Esti Hírlap, 1995. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
2 Csuffiréaji KÜLFÖLDI KRÓNIKA 1 ■ Oroszország 500 millió dollár értékben fegyvereket ad Bulgáriának. Egyebek között 100 darab T72-es harckocsit, 100 darab BMP—1-es típusú páncélozott szállító járművet és 12 darab Mi—24-es harci helikoptert ad át. Pénteki sajtójelentések szerint erről írt alá megállapodást Szófiában Dmitrij Harcsenko, az orosz vezérkari főnök helyettese és Dimitar Mitkov, a bolgár védelmi miniszter helyettese. I Izrael és a PFSZ ismét tárgyalóasztalhoz ült, hogy megegyezzen az autonómia kiterjesztéséről szóló megállapodás főbb pontjaiban — közölte az izraeli külügyminisztérium szóvivője. Jigal Palmor jelezte, hogy a titokban folyó tárgyalások célja egy közös nyilatkozat kiadása július 1-én. A részletes megállapodást július első felében írnák alá — tette hozzá. A közös nyilatkozat közzétételére Jasszer Arafat PFSZ-vezető és Simon Peresz izraeli külügyminiszter szombat esti találkozóján kerülne sor. ■ Pokolgépes merénylet áldozata lett az Irán-barát Hezbollah egyik dél-libanoni vezetője Szamaijah településnél Tirusztól délre. A merénylők Ali Aszaad Mercedes márkájú gépkocsijában rejtették el a robbanószerkezetet, amely az autó beindításakor lépett működésbe. A 37 éves férfi szörnyethalt. A merénylet elkövetőjeként eddig semmilyen szervezet nem jelentkezett. ■ Kórházba került a francia politikai élet egyik legismertebb személyisége, a második legnagyobb kormánypárt, a Köztársaság Párt elnöke, Francois Léotard, volt védelmi miniszter. Az 53 éves politikusnál szívproblémák léptek fel, s szombaton vagy vasárnap meg is operálják. ■ A kongresszus két háza jóváhagyta a republikánusok által kidolgozott deficitcsökkentő költségvetési tervezet fő számait rögzítő határozatot. A középtávú program célul tűzi ki a költségvetés 2002-re történő egyensúlyba hozatalát, ennek érdekében a következő hét évben a korábbi előirányzatokhoz képest 894 milliárd dollárral kívánják visszafogni a kiadásokat. A washingtoni védelmi minisztérium véleménye szerint rendkívül értékes és fontos adatokat tartalmaznak az indokínai háborúban eltűnt amerikai katonákról azok az iratok, amelyeket a vietnami kormány a közelmúltban adott át az Egyesült Államok képviselőinek. A minisztérium álláspontja azért lényeges, mert Bill Clinton elnök az akták információs tartalmától tette függővé a két ország diplomáciai viszonyának a rendezését. külföld II. János Pál pápa Szlovákiába érkezett Pénteken, egy órával a déli harangszó előtt szállt le a pozsonyi repülőtéren II. János Pál pápa különrepülőgépe. A római katolikus egyház fejét a Szlovák Püspöki Kar, Michal Kovác köztársasági elnök és Vladimír Meciar miniszterelnök fogadta. Jelen voltak a Pozsonyban akkreditált diplomáciai testületek vezetői is. A pápa 1990. évi csehszlovákiai útján már járt Szlovákia területén, az önálló Szlovák Köztársaságba azonban most látogat el először. II. János Pál négynapos látogatása során több városban szentmisét mutat be, és Kassán három vértanút szentté avatva. János Pál a repülőgépből kilépve megáldotta, majd megcsókolta a földet. Michal Kovác szlovák államfő hivatalos köszöntőjének elhangzása után a pápa a repülőtérről a Szent Márton-székesegyházba, az egykori koronázó templomba hajtatott. A délutáni órákban Nyitrára látogatott. Fotó: Reuters Albert Gore moszkvai tárgyalásai Nem sikerült végleges megállapodásra jutni az