Esti Hírlap, 1995. augusztus (40. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-01 / 178. szám

H GutfU* KÜLFÖLDI KRÓNIKA ! Dzsohar Dudajev csecsen elnök kijelentette, hogy a Groznijban vasárnap elfogadott katonai megállapodás nem emelkedhet jogerőre. Dudajev leszögezte, hogy az Uszman Imajev csecsen küldöttségvezető által aláírt megállapodás nem érvényes Csecsenföld elnökének jóváhagyása nélkül. A boncolás eredménye azt mutatja, hogy Leon Bor, a kölni túszejtő saját magát lőtte agyon közvetlenül a rendőrség rajtaütése előtt, s nem a különleges egység golyói végeztek vele. Ezt közölte a kölni rendőrség illetékese hétfői sajtóértekezletén. I Cse Hao-tien kínai védelmi miniszter hétfőn Pekingben megismételte azt a kijelentését, miszerint Kína bevetheti fegyveres erőit Tajvan ellen, ha a szigetet külföldi csapatok szállják meg, illetve ha egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot tesznek közzé. Hétfő hajnalban bombariadó miatt leszállították egy norvégiai vonat mind a 227 utasát. Ismeretlen telefonáló hívta fel az egyik állomást, és bejelentette, hogy a Trondheim és Bodo között közlekedő szerelvényen bomba van, amely bármikor felrobbanhat. ■ Nyolcvankilenc román állampolgárt utasítottak ki, majd szállítottak el államköltségen Németországból Romániába, miután bebizonyosodott, hogy tagjai a Nyugat-Európában működő egyik legnagyobb rablóbandának. ■ Bagdad közkegyelmet hirdetett minden politikai elítélt és üldözött számára. A Forradalmi Parancsnokság Tanácsa, a legfőbb iraki döntéshozó szerv kimondta minden politikai elítélt szabadonbocsátását, és az akár Irakban, akár külföldön élő irakiak politikai indíttatású üldözésének megszüntetését. . Huszonhét ember sebesült meg, amikor hétfő hajnalban robbanás történt egy fémipari gyárban Szaitama prefektúrában, Tokiótól 25 kilométerre északra. Szerb taktikázás A délnyugat Boszniában történt horvát előretörés (két, szerbek lakta várost, Grahovót és Glamocst elfoglalták) után a krajinai és a boszniai szerbek békésebb hangnemet ütnek meg. Kivétel csak Mladic tábornok a boszniai szerbek katonai parancsnoka, aki megfenyegette a horvátokat, hogy „drágán fognak fizetni”. Hozzátette, hogy a legrövidebb időn belül visszafoglalják az elvesztett városokat. Ezzel ellentétben Karadzic a bosznia szerbek vezetője hétfőn a BBC-nek adott interjújában kijelentette: ezentúl a humanitárius segélyt szállító konvojok akadálytalanul áthaladhatnak a „szerb területeken”. Amennyiben ez a bejelentés igaznak bizonyul (az eddigi tapasztalat alapján erre alig van remény), ez nagyban megkönnyítené Szarajevó ellátását. Hasonlóképpen a horvátországi szerbek is most már tárgyalnának. Miután vasárnap náluk járt Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár különmegbizottja, hatpontos rendezési tervet küldtek Tudjman horvát elnöknek. Ez utóbbi azonban azonnal visszautasította az ajánlatot, azzal a megindoklással, hogy abban semmilyen komoly tárgyalóalap sincs. Megfigyelők szerint mind a boszniai, mind a krajinai szerbek időhúzási taktikázásba kezdtek. Ezt támasztják alá a békefenntartók információi is, amelyek szerint csak kisebb szerb egységek vonultak el Bihac alól. A nehézfegyverzetet a szerbek egyébként otthagyták a várost védő 5. bosnyák hadtest ellen harcoló Abdic-féle egységeknek. A boszniai kormánytól származó értesülések szerint a szerb csapatok hétfőn ismét erőteljes támadásba kezdtek a bihaci „védett” övezet ellen. Ennek következtében még kb. 500 ember menekült el a környékről. Folytatódott a diplomáciai erőfeszítés is a boszniai válság megoldására. Mosztarban tárgyalt Izetbegovic bosnyák elnökkel Velajati, iráni külügyminiszter, aki támogatásáról biztosította a szarajevói kormányt. Az iráni diplomácia vezetője ezt követően Splitben Granic, horvát külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. Nem elhanyagolható