak. Az orosz—amerikai kapcsolatok lazulásának veszélyére figyelmeztetett tegnap az orosz külügyi szóvivő az amerikai kongresszusban elhangzott oroszellenes bírálatok kapcsán. A szóvivő szerint az amerikai törvényhozásban előretörtek azok az erők, amelyek célja „az orosz—amerikai kapcsolatok pozitív irányú fejlődésének megakasztása, illetve azok visszatérítése a hidegháború korszakához”. A szóban forgó nyilatkozatok nemcsak a két ország kapcsolatát veszélyeztetik, hanem ellentétesek Washington érdekeivel is. A japán kormányfő tegnap visszavonta azt a kijelentését, hogy a Koreai-félsziget kettéosztásáért Japánt is felelősség terheli. Murajama Tomiicsi kormányfő még az előtt vonta vissza kijelentését, hogy bármelyik érintett fél véleményt nyilváníthatott volna az ügyben. A miniszterelnök országa felelősségére a képviselőházban tett utalást, amely ellentétben áll a kérdésről mindmáig vallott hivatalos japán állásponttal. A pontosító nyilatkozat ugyanott hangzott el. Az ETA baszk terrorista szervezet tegnap magára vállalta Gregorio Ordoneznek, a spanyol ellenzéki Néppárt egyik vezetőjének múlt heti meggyilkolását. A gyilkosságot követően egyébként San Sebastianban és más baszk városokban is több tízezren tüntettek az ETA ellen. A szervezet politikai szárnyának, a Népi Egységnek több vezetője is nyíltan elítélte a merényletet. Az albán védelmi miniszter „igen hasznosnak” nevezte a békepartnerség keretében Albániában lefolytatott NATO-hadgyakorlatot. Safet Zhulali egyben azt is kijelentette, hogy országának szándékában áll a katonai együttműködés szélesítése az Egyesült Államokkal és a NATO más tagállamaival is. ■ Algéria nemrég együttműködést javasolt Izraelnek a terrorizmus elleni harc terén. A javaslat egyrészt közös „agytröszt jellegű” csoportok létrehozását tartalmazza a szélsőségesekkel szembeni küzdelem elősegítése érdekében. A Párizsi Klub felajánlotta, hogy elengedi Kambodzsa adósságának 67 százalékát úgy, hogy az ázsiai ország képviselőit meg sem hívta a kérdésről folytatott tárgyalásaira. A tizennyolc fejlett országot tömörítő, hitelező csoporton belül már a múlt hónapban született egy előzetes megállapodás arra vonatkozóan, hogy 50 százalék helyett 67 százalékot engednének el Kambodzsa adósságából. Románia ma írja alá a kisebbségi keretegyezményt Az RMDSZ nincs egyedül Az RMDSZ és a román kormánypártok között az elmúlt hetekben fellángoló vitáknak a közeljövőben aligha lesz vége, hisz az RMDSZ vezetősége várhatóan nem vonja vissza az önkormányzati tanácsok létrehozásáról szóló határozatát. Mint ismeretes, a román kormány és Iliescu elnök épp ezt a visszalépést sürgeti. Az így kialakuló patthelyzet feloldása is elképzelhető a román demokratikus ellenzéki erőket tömörítő Demokratikus Konvenció hétfő esti nyilatkozata után. Az RMDSZ-t is soraiban tudó DK e hét elejéig nem állt ki határozottan szövetségese mellett, bukaresti elemzők szerint a tétovázást elsősorban a „magyarbérenc” jelző miatt várható népszerűségcsökkenéstől való félelem okozta. Mi több, a vitatott tanács létrehozását a konvenció több vezető személyisége elítélte. A DK országos tanácsának hétfő esti, több mint ötórás vita nyomán elfogadott nyilatkozata azonban kifejezetten az RMDSZ mellett foglal állást. A dokumentum elutasítja a hatalom RMDSZ elleni támadásait és figyelmeztet: az ennek nyomán kialakult feszült helyzet Románia nemzetközi elszigeteltségéhez vezethet. Új elem, hogy az egységes román állam melletti kiállás nem tartalmazza a „nemzetállam” kifejezést. A DK-t alkotó valamennyi párt támogatja a helyi közigazgatási autonómia fejlesztését az ország minden megyéjében. A Demokratikus Konvenció szerint a kisebbségek problémáinak megoldását a gyulafehérvári nemzetgyűlés 1918-as határozataira, az Európa Tanács Románia által is aláírt kisebbségvédelmi keretegyezményére és a helyi önkormányzatok autonóm hatalomgyakorlására kell alapozni. ____________ Szondy Zoltán Gheorghe Funar nyilatkozatban válaszolt Iliescu hétfői állásfoglalására, amelyben olyan „irracionális” és „szélsőséges” magatartással vádolta őt, amely súlyos kárt okoz Románia érdekeinek. Visszautasítva az elnök értékelését, Funar vádolja Iliescut azzal, hogy „semmit sem tett a romániai románok elmagyarosításának megakadályozása érdekében”. Időközben