Esti Hírlap, 1995. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

I körkép | -------------------1 Líbia tegnap elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak döntését, amelynek értel­mében továbbra is érvényben maradnak az ellene foganatosí­tott szankciók, amelyek a Tri­poli ellen a PanAm légitársaság gépének 1988-ban történt fel­­robbantása miatt rendelt el a nemzetközi szervezet. Az ENSZ BT Líbiával kapcsolatos dönté­sét várhatóan 120 naponként vizsgálja majd felül.­­ Tajvan három őrhajót irá­nyított tegnap a vitatott hovatartozású Spratly-szigetek környékére „a szigetország szu­verén érdekeinek biztosításá­ra”. A vietnami külügyminisz­térium aggasztónak nevezte és elítélte a térség békéjére fenye­getést jelentő lépéseket. A Spratley-szigetcsoport — ame­lyen jelentős kőolaj- és földgáz­lelőhelyeket sejtenek — egyes részeire a Fülöp-szigetek, Bru­nei és Malajzia formál igényt, a szigetcsoport összességét pedig Kína és Malajzia követeli ma­gának. ■ Nemtetszéssel fogadta a ja­pán kormány az orosz kül­ügyminisztérium szóvivőjének azt a nyilatkozatát, miszerint Oroszország nem köteles kivon­ni csapatait a vitatott hovatar­tozású Krri-szigetekről. Japán emlékeztetett arra, hogy Jelcin elnök 1993 októberében Japán­ban tett látogatásakor „világo­san megmondta”, hogy Orosz­ország valamennyi csapatát ki­vonja a Hokkaidótól északra le­vő — Japánban északi területek néven emlegetett — négy szi­getről.­­ Dél-Korea közölte, hogy egyetlen fillért sem ad az észak-koreai atomerőmű prog­ramhoz, ha északi szomszédja nem fogadja el a dél-koreai re­aktorokat. Az eredeti tervek szerint Szöul állná a 4,5 milli­árd dolláros beruházás költsé­geinek oroszlánrészét. s Szíria kész elfogadni az alacsony szintű diplomáciai kapcsoatok felvételét Izraellel, még mielőtt a zsidó állam telje­sen kivonul a Golán-fennsíkról. Izrael kijelentette, hogy a teljes békéért és biztonsági garanciá­kért cserébe kész az egész Go­­lán-fennsíkot kiüríteni. Jichak Rabin tegnap hazugsággal vá­dolta azokat, akik azt állítják, hogy békét lehet kötni Szíriával a Golán feladása nélkül.­­ A csecsenföldi orosz csapa­tok tegnap délután elfoglal­ták Dzsohar Dudajev elnök erő­inek utolsó erősségét, Sáli váro­sát. Ezt az orosz erők mozdoki parancsnoksága közölte. A hírt egyelőre nem erősítették meg független hírforrások.­­ Életét veszítette az Irán­­barát Hezbollah egyik ve­zetője tegnap Dél-Libanonban, amikor egy izraeli katonai heli­kopter rakétát lőtt ki személy­­gépkocsijára. A negyvennyolc éves Ruda Jasszin egyike volt a gerillaszervezet tíz legmaga­sabb rangú dél-libanoni vezető­jének.­­ Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter izaaeli látoga­tása előtt néhány órával a zsidó állam határozottan veszélyes­nek minősítette az orosz nukle­áris reaktorok szállítását Irán­nak. Maga Kozirev ennek az el­lenkezőjét állította alig néhány napja. I­osu­fÜréd­­t külföld 1995. április­­szombat Lacina csütörtökön még megvédi sok bírálatot kiváltó, 102 milliárd schilling deficitet előirányzó takarékossági költ­ségvetési tervezetét, mielőtt visszavonul a politikától — szavai szerint teljes egészében. Az 52 éves Lacina 13 éven át volt a kormány tagja, előzőleg pedig a munkáskamarában dolgozott. Lemondása óta szin­te egyhangú híveinek és ellen­feleinek sajnálkozása, egyre több szó esik humánus és szak­szerű adóreformjairól, sőt össz­tűz zúdul azokra, akik miatt feltehetően a távozás mellett döntött. Franz Löschnak, a távozó belügyminiszter összesen 18 éven át volt kormánytag, az 55 éves politikus lemondási elha­tározását ezzel a túl hosszúra nyúlt miniszteri szolgálattal in­dokolta. Nevéhez fontos dönté­sek fűződnek: az idegenrendé­szet teljes átszervezése és meg­szigorítása. Ez a tevékenység hozta szá­mára a legtöbb bírálatot: ellen­felei a külföldiekkel szembeni bánásmódot antihumánusnak tartják, sőt úgy vélik: közvetett módon hozzájárult az idegen­­gyűlölet felerősödéséhez és ez­zel a szélsőjobboldal népszerű­ségének növekedéséhez. Ugyancsak sok bírálat érte, amiért a hatóságok tehetetle­nek a szélsőjobboldali merény­letek elkövetőivel szemben. Johanna Dohnál, a nők egyenjogúságának fáradhatat­lan harcosa a tevékenységét 16 éve fejti ki kormánytagként. Az 56 éves politikus asszony szintén Kreisky kormányában kezdett államtitkárként tevé­kenykedni. 