Esti Hírlap, 1995. március (40. évfolyam, 51-75. szám)

1995-03-20 / 66. szám

1995. március 20., hétfő Kövérek Két férfi beszélget az eszpresszóban. Az egyik így szól: — Szégyellheted magad! Nem törődsz a külsőddel! Ek­kora pocakkal szaladgálsz a vi­lágban! Kövérség ellen ajánlani tudok egy remek módszert. — Torna? Úszás? Valami jó fogyókúrarecept? — Dehogy. Van egy zseniális szabóm, aki olyan öltönyt varr neked, amiben eltűnik a poca­kod. Különös eset A tengeralattjáró legénysége az Atlanti-óceán közepén négy órai eltávozást kapott. Takarékosság — Mostanában rengeteg pénzt megtakarítok. — Hogyan? — Van a kerületben egy étte­rem. Minden délben bemegyek, megnézem hátul a konyháját, utána már nincs kedvem ebé­delni. Görögdinnye Géza soha nem lékelteti meg a görögdinnyét, inkább eszik rossz, lőrinces gyümölcsöt, az a fő, hogy tévedhetetlennek tart­sák. Téli táj — Körülöttünk minden hófe­hér, csak a te lelked nem. Kikapcsolódás — Tegnap este hol mulattál? — Egy hajnalig nyitva tartó mulató kitűnő zenekarát hall­gattam. Ugyanis a lokál felett lakom az első emeleten. Töprengés — Vajon élnek-e emberek a Földön, s ha igen, ugyanolyan gorombák, udvariatlanok, mint nálunk itt a Marson? Praktikus — Kérek egy légyfogót. És mindjárt adjon jegyeket is hozzá. Lajos bácsi — Kilencvenéves vagyok, de még soha nem csaltam meg a feleségem. Persze, hogy mit hoz a jövő, azt majd meglátjuk. Kezdő zenerajongó — Ha már megvettem a drá­ga hangversenyjegyet, nekem ne fordítson hátat a karmester! Nem vicces Van egy édesapám és egy mostohaapám. A kettő egy sze­mély, mert a fater mostanában nem törődik a gyerekeivel. Helyzetkép — Ebben a házban betörés történt! A tettest tíz percen be­lül kézre kerítem — mondta a mesterdetektív. — Ön téved. Nem történt be­törés — hangoztatták a lakók. — Pont ez a ház lenne kivétel? — mondta fölényesen a nagy nyomozó — rendben van. Várok még egy félórát. Addig biztos, hogy ide is jön egy betörő! Szép kis étterem — Kérek egy adag bécsisze­letet. És hozzon mellé egy na­gyítót is. Osztályelső — Gratulálhat. A fiam a leg­jobb tanuló az osztályban. Ő csak két tárgyból bukott meg. A többiek négyből. Köszönőlevél Kedves Ágnes! Ezúton köszönöm Neked mindazt a sok szépet és jót, amit adtál nekem azzal, hogy tíz évvel ezelőtt nem jöttél hoz­zám feleségül. Önálló nő — A feleségem olyan önálló, hogy a nászéjszakánkat is egye­dül tartotta meg. Őszinteség — Nem szívesen mondok ró­lad rosszat, de amikor olyan jól esik! Vizsga — A bűvészvizsgára szeret­nék jelentkezni. — Mi a mutatványa? — A férjemtől kapott koszt­pénzt úgy osztom be, hogy a hó végén is van enni­valónk. __________________ Galambos Szilveszter It társasági élet Zeta Mirkó: Koós János­­/Gyáf Hajnalig a Lila Akácban A pompás minőségű zene hol csábító, ho nosztalgikus, hol ele­gáns, hol pedig magával ragadó. A víg özvegyben az egyetlen probléma az aktuális flört aktu­ális állása, hiszen Pontevedro szegény országát csak egy há­zasságból lehet felvirágoztatni. Lehár művét március 24-én mu­­tatja be az Operettszínház Szi­­­netár Miklós rendezésében, s a párizsi nagykövetet, Zeta Mirkót Koós János alakítja. — Két próba között egy ki­tüntetés-átadáson is részt kellett vennie, március 15-én kapta meg a Magyar Köztársaság Kis­­keresztjét. — A Parlamentben szerdán nagyon meghatódtam, jól esett az elismerés. Felidéztem ma­gamban a pályán töltött har­mincöt évemet, s úgy éreztem, érdemes volt, nem hiába dolgoz­tam. Az ember kilép a színpad­ra, tapsol a közönség, fogynak a lemezei, újságcikkek jelennek meg róla, de valami