orosz—iráni reaktorüzlet ügyében a Gore—Csernomirgyin bizottság moszkvai ülésén, noha az orosz kormányfő arról beszélt a tanácskozás után, hogy kölcsönösen elfogadható megközelítést találtak. A kérdést Bill Clinton és Borisz Jelán elnök — megegyezés hiányában — utalta alacsonyabb szintre a májusi moszkvai csúcstalálkozón. A Goreg Csernomirgyin bizottság ülése után tartott sajtóértekezleten az orosz miniszterelnök hangsúlyozta: folytatják a tárgyalásokat a reaktorüzlet ügyében. Leszögezte, hogy Oroszország Iránnal folytatott együttműködése nem vezethet ahhoz, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Csernomirgyin és Al Gore alelnök egyaránt pozitívan értékelte a kétnapos moszkvai találkozó eredményeit. Al Gore találkozott pénteken Borisz Jelcin elnökkel is. Grozniji tárgyalások A csecsenföldi rendezést célzó grozniji tárgyalásokon sikerült politikai téren is haladást elérni, miután hat kérdésben megállapodás született, egyebek közt arról, hogy az EBESZ rendezési tervének megfelelően a választásokig nem tűzik napirendre Csecsenföld státusának ügyét. A másik öt egyezség a választások lebonyolításának rendjére, illetve körülményeire vonatkozik. Mindez a pénteki tárgyalási forduló előtt vált ismertté. Az eddigi megállapodások értelmében a két fél tartózkodik a vitás kérdések megoldása során az erő alkalmazásától vagy a vele való fenyegetéstől. Azonos feltételeket teremtenek a véleménynyilvánításra Csecsenföld összes polgára, így a menekültek számára, és biztosítják az összes politikai erő részvételét a választási kampányban. Ugyancsak megegyeztek arról, hogy a közösen kidolgozott, és ezért az összes fél számára elfogadható feltételekkel tartják meg a választásokat, amelyeket független, köztük nemzetközi megfigyelők ellenőriznének. A csecsen küldöttséget vezető Uszman Imajev volt főügyész az orosz hivatalos hírügynökségnek megerősítette, hogy számos politikai kérdésben sikerült megállapodni, és a tárgyalások légköre derűlátásra ad okot. Jelcin döntött Borisz Jelcin elnök „bizonyos döntéseket” hozott az erőszakszervezetek lemondott vezetőinek ügyében. Ezt Szergej Medvegyev elnöki szóvivője közölte, hozzátéve: Jelcin nem zárja ki, hogy az elkövetkező napokban más állami szervek élén is személyi változások lesznek. Medvegyev mindamellett nem említett konkrét neveket Csütörtökön a bugyonnovszki terrortámadás miatt a kormány hat tagja, köztük Pavel Iiracsov védelmi, Viktor Jelcin belügyminiszter és Szergej Sztyepasin, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője elismerte felelősségét és felajánlotta lemondását. Ennek elfogadása Jelcintől függ, aki minden egyes vezető ügyében külön készül dönteni. 1995. júliusszombat Támadás Bihac ellen A boszniai és horvátországi szerbek nagyszabású támadást indítottak a nyugat-boszniai Bihac muzulmán területi betű,k ellen — derül ki a Szarajevó.ádió jelentéséből. Időközben Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb hadsereg parancsnoka az Independent brit napilapnak adott interjújában nem titkolta, hogy ellentétek vannak a boszniai szerb vezetésen belül. Úgy vélte, hogy a boszniai polgárháborút a politikusoknak kell befejezniük, nem a katonáknak. Mladic megpróbálta eloszlatni a találgatásokat a boszniai szerb politikai vezetés és a hadsereg közötti szakadékról, nyílt nézetkülönbségeiről Radovan Karadziccsal, a szerbek politikai vezetőjével, ugyanakkor határozottan bírálta a politikusokat, mert