tény, hogy az Európai Unió, a horvátok boszniai akciója után is hajlandó tárgyalni a kereskedelmi együttműködésről Zágrábbal. Van der Broek, az EU „külügyminisztere" ennek kapcsán kifejtette, hogy a boszniai válságért elsősorban a szerbek felelősek, akik megtámadták a bihaci védett övezetet. Steinitz Gábor (Újvidék) ■ Horvát erődemonstráció Knin környékén (nagy kép), valamint Franjo Tudjman horvát elnök titói pózban egy zágrábi katonai parádén (kis kép) Fotó: Reuters Horn Finnországban A finnországi hivatalos látogatáson tartózkodó Horn Gyula miniszterelnök hétfőn délben majd félórás megbeszélést folytatott Martti Ahtisaari finn államfővel. A köztársasági elnök gratulált a kormányfőnek az EBESZ elnökét adó Magyarországnak az európai biztonság érdekében kifejtett tevékenységéhez. Ahtisaari fontos mérföldkőnek nevezte az EBESZ közvetítésével formálódó csecsenföldi rendezést. A két politikus ismertette egymással országaiknak az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos elképzeléseit, várakozásait. Martti Ahtisaari megerősítette, hogy a január elsejétől Európai Uniótag Finnország felajánlja Magyarországnak a csatlakozáshoz segítségét és támogatását. Horn Gyula és a finn elnök szót váltott a délszláv válságról is, amelynek megoldását illetően egyikük sem volt derűlátó. Úgy ítélték meg, hogy a fegyveres konfliktust lezáró tárgyalások lehetősége egyelőre távoli. Ma a magyar miniszterelnök részt vesz és felszólal az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 20. évfordulója tiszteletére rendezett szimpóziumon, amelynek előadója lesz Kovács László magyar külügyminiszter is. Veszélyes vizeken A Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) felszólította az atomfegyverekkel rendelkező országokat, hogy hagyjanak fel a nukleáris kísérletekkel. Ma Bruneiben megkezdődött a földrész biztonságával foglalkozó regionális értekezlet Dluhopolszky László rajza külföld 1995. augusztus 1., kedd | A magyarok Románia négerei? Az elmúlt hét végén a romániai magyarság körében futótűzként terjedt el a hír: beszüntetik az egyetlen országos szórású magyar nyelvű adást, a román közszolgálati televízió egyes csatornáján hétfő délutánonként sugárzott másfél órás magyar nyelvű műsort. A feltételezést a Rompres hírügynökség jelentése szülte, melyben az Országos Audiovizuális Tanács szerdai döntéséről számoltak be, s amely leszögezte: A Román Televíziós Társaság magyar nyelvű műsorainak szerkesztői az ország nagy horderejű gazdasági-társadalmi problémái kapcsán — mint például az oktatási törvény — olykor nem tükrözik az egész politikai paletta állásfoglalását, csupán az RMDSZ megbékíthetetlen véleményét. Amikor kormánytagokat vagy román politikusokat szólaltatnak meg, azok tendenciózus és rágalmazó bánásmódban részesülnek. Példaképpen említették a július 10-i műsort, melyben a Ion Iliescu elnökkel készült interjúból „kiragadott, megcsonkított frázisokat idéztek”. Ezért az ORT felkérte a tévé vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a helyzet orvoslására. A hírre válaszolva Boros Zoltán, a Magyar Szerkesztőség főszerkesztője közleményt adott ki, melyben leszögezi: az oktatási törvénnyel kapcsolatban nemcsak az RMDSZ vezetőit kérdezték meg, hanem a romániai magyarság neves személyiségeit is. Arról azonban nem tehetnek, hogy senki sem akadt, aki elfogadhatónak ítélte volna a törvényt. Az egyoldalú és pártos tájékoztatás vádjának akkor volna némi alapja, ha az RMDSZ-en kívül — mely elsősorban nem politikai párt, hanem a romániai magyarság érdekképviseleti szerve — a romániai magyarságnak lenne más, hasonló célú szervezete is, és annak véleményét elhallgatnák. A július 10-i műsor Fórum című rovatában a szerkesztő az államfőnek azt a mondatát emelte ki — ismétléssel és visszhangosítással — melyben Ion Iliescu kijelenti: „Lehet valaki szenegáli néger, ha felvette