mégis hi­ányzik. Ezt pótolta most szá­momra az állami elismerés. Kol­légák, barátaim, de ismeretlenek is odajöttek gratulálni, s aznap este a vidám színpadi fellépésem után a Lila Akácba jöttünk mu­latni, ahová egy hattagú cigány­­zenekart rendeltünk, és ünne­peltünk reggelig. — Nemcsak táncdaléne­­kesként, színészként is népszerű, de az Operettszínházban most szerepel először. — Már az előző évadban ter­veztük, hogy játszom az operett­ben, én alakítottam volna Kál­mán Imre Cigányprímásának a címszerepét. Sajnos, ez a bemu­tató későbbre tolódott, most vi­szont felléphetek ebben a Lehár­­darabban. Nagyon élvezem a próbákat, hiszen ez az a műfaj, ami eddig még hiányzott a re­pertoáromból. Kicsit talán nehe­zebb mikrofon nélkül énekelni, de nagyon igényes, remek zene, s Zeta Mirko kedves, aranyos fi­gura. Antal Imre játssza a bizal­masomat, Nyegus írnokot, s ez lesz az első közös fellépésünk. A produkcióval a tervek szerint Németországban és Japánban is vendégszereplünk majd, aminek azért örülök, mert bár a világ számos részén megfordultam már, a felkelő nap országába még nem jutottam el. — Játszik a Vidám Színpa­don, próbál az Operettben, s nap mint nap tart vidéken Koós-es­­teket. — Engem az ország énekes­ként ismert meg, aki több tánc­dalfesztivált nyert és akinek számos lemeze és kazettája je­lent meg. Az emberek a mai na­pig szívesen hallgatják a sláge­reimet, a Kapitányt, a Mondjá­tok meg Máriának-ot vagy a Sír a telefont. Akárkivé is válnék, még ha sebészfőorvossá, biztos vagyok benne, hogy az operáció előtt a félig alvó beteg azt moda­­ná, mindegy mit vágok, csak énekeljem közben a Kislány a zongoránál-t. Ezeken a vidéki esteken feleségemmel, Dékány Saroltával közösen lépünk fel. A magyar nótától a musicalig minden műfajból én­eztek dalo­kat. Természetesen a műsorban sok-sok humor is szerepel, hi­szen ez az egyéniségemhez is hozzátartozik. Elsősorban ugyanis a felszabadult jókedvű mókázást szeretem, azt, ha az emberek nagyokat nevetnek. — Délelőtt-délután próba, es­te vidék vagy Vidám Színpad. Nem túl fárasztó ez az időbeosz­tás? — Korán kelek, késő éjszaka érek haza, néha tényleg sok, de én harmincöt éve élek így, akkor érzem jól magam, ha valamit csi­nálok. Ha túl leszünk a bemuta­tón, lemegyek majd a tanyára, áttöltöm a borocskákat az egyik hordóból a másikba, és elültetem a dughagymákat, mert számom­ra ez jelenti a pihenést. ____ R. Zs. A népszerű énekes, amint lehozza nekünk a csillagokat az égből... Fotó: Archív Csteffif&tft I J. ­újabb tenyerek a csillagok falán Európa nem válaszol Mint ismeretes, George F. He­mingway előbb külföldre sza­kadt, majd hazatért hazánk fia ötlete alapján — hollywoodi mintára— készítették el a Ki­rály utcai Pizza Hut étteremben a falat azért, hogy a híres színé­szek „tenyerüket” hagyják itt örökül a hálás utókornak. Nemeskürty István, filmeszté­ta hangsúlyozta az ünnepségen: a tenyérnyomatot korábban is­merte és használta az emberiség, mint az írást. A professzor sze­rint az előbbi hűbb kifejezője az egyéniségnek. Ezúttal Vass Éva és Gábor Miklós hagytak jelet. Utóbbi művész nagy sikerű film­jei közül Nemeskürty érdekes módon a Valahol Európában és az Európa nem válaszol címűe­ket emelte ki. Megtudtuk, hogy Gábor Miklós már 1938-ban filmfőszerepet kapott a Cigány című alkotásban. Vass Éva híres előadásai kö­zül Nemeskürty a Nem félünk a farkastól-­ és az Anna Frank naplóját említette. ______ B. A. P. Két összeillő tenyér... Fotó: Schiller Zsuzsa/E. FI. Először semmit, másodszor mindentik ^ Az első jelentkezésekor semmit, másodjára