Esti Hírlap, 1995. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

\J_Sári Lajost, a Pedagógus Szakszervezet elnökét —- — A május elsejei pedagógus-N‘^-) demonstráción miért, mi ellen tüntettek? —›*% — Ez a tüntetés a társadalom­­j jövőjéért való aggódást fejezte ki. Tüntettünk a kormány márci­us 12-i híres-hírhedt megszorító intézkedései, a közalkalmazottak elbocsátása és reálbérük csök­kentése ellen. Tiltakozunk az óraszámemelés és a tanulócso­portok összevonása miatt, hiszen­­ ezek is a tanárok elbocsátásával, 13 vidéken iskolák bezárásával jár­nak, de más értelmük nincs.­­ Mindenki tudja, hogy magas lét- és számú osztályokat tanítani szin­te képtelenség. Meg akarjuk ér­­tetni a kormánnyal, ha az okta-­­ tástól megvonja a támogatását, az olyan, mintha az ország és a­­j nemzet jövőjétől vonná meg azt, hiszen a fiatalság a jövő. Az ok­­tatás a demokratikus társadalom és a fejlődés alapköve. Követel­őd­jük a kormánytól, vizsgálja felül, és módosítsa intézkedéseit, biz­tosítson esélyegyenlőséget!­­ —A tüntetésen 10-12 ezres ____­­ tömeg volt. Több vagy kevesebb —­ résztvevőre számított? !”— Elégedett vagyok, elég so­­kan eljöttek, még a rossz idő el­­­­lenére is. Szinte minden megye, nagyváros és kis­ falucska képvi­seltette magát. Úgy érzem, min­denki itt volt, aki félti a jövő nemzedéket, amiért felelősséget érez. Jelen voltak azok, akik is­kolájukért, munkahelyükért, megélhetésükért aggódnak. Saj­nos voltak olyanok is, akik csak lélekben lehettek itt. Például egy Hajdú-Bihar megyei általános iskola igazgatója, aki nem tudta kifizetni az útiköltséget. — Mit gondol, várható, hogy a demonstrációnak visszhangja lesz az Érdekegyeztető Tanács ülésén vagy az Országgyűlésben? — Pozitíven látom a helyzetet, és úgy gondolom, mindenképp lesz valamiféle visszajelzés. Re­méljük, akikhez szóltunk, meg­hallották a szavunkat, és nem fognak úgy dönteni, hogy ne ven­nék figyelembe, jó néhány ezer embernek más a véleménye, mint amit ők akarnak. Sőt, javaslataik is vannak arra nézve, hogyan le­het a lehető legkisebb sérüléssel kikerülni ebből a helyzetből. Sze­retnénk elérni, hogy tárgyaló fe­lekként asztalhoz üljünk, és mindkét fél számára elfogadható kompromisszumok mellett dön­tés szülessen a közalkalmazotti törvény módosításáról.­­ Ha ez nem történik meg, le­het számítani a pedagógus­sztrájkra? — Nagyon remélem, a kor­mány nem feszíti addig a húrt, hogy erre sor kerüljön. A peda­gógus nem „sztrájkra termett”. — A tegnapi tüntetésen nem volt jelen a másik pedagógus­szervezet, a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete. Mi­ért maradtak távol? — Igaz, hogy hivatalosan nem volt jelen a PDSZ, de „civiben” többen is eljöttek. Valamint le­vélben szolidaritásukat is kife­jezték, így volt ez a márciusi PDSZ-tüntetésen is. Mindezek ellenére, úgy gondolom, ahogy élesedik a helyzet, úgy közeledik egymáshoz a két szakszervezet, mert ők is tudják, együtt erőseb­bek vagyunk. ---------.---------­­. Blázsovics Lívia­­is. f esteff írói/t Fideszből FMPP A tisztségviselők megválasz­tásával és a programnyilatkozat elfogadásával véget ért vasárnap délután a mostantól kiegészített nevű Fidesz-Magyar Polgári Párt hetedik kongresszusa. A mintegy 370 küldött 252 igen szavazattal — az ellenjelöltek, köztük Orbán régi riválisa, Wachster Tamás visszalépése után­­ újraválasz­totta a párt eddigi elnökét, aki a kongresszust követően úgy nyi­latkozott: az elnökség a választá­si vereség után 9 hónap alatt talpra tudta állítani a pártot, a kongresszuson elfogadott prog­ramnyilatkozattal pedig véget ért a Fidesz önmeghatározási fo­lyamata. Orbán Viktor azt is ki­­­­fejtette, hogy az eddig is partner­nek mutatkozó KDNP-vel és MDF-fel való együttműködés nem pártérdek, hanem ez lehet az alapja egy jobbközép-balkö­­zép parlamenti váltógazdaság­nak. Örömmel nyugtázta, hogy pártja népszerűsége az elmúlt hónapokban — különösen az egyetemista korosztályhoz tarto­zók körében — növekedett, s ez­zel kapcsolatosan elmondta, hogy szeptembertől pártépítési kampányba kezdenek, hogy megteremtsék és megszilárdítsák a Fidesz szavazóbázisát. A jelenleg tízezres tagságú párt kongresszusa döntött nevé­nek kiegészítéséről is, ezután Fi­desz-Magyar Polgári Párt néven működnek tovább, ezzel is hang­súlyozva, vállalva a szabadelvű nézetek mellett a konzervatív el­kötelezettséget is. „A kongresszus elé terjesztett programnyilatkozat igen jelentős eseménye a Fidesz életének, mi­vel legutóbb megalakulásunk­kor, 1988-ban fogalmaztunk ha­sonlót. A dokumentum lezárja az előző éveket, most nem más pár­tokhoz képest határozzuk meg politikánkat” —­­mondta Kövér László a küldöttek előtt. Az ezt követő vita után a küldöttek nagy többséggel fogadták el „A polgári Magyarországért” című programot, amelyben leszögezik: a Fidesz szabadelvű párt, amely­nek központi értéket jelent az egyének, a közösségek, a tulaj­don és a vállalkozás szabadsága, ami csak a parlamentáris de­mokrácia és a piacgazdaság ke­retei között valósulhat meg. Emellett magukénak vallanak konzervatív értékeket is, és el­utasítanak minden olyan gondol­kodásmódot, amely valamely kö­zösségi eszme vagy társadalmi cél érdekének alávetné az egyén szabadságát. ____ V.Cs. Új név, régi arcok: Áder János alelnök, Orbán Viktor elnök Fotó: Horváth Dávid/Esti Hírlap Speciális század Kiskunhalasra látogattak a III. Nemzetközi Határrendé­szeti Konferencia résztvevői. 26 ország közel 70 képviselőjét Kátai József ezredes fogadta. Többek között beszámolt arról is, hogy a Jugoszláviával összefüggő feladataik a válság kirobbanása óta megnöveked­tek, s teendőik ettől függetle­nül a nemzetközi bűnözés ki­terjedésével összetettebbé is váltak. A legnagyobb határál­lomásokon (Tompán, Rösz­kén, Hercegszántón) tavaly több mint 15 millióan léptek át. A gépjárművek száma ha­vonta eléri a 450 ezret. Határ­őreik szép eredményeket érnek el a határsértők és a lopott au­tók elfogásában. •A vendégek a tájékoztató után megnézték a határvadász század harcászati bemutató­ját. A speciálisan kiképzett század a határvédelem mellett részt vesz a határrendészeti teendők ellátásában is. belföld Sok boldogságot! Aczél Gábor, az Esti Hírlap főszerkesztője tegnap mondta ki a boldogító igent. Isten éltesse az ifjú párt! Fotó: Horváth Dávid/Esti Hírlap 1995. május 2., kedd Emlékezett a Védegylet A Magyar Szellemi Védegylet Veres Péter író, politikus halálá­nak 25. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát rendezett. A Számadás ’95 nevű konfe­rencia már a negyedik 1991 óta, amelyen a Védegylet és meghí­vott vendégei a magyar múlt ki­emelkedő alakjaira emlékeznek, valamint választ próbálnak adni társadalmi-politikai kérdésekre. A vendégek személyes élmények alapján idézték fel az egykori parasztpolitikus alakját. Az első­ként felszólaló Pozsgay Imre fel­hívta a figyelmet arra, hogy az író-politikus a­­magyar függet­lenség ügyét mindig egybekap­csolta a szociális problémák megoldásának ügyével. Czine Mihály irodalomtörténész szerint Veres Péter egy olyan nemzedék képviselője volt, amelynek tagjai azért küzdöttek, hogy a magyar nép igazi nemzetté kovácsolód­­jon össze. Kétszáz éves gyógyfürdő A kétszáz éves hévízi gyógy­fürdő alapítását ünneplő meg­emlékezésen részt vett Egerszegi Krisztina, Güttler Károly és Zu­­bor Attila, akik a fürdőváros jel­képével úsztak át a tófürdő kö­zepén álló napozóteraszra. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium államtitkára el­mondta, hogy a hévízi polgárok, orvosok és más szakemberek csodálatosat alkottak a gyógyu­lás és a turizmus javára. A siker az összefogásnak köszönhető, amely sok helyről még hiányzik. Megnyugtatásként közölte azt is, hogy a hévízi gyógytó biztosan állami kézben marad. SZDSZ-aláírások a kerülő útért­ mogatással azt szeretnék elérni, hogy mielőbb épüljön meg a 42- es számú főközlekedési útvonal­nak a várost elkerülő szakasza. A tervek szerint ugyanis a közel­jövőben jelentősen bővítik az ár­­tándi határállomást, amely a nemzetközi áruforgalom legfőbb lebonyolítója lesz a keleti határ­­szakaszon. A Biharkeresztesen átvezető 42-es főút azonban m­áris telített, a megsokszorozódó határforga­lom pedig lehetetlenné tenné a városlakók életét. Az elkerülő utat sürgető íveket a lakossági aláírásokkal eljuttatják Lotz Ká­roly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez, s kezdemé­nyezik, hogy a szaktárca vezetői személyesen tájékozódjanak a városban kialakult helyzetről. Aláírásgyűjtési akcióba kez­dett hétfőn az SZDSZ biharke­­resztesi szervezete. Lakossági tá­ Templom épül Hevesen Annak ellenére, hogy Heves városában már a XIII. század­ban is volt templom, a meglé­vőket ma kevésnek találták. Szombaton a Boldogságos Szűz Mária szeplőtlen foganta­tásának tiszteletére épülő templom alapkövét helyezte földbe Seregély István egri püspök, majd ünnepi szentmi­se keretében meg is szentelte, így már az újtelepi városrész lakóinak is lesz önálló templo­muk. Eddig a szentmiséket az iskolában voltak kénytelenek tartani. A püspök beszédében elmondta, hogy a főegyházme­gyében immár ez lesz a 610. templom. Ebből 37-et az el­múlt nyolc évben építettek. Hangsúlyozta, hogy minden építkezés hátterében ott áll az Egri Főegyházmegye, amelyet még Szent István alapított. A templom várhatóan 1996- ban készül el, s tervezett költ­ségei mintegy 30 millió forint­ra rúgnak majd. Hatalmas mészkőtömb a Hősök tere névadója. 1929. május 26-án, egy verőfényes szép vasárna­pon avatták a Nemzeti Hősök Országos Em­lékkövét. Irdatlan súlyú darab, méretei is igen tekintélyesek. Szélessége három, hossza hat és fél méter, magassága egy méter s harminc cen­timéter. Rekorder. A legnagyobb egy darabban kibányászott terméskő Magyarországon. Meg­munkálása is nagyvonalú. Felülete durván egyengetett, egyetlen dísze a stilizált kardmar­kolatra emlékeztető kereszt. Endre királyunk tihanyi sírján a mintája. A kő felirata néhány szó s egy évszámpár. Homlokfalán olvasható az utóbbi: „1914—1918”. Hátsó lapján a szö­veg: „Az ezeréves határokért”. Hát igen. Főleg ez a csonka mondat az oka, hogy most nem ezt a kőtömböt járja körül őr­ségben a díszkatonák párosa. 1945-ben kicse­rélték. S hogy mi lett a sorsa a talán mindmáig legnagyobb s Magyarországon egy darabban kibányászott terméskőnek, azt senki sem tud­ja. Legfeljebb sejti. Hogy most mégis megmutattuk, legalább így, képzeletben, annak a kósza szóbeszéd az oka. Aminek szeretnénk egyszer s mindenkor­ra a végére járni. Annak ugyanis, nyugszik-e, nyugodott-e valaha is valamely honvédnak di­cső porhüvelye a hősök köve alatt. Van ugyan­is forgalomban egy ilyen adat. Olyannyira, hogy egy közelmúltban kiadott szoborkalauz még azt is tudni véli: Isonzónál vesztette életét az árva névtelen. És már azon a régi májuson is megírta az újság — lehet, hogy a legenda for­rása éppen ez a pár sor? — a jelenetet, amely­nek a szereplői némely tréfás diákok, meg egy könnyen félrevezethető kocsis. Óriási a tolon­gás, amerre az előkelőségek s a szervezett csa­patok vonulnak az avatásra. Egy veszteglő ko­csira kapaszkodik föl egy kölyök, s lekiált: — Ott viszik a névtelen katonát! — De már ezt én is megnézem! — így a ko­csis, aki mintha tényleg látna valami koporsó­félét... De hát nem láthatott. Az újság s a többi új­ságok félreérthetetlenül megírják tudósítása­ikban, megszólítva az ismeretlen katonát: „üres sírod körül sorakozik pompa és kegye­let”. Másutt „a névtelen hős üres sírjáról” szól a szöveg. S egy vezércikk kerek perec kimond­ja: „A nagy kőlap alatt nincs semmi sem. Nincs holttest, sírverem, elásott kincs...” Bizony nincs. S nem is volt. A három ligeti Anonymus közül — egy a szobor, egy a Füst sírkő halottja — a harmadik tényleg csak le­genda. Persze szép és lélekkel mesélt. Mert mi­ért ne lehetne valaki közülünk való, a hazáért halt ismeretlen katona? Hiszen az i­­ ismerjük is mindannyian. Az embert, akinek millió neve van. _______ magister A Hősök köve

Next