tegnap a román külügyminiszter elutazott Strasbourgba, hogy ma aláírja az Európai Tanács kisebbségi keretegyezményét, amellyel fontos lépést tesz az ország annak érdekében, hogy megteremtse a Románia és Magyarország közötti kétoldalú jószomszédsági és együttműködési szerződés véglegesítésének és aláírásának minden feltételét, legalább is Teodor Melescanu külügyminiszter szerint. A mai aláírás „egyik üzenete”, hogy Románia kormánya elhatárolja magát az egyes román belső erők különböző szélsőséges megnyilvánulásaitól. külföld A csecsenek visszavágnak (Folytatás az 1. oldalról) Az orosz tábornokok fantomszerű ellenséggel viaskodnak, amely váratlanul jelenik meg hol itt, hol ott az egész köztársaságban. Ennek ellenére a moszkvai haditerv még mindig változatlan: Groznij elfoglalása után a menekülő banditák útját kell elvágni. Ezért lövik és bombázzák a fővárostól délre a hegyek felé vezető utakat. A csecsenek viszont váratlanul megjelentek az északi vidéken, az orosz csapatok hátában, s ismét kiterjesztették harcműveleteiket Nadtyerecsnij és Naurszkij járásokra. Ezek a körzetek korábban szemben álltak Dudajevel, de az orosz beavatkozás után a felfegyverzett férfiak egy része itt is a harc mellett döntött. A helybelieket sok sérelem érte a bevonuló szövetségi csapatok részéről, több ízben érkezett panasz fosztogatásokról, erőszakoskodásokról. Volt olyan egység, amely szabályosan szabadrablást hirdetett a falvakban. Amikor a károsultak felkeresték a területileg illetékes parancsnokot, az tehetetlenül tárta szét a kezét. Most is állandó problémát okoz az orosz hadsereg és a belügyi csapatok közötti érintkezés hiánya. Ha valahol erőszakos cselekményekre kerül sor, a különböző alakulatok rendszerint egymást okolják. Rejtély övezi, hol tartózkodik mostanában Dzsohar Dudajev, aki csak műholdas telefonon érintkezik a külvilággal. Ruszlan Rusev ingus elnök cáfolta, hogy Dudajev az ő köztársaságában keresett volna menedéket. Az viszont tény, hogy néhány nappal korábban Nazranyban, az ingus fővárosban tartott sajtótájékoztatót Aszlan Maszhadov, a csecsen vezérkari főnök, aki közölte, hogy a nemzeti gárda és a népfelkelés erői csak Dudajevnek engedelmeskednek. Maszhadov és az orosz tábornokok állításaival ellentétben a helyszíni beszámolók azt sugallják, hogy a csecsen felkelők elsősorban lakóhelyük és családjuk védelmében fogtak fegyvert, és nagy részük nem ismeri el Dudajev hatalmát. A terepet kitűnően ismerő harcosok azonban egy időre félretették politikai és nemzetségi ellentéteiket, hogy a közös ellenség ellen forduljanak. Ezt annál is könnyebben megtehetik, mert Moszkva a nagy sietségben egyszerre több helyi pártkormányt is elismert. Az orosz fővárosban kinevezett miniszterelnök, Salambek Hadzsijev és a Dudajev ellen két éve hiába küzdő ideiglenes tanács egyaránt tehetetlen, mert még képletes hatalommal sem rendelkeznek. Az uralmat Groznijban, Argunban és Sáliban jelenleg az orvlövészek gyakorolják. Ezért a három településért hetek óta folynak a harcok. A csecsenek azonban pontosabban lőnek, és távcsöves puskáikkal az orosz tisztekre vadásznak. Néhány orosz parancsnok ezért egyszerűen letépte rangjelzéseit, nehogy a váll-lapok okozzák halálát. __________ Vígh Zoltán A kiégett orosz tankokat csak a gyerekek élvezik igazán Fotó: Reuters 1995. februárszerda Húszmilliárd a szilárdságért Hitel Mexikónak Több mint egyhetes hiábavaló erőfeszítés után, hogy a kongresszus támogatását biztosítsa, Bill Clinton amerikai elnök megváltoztatta eredeti szándékát, és más forrásokból merítve nyújtott hitelgaranciát Mexikónak. A korábbi terv szerint Clintonnak a kongresszus beleegyezését kellett kérnie a 40 milliárd dolláros kezesség aláírásához. Az amerikai elnök múlt heti unióbeszédében hangsúlyozta, hogy a mexikói gazdaság megmentése nemcsak a déli szomszéd, hanem az Egyesült Államok legfőbb érdeke is, ha meg kívánják akadályozni az éppen megnyíló, nagy felvevőképességű piac összeomlását, illetve az újabb illegális bevándorlási hullám kirobbanását. Eleinte úgy tűnt, hogy a kongresszus többségi vezetői egyetértenek a Fehér Házzal, de Newth Gingrich képviselőházi elnök hétfőn már elutasító megjegyzéseket tett. Robert Dole szenátor arra hivatkozott, hogy az elnök nem várhatja el a republikánusok támogatását, ha