Esti Hírlap, 1995. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-10 / 84. szám

8 isuffirb/t Virágvasárnap Virágvasárnap II. János Pál pápa szentbeszédében ismét elítélte a magzatelhajtást és a halálbüntetést. A pápa kiállt Evangélium Vitae című enciklikája mellett, s arra kérte hallgatóságát, terjesszék körlevelét. Fotó: Reuters Első metrós tapasztalatok Varsó. A pénteken felavatott varsói földalatti nem bírta ki a kíváncsi érdeklődők tömegét. Néhány órával az átadást köve­tően már felborult a menetrend, több mozgólépcső­ leállt, s az ál­lomások bejárata előtt az uta­sok félórás sorban állásra kény­szerültek. Az emberek hihetetlen ér­deklődésére természetesen van magyarázat: a varsóiak csak­nem 70 évet vártak erre a pil­lanatra, ennyi idő telt el ugyan­is az első tervek elkészülte óta. Az építkezést azonban többször is le kellett állítani, s végül Varsó szinte az egyetlen metró nélküli európai főváros maradt. Az új közlekedési esz­közt ezért öregek és fiatalok egyaránt büszkeséggel vették birtokukba a hétvégén, s nem­zeti színűre festett szerelvé­nyekkel oda-vissza többször is bejárták a csaknem 12 kilomé­teres pályát. Az első benyomások alapján máris megfogalmazódtak a kri­tikák: a legtöbben az átlagosan 8 perces követési időt kifogásol­ták, de sokan azt is komoly hiányosságnak tartják, hogy ti­los kerékpárt vinni a metró terü­letére. Néhányan értetlenségü­ket fejezték ki amiatt, hogy mi­ért csak három kocsiból állnak a szerelvények, holott a peronok hosszúsága többet is megenged­ne. Vannak azonban pozitívu­mok is, az építők például gondot fordítottak a mozgáskorlátozot­takra, s ezért valamennyi állo­másra a számukra fenntartott lifttel is le lehet jutni. Az első napi vizsga minden­esetre jobban is sikerülhetett volna — mondják a varsóiak, bár elismerik, hogy a tülekedés­hez minden bizonnyal az is hoz­zájárult, hogy péntektől vasár­nap műszakzárásig mindenki ingyenesen utazhatott a föld­alattin. Habsburgok asszonyai Bécs. Ki más nyithatta volna meg ezt a kiállítást, mint Fran­cesca Habsburg-Lotharingen. Savoyai Jenő egykori kastélyai­ban, Niederweidenben és a Schlosshofban az idén a Habs­burgok asszonyainak állítanak emléket. A téma a marchfeldi kastélyegyesület fáradhatatlan elnökétől, Werner Fasslabend védelmi minisztertől származik, a koncepció és a megvalósítás F. Dózsa Katalin művészettör­ténész érdeme. A Budapesti Történeti Múzeum igazgatóhe­lyettese nem először foglalkozik a Habsburgokkal, sőt legutóbb ugyanezen a helyszínen Erzsé­bet királynéról rendezett kiállí­tást. Pedig nemcsak Sissy vagy Mária Terézia érdemli meg, hogy ismerjék, emlegessék — mondja a művészettörténész. A Habsburg-uralkodók útját több mint hat évszázadon át egyen­gették asszonyaik: volt, hogy a feleség vagy az anya a háttérből szinte irányított. A lányok pedig házasságaik révén távoli orszá­gokra terjesztették ki a dinasz­tia befolyását. Az egyetlen Má­ria Terézián kívül egyiknek sem adatott meg a trónra kerülés, sőt a legkülönösebb, hogy neki sem jutott eszébe leányai közül valamelyiket is trónra juttatni — hiszen volt fiú örökös. — Az anyaggyűjtés örömteli feladata közben talán a legna­gyobb tanulság az volt, milyen sok volt a tehetséges ezek között az asszonyok között — a Habs­burgok ősanyjától, Gertrud Ho­­henbergtől kezdve egészen a mai kulturált és okos hölgyekig — mondja F. Dózsa Katalin, aki a helyszínhez oly jól illő anya­got a bőség zavarával küzdve a két kastélyban tematikus fel­osztásban rendezte el. „Habsburg hercegnők idegen trónon” a címe — „Te csak há­zasodj, boldog Ausztria” a mot­tója a Niederweiden kastély ki­állításának, amely cseppnyi be­tekintést nyújt, hogyan vitték a Habsburg-kultúrát Franciaor­szágba, Spanyolországba, Er­délybe, Itáliába, Németország