1990 decemberében Vranitzky kancellár nevezte ki miniszterré, ugyancsak a nő­ügyi tárca élére. Különösen hátrányosnak és nőellenesnek érezte a legújabb költségvetési tervezet takarékossági cso­magját, amelynek számos szo­ciális megszorítása kifejezetten a nőket, és közülük is a hátrá­nyos helyzetűeket sújtja. Josef Hesoun alig négy és fél évig volt tagja az osztrák kormány­nak. A most 64 éves Hesoun ti­pikus szociáldemokrata karri­ert futott be. Vranitzky kancellár 1990- ben kérte fel a szociális és munkaügyi tárca élére. Hespun a szociálpolitika te­rén több modellértékű rend­szert vezetett be, a legnagyobb elismerést ezek közül az ottho­ni ápolási segély intézménye, amely két évvel ezelőtti beveze­tése óta sok súlyos beteget ápo­ló családnak hoz könnyebbsé­get. Bírálói elsősorban a külföl­di munkavállalókkal szembeni könyörtelen szigorát vetették szemére. Hespun találmánya a vendégmunkások egyre csök­kenő kvótája, amely gyakorla­tilag lehetetlenné teszi új kül­földi munkaerő ausztriai letele­pedését. Akik az osztrák kormányból távoznak Jövő hét végétől négy miniszteri poszton lesz változás az osztrák kor­mányban. A lemondási hullámot Ferdinand Lacina pénzügyminiszter in­dította be, s az ő döntése az irányadó az időpont megválasztására is. Támadnak az irakiak is kurdok két tűz között Az ENSZ menekültügyi szer­vezetének Észak-Irakban tartóz­kodó munkatársai szerint heves harcok törtek ki a kurd autonóm körzet déli vidékén, miután iraki kormánycsapatok támadást indí­tottak a helyi milíciák ellen. Kurd szervezetek az AP Hírügy­nökséghez eljuttatott közlemé­nyében az áll, hogy a mintegy háromezer fős iraki alakulatot sikerült feltartóztatni. A kurd autonómia az Öböl­háború után jött létre. Akkor a fellázadt kurdok védelmében az ENSZ kitiltotta Irak légierejét , s ennek támogatása nélkül ter­mészetesen szárazföldi csapatait is — az északi tartományból. A kurdok azóta önállónak tekintik magukat, noha „államukat” sen­ki sem ismerte el. A török csapatok március 20- án csak az egyik kurd gerilla­szervezet, a PKK elleni megtorló akciónak nevezték benyomulá­sukat iraki területre. Akkor a többi milícia igyekezett nem be­avatkozni a PKK és a török ka­tonaság összecsapásaiba, sőt, a két legerősebb szervezet legin­kább egymás ellen harcolt az utóbbi napokban. A párhuzamos iraki és török hadműveletek azonban arra utalnak, hogy Bagdad és Ankara egyeztette fellépését a kurdokkal szemben. A pánik jelei már mu­tatkoznak: tegnap óta legalább húszezer törökországi kurd me­nekültet kellett áttelepíteni a tö­rök hadsereg elől a délebbre fek­vő, biztonságosnak vélt táborok­ba. Valószínűleg erre a sorsra jutnak azok is, akiket most az erejét fitogtató iraki haderő elő­nyomulása fenyeget.__________ Vígh Zoltán Elhunyt az indonéz nagykövet Pénteken Budapesten elhunyt Soelaeman Pringgodigdo, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete. A Külügymi­nisztérium vezetése részvétét fejezte ki a nagykövet családjá­nak, valamint a nagykövetség munkatársainak. A nagykövet elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar—indonéz kapcsola­tok fejlesztésében. Belgium gyászban A TAROM légitársaság tegnap délben kiadott közleménye sze­rint 59 halálos áldozata van a Bukarest közelében péntek reg­gel bekövetkezett légi katasztró­fának: a 49 utas melett életét vesztette a 10 főnyi személyzet is, túlélő nem volt. Az utaslistán 20 belga állam­polgár és 21 tranzitutas szerepelt néhány más külföldi, valamint román állampolgár mellett. A Sky News brit hírtelevízió úgy értesült, hogy két rangos belga diplomata is életét vesztet­te a román légitársaság repülő­gépének péntek reggeli kataszt­rófájában. A délutáni híradás­ban elhangzottak szerint az ál­dozatok között van Belgium bu­karesti nagykövetségének kon­zulja, s egy attasé beosztású munkatársa. Az A-310-324 típusú, korsze­rű Airbus katasztrófája a TA­ROM jelentése szerint mintegy három perccel a felszállás után, 9 óra 11-kor történt. A gép mint­egy 5-600 méter magasból a re­pülőtér és a közvetlen szomszéd­ságában lévő Balotesti falu vas­útállomásától mintegy 300 mé­terre zuhant le, egyelőre ismeret­len okokból. Az irányítótoronnyal hirtelen magszakadt a kapcsolat és az alacsony repülési magasságra való tekintettel nem is volt lehe­tőség a helyreállítására. A szerencsétlenség szemtanúi robbanást észleltek, de nem tud­ták megmondani, hogy arra a le­vegőben vagy a földön került sor.