a francia állampolgárságot, franciává lett.” Ez a kiemelés nem sértette sem az ország intézményeit, sem az elnök személyét, ezért az ORT döntését — melyet feltételezhetően az Elnöki Kabinet felkérésére hoztak — a közszolgálati televízió cenzúrázására tett kísérletként értékelik. Ez gyökeresen ellenkezik a tévé működését szabályozó törvénnyel, mely garantálja a közszolgálati televízió szerkesztési függetlenségét és védi műsorait a közhivatalok beavatkozásai ellen. A közlemény végén a főszerkesztő említést tesz egy friss közvélemény-kutatásra, melynek eredményei szerint a román nézők negyvenhárom százaléka úgy gondolja, hogy az RTV magyar nyelvű műsora a román—magyar kommunikációt szolgálja. Végül az adás betiltását jövendölő híresztelések nem bizonyultak igaznak: a tegnap késő délutáni műsort zavartalanul sugározhatták. A szerkesztőktől megtudtuk, hogy a tévé vezetői „csak” megnézték a kazettát adásba kerülése előtt, de nem szóltak bele annak tartalmába. Azt nem tudni, hogy ez a megoldás fedi-e az ORT által kért „szükséges intézkedések” fogalmát, vagy az igazi lépés valamiért még várat magára. lukács ■ Kurd merényletek Klaus Kinkel német külügyminiszter az immár egy hete tartó törökellenes merényletsorozat kapcsán szigorú fellépést követelt az elkövetőkkel szemben, legyenek azok németek vagy militáns kurdok. A politikus szerint nem tűrhetőek az éjszakai gyújtogatási kísérletek, és a jogállam minden eszközével fel kell lépni velük szemben. A külügyminiszter a megtorló intézkedések közé sorolta a kitoloncolást is, amennyiben a tettesek külföldiek voltak. A kurdoknak joguk van engedélyezett tüntetéseken és összejöveteleken kifejezni elégedetlenségüket törökországi honfitársaik helyzetével, de tiszteletben kell tartaniuk a német törvényeket — mondta. Manfred Kanther belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a külföldiekre vonatkozó törvény szigorú alkalmazása a kurd szélsőségesekkel szembeni fellépés elengedhetetlen feltétele. A rendőrségnek, az igazságügyi hatóságoknak és a külföldiekkel foglalkozó szerveknek határozottan fel kell lépniük az erőszakcselekmények elkövetőivel szemben. Hétfő hajnalban azonosítatlan személyek tűzbombát dobtak török érdekeltségek németországi épületeire. Sorrendben ez volt a nyolcadik ilyen eset egymást követő napokon. A merényletekben sikertelenül próbálták felgyújtani két utazási iroda helyiségeit Brémában és Bochumban. Izrael kéri Abu Marzuk kiadatását Izrael kérni fogja Musza Abu Marzuk szélsőséges iszlám vezető kiadatását, a Hamász pedig vezetője azonnali szabadon bocsátását sürgette. Jichak Rabin miniszterelnök azután döntött a kiadatási kérelemről, hogy tanácskozott Simon Peresz külügyminiszterrel, David Libái igazságügyi miniszterrel, Amnon Barak vezérkari főnökkel és a Sin Bet, a belbiztonsági szolgálat főnökével, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra. A hivatalos kiadatási kérelmet néhány napon belül átadják az amerikai hatóságoknak. Izraelnek a Sin Bet által összegyűjtött elegendő „kézzelfogható” bizonyíték áll a rendelkezésére a kérés alátámasztásához. A belbiztonsági szolgálat értesülései szerint magas rangú Hamász vezető személyesen adott utasítást több, Izrael-ellenes merényletre. Musza Abu Marzukot, a Hamász szélsőséges iszlám mozgalom politikai bizottságának vezetőjét a bevándorlási törvények megsértése miatt tartóztatták le csütörtökön az Egyesült Államokban. A Hamász sürgette az Egyesült Államokat, hogy azonnal engedje szabadon letartóztatott vezetőjét, ellenkező esetben újabb erőszakhullám robban ki a Közel-Keleten. A kiadatási kérését igen komoly megbeszélések előzték meg közölte hétfőn Jeruzsálemben David Libái izraeli igazságügyi miniszter a hadsereg rádiójának adott nyilatkozatában. " Kétségtelen azonban, hogy korlátozva vagyunk a kérdés jogi megoldásában — tette hozzá a miniszter.