mindent megnyert ^Újházi Miklós, Pusztazámor regyzője a televízió~Mindent vagy semmit vetélke­dőjében. Szerda este kilencedszer bizonyult a forduló legjobbjának, s ez­zel övé lett a kétmilliót érő csillogó sportautó. Emellett hétszer vitt haza tejtermékutalványt, nyert három autó-visszabeszélőt, négy Mezőbank­betétet, parfümöt, lakástextíliát, üdítőitalokat és megkapta a háromköte­tes magyar nagylexikont. Felesége se maradt ajándék nélkül, egyik alka­­l­­ommal világkölteménnyel tért haza a televízióból a 29 esztendős férj. /L j — Most sokkal jobban érez­tem magam, mint a tavalyi já­tékban. Akkor csak két forduló­ban győzedelmeskedtem. Olyan kiváló versenyzővel szemben maradtam alul, mint dr. Tóth László, aki annak idején kétszer is második volt az Elmebajnok­ságban. Szokásos vizsgadrukk­ban zavart a nyilvánosság, a fel­vétel. Az volt az első televíziós szereplésem. — Csak azt ne mondja, hogy másodjára a felesége nevezte be? — Nem. Tavaly mivel második lettem, hívtak újra, kaptam még egy lehetőséget. — Ezúttal semmi se zökken­tette ki, még a reklámok se. Pe­dig sokszor jött Márta mindenfé­le portékát felkínálva. — Inkább feszültségoldó volt. Gondolja el, bejön egy csinos hölgy... — Fantasztikusan játszott. Már-már elképesztő gyorsasággal. — Azért 8—10 ezer pontot szinte valamennyi fordulóban el­szórtam, mert nem vártam meg a kérdés végét. —A hatodik fordulóban pedig egyenesen leizzadt. — Két ragyogó képességű el­lenféllel játszottam. Ráadásul ekkor éreztem először, hogy fá­radok. Törvényszerű a fáradás, miközben az ellenfelek frissek és pihentek. Az utolsó fordulók előtt ezért semmi mást nem csi­náltam, csak pihentem. — Felesége miért nem kísérte el egyik játékra sem? Fotó: Archív — Én akartam így. Ahogy nőtt az esélyem az autóra, úgy szeret­tem volna minden zavaró körül­ményt kivédeni. Egyébként a fe­leségem biztos volt benne. Kiszá­mította a horoszkópból. — Ilyen tudással a háta mö­gött döntő volt a csillagok állása is? — A horoszkóp alapjegyeit el­hiszem, de nem fogadom el a mindent meghatározó jóslatokat. Viszont igaz, 18-án, azaz szom­baton leszek 29 éves. — Hogyan készült fel a döntő összecsapásra? — Igazából nem lehet felké­szülni. Persze átnéztem több kvízkönyvet és lexikont csendes magányban, de úgy gondolom, erre a vetélkedőre húsz évig is le­het készülni. — S ön készült? — Az olvasás szeretetét a szü­leimtől örököltem, akik mar gye- / rekkoromban sok jó könyvet ad­ . ^ ^ tak a kezembe. Nagyon szeretemél az irodalmat, a történelmet és a '­­ sport se áll tőlem messze. Az Ál- A­lamigazgatási Főiskolán esti ta­­gozaton szereztem diplomát még ’ , akkor, amikor Érden dolgoztam. jA — Ilyen felkészültséggel talán L v nem vették fel az egyetemre?­­ — Kalandvágyból eredetileg hajóskapitánynak tanultam. Az­­ angyalföldi középiskolában érettségiztem, de elromlott a sze­mem, s végül nem lehettem ha­jós. Helyette jegyző lettem Pusz­­tazámoron. Éppen most építke­zünk Sóskúton a szüleimmel szomszédos telken. Kislányunk hároméves, feleségem van vele otthon, aki egyébként könyvelő. — Milyen érzéssel ült a csodá­latos Opel volánjához? — Lehet, hogy furcsa, amit mondok, de nagy megkönnyeb­büléssel. Jó óra is eltelt, míg a megkönnyebbülés után örömöt éreztem. — Miért nem vállalta a továb­bi fordulókat? — Nem mertem a szép autót kockáztatni a néhány százezer forintos további díjakért. Féltem az újabb fáradtságtól. — Mi lesz az autó további sor­sa? — Megpróbáljuk eladni. Az árából szeretnénk a készü­lő otthonunkat mielőbb befe­jezni. ______________ Bálint Tóth János

Next