­­ Előzőleg több helyi rádióállo­más azt a hírt közölte, hogy a gép lezuhanása előtt egy vagy két robbanást észleltek. Belgiumban megdöbbenéssel fogadták a román TAROM-gép lezuhanásának a hírét, amelyen elsöprő többségében Brüsszelbe visszatérő belgák voltak. A belga kormány közleményben fejezte ki részvétét az áldozatok hozzá­tartozóinak. A zaventemi repülő­tér különtermet nyitott a család­tagok számára, és több ideigle­nes telefonvonalat is üzembe he­lyeztek a felvilágosításra várók számára. Brüsszelben egyúttal megerősítették, hogy a repülő 49 utasából 41 belga volt. Vala­mennyien életüket vesztették. A belga rádió és a Belga hírügy­nökség folyamatosan újabb in­formációkat közöl a katasztrófá­ról, így egyebek között visszatérő módon utalnak szemtanúkra, akik két robbanást is látni véltek a gépen, mielőtt az zuhanni kez­dett. A Belga ennek kapcsán megjegyzi, hogy bukaresti érte­sülések szerint ugyanezen a jára­ton március 15-én már volt bom­bariadó, de az akkor hamisnak bizonyult., Brüsszelben egyúttal bejelentették, hogy a francia Air­bus Industrie szakértőinek egy csoportja elutazott Bukarestbe, hogy részt vegyen a tragédia kö­rülményeinek kivizsgálásában. A szerencsétlenségben valószínűleg életét veszítette Belgium bukaresti nagykövetségének konzulja és egy attasé beosztású munkatársa Fotó: Reuters Gazdasági szigor fenyeget Oroszországban Csernomirgyin tervez Az orosz kormány tegnapi ülésén a miniszterelnök leszö­gezte, hogy az ország gazdasága már nem térhet vissza a terv­utasításos rendszerhez. A kor­mányfő azután nyilatkozott a további orosz gazdasági refor­mokról, hogy minisztereivel megtárgyalta a rövid távú sta­bilizációs programot. A tervezet elsődleges célja az infláció eleni küzdelem. En­nek eléréséhez Csernomirgyin szerint szigorú állami hitelpoli­tikát kell bevezetni, azaz be kell szüntetni a veszteséges vállala­tok finanszírozását. A megszo­rítások révén lehetségessé válik a jelenleg havi 11 százalékos infláció lejjebb szorítása. A miniszterelnök elutasította azt a vélekedést, hogy a már privatizált vállalatokat újból államosítani kellene a társadal­mi feszültségek enyhítésére, és úgy vélte, hogy a mintegy 15 000 magánosított orosz üzem tulajdonosai biztonságban tud­hatják befektetéseiket. Sőt, a további privatizációban már csak a készpénzzel fizető vásár­lók vehetnek részt. Az orosz kormányfő valószí­nűleg részben a külföldi befekte­tőknek címezte szavait, mert Oroszország külföldi megítélése igen kedvezőtlen ezek körében. A csecsenföldi háború és a törvé­nyi háttér hiánya óvatossá teszi a tőkét, pedig a gazdaság fellendí­téséhez nélkülözhetetlennek tű­nik a külföldi pénz beáramlása. Most Oroszország a saját be­ruházások fokozásával és a nö­vekedés ösztönzésével szeretné javítani gazdaságának megíté­lését. ___ vígh Balkáni mentés Tábornokok hóviharban Janko Bobetko tábornok, a horvát hadsereg vezérkari főnöke kis híján fagyhalál áldozata lett. A hetvenhat éves katona­tiszt, aki a második világhá­borúban a kommunista part­izánokkal harcolt, többed­­magával még csütörtökön lá­togatást tett a Közép-Boszn­­iában lévő egységeknél. Visszafelé jövet a csoport ha­talmas hóviharba került, és mintegy 12 órán keresztül hótorlaszok rabja volt. Csak ezután érkezett a helyszínre a brit békefenn­tartó erők egyik mentőala­kulata. Őket nyolc, félig megfagyott horvát katona — akiknek sikerült a brit hadi­szállásra vonszolniuk magu­kat — értesítette. A horvátok tizenegy jár­műből álló konvoja, eltéved­ve, lezuhant a hegyi út mel­letti szakadékba. A mentőakció még folya­matban van. A brit kéksapkások szóvi­vője megerősítette, hogy öt horvát katona életét vesztet­te és legalább ötről feltétele­zik, hogy szintén fagyhalál áldozatává vált. A horvátországi és a bosz­niai horvát sajtó igen „diszk­rét” módon kezelte az ügyet, hiszen még órákkal az ENSZ információinak közlése után is hallgattak róla. Egyes hírmagyarázók sze­rint az „állami hallgatás” legfőbb oka, hogy a kéksisa­kosok igen népszerűtlenek Horvátországban. Megbíza­tásuk egyébként péntekről szombatra virradó éjszaka lejárt. ______________ Steinitz Gábor Újvidék

Next