fejedelemségeibe, sőt Mexikóba és Brazíliába ezek a hölgyek. Világhódító útra indul a kubai konyha Havanna. A kubaiak csak ál­modozhatnak egy kiadós sertés­sültről, a karibi szigetország konyhaművészete nemsokára mégis világhódító útjára indul. A Cubanacan állami idegen­­forgalmi szervezet, amely szál­lodákat és éttermeket üzemeltet szerte a szigetországban, beje­lentette, hogy kubai éttermek egész sorát kívánja megnyitni a világ több országában, így Me­xikóban, Brazíliában, Spanyol­­országban és Olaszországban. Az első kubai vendéglő május­ban nyílik Rio de Janeiróban, s még az idén átadnak több más éttermet. A tipikus kubai atmoszférát, kubai zenei ritmusokat és a ku­baiak egyik nemzeti eledelét, a rizzsel és feketebabbal tálalt porhanyós sertéssültet ígérő nemzeti éttermek célja, hogy felkeltsék a külföldi turisták ér­deklődését Kuba iránt. A szigetországon kívül kubai ételkülönlegességek jelenleg leginkább csak a floridai Mia­miban lelhetők fel, ahol a leg­több kubai emigráns él. Sok kubai születésű amerikai új ha­zájában sem veszítette el ízlését a rizses csirke, a szaftos sertés­sült és az erős feketekávé iránt. Zsúfolt börtönök Ruanda katonai vezetője óva intette a tavalyi több százezer áldozatot követelt tömeg­gyilkosságokért felelős, száműzetésben élő szélsőséges hutu vezetőket attól, hogy ismét az országra támadjanak. Kagama emlékeztetett arra, külföldre menekült hutu milicisták is­mét fegyverkeznek, hogy Ruanda ellen támadjanak. Időközben az országban folytatód­nak a letartóztatások annak ellenére, hogy a börtönök már zsúfoltságig tömve vannak. Fotó: Reuters hírforgó 1995. április 10., hétfő Mélyponton a dollár A tokiói tőzsdén tovább tart a dollár történelmi mélypontja. Szakértők szerint azonban „innen már csak felfelé van út", tehát a közeljövőben jelentősen javulhat az amerikai valu­ta a japán fizetőeszközhöz képest. Fotó: Reuters Kétszáz éves a méter­ ző vidékeken más-más mértéket használtak. 1790-ben a francia tudományos akadémia megbí­zást kapott, hogy dolgozzon ki egy jobb rendszert, és határoz­zon meg egy mindenki számára megfelelő mértékegységet. Ezt követően Jean-Baptiste Delambre és Pierre Méchain csillagász megmérte a Dun­kerque és Barcelona közötti délkörszakasz hosszát, amiből ki tudták számolni a meridián teljes hosszúságát, illetve annak egynegyedét, ami az Északi­sark és az Egyenlítő közötti tá­volság. E távolság tízmilliomod részét tették meg a hosszúság mértékegységének, és nevezték el (a latin „metrum”, mérték után) méternek. E számítási módszer volt abban az időben az egyik legpontosabb. Az AFP megemlékezésében emlékeztet arra, hogy az első mértékmintát platinából készí­tették el, és a francia nemzeti le­véltárban helyezték letétbe, a ki­logramm alapmértékével együtt. Párizs. Tegnap volt kétszáz éves a méter. A jelenleg a világ 180 országában használt mér­tékegységre épülő hosszmérték­rendszert 1795-ben alapították Franciaországban. Eddig az időpontig különbö­ Iskolások tűzhalála Peking: Erdőtűz okozta 29 általános iskolás gyermek ha­lálát Kína északi részén egy iskolai kiránduláson. Az eset Sanhszi tartományban tör­tént, Pekingtől 270 kilométer­re nyugatra. A gyerekek egy hegytetőn voltak, amikor a tűz fellob­bant, s a lángok az erős szél­ben hamar továbbterjedtek a száraz aljnövényzeten. Az ál­talános iskola 195 tanulójá­nak legtöbbje el tudott mene­külni, de tizennyolc kisfiú és tizenegy kislány a felismerhe­­tetlenségig összeégett. A kihívott 170 tűzoltó a meredek lejtők miatt nem tu­dott időben közbelépni. A tűz fél órán belül magától ki­aludt. Kínában tavaly negyvene­zer tűzesetben több mint 2600 ember meghalt és 4000 sze­mély megsérült. Ezek az ada­tok nem vonatkoznak az er­dőtüzekre.

Next