saját pártjának soraiban is túl sok ellenfele van a tervnek. A republikánusok a negyven milliárdos kölcsön elnyerése érdekében elfogadhatatlan politikai feltételeket szabtak Mexikónak, amelyet az ország belügyeibe való beavatkozásként értelmezett. Clinton tegnap reggel sürgős megbeszélésre hívta össze a törvényhozás vezetőit, majd bejelentette, hogy eláll szándékától, és olyan forrásokból merítve adja ki a hitelgaranciákat, amihez nincs szükség törvényes jóváhagyásra. A Fehér Ház ezzel jelentős győzelmet könyvelhetett el a republikánusokkal szemben, mert Clinton úgy valósította meg célját, hogy nem engedte meg az ellenzék akadékoskodását. A hitelgaranciákat egyszersmind nemzetközi csomagban hagyhatták jóvá: az USA 40 helyett ugyan csak 20 milliárd dollárral járult hozzá a dollár szilárdságát őrizni hivatott alapból, de a Nemzetközi Valutaalap 17 milliárdjával, illetve a Nemzetközi Kereskedelmi Bank 10 milliárdjával együtt az egész pénzügyi beavatkozás még értékesebb, mint az eredeti amerikai terv. Ernesto Zedillo mexikói elnök üdvözölte a fejleményeket, és kijelentette, hogy a válságos időszaknak vége. A peso már a tegnapi nap végéig 9 százalékot erősödött, amire hét év óta nem volt példa a mexikói valuta történetében. _____________ Ködmön Emese Washington Bosznia-Hercegovina felhívása Harcban az országért Haris Silajdzic szerint több tucat ország követné az Egyesült Államok példáját, ha az amerikai kormányzat egyoldalúan feloldaná a boszniai muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalmat. A kongresszus Helsinki Bizottságának tagjai előtt nyilatkozva a bosnyák miniszterelnök leszögezte: egyáltalán nem kell félni attól, hogy az embargó beszüntetése esetén a szerbek lerohannák a muzulmánokat. Nem mintha nem akarnák, csak éppenséggel nem tudnák. Százezer bosnyák férfi vár arra, hogy fegyverrel a kezében harcoljon az országért. És ők a világ legjobb, legedzettebb harcosai — mondta a tegnap lezajlott meghallgatás során. Érvelésével tulajdonképpen az amerikai kormányzatnak válaszolt, amely egyebek között arra hivatkozva ellenzi a tilalom egyoldalú felrúgását, hogy önmagában az embargó feloldása semmit sem érne — sőt a szerbeket összpontosított támadásra késztetné —, ha nem párosulna jelentős amerikai katonai támogatással és szárazföldi erők kivezénylésével. Haris Silajdzic aláhúzta: a bosnyákok nem kérik, hogy az Egyesült Államok csapatokkal támogassa őket. Hozzáfűzte, hogy ha az embargót feloldanák, Szarajevó kész lenne alávetni magát az amerikai katonai segítségnyújtás feltételeinek A kormányfő szenvedélyes hangú nyilatkozatában kifejtette, hogy megítélése szerint az öttagú összekötő csoport tevékenységét „reálpolitikai és pragmatikus” megfontolások, nem pedig magasztos elvek vezérlik. Úgy vélte, hogy valójában egy olyan „cselekvéspótló játszmáról” van szó, amelynek egyértelmű kedvezményezettjei a szerbek. — Ha jól belegondolunk, a jelenlegi állapotok fenntartására irányuló stratégiájuk valahol belesimul a konfliktus behatárolását célul kitűző öthatalmi stratégiába — magyarázta. Felszólalásában kifejtette, hogy a patthelyzetből való kimozdulás érdekében a szarajevói kormány javasolja: az összekötő csoport tartson miniszteri szintű tanácskozást, és kösse szigorú határidőhöz a nemzetközi rendezési terv elfogadását a szerbek részéről; a bosnyák vezetés szorgalmazza azt is, hogy mind a béketervet, mind a hozzá kapcsolódó térképet és egyéb okmányokat terjesszék a Biztonsági Tanács elé, a testület pedig nyilvánítsa azokat saját hivatalos dokumentumainak. Amennyiben a szerbek a határidő lejárta előtt jóváhagynák a tervet, a miniszterelnök szerint harminc nap állna a felek rendelkezésére, hogy az 49-51 százalékos területfelosztási formulán belül módosításokat eszközöljenek a térképen. Aláhúzta, hogy változtatásokat csak konszenzus alapján lehetne végrehajtani, és ha a felek nem tudnának egyezségre jutni — vagy lejárna a harminc nap —, az összekötő csoport térképe maradna érvényben. — Ha pedig a szerbek még egyszer és utoljára megint nemmel válaszolnak, élni kívánunk önvédelmi jogunkkal, és kérjük a fegyverszámítási tilalom feloldását — közölte. Beszélt arról is, hogy országában nem is etnikai tisztogatás, hanem egyenesen fasiszta jellegű népirtás folyt a szerbek részéről.