nem képesek mozgósítani az embereket. Nepotizmussal, korrupcióval vádolta őket, s különösen élesen támadta Karadzic „Tájfun” néven ismertté vált, de már feloszlatott titkosrendőrséget. Súlyosan megsérült Ejup Gamc boszniai alelnök pénteken Bosznia déli részén egy autóbalesetben — nyilatkozta a spliti kórház egyik orvosa. Ganic többszöri súlyos sérülést szenvedett. Nincs közvetlen életveszélyben, de hosszú felépülési folyamatnak néz elébe — mondta orvosa, Mihovil Brocic. Az alelnök kocsija a délboszniai Capljina közelében letért az útról és betonfalnak ütközött. Botrány a Bundestag ülésén Botránnyal kezdődött a német parlament pénteki ülése, amelyen a boszniai gyorsreagálású erőknek nyújtandó segítségről, a német katonák második világháború utáni első külföldi harci bevetéséről kellett határozni. Rita Süssmuth, a Bundestag elnöke az ülés megnyitása után a terem elhagyására szólította fel az egykori keletnémet állampárt utódának, a Demokratikus Szocializmus Pártjának (PDS) azon képviselőit, akik tiltakozó feliratot viselő fehér pólóban foglaltak helyet az ülésteremben. A PDS harminc képviselője közül csupán néhányan nem viselték a pólót, amelyen a „Mi nemet mondunk” felirat mellett egy sírkeresztre helyezett páncélsisak volt látható. Süssmuth asszony rámutatott, hogy ilyen öltözékben nem lehet megjelenni a német törvényhozásban, s ezért felkérte a tiltakozó feliratos pólót viselőket a terem elhagyására. Miután kétszeri felszólítása is eredménytelen maradt, kiutasította az ülésről a PDS tiltakozó képviselőit, akik ezután elhagyták az üléstermet. Többségük később — immár szokásos öltözetében — ismét elfoglalta helyét. A Bundestag végül is 386:258 arányban, 11 tartózkodással jóváhagyta a bonni kormánynak azt a döntését, hogy szükség esetén német csapatokat is küldjenek a volt Jugoszlávia területére. A II. világháború óta így első ízben nyílt lehetőség arra, hogy német katonákat külföldön vessenek be. Szöuli áruházrobbanás A dél-koreai ügyészség szerint hanyag karbantartás és építési hibák eredményezték a szöuli Sampoong áruház szerdai összeomlását. A dpa jelentése szerint a rendőrség azt közölte, hogy helyi idő szerint péntek estig a halottak száma több mint százra emelkedett, a körülbelül ezer sebesült közül 240-et életveszélyes sérülésekkel kezeltek a különböző kórházakban. Péntek esti jelentés szerint 113 halálos áldozatról és 910 sebesültről volt szó. A dél-koreai kormány és az ügyészség szerint a katasztrófa egyértelműen hanyagságra vezethető vissza, s bizonyára szerepet játszott benne a tulajdonosok kapzsisága is. Kim Jung Szam köztársasági elnök a szerencsétlenség okainak maradéktalan kivizsgálását követelte, s kijelentette: „Fájdalommal tölt el, hogy újra egy iyen katasztrófát kell látnom, pedig az ilyen típusú építményeknél szigorú biztonsági ellenőrzéseket rendeltem el". A hatóságok a kihallgatások után megállapították, hogy az áruház vezetésének és a két építőipari cégnek a hibájából dőlt össze kártyavárként az ötemeletes épület, amelynek később felhúzott ötödik emeletére — mint kiderült — az építtetők nem is kértek engedélyt. Péntek délelőtti adatok szerint még körülbelül 250 ember lehet a romok alatt, s a mentőosztagok tagjai még mindig hallanak hangokat és segélykiáltásokat. A rádióban felhívást olvastak be, amelyben minél több hegesztő jelentkezését kérték a mentés színhelyén. Folytatódnak a mentési munkálatok Fotó: Reuters