Esti Hírlap, 1995. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
\J_Sári Lajost, a Pedagógus Szakszervezet elnökét —- — A május elsejei pedagógus-N‘^-) demonstráción miért, mi ellen tüntettek? —›*% — Ez a tüntetés a társadalomj jövőjéért való aggódást fejezte ki. Tüntettünk a kormány március 12-i híres-hírhedt megszorító intézkedései, a közalkalmazottak elbocsátása és reálbérük csökkentése ellen. Tiltakozunk az óraszámemelés és a tanulócsoportok összevonása miatt, hiszen ezek is a tanárok elbocsátásával, 13 vidéken iskolák bezárásával járnak, de más értelmük nincs. Mindenki tudja, hogy magas lét- és számú osztályokat tanítani szinte képtelenség. Meg akarjuk értetni a kormánnyal, ha az okta- tástól megvonja a támogatását, az olyan, mintha az ország és aj nemzet jövőjétől vonná meg azt, hiszen a fiatalság a jövő. Az oktatás a demokratikus társadalom és a fejlődés alapköve. Követelődjük a kormánytól, vizsgálja felül, és módosítsa intézkedéseit, biztosítson esélyegyenlőséget! —A tüntetésen 10-12 ezres ____ tömeg volt. Több vagy kevesebb — résztvevőre számított? !”— Elégedett vagyok, elég sokan eljöttek, még a rossz idő ellenére is. Szinte minden megye, nagyváros és kis falucska képviseltette magát. Úgy érzem, mindenki itt volt, aki félti a jövő nemzedéket, amiért felelősséget érez. Jelen voltak azok, akik iskolájukért, munkahelyükért, megélhetésükért aggódnak. Sajnos voltak olyanok is, akik csak lélekben lehettek itt. Például egy Hajdú-Bihar megyei általános iskola igazgatója, aki nem tudta kifizetni az útiköltséget. — Mit gondol, várható, hogy a demonstrációnak visszhangja lesz az Érdekegyeztető Tanács ülésén vagy az Országgyűlésben? — Pozitíven látom a helyzetet, és úgy gondolom, mindenképp lesz valamiféle visszajelzés. Reméljük, akikhez szóltunk, meghallották a szavunkat, és nem fognak úgy dönteni, hogy ne vennék figyelembe, jó néhány ezer embernek más a véleménye, mint amit ők akarnak. Sőt, javaslataik is vannak arra nézve, hogyan lehet a lehető legkisebb sérüléssel kikerülni ebből a helyzetből. Szeretnénk elérni, hogy tárgyaló felekként asztalhoz üljünk, és mindkét fél számára elfogadható kompromisszumok mellett döntés szülessen a közalkalmazotti törvény módosításáról. Ha ez nem történik meg, lehet számítani a pedagógussztrájkra? — Nagyon remélem, a kormány nem feszíti addig a húrt, hogy erre sor kerüljön. A pedagógus nem „sztrájkra termett”. — A tegnapi tüntetésen nem volt jelen a másik pedagógusszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Miért maradtak távol? — Igaz, hogy hivatalosan nem volt jelen a PDSZ, de „civiben” többen is eljöttek. Valamint levélben szolidaritásukat is kifejezték, így volt ez a márciusi PDSZ-tüntetésen is. Mindezek ellenére, úgy gondolom, ahogy élesedik a helyzet, úgy közeledik egymáshoz a két szakszervezet, mert ők is tudják, együtt erősebbek vagyunk. ---------.---------. Blázsovics Líviais. f esteff írói/t Fideszből FMPP A tisztségviselők megválasztásával és a programnyilatkozat elfogadásával véget ért vasárnap délután a mostantól kiegészített nevű Fidesz-Magyar Polgári Párt hetedik kongresszusa. A mintegy 370 küldött 252 igen szavazattal — az ellenjelöltek, köztük Orbán régi riválisa, Wachster Tamás visszalépése után újraválasztotta a párt eddigi elnökét, aki a kongresszust követően úgy nyilatkozott: az elnökség a választási vereség után 9 hónap alatt talpra tudta állítani a pártot, a kongresszuson elfogadott programnyilatkozattal pedig véget ért a Fidesz önmeghatározási folyamata. Orbán Viktor azt is kifejtette, hogy az eddig is partnernek mutatkozó KDNP-vel és MDF-fel való együttműködés nem pártérdek, hanem ez lehet az alapja egy jobbközép-balközép parlamenti váltógazdaságnak. Örömmel nyugtázta, hogy pártja népszerűsége az elmúlt hónapokban — különösen az egyetemista korosztályhoz tartozók körében — növekedett, s ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy szeptembertől pártépítési kampányba kezdenek, hogy megteremtsék és megszilárdítsák a Fidesz szavazóbázisát. A jelenleg tízezres tagságú párt kongresszusa döntött nevének kiegészítéséről is, ezután Fidesz-Magyar Polgári Párt néven működnek tovább, ezzel is hangsúlyozva, vállalva a szabadelvű nézetek mellett a konzervatív elkötelezettséget is. „A kongresszus elé terjesztett programnyilatkozat igen jelentős eseménye a Fidesz életének, mivel legutóbb megalakulásunkkor, 1988-ban fogalmaztunk hasonlót. A dokumentum lezárja az előző éveket, most nem más pártokhoz képest határozzuk meg politikánkat” —mondta Kövér László a küldöttek előtt. Az ezt követő vita után a küldöttek nagy többséggel fogadták el „A polgári Magyarországért” című programot, amelyben leszögezik: a Fidesz szabadelvű párt, amelynek központi értéket jelent az egyének, a közösségek, a tulajdon és a vállalkozás szabadsága, ami csak a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság keretei között valósulhat meg. Emellett magukénak vallanak konzervatív értékeket is, és elutasítanak minden olyan gondolkodásmódot, amely valamely közösségi eszme vagy társadalmi cél érdekének alávetné az egyén szabadságát. ____ V.Cs. Új név, régi arcok: Áder János alelnök, Orbán Viktor elnök Fotó: Horváth Dávid/Esti Hírlap Speciális század Kiskunhalasra látogattak a III. Nemzetközi Határrendészeti Konferencia résztvevői. 26 ország közel 70 képviselőjét Kátai József ezredes fogadta. Többek között beszámolt arról is, hogy a Jugoszláviával összefüggő feladataik a válság kirobbanása óta megnövekedtek, s teendőik ettől függetlenül a nemzetközi bűnözés kiterjedésével összetettebbé is váltak. A legnagyobb határállomásokon (Tompán, Röszkén, Hercegszántón) tavaly több mint 15 millióan léptek át. A gépjárművek száma havonta eléri a 450 ezret. Határőreik szép eredményeket érnek el a határsértők és a lopott autók elfogásában. •A vendégek a tájékoztató után megnézték a határvadász század harcászati bemutatóját. A speciálisan kiképzett század a határvédelem mellett részt vesz a határrendészeti teendők ellátásában is. belföld Sok boldogságot! Aczél Gábor, az Esti Hírlap főszerkesztője tegnap mondta ki a boldogító igent. Isten éltesse az ifjú párt! Fotó: Horváth Dávid/Esti Hírlap 1995. május 2., kedd Emlékezett a Védegylet A Magyar Szellemi Védegylet Veres Péter író, politikus halálának 25. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát rendezett. A Számadás ’95 nevű konferencia már a negyedik 1991 óta, amelyen a Védegylet és meghívott vendégei a magyar múlt kiemelkedő alakjaira emlékeznek, valamint választ próbálnak adni társadalmi-politikai kérdésekre. A vendégek személyes élmények alapján idézték fel az egykori parasztpolitikus alakját. Az elsőként felszólaló Pozsgay Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az író-politikus amagyar függetlenség ügyét mindig egybekapcsolta a szociális problémák megoldásának ügyével. Czine Mihály irodalomtörténész szerint Veres Péter egy olyan nemzedék képviselője volt, amelynek tagjai azért küzdöttek, hogy a magyar nép igazi nemzetté kovácsolódjon össze. Kétszáz éves gyógyfürdő A kétszáz éves hévízi gyógyfürdő alapítását ünneplő megemlékezésen részt vett Egerszegi Krisztina, Güttler Károly és Zubor Attila, akik a fürdőváros jelképével úsztak át a tófürdő közepén álló napozóteraszra. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a hévízi polgárok, orvosok és más szakemberek csodálatosat alkottak a gyógyulás és a turizmus javára. A siker az összefogásnak köszönhető, amely sok helyről még hiányzik. Megnyugtatásként közölte azt is, hogy a hévízi gyógytó biztosan állami kézben marad. SZDSZ-aláírások a kerülő útért mogatással azt szeretnék elérni, hogy mielőbb épüljön meg a 42- es számú főközlekedési útvonalnak a várost elkerülő szakasza. A tervek szerint ugyanis a közeljövőben jelentősen bővítik az ártándi határállomást, amely a nemzetközi áruforgalom legfőbb lebonyolítója lesz a keleti határszakaszon. A Biharkeresztesen átvezető 42-es főút azonban máris telített, a megsokszorozódó határforgalom pedig lehetetlenné tenné a városlakók életét. Az elkerülő utat sürgető íveket a lakossági aláírásokkal eljuttatják Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez, s kezdeményezik, hogy a szaktárca vezetői személyesen tájékozódjanak a városban kialakult helyzetről. Aláírásgyűjtési akcióba kezdett hétfőn az SZDSZ biharkeresztesi szervezete. Lakossági tá Templom épül Hevesen Annak ellenére, hogy Heves városában már a XIII. században is volt templom, a meglévőket ma kevésnek találták. Szombaton a Boldogságos Szűz Mária szeplőtlen fogantatásának tiszteletére épülő templom alapkövét helyezte földbe Seregély István egri püspök, majd ünnepi szentmise keretében meg is szentelte, így már az újtelepi városrész lakóinak is lesz önálló templomuk. Eddig a szentmiséket az iskolában voltak kénytelenek tartani. A püspök beszédében elmondta, hogy a főegyházmegyében immár ez lesz a 610. templom. Ebből 37-et az elmúlt nyolc évben építettek. Hangsúlyozta, hogy minden építkezés hátterében ott áll az Egri Főegyházmegye, amelyet még Szent István alapított. A templom várhatóan 1996- ban készül el, s tervezett költségei mintegy 30 millió forintra rúgnak majd. Hatalmas mészkőtömb a Hősök tere névadója. 1929. május 26-án, egy verőfényes szép vasárnapon avatták a Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét. Irdatlan súlyú darab, méretei is igen tekintélyesek. Szélessége három, hossza hat és fél méter, magassága egy méter s harminc centiméter. Rekorder. A legnagyobb egy darabban kibányászott terméskő Magyarországon. Megmunkálása is nagyvonalú. Felülete durván egyengetett, egyetlen dísze a stilizált kardmarkolatra emlékeztető kereszt. Endre királyunk tihanyi sírján a mintája. A kő felirata néhány szó s egy évszámpár. Homlokfalán olvasható az utóbbi: „1914—1918”. Hátsó lapján a szöveg: „Az ezeréves határokért”. Hát igen. Főleg ez a csonka mondat az oka, hogy most nem ezt a kőtömböt járja körül őrségben a díszkatonák párosa. 1945-ben kicserélték. S hogy mi lett a sorsa a talán mindmáig legnagyobb s Magyarországon egy darabban kibányászott terméskőnek, azt senki sem tudja. Legfeljebb sejti. Hogy most mégis megmutattuk, legalább így, képzeletben, annak a kósza szóbeszéd az oka. Aminek szeretnénk egyszer s mindenkorra a végére járni. Annak ugyanis, nyugszik-e, nyugodott-e valaha is valamely honvédnak dicső porhüvelye a hősök köve alatt. Van ugyanis forgalomban egy ilyen adat. Olyannyira, hogy egy közelmúltban kiadott szoborkalauz még azt is tudni véli: Isonzónál vesztette életét az árva névtelen. És már azon a régi májuson is megírta az újság — lehet, hogy a legenda forrása éppen ez a pár sor? — a jelenetet, amelynek a szereplői némely tréfás diákok, meg egy könnyen félrevezethető kocsis. Óriási a tolongás, amerre az előkelőségek s a szervezett csapatok vonulnak az avatásra. Egy veszteglő kocsira kapaszkodik föl egy kölyök, s lekiált: — Ott viszik a névtelen katonát! — De már ezt én is megnézem! — így a kocsis, aki mintha tényleg látna valami koporsófélét... De hát nem láthatott. Az újság s a többi újságok félreérthetetlenül megírják tudósításaikban, megszólítva az ismeretlen katonát: „üres sírod körül sorakozik pompa és kegyelet”. Másutt „a névtelen hős üres sírjáról” szól a szöveg. S egy vezércikk kerek perec kimondja: „A nagy kőlap alatt nincs semmi sem. Nincs holttest, sírverem, elásott kincs...” Bizony nincs. S nem is volt. A három ligeti Anonymus közül — egy a szobor, egy a Füst sírkő halottja — a harmadik tényleg csak legenda. Persze szép és lélekkel mesélt. Mert miért ne lehetne valaki közülünk való, a hazáért halt ismeretlen katona? Hiszen az i ismerjük is mindannyian. Az embert, akinek millió neve van. _